Hajdú-Bihari Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-06 / 54. szám

HA­J­D­Ú - BI­HA­RI v,lde pro,etdria1, e&esültetek’ |pp|F |pJj| 'jA március 6., M­K |: 1 Jk ^ 9 | A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Javult a nők helyzete A LEGFŐBB FELADAT SZAKKÉPZETTSÉGÜK FOKOZÁSA A SZOT nőbizottsága felmérte a nőpolitikai határozatok végrehajtá­sának menetét, összegezve a ta­pasztalatokat és a további tenni­valókat. A legnagyobb előrehaladást szociális területeken sikerült elér­ni. Valamennyi vállalat javította a kis keresetű nők, az egyedülálló és nagycsaládos anyák helyzetét. Sok iparágban megszüntették a nők szombat éjszakai műszakját, a ter­hes anyák számára egész sor he­lyen kismamaműszakot szerveztek. A férfiak és nők bére közötti aránytalanságok továbbra is jelen­tősek, ezért a nőbizottságok külö­nös gondot fordítanak arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül ér­vényesítsék az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. A nők felemelkedésének egyik alapfeltétele, hogy szakképzettsé­gük tovább növekedjék. Ma még sajnos az a helyzet, hogy a szak­munkásoknak csupán 17 százaléka nő, holott a dolgozók között 43 szá­zalék az arányuk. Hasonlóképpen még sokat kell tenni a nők munka­­körülményeinek javításáért. Sok még a lakóhelyi probléma, a külső kerületekben még ma sem kielégítő az áruellátás. 10 X10 a X. VIT-re vetélkedő A világ haladó ifjúságának nagy jelentőségű seregszemléje, a X. vi­­­­lágifjúsági találkozóra készülve a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága, vala­mint a Magyar Rádió ifjúsági osz­tálya 10 X 10 a X. VIT-re címmel vetélkedőt hirdetett a fiatalok ré­szére. Március 2-án az MGM debreceni gyáregységének KISZ-bizottsága rendezte meg a vetélkedő házi ver­senyét. A versenyre 30 fiatal neve­zett be, akik öt témakörben — ha­zánk politikai, gazdasági, kulturá­lis életéről, az ifjúság és a társada­lom kapcsolatáról, a nemzetközi élet eseményeiről, a VIT-ek törté­netéről és a X.­VIT házigazdájá­ról, az NDK-ról­­ mérték össze tudásukat. A háziverseny győztese Horváth Sándor lett, aki a további kilenc helyezettel továbbjutott a Debre­cen városi elődöntőbe. Továbbjutott öt szakmunkástanuló is. A nőkről a rádióban és a tévében Március 8-ról, a nemzetközi nő­napról külön műsorokkal emléke­zik meg a rádió és a televízió. Március 7-én a Kossuth adón hangzik el 14.30-kor „Akiről a ha­tározat szól” címmel Pásztor Mag­da riportja. Másnap, ugyancsak a Kossuth adón, 11.30 órakor „Anyák dicsérete” címmel irodal­mi összeállítást sugároznak. Ebben Kassák Lajos, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc és Veres Péter mű­veiből ad elő részleteket Básti La­jos, Bicskey Károly, Bitskey Tibor, Horváth Teri, Kállai Ferenc.­­A televízió március 8-án, 18.25- kor „Kettős kötés” címmel vetíti Wiedermann Károly dokumen­­filmjét, amely a dolgozó nők életé­ről villant fel képeket. Busójárás Mohácson Húszezren nézték végig a látványos farsangi felvonulást Mohács a busók városa volt va­sárnap. Ezen a napon — mint az évszázados hagyomány előírja: hús­vét előtti hetedik vasárnapon — tartották meg a látványos, zene­­bonos farsangzáró ünnepélyt, a messze földön híres busójárást. A busók játékához különféle mű­vészeti események, néprajzi vonat­kozású kiállítások kapcsolódtak, tartalmasabbá téve az erre az al­kalomra Mohácsra érkezett sok-sok hazai és külföldi látogató program­ját. A