Hajdú-Bihari Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-29 / 228. szám
— TUDOMÁNY És TECHNIKA — % FOTÓELJÁRÁSOS SZEDŐGÉP A nyomdatechnikának a szedés a „szűk keresztmetszete”. A nyomdai előkészítés sokszorosan több időt vesz igénybe, mint maga a nyomtatás. Ma a mélynyomással vagy szétnyomással kiadott sajtótermékek elkészítésekor a szöveget betűzve szedik ki, majd fotóreprodukciót készítenek róla. A legújabb fotóeljárásos szedőgépek viszont közvetlenül filmszalagon adják meg a szükséges szövegeket. A Szovjetunióban sorozatgyártásra előkészített fotószedőgép olyan üvegkoronggal van ellátva, amelyen a betűk negatív fotografikus képe látható. Szedés közben a korong forog, a szükséges betű az optikai rendszer objektíve elé kerül, amely azt a kívánt nagyságban lefényképezi. A berendezés olyan sebességgel dolgozik, melyre a legkiválóbb szedő sem képes a hagyományos mechanikus módszerrel. Az automatika működését bonyolult elektronikus rendszer biztosítja. A rendkívüli mértékű nagyításra képes elektronmikroszkópok köztudomásúan a parányok világának tanulmányozását segítik elő. Felvetődött a gondolat, vajon lehetne-e a mikroszkópot „fordítva” működtetni, erős kicsinyítéseket készíteni? A Siemens-gyár kutatói a kísérletek során odáig jutottak, hogy e módon egy 5X5 milliméteres fóliára ezer átlagos terjedelmű könyvet tudtak leképezni. Az eletronikus sugár a rögzítés folyamata alatt százezred milliméter nagyságú írásjeleket hagyott hátra. Ugyanekkora fóliára egymillió fénykép kicsinyített másolatát is sikerült rögzíteni. Az egyik ilyen szinte hihetetlennek tűnő, kicsinyítésnek a nagyítása a kép előterében látható, bizonyságául annak, hogy nem a kutatók egy távoli jövőben megvalósuló ötletéről, hanem máris megérett, kiforrott eljárásról van szó. Gyorsan ható Andaxin - Tízszeresére édesített cukor Mérgező anyagok védőburokban - Új eljárás a granuláláshoz Főleg a vegyipar dinamikus fejlődésével, a korszerű intenzív technológiák megvalósulásával párhuzamosan mind nagyobb szerepet kap az ipari termelésben a granulálás, vagyis a kisebb-nagyobb méretű, gyakran más vegyi anyaggal bevont szemcsék képzése. Miért jobb a szemcsés anyagok felhasználása? Erre a kérdésre vegyészek számtalan érvvel válaszolhatnának. Az üzemen belüli környezetvédelem egyik fontos eszköze például a granulálás, hiszen így megakadályozható, hogy a por a levegőbe, arcra, szemre kerüljön. Különösen nagy jelentősége van ott, ahol mérgező anyagokkal dolgoznak, így például a gyógyszeriparban, a növényvédőszer-iparban, de az üvegiparban is. Ugyanakkor az automaták vagy a műtrágyaszóró gépek töltése is egyszerűbb a szemcsés anyagokkal. Szakaszos eljárás helyett egyetlen folyamat A granulálás jelenleg alkalmazott eljárásai szakaszosak, s éppen ezért nagyvolumenű, folyamatos termelésre alkalmatlanok. A legkorszerűbb, nagyüzemben is alkalmas szemcseképzési eljárás az úgynevezett fluodizációs granulálás, amelylyel a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Kémiai Kutató Intézete foglalkozik, immár 1968 óta. Az eljárás lényege, hogy a por alakú vegyianyag-halmazba levegőt fúvatnak, amely mozgásba hozza az egész tömeget, s a porszemek e mozgás közben szemcsékké állnak össze. A szemcsék közé pedig a bejuttatott vegyi anyagok bevonatot képeznek. A MÜKKI alapkutatásai során meghatározták e technológiai folyamat