Hajdú-Bihari Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-22 / 222. szám
Fehérterror Chilében A puccsisták kegyetlen terrort vezettek be Chilében. Szerte az országban razziákat és házkutatásokat tartanak, letartóztatást hajtanak végre. A katonai diktatúra egyre újabb és újabb áldozatai kerülnek rács mögé. A Washington Post jelentése szerint kíméletlen hajtóvadászatot folytatnak Allende hívei ellen. Nemcsak chileieket, hanem külföldieket is letartóztatnak. A fővárosban a katonák a körözöttek neveit tartalmazó listákkal járnak házról házra, és keresik a „felforgató személyeket”. Mint a New York Times jelenti, az egyik santiagói stadionban 15 000 embert tartanak fogva embertelen körülmények között. A foglyokat megkínozzák. A szélsőjobboldali El Mercurio című lap azt közölte, hogy a valparaisói katonai hatóságok a Népi Egység helyi hatalmi szerveinek megbízottját a Maipu nevű hajón „biztos helyre szállították”. . Santiagóban péntekre virradóan ismét géppuskasorozatok voltak hallhatók. A megtorlás nem törte meg a chilei hazafiak harci szellemét, folytatják az ellenállást. Mint közölték, a junta csapatainak mindig újabb ellenállási fészkekkel kell felvenniük a harcot. Az ország különböző részein partizáncsoportok szerveződnek. LA PAZ Pinochet tábornok, a chilei katonai junta vezetője nyilatkozatot adott unokafivérének, aki történetesen bolíviai újságíró. Nyilatkozatában „a legutóbbi események” halálos áldozatainak számát immár 223- ban adta meg, és hozzáfűzte, hogy eddig 5000 embert börtönöztek be. Tiltakozott az ellen, hogy a juntát és kormányát a nemzetközi közvélemény fasisztának tekinti. Azt mondta, hogy ők „nemzetiek” és „a nemzet újjáépítésén” munkálkodnak. Hozzáfűzte, hogy kívánatosnak tartja a többpártrendszert és a sajtószabadságot. Ezeket az intézményeket Chilében a junta semmisítette meg, és elnöke most nem nyilatkozott arról, hogy mikor állítják helyre őket. Pinochet bejelentette, hogy szeretne találkozni Hugo Banzer bolíviai elnökkel, aki hozzá hasonló körülmények között került hatalomra. Pinochetnak az a célja, hogy helyreállítsa a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat. Brezsnyev befejezte bulgáriai látogatását Pénteken délelőtt az Aeroflot különgépén hazautazott Szófiából Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, aki a BKP KB meghívására tett baráti látogatást a Bolgár Népköztársaságban. A szófiai repülőéren az SZKP főtitkárát Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke, Georgi Trajkov, a Hazafias Front elnöke, Sztanko Todorov miniszterelnök, a bolgár párt és állam magas rangú személyiségei és a szófiai lakosok ezrei búcsúztatták. A pénteki szófiai lapok Leonyid Brezsnyev látogatásának jelentőségét méltatva megállapítják, hogy az SZKP főtitkárának megbeszélései Todor Zsivkovval és a bolgár párt más vezetőivel új fejezetet nyitnak a két testvérpárt és a két nép együttműködésében. A nemzetközi enyhülés folyamatát visszafordítani akaró reakciós erők elleni leghatékonyabb fegyver a szocialista országok egysége — írja az Otecsesztven Front. Ennek az egységnek további megszilárdításához jelentős mértékben járult hozzá Brezsnyev bulgáriai látogatása. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, aki szeptember 18-tól a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására baráti látogatást tett Bulgáriában, pénteken Szófiából Taskentba, Üzbegisztán fővárosába érkezett. (MTI) Magyar felszólalás az atomenergia ügynökség közgyűlésén A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 17. közgyűlésén, pénteken befejeződött az általános vita. Ennek során megtárgyalták és elfogadták a szervezet elmúlt évi munkájáról szóló jelentést, amelyet a tagállamok elfogadtak, s így a munkaokmány az ENSZ-közgyűlés elé kerülhet. A közgyűlés által alakított munkabizottságok is tárgyaltak pénteken. A költségvetési vizsgáló bizottságban felszólalt dr. Köteles György, a magyar küldöttség tagja. európai biztonsági értekezlet befejezte eheti