mohácsi farsang fő eseménye természetesen a busójárás volt. Az álarcos, bundás busók és elmarad­hatatlan kísérőik — a tankelék, rongyos ruhás, zsákot cipelő, köte­kedő alakok — a Kóló téren gyüle­keztek, az impozáns Koló-szobor körül, s innen vonultak végig a vá­ros utcáin a Duna-partig, majd vissza. Ez volt az eddigi legnépesebb farsang Mohácson. A busójárást és a hozzá csatlakozó eseményeket csaknem húszezren nézték végig, szép számmal külföldi vendégek is. BUDAPESTEN nagy szövetkezeti áruház építését kezdik meg rövide­sen. Országos akció indult a SZÖ­­VOSZ és a MESZÖV-ök felhívása nyomán. Kérték a helyi ÁFÉSZ- eket, hogy társként csatlakozzanak a hatalmas méretű áruház felépíté­séhez. A debreceni ÁFÉSZ már be­jelentette csatlakozását és több mint félmilliós hozzájárulást ajánlottak fel. o Kossuth hintó­ja Veronában A TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat a Magyar Lovas Szövet­séggel együttesen lovas fogatot in­dít Veronába, ahol március 11—19. között rendezik meg a nemzetközi mezőgazdasági és állattenyésztési vásárt. Európa legnagyobb élő­állat- és mezőgazdasági termék be­mutatója ebben az évben ünnepli fennállásának 175. évfordulóját. Kossuth Lajos híres hintóját — amely annak idején a Debrecen és Pest közötti útvonalon közlekedett — harsonások búcsúztatták vasár­nap délelőtt 11 órakor a budai Vár­ban, majd néhány tiszteletkört tett, és elindult hosszú útjára. A március 11-i vásárnyitóra érke­ző lovas fogatot Verona városának vezetői ünnepélyesen fogadják majd. Az Építéstudományi Intézet or­vosszakértők bevonásával érdekes vizsgálatsorozatba kezdett. Arra kíváncsiak, hogy a könnyűszerke­zetes épületek használói, lakói ho­gyan érzik magukat, van-e hatása a közérzetre az új, modernül épí­tett létesítményeknek, az újszerű fűtésnek, hangszigetelésnek. Az orvosok vizsgálják a gyerme­keket. (MTI fotó) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1973. MÁRCIUS 6. Szocialista brigádok szellemi vetélkedője Utolsó, negyedik területi közép­döntőjét tartotta az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt a debreceni Lő­­wy Sándor Úttörőházban. A vetél­kedőn az iparág nyolc megyei vál­lalatának egy-egy szocialista bri­gádja vizsgázott irodalmi, művésze­ti, szakmai és balesetvédelmi kérdé­sekből. A szellemi vetélkedőn a Heves megyei és a Győr—Sopron megyei Állatforgalmi Vállalat brigádja ju­tott be az iparági döntőbe, melyet 1973. március 23—24-én rendeznek Budapesten. A vetélkedő résztve­vőinek Szabó Berény, a tröszt ve­­­zérigazgató-helyettese adta át az okleveleket és az értékes tárgyju­talmakat. A döntőben Hajdú-Bihar megyét a vállalat Bocskai és Tóthfalusi brigádja képviseli. Válasz az egyik kérdésre (Fotó: Orbán) A TÁRSADALMI TULAJDON védelme nem áll erős lábon a deb­receni ÁFÉSZ területén. Az elmúlt évhez viszonyítva az üzlethálózat­nál emelkedett a leltárhiányok szá­ma. Öt súlyosabb esetben büntető feljelentést is kellett tenni. MÁM 1973. március 6., kedd Leonóra napja A Nap kél 6.16 órakor — nyugszik 17.36 órakor.