Hajdú-Bihari Napló, 1974. április (31. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

L ! HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXI. ÉVFOLYAM 97. SZÁM ÁRA : 1920 FORINT 1975. IV. 27., SZOMBAT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Debreceni Kertészet A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Debreceni Kertészeti Vállalatnak az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter és a HVDSZ elnöksége a „Kiváló Válla­lat” címet adományozta. Az oklevél átadására április 26-án került sor a Debreceni Víz- és Csatornaművek Vállalat székházában. Az ünnepségen megjelenteket Szentjóbi Géza, a vál­lalat szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte. A vállalat eredményeit, feladatait Telegdi Zoltán igaz­gató ismertette. A „Kiváló Vállalat” cím elnyerését igazoló okleve­let Somoskői Gáborné, a HVDSZ központi vezetősé­gének titkára adta át. Méltatta a vállalat munkáját, elismeréssel szólt a 12-szeres élüzem tevékenységéről. Ezt követően az építésügyi és városfejlesztési minisz­ter nevében átadta Keresztúri Sándornak, a vállalat dolgozójának „Az Építőipar Kiváló Dolgozója” minisz­teri kitüntetést. „Kiváló Dolgozó” kitüntetést kapott Telegdi Zoltán igazgató, Varsányi Jenő főkönyvelő és Márton József főmérnök. Tizenkilencen kapták meg a vállalat kiváló dolgozója kitüntetést, melyeket a jutalmakkal együtt Telegdi Zoltán adott át. A vállalat 60 dolgozója ka­pott törzsgárda-jutalmat, összesen 86 ezer forint került kiosztásra. Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság az 1973. évi mun­kája alapján elnyerte a Kiváló Igazgatóság megtisz­telő címet. Ebből az alkalomból ünnepséget tartottak a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában, ame­lyen az igazgatóság dolgozóin kívül megjelent Gar­bón György, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság tit­kára, dr. Szilágyi Gábor, a Debrecen városi Pártbi­zottság első titkára, dr. Oszoly Tamás, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetője, Pocsai István, a MEDOSZ megyei titkára, Nagy Benjámin, az SZMT kulturális bizottságának vezetője. A megjelent dolgozókat és vendégeket Gábos Lász­ló, a Vízügyi Igazgatóság szakszervezeti bizottságának elnöke üdvözölte, majd Papp Ferenc, a vállalat igaz­gatója mondott ünnepi beszédet. — A Kiváló Vízügyi Igazgatóság cím a kitartó munka eredménye — mondta az igazgató bevezetőjé­ben. Külön megtiszteltetés számunkra, hogy ezt a cí­met az igazgatóság 20. és a vízügyi államigazgatás 25. évfordulója alkalmából nyertük el. A kitüntetés ­ Kitüntetett Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat Tizenkilencedszer kapta meg a Kiváló Vállalat ki­tüntető címet a Hajdú-Bihar megyei Élelmiszer-kis­kereskedelmi­­Vállalat. A kitüntetést átadó ünnepsé­gen, melyet április 25-én, csütörtökön este 6 órakor Debrecenben az Aranybika Bartók Termében rendez­tek meg, a vállalat közel 800 dolgozója vett részt. A megjelenteket, a vendégeket, köztük dr. Gyarmati Jó­zsefet, az MSZMP Debrecen városi Bizottságának tit­kárát, valamint partner vállalatok képviselőit Fúró Józsefné, a vállalat szakszervezeti bizottságának tit­kára köszöntötte. Megnyitó után dr. Selényi József, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője és Nagy László, a KPVDSZ titkára átadta a Belkeres­kedelmi Minisztérium és a KPVDSZ elnöksége Vörös Vándorzászlaját és a Kiváló Vállalat címet dokumen­táló oklevelet Titka Istvánnak, az Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalat igazgatójának. A kitüntetés átadá­sakor Selényi József tolmácsolta a dolgozóknak a belkereskedelmi miniszter jókívánságait. Értékelésé­ben kiemelte, hogy a kollektíva munkáját azért tart­ják kiválónak, mert az ellátást nem csupán gazdasági, hanem politikai feladatnak tekintik. Elismeréssel szólt a vállalatnál alkalmazott új módszerekről, a konténe­res és programozott áruszállításról. ,Ezek után átadták a Belkereskedelem Kiváló Dolgo­zója kitüntetést Titkó István vállalati igazgatónak, Rozgonyi Béla főosztályvezetőnek és Bacsó Sándorné áruházvezető-helyettesnek. Az ünnepség keretében jó munkájáért 33 brigád kapta meg a brigádkitüntetés különböző fokozatait. 