jellemzőit, azok összefüggéseit, kidolgoztak olyan matematikai modelleket, amellyel reprodukálni tudják a folyamatot, sőt előre kiszámítják annak eredményeit is. Rögtön oldódó gyógyszerek — granulált mosószerek Az alapkutatások eredményeit összegezve a gyakorlati alkalmazások számtalan lehetősége vetődött fel. Olyan eljárások kidolgozása előtt nyílt meg az út, amely a vegyipar, az élelmiszeripar több termékét is korszerűsítheti, a gyártási eljárás fejlesztésén túl. Az eljárás első alkalmazói a gyógyszergyárak voltak: több termék előállításánál már megvalósította az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, a Chinoin és a BIOGAL. A fluodizációs granulálás felhasználásával gyártják már többek között az Andaxint, a Pipolient, az Antineuralgikát is. Az automata tablettázó gépekbe szemcsés anyagot juttatnak, amely biztosítja a tabletta nagyobb szilárdságát, ugyanakkor, a szervezetbe jutva azonnal szétesik, gyorsan oldódik és hamar hat. A gyógyszeripar mellett a mosószergyártó üzemek is felfigyeltek az eljárásra, hiszen a por alakú mosószerek hátrányai már a kereskedelmi forgalomban is érezhetők. Ennek rendkívül apró szemcséi rárakódnak a nyálkahártyára, s gyakran allergiás tünetek okozói. Szemcsés kakaó — szuperédes cukor Amíg a gyógyszeriparban az új eljárás széles körű alkalmazásáról számolhatunk be, addig az élelmiszeriparban a lehetőségek listáját sorolhatjuk. Ezek a lehetőségek azonban egyáltalán nem utópisztikusak, hiszen a MÜKKI és az érintett üzemek, vállalatok közös kísérletei már megkezdődtek, s az első termékeket is őrzik a laboratóriumokban. A holnap egyik élelmiszer-ígérete a granulált kakaó, amely apró szemcséi pillanatok alatt szétesnek — hideg vízben is — s azonnal oldódnak. A szokásosnál tízszer édesebb az a cukor, amelyet a fluodizációs granulálás eljárásával készítettek. Ez a kísérleti termék az enyhébb cukorbetegségben szenvedők, és a fogyókúrázók édesítőszere lesz, hiszen a szemcsék a cukor és a szacharin együtteséből készültek, ízben megerősítve a cukor jellegzetességét. Kidolgozták még azt az eljárást is, amellyel a különböző értékes gyógynövények magvaiból készíthetnek granulátumot, növényi táplálékok, műtrágyák, sőt növényvédő szerek egyesítésével. Ezek a sok összetevőjű szemcsék segítik a bennük levő mag biztos csírázását, és gyors fejlődését. Feltámadt baktériumok Hatszáz millió év után új életre keltek a laboratóriumban bizonyos baktériumok. Egy freiburgi balneológusnak sikerült ezeket a parányi élőlényeket sókristályokból kioldania és a laboratóriumban továbbtenyésztenie. Feltehető, hogy e baktériumokat a természet a fagyasztásos szárítás és kisózás elve alapján konzerválta. Az egyik ilyenfeltámasztott baktériumtörzs még betegségeket is tudott okozni kísérleti állatokon. Látható hang hangszerkészítőknek A legfontosabb tulajdonság, amivel a hangszerkészítőnek rendelkeznie kell, az abszolút hallás. Az ilyen képességű ember azonban rendkívül kevés. Az armaviri harmonikagyárban most olyan ötletes elektronikus műszert szerkesztettek, amelynek képernyőjén a hang láthatóvá válik. Ez a vizuális módszer megkönnyíti a hangszerkészítők munkáját és javítja a hangszerek minőségét. Lábhosszabbító műtét Az altdorfi ortopédiai klinikán új műtéti eljárást dolgoztak ki, amelynek segítségével a túl rövid lábakat meg lehet hosszabbítani. A Der Chirurg című orvosi szaklapban most jelent meg az eljárás részletes ismertetése. Ebből megtudhatjuk, négy—húsz cm közti rövidüléseket lehetséges az új módszerrel megszüntetni. Akik ily mértékű lábrövidülésben szenvednek, azoknak valóságos megváltást jelent a műtét, hiszen egyébként állandóan rá vannak szorulva a rendkívül költséges és egyben nagyon szemet szúró ortopédiai segédeszközökre. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1973. SZEPTEMBER 29. A környezetvédelem jegyében A kemizálás során egyre nagyobb mennyiségű nagyhatású mérget használnak fel a mezőgazdasági üzemek. E mérgek egy része a bőrön átszívódva is halálos hatású lehet. Éppen ezért alkalmazásuk rendkívüli figyelmet és elővigyázatosságot igényel. A nagyhatású növényvédő szerek emberre való ártalmasságát csökkentik a MÜKKI eljárásának megvalósításával. Eszerint a Chinoinnal és a Nehézvegyipari Kutató Intézettel közösen a granulált méregszemcséket bevonják, s azokból mintegy mikrokapszulát képeznek. Ezek a kapszulák már védenek a bőrön át való felszívódástól, a földbe jutva pedig gyorsan oldódnak. Mérgekről beszélve meg kell említeni, az üveggyárakban felhasznált nagy menynyiségű ólmot, amely szintén zavarokat okozhat az emberi szervezetben. A MÜKKI kísérletei kiterjednek erre a területre is, s módszerük szerint az üveggyári ólmot is szemcsés formában kell felhasználni, így megakadályozhatják annak belélegzését. ARANYMOSÁS A HERNÁDON Egykor nemesfém bányászatáról volt híres Telkibánya. Az értékes telérek azóta teljesen kimerültek, de a hegyekről futó patakok még ma is sodornak ércmorzsalékot és azt a Hernádban lerakják. Ebből a feltevésből indult ki a mádi Ásványbánya Vállalat, amikor kísérleti céllal átvizsgáltatta a Hernád homokpadjának néhány pontját. Természetesen az arany és ezüstszemcsék előfordulása olyan csekély, hogy gazdaságosságáról szó sem lehet, ezt állapították meg már a legelső aranymosásnál is. Képünkön: A nyugalmazott bányamester aranyat mos. Eszköze a szibériai típusú aranymosó teknő. A Szovjetunióban vagy Mongóliában dolgozó geológusok a mai napig használják ezt az ősi szerszámot. (MTI Fotó : Kunkovács László — KS) Hogyan hat az aszpirin: Az aszpirin és más hasonló vegyületek a legrégibb szintetikus láz- és fájdalomcsillapító, továbbá ízületi gyulladás elleni gyógyszerek, amelyeket ma is általánosan használnak. Hatásmechanizmusuk még néhány évvel ezelőtt is tisztázatlan volt. Az utolsó két évben mutatták csak ki, hogy a szalicilátok gyógyhatása a prosztaglandinokkal áll szoros összefüggésben. 1970-ben igazolták, hogy az aszpirin és hasonló vegyületek annak az enzimnek a működését gátolják, amely az arachidonsav prosztaglandinná való átalakulását segíti elő, és ezzel közel kerültek ahhoz, hogy az aszpirin gyulladásgátló, láz- és fájdalomcsillapító hatását p prosztaglandin szintézis gátlásával hozzák összefüggésbe. Ez könnyen sikerült a gyulladásgátló hatás esetében, mivel a gyulladásban levő szövetek nedveiben kimutatták, hogy prosztaglandinok keletkeznek és fordítva: egészséges szövetekbe injekciózott prosztaglandinokkal sikerült gyulladást kiváltani. Ezek után már összefüggésbe tudták hozni a prosztaglandinok keletkezésének gátlását az aszpirin fájdalomcsillapító hatásával is. Kimutatták ugyanis, hogy a prosztaglandin, bár maga semmiféle fájdalmat nem okoz, érzékenyíti a fájdalmat, érzékelő idegeket, tehát