­­ VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS kedd es­tig: Változóan felhős idő, szórvá­nyosan kisebb eső. Mérsékelt, időn­ként kissé megélénkülő változó irá­nyú szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet kedden 5—10 fok között. Távolabbi kilátások péntekig: Időnként megnövekvő felhőzet, gyenge légáramlás. Helyenként haj­nali ködképződés. Legalacsonyabb hajnali hőmérséklet mínusz 3, plusz 2 fok között. ÉGERHÁZI IMRE festőművész kiállítását nyitották meg vasárnap délelőtt a bagaméri művelődési házban. A kiállítás március 14-ig tekinthető meg. A „BÉKE—BARÁTSÁG—BER­LIN’’ rendezvénysorozat mai műso­rából, este 7 órától az Atlasz ifjú­sági klubban MTI-fotókiállítás, VIT kisfilmek vetítése és klubvezetők tapasztalatcseréje lesz. A TÉGLÁSI általános iskola út­törőtanácsa a szolidaritási akció ke­retében felhívással fordult a pajtá­sokhoz, hogy egy-két forintos taka­rékbélyeg árával járuljanak hozzá egy vietnami óvoda újjáépítéséhez. A gyerekek lelkesen tettek eleget a felhívásnak, melynek eredménye­ként 1100 forintot gyűjtöttek össze, s fizettek be a vietnami csekkszám­lára. A HAZAFIAS NÉPFRONT Or­szágos Tanácsa mellett működő vá­rosi és községpolitikai munkaközös­ség a napokban megtárgyalta az 1973. évi feladatokat. Többek között foglalkoztak a lakóbizottságok sze­repével. Elhatározták, hogy az or­szág hat városában és községében tartanak ezzel kapcsolatban konzul­tációkat, így került sor Debrecen­ben, Hajdúböszörményben és Haj­­dúdorogon a helyi népfront bizott­ságok és szakszervezetek bevonásá­val a helyi problémák megvitatásá­ra. JÁRÁSI gyermekrajz-kiállítás nyílik a derecskei Ságvári Endre Úttörőházban március 6-án, délután 2 órakor. 40 ezer pár lábbeli naponta A martfűi Tisza Cipőgyár Szol­nok megye legnagyobb könnyű­ipari létesítménye és egyben az ország egyik legnagyobb cipőgyá­ra. Csaknem ezer dolgozót foglal­koztat. A futószalagokról naponta 40 ezer pár lábbeli kerül le. Fel­vételünkön a kiszabott bőr felső­részeket a félkészraktárból a cipő­gyártó szalaghoz szállítják. (MTI fotó: Kunkovács L.—K.) VASÁRNAP elutazott hazánkból a Racsko Racskov, a bolgár kultu­rális és művészeti bizottság elnök­­helyettese által vezetett kulturális küldöttség, amely a magyar—bolgár kulturális együttműködési vegyes bizottság megalakulása alkalmából járt Magyarországon. " KÖZELEDIK a tavasz és egyre fontosabbá válik a kertek, gyümöl­csösök permetezése. A debreceni ÁFÉSZ ez évben is permetező bri­gádokat állít munkába. Ennél a szolgáltatásnál a szövetkezet tagjai 20 százalékos kedvezményt kapnak. krónika ÉVFORDULÓNAPTÁR Harmincöt évvel ezelőtt, 1938. március 6-án halt meg — 56 éves korában — Ba­lás Jenő bányamérnök, aki először ta­lált rá a dunántúli bauxittelepekre, s ki­harcolta azok kutatási jogát. Bányamérnöki oklevelét 1907-ben, a Selmecbányai főiskolán szerezte. 1913- ban Kolozsvárott magánmérnöki irodát nyitott, majd szövetkezetbe tömörítette Erdély apró ércbányáit; utóbb saját bá­­nyavállalatot alapított. Legnagyobb tudo­mányos érdeme a Vértes és a Bakony hegység nagy népgazdasági értéket je­lentő bauxittelepeinek (Gánt stb.) felfe­dezése, s feltárása volt. 1922—23-ban sze­rezte meg a bányajogosítványokat, ame­lyeket később eladott a Bauxit Tröszt­nek. Nagy energiával és kitűnő szervező­készséggel kezdte meg a feltárást, s be­rendezte az első bányát. Újabb kutatá­sainak befektetései azonban anyagilag tönkretették. Kidolgozta és könyvben ismertette a budapesti hévizek hidrológiai rendszerét (1934), majd a Velencei-hegységben végzett érckutatásokat (1935), de anya­giak híján nem jutott eredményre. El­készítette a Velencei tó, 1936-ban pedig a Balaton holt területeinek rendezési tervét, és a Sió-csatorna hajózhatóvá té­telére is terveket dolgozott ki. A DEBRECENI ÁFÉSZ ez évben