munkáját Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakasza pénteken hét albizottság ülésével befejezte első, rövid munkahetét Genfben. A vita a korábbi napokhoz hasonlóan a bizottsági munka megszervezéséről folyt és nem hozott lényeges előrehaladást. A nyugati országok különböző munkaterveikkel, napirendi javaslataikkal hosszú időre puszta vitára próbáljákkárhoztatni az albizottságokat, jóllehet, ezek munkaterve már benne foglaltatik a helsinki ajánlásokban. Egyelőre nem született megoldás a különböző dokumentumtervezetek megvitatásának sorrendjéről és mikéntjéről sem. A konferencia köreiben nem tartják kizártnak, hogy az eljárási vita a jövő héten is folytatódik, és esetleg csak amikor a koordinációs bizottság október 1-i ülésén hoznak döntést. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés általános ügyrendi bizottsága csütörtök délutáni ülésén befejezte az ENSZ- közgyűlés 28. ülésszaka előzetes napirendjének megvitatását, több mint 100 napirendi pontot hagyott jóvá és osztott fel az egyes bizottságok között. Az előzetes napirenden Koreával kapcsolatban két napirendi pont szerepelt. Az egyik azoknak a feltételeknek a megteremtésére vonatkozik, amelyek elősegítik Korea mielőbbi független és békés újraegyesítését. Ehhez a napirendi ponthoz a szocialista és a fejlődő országoknak egy nagy csoportja együttes határozati javaslatot nyújtott be. A másik, a Korea egyesítésére és újjáépítésére alakult ENSZ-bizottság jelentése, melyet az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak terjesztettek elő. Az általános ügyrendi bizottság úgy határozott, hogy az előzetes napirendnek ezt a két pontját egy kérdésként tárgyalják, két alponttal. A határozati javaslat szerzői azt indítványozták, hogy szüntessék meg a Korea egyesítésére és újjáépítésére alakult ENSZ-bizottságot, tiltsák meg a Dél-Koreában állomásozó külföldi csapatoknak, hogy az ENSZ zászlaját használják, oszlassák fel az ENSZ-parancsnokságot és ismerjék el: valamennyi Dél-Koreában állomásozó külföldi csapatot ki kell vonni, hogy további lépéseket lehessen tenni Korea független, békés újraegyesítésének meggyorsítása érdekében. Is koreai kérdés az ENSZ közgyűlése előtt HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1973. SZEPTEMBER 22. A szenátus jóváhagyta Kissinger kinevezését Az általános várakozásoknak megfelelően — mint arról már hírt adtunk —, a szenátus pénteken túlnyomó többséggel, 78 szavazattal 7 ellenében megerősítette tisztségében dr. Henry Kissinger külügyminisztert. Felhívás a világ népeihez A Béke-világtanács elnökségi csoportja pénteki moszkvai ülésén, amelyet Romesh Chandrának, a BVT főtitkárának elnökletével tartottak meg, felhívást fogadott el. Ez a chilei nép szabadságharcának erkölcsi és anyagi támogatására szólítja fel a világ jóakaratú embereit és népeit. Az elnökségi csoport ülésén Francisco Allende, az elhunyt chilei elnök egyik hozzátartozója és Mario Silberman, Chile moszkvai nagykövetségének tanácsosa tájékoztatta a nemzetközi békemozgalom vezetőit az ország helyzetéről és arról, hogy mit vár a chilei nép a növekvő erejű nemzetközi szolidaritási mozgalomtól. Romesh Chandra pénteken délután Moszkvában, a Barátság Házában tartott sajtóértekezletén arra szólított fel minden jószándékú és igazságszerető embert, hogy pártállásra és nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül szálljon szembe a chilei reakcióval. Chandra elmondta, hogy az elnökségi csoport ülésén konkrét javaslatokat dolgoztak ki a chilei nép támogatására. E javaslatok értelmében a Békevilágtanács felszólította a világ öszszes társadalmi és tömegszervezetét, a vallásos szervezeteket és jótékonysági szerveket, küldjék el megbízottaikat Chilébe, hogy személyesen tanulmányozhassák az ottani helyzetet, és személyesen mondhassák el a teljes igazságot az ott történtekről. A másik indítvány szerint a nemzetközi békemozgalom hívei erkölcsi és anyagi segítséget nyújtanának a chilei politikai foglyoknak és