az aszpirin és társai a prosztaglandin keletkezésének megakadályozásával csökkentik a fájdalomérzést. Hasonló a lázcsillapító hatásmechanizmusa is. Röviden A világítótornyok örökégő lámpája Az ukrajnai Zsitomir közelében jelentős pirofilit lelőhelyet fedeztek fel. Ez a rózsaszínű, réteges kőzet a ritka ásványok közé tartozik. Már a kijevi orosz fejedelemség korában mozaikpadlók, szobrok készítéséhez használták fel. A pirofilit rendkívül tűzálló, a szél, a víz és a kémiai anyagok kevéssé ártanak neki. Kitűnően alkalmazható a világítótornyok fényszóróiban izzószálként. A kutatók véleménye szerint acélöntő üstkélések készítésére is igen alkalmas, a kísérletek legutóbb is minden várakozást felülmúló eredménnyel végződtek. A közelmúltban a szverdlovszki kohászok néhány vagon pirofilitot rendeltek Ukrajnából. Korábban a szovjet felhasználók importálták ezt az anyagot, most saját termelésből látják el magukat. Fájdalomcsillapítás gyengeárammal Stuttgartban új fájdalomcsillapító eljárást dolgoztak ki, amely az elektromos erőtérben bekövetkező ionelmozduláson alapszik. A vénagyulladásban, visszérképződésben és aranyérben szenvedő betegek kezelésére szolgáló eljárást, hat orvos három éven át alkalmazta próbaképpen, majd az „Erfahrungsheilkunde” című orvosi lapban beszámolt az elért sikerekről. A cikkből megtudjuk, hogy száz páciens közül kilencvennél eredménnyel járt a módszer alkalmazása. Ebből gyakorlatilag az következik, hogy az új eljárás számottevő konkurrenciát fog jelenteni a csupán tüneti kezelést végző fájdalomcsillapító pirulákkal szemben. A feltalálók abból a megfigyelésből indultak ki, hogy a gyulladásos folyamatokat minden esetben a kationok felszaporodása kíséri a gyulladási gócban. Ha 0,5 milliamper erősségű áramot vezetünk a fájdalmas testrészre, az ionfeldúsulás megszűnik és tíz percen belül érezhetővé válik a hatás: a fájdalom megszűnik és jó ideig nem is tér vissza. Az orenburgi földgáz öt évvel ezelőtt a dél-uráli — orenburgi — sztyeppéken megkezdték a földgáz kitermelését. Azóta még 21 kőolaj- és földgázlelőhelyen kezdték meg a termelést. Ez a vidék a Szovjetunió egyik legnagyobb földgázlelőhelye. 1975-re Orenburgból 25-30 milliárd köbméter gáz érkezik a fogyasztókhoz. A vegyipar számára kedvező, hogy ez a lelőhely közel van az Urálhoz és az ország központi részeihez. Sebességmaximálás ? Rohamosan nő a közúti balesetek száma. Az NSZK Közlekedésügyi Minisztériumának eltökélt szándéka a sebesség száz kilométerre való korlátozása az utakon, kivéve az autósztrádákat. Sok szakember azonban nem ért egyet a tervezett intézkedéssel. Valójában ugyanis a legtöbb szerencsétlenség az óránkénti ötven kilométernél is kisebb sebesség mellett történik. Nem jár jobban az, aki csak negyvennel ütközik a szembejövő járműbe, mint aki száz kilométerrel gyorsabban hajt. Ezt persze senki nem hiszi el, mert nem gondol rá, hogy milyen veszélyes autóval már a csekély sebesség is. Ha lakott területen mindenáron ötvenes sebességgel közlekednénk, percek alatt egész sereg tragikus esemény következne be. Az általános korlátozások és a sok tábla sem szolgálja feltétlenül a biztonságot: a gépkocsivezető végül is ott sem veszi komolyan a korlátozásokat, ahol ténylegesen veszély áll fenn. A szomorú igazság az, hogy eddig még nem találtak fel biztos szert a közlekedési veszélyek elhárítására.