a pallagi élelmiszerboltot és a ve­gyesiparcikk boltot jelentős összeg­gel korszerűsíti, hogy a környék la­kosságának áruellátását tovább ja­vítsa. „KÖRUTAZÁSOK az Alpok vidé­kén”­címmel dr. Síró Béla tart elő­adást a DOTE világjáró klubjában, kedden este 7 órakor az I. számú Belklinika tantermében. Újabb lehetőségek a nyugdíjasok foglalkoztatására A Szakszervezetek Országos Tanácsa a Munkaügyi Minisztériummal egyetértés­ben kiterjesztette a nyugdíjasok foglal­koztatásának lehetőségeit. Tavaly azok a nyugdíjasok létesíthettek korlátozás nél­kül munkaviszonyt, akiknek a havi öregségi vagy rokkantsági nyugdíja nem volt magasabb 700 forintnál. Az új sza­bályozás ezt a határt 800 forintra emel­te. Bővült azoknak a munkaköröknek a jegyzéke is, amelyekben a nyugdíjasok a nyugdíj korlátozása nélkül, naptári évenként 1260 órán át foglalkoztathatók. Ebbe a kategóriába kerültek az eddigie­ken kívül a portások, az éjjeliőrök, a telepőrök, az öltözőőrök, parkőrök, csa­tornaőrök, mezőőrök, hegyőrök és egyéb rendészeti feladatokat ellátó dolgozók. Változás az is, hogy a közforgalmú gyógyszertárakban a takarítók a korábbi 1260 óra helyett korlátlanul foglalkoztat­hatók nyugdíjuk megtartása helyett. (MTI) TIT-megbízólevél, tagsági könyv Ifjú előadók klubja A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Hajdú-Bihar megyei szervezetének agrárszakosztálya a közelmúltban rendezte meg az ifjú előadók klubjának ünnepé­lyes tagkönyvkiosztó délutánját. Ezek a fiatalok leendő agrár­szak­emberek, szakelőadók. Mi is ez az ifjú előadók klubja, mit jelent ez a tagkönyvkiosztás? Tulajdonképpen egy mosonma­gyaróvári kezdeményezésről van szó. Az ottani agrár-felsőoktatási intézmény hallgatóiból verbuvá­lódott egy kis közösség, melynek tagjai szakoktatói tanfolyamot végeztek. Ezek a fiatalok már 1964-ben és azt követő években mezőgazdasági termelőszövetke­zeteket látogattak, ahol különbö­ző témákról tartottak előadáso­kat, vitaesteket rendeztek. A kezdeményezésre felfigyelt a TIT Győr-Sopron megyei szerve­zete, s attól az időtől kezdve a TIT lehetőséget biztosított a fia­tal előadóknak előadások és fel­nőtt szakmai tanfolyamok tartá­sára. A kezdeményezésből orszá­gos mozgalom lett. Debrecen, Sop­ron, Budapest, Gödöllő, Gyöngyös, Szarvas agrár-felsőoktatási intéz­ményeinek hallgatói egymás után követték az óvári példát. Debrecenben az Agrártudomá­nyi Egyetemen két éve működik a klub, melynek célja az volt, hogy a hallgatók minél szorosabb kap­csolatot alakíthassanak ki a ter­melő üzemekkel és hogy bekap­csolódhassanak a közéletbe. Az vitathatatlan, hogy a szabad idő hasznos kihasználása és a szak­mai ismeretek gyarapítása szem­pontjából is rendkívül hasznos kezdeményezés. Most 52 fiatal, leendő agrár­­szakember kapott megbízólevelet és TIT tagsági könyvet. Az ifjú előadók klubjának tagjai mintegy „vizsgát tettek”, bebizonyították, hogy jó előadók. A tagsági könyv „jogosítvány” ahhoz a tevékeny­séghez, amit eddig is folytattak. Az idén április 26—28-án Deb­recenben lesz az agrár-felsőokta­tási intézmények tudományos diákköri országos konferenciája. A jelentős fórumon bizonyára szót kap az ifjú előadók klubja is, hiszen a TIT-munka és a TDK- munka szervesen összekapcsoló­dik, jól megfér együtt a kettő. A konferencián minden bizonnyal sok hasznos javaslat hangzik majd el, hogyan lehetne erősíteni, szélesíteni az ifjú előadók klub­jának mozgalmát.

Next