családtagjaiknak. A BVT nagyszabású nemzetközi gyűjtést kezdeményezett a chilei hazafiak javára. Végül a Béke-világtanács Allende-ösztöndíj alapítását indítványozza a békemozgalomban résztvevő államoknak, amelyet chilei diákoknak ajánlanak fel. Maga a BVT Allende-díjat alapított, amelylyel minden évben a nemzetközi békemozgalom kiemelkedő személyiségeit tüntetik ki. Romesh Chandra bejelentette, hogy október 11-én, egy hónappal a chilei elnök halála után szerte a világon megemlékeznek Allendorfől. MÁR EBBEN AZ ÉVBEN Egyes svájci, nyugatnémet vagy angol lapok láttán kételyek támadtak az iránt, hogy a nemzetközi enyhülés valóban tartósnak ígérkezik-e. Ha azonban a címek alatt, és főleg a sorok között is böngészünk, nyomban kiderül, honnan fúj a szél. Bizonyos körök nem számítottak rá, hogy az európai biztonsági konferencia első, helsinki fordulóját ilyen hamarosan követi a második, amelyen már bizottságokban és albizottságokban folytatódik a munka. Számukra túl gyors a tempó, amit minden eszközzel igyekeznek lelassítani. Mondvacsinált ügyekkel nehézségeket támasztanak, megpróbálnak eltérni a helsinki ajánlások előírásaitól. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán a szófiai Universziada-palotában tartott beszédében ezekről a próbálkozásokról a következőket mondta: „Nyugat-Európában aktivizálódnak azok az erők, amelyek kétségessé akarnák tenni az utóbbi időben létrejött szerződések és egyezmények rendszerének egyik vagy másik láncszemét. Tudatos propagandakampányok is indultak azzal a céllal, hogy bizalmatlanságot támasszanak a Szovjetunió és más szocialista országok politikájával szemben. Nehéz megszabadulni attól a benyomástól, hogy mindez egyetlen célt követ: bármi áron is, de megakadályozni a megkezdett és a népek számára fontos és szükséges vállalkozás sikerét... Ha valamikor, most nagy szükség mutatkozik a szocialista országok együttműködésére, a Varsói Szerződés tagállamainak egységes fellépésére. Az a szellem, amelynek jegyében a bukaresti, majd a budapesti felhívás fogant. Az a mindenre kiterjedő békestratégia, amelyet az SZKP 25. kongresszusán dolgoztak ki, fontos próba előtt áll. Az enyhülés légkörét, a megállapodások rendszerét, a békés együttműködés feltételeinek megteremtését nem akadályozhatja meg semmiféle huzavona, semmilyen aknamunka. Az SZKP főtitkára Szófiában annak a véleményének adott kifejezést, hogy a biztonsági konferencia harmadik, zárószakaszát „már ebben az évben feltétlenül meg lehet, sőt célszerű is megtartani”. A nemzetközi helyzet radikális, tartós megjavítására — Brezsnyev szavaival — megvan a lehetőség. Ezt érzik, tudják azok a körök, amelyek most mindenáron új javaslatokkal, régi rágalmak felidézésével szeretnék elodázni a megállapodásokat. Szerencsére, céljaik nehezen leplezhetőek, s homlokegyenest ellentmondanak a józan észnek. Ezért kudarcuk egy pillanatig sem lehet kétséges. Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken a Parlamentben értekezletet tartottak a megyei, illetve a megyei városi tanácsok elnökei. A tanácskozáson — amelyen részt vett Varga Péter, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese . Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter adott tájékoztatót az építésügyi igazgatás helyzetéről, s beszámolt a lakás-, üdülő- és telektulajdonról szóló jogszabályok végrehajtásának tapasztalatairól. DIPLOMÁCIAI KAPCSOLAT JAPÁN ÉS A VDK KÖZÖTT Japán politikai és társadalmi körökben pénteken örömmel üdvözölték Japán és a VDK diplomáciai kapcsolatainak létrejöttét. A politikai körökben hangsúlyozzák, a Tokió és Hanoi közötti diplomáciai viszony megteremtése lényegesen elősegíti a vietnami háború befejezését követő ázsiai japán politika kialakítását és azt is, hogy Japán közvetlenül bekapcsolódhassék az indokínai országok gazdasági újjáépítésének folyamatába. A japán külügyminisztérium hivatalos szóvivője ugyanakkor hangoztatta, hogy a Tanaka-kormány Dél-Vietnammal kapcsolatos magatartása semmit sem változott, s hogy a kormány továbbra is a saigoni rezsimet tekinti Dél-Vietnam egyetlen törvényes képviselőjének. Megfigyelők rámutatnak, hogy Japán a hatvanegyedik ország, amely elismerte a Vietnami Demokratikus Köztársaságot és a huszonnegyedik olyan ország, amely diplomáciai kapcsolatban van mind a hanoi, mind a saigoni kormánnyal. HANOI A VDK és Japán pénteken közös közleményt adott ki a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Mint a VNA hírügynökség jelentette, a két kormány megbízottai a Párizsban megtartott tárgyalások eredményeként adták ki a közös közleményt. Lehetőség a kérdezésre v. Munkatársunk, Szöllősy Tibor tagja a VIII. országos békekong- !v presszus megyei küldöttségének. hv Részt vett annak a szekciónak az*v munkájában, amely az ifjúság bé;X* kére, hazafiságra és internacionalizmusra való nevelésének idősze- ;X. rv kérdéseiről folytatott vitát. Az Alább közölt felszólalása ott hangzott el. Első ízben ért az a megtiszteltetés, hogy ilyen fórumon kérhettem szót, és kaptam lehetőséget mondanivalóm tolmácsolására. Ezért köszönettel tartozom mostani szűkebb hazám, Hajdú-Bihar dolgozóinak, lakosainak, akiktől ehhez a szükséges bizalmat megkaptam. A kongresszusra és felszólalásomra készülve, gondosan tanulmányoztam a kiadott írásos dokumentumokat, amelyeknek lényegével, tartalmával és céljaival egyetértek. Mégis, úgy érzem, néhány gondolattal megkísérelhetem ,h• kiegészíteni ezeket a dokumentumokat, s néhány fontosnak érzett személyes tapasztalat elmondásával szeretnék hozzájárulni a kongresszus munkájának sikeréhez. Kérem, ne vegyék szerénytelenségnek vagy dicsekvésnek, ha elmondom, hogy szinte gyermekies fejjel és szívvel, lelkesedéssel, tizenhárom évesen, közvetlenül a háború után, 1945 augusztusában, szeptemberében kapcsolódtam be a magyar munkásmozgalom és ezzel együtt úgy érzem, hiszem, a magyar békemozgalomba is. Ha közel három évtized el is múlt azóta, a lelkesedés, az elszántság semmit sem csökkent bennem. A magam példájára is csak azért hivatkoztam és hivatkozom, mert a szubjektív motívumokkal együtt is igazolni látszik a legközvetlenebb mai tapasztalataimat is. E tapasztalatok — meggyőződésem — egybe esnek az Önök tapasztalataival is. Akkor, közvetlenül a háború után — sajnos — sok tekintetben könnyebb volt nekünk is, akik gyermekfejjel, de sok keserű, ijesztő, kegyetlen tapasztalat után felismertük, hogy apáink útját kell járni, azok életét kell folytatnunk, akik a legvéresebb terror, világégés idején sem hátráltak meg. Ugyanígy könnyebb volt azoknak is, akik maguk köré gyűjtöttek bennünket, és irányították lépteinket. Ezzel szemben ma, huszonnyolc évvel a háború után, a fiatalok csak sok áttétellel szereznek és szerezhetnek tapasztalatot a háborúról a magyar és a nemzetközi békemozgalom, a szocialista országok aktív békepolitikája egyik legfőbb eredményeként. Természetes tehát, hogy a televízió képernyőjén látott vietnami amerikai gaztettek, az imperializmus embertelen cselekedetei, ha mélységes felháborodást keltenek is bennük, mégsem ugyanazokat az emóciókat váltják ki belőlük, mint belőlünk. Ez indított arra, hogy megfogalmazzam a magam számára: Kötelességem emlékezni, emlékeztetni és óvni. A különbség, amelyre az előbb hivatkoztam — véleményem szerint — sok tekintetben megszabja munkánkat, s ugyanígy az ifjúság békére nevelésében alkalmazott módszereink megválogatására is kényszerít, késztet bennünket. A számos lehetőség közül én csak egyet emelnék most ki. Az elmúlt években kialakult, s a jelek szerint a következő években mind jobban kiteljesedik egy olyan fórum az ifjúság életében, amelyre nekünk az eddigieknél fokozottabban oda kell figyelnünk. Az ifjúsági klubmozgalomra gondolok. Azokra a klubokra, amelyekben mind több fiatal cseréli ki egymás közt a nézeteit, ahol mind többen a kollektíva erejével és a személyes példával, meggyőzéssel formálják egymás személyiségét. A kezünkben van Az ifjúság békére nevelése című kongresszusi vitaanyag, amelynek megtár-