135 dolgozó — többek között Engi József és Éles Péter igazgatóhelyettesek a vál­lalati Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptak. Közel 900 dolgozó részesült jutalomban, összesen 700 ezer forin­tot osztottak szét. Titkó István igazgató bejelentette, hogy vállalatuk dolgozói az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére ki­bontakozott munkaversenyek keretében úgy dolgoz­nak, hogy huszadjára is megkaphassák a magas kitün­tetést. vállalatok elsősorban annak köszönhető, hogy az alapfeladatok mellett nagy figyelmet fordítottunk a műszaki fej­lesztésre, az újszerű módszer és jó kezdeményezések bevezetésére. Ezután az igazgató a termelési mutatókról szólt. Elmondta, hogy a termelési tervet az elmúlt évben 101 százalékra teljesítették az igazgatóság dolgozói, ugyanakkor az előirányzott ráfordítási összegből csu­pán 89 százalékot használtak fel. Ennek következ­ményeként az igazgatóságnak és a népgazdaságnak együttesen mintegy 7,3 millió forintot takarítottak meg. Nagy jelentőséget tulajdonított az igazgató an­nak, hogy az igazgatóság területén a gépkihasználás az elmúlt évben 85 százalékos volt, ami igen jó ered­ménynek számít igazgatósági szinten. A munkaverseny-mozgalom mint a siker elsőszá­mú forrása került szóba az igazgatósági beszámoló­ban. Elmondta Papp Ferenc, hogy jelenleg 116 szo­cialista brigád dolgozik az igazgatóságnál, s ezekben a brigádokban a dolgozók 76 százaléka tevékenyke­dik. Munkájuk igen fontos és jelentős, csakúgy, mint a törzsgárdatagoké. A dolgozók közül jelenleg 741-en tartoznak a törzsgárdához, munkájukkal bizonyítva hűségüket az igazgatósághoz. Ez az összlétszám 45 százaléka. A dolgozók jövedelme is évről évre emel­kedik — mondta Papp Ferenc. A továbbiakban a kiegyensúlyozott fejlődés felté­teleiről szólt az igazgató, hangsúlyozva az alkotó lég­kör jelentőségét. Utalt a vízért való küzdelem fontos­ságára, amely nemzedékeket kapcsol össze. Fontos feladatunk — mondta — az emberről való gondosko­dás, s ezt egy pillanatig sem szabad figyelmen kívül hagyni. Befejezésül szólt a célkitűzésekről, amelybe az eredmények megtartása, illetve azok fokozása tarto­zik. Az idei feladatok nagyok, a rendkívüli szárazság újra nagy feladat elé állítja az igazgatóság minden dolgozóját. A feladat erre az évre is az, hogy az igé­nyeket maximálisan elégítse ki az igazgatóság. Ezután Papp Ferenc megköszönte valamennyi dol­gozónak a végzett munkát, majd Oszoly Tamás átad­ta a kitüntetést a vállalat igazgatójának, miután mél­tatta az igazgatóság által elért eredményeket. Ezt kö­vetően hét dolgozó a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozó­ja, 20 dolgozó pedig Kiváló Dolgozó kitüntetést ka­pott. A kitüntetések átadása után felszólalt többek kö­zött Gurbán György, aki a megyei és városi pártbi­zottság nevében köszöntötte a vállalat dolgozóit. I­ TIGáZ debreceni üzemegysége 1972 után, a tavalyi év eredményei alapján másod­szor is élüzem lett a Tiszántúli Gázszolgáltató és Sze­relő Vállalat debreceni üzemegysége. Ez alkalomból április 26-án a vállalat élüzemavató ünnepséget ren­dezett a Petőfi Sándor Általános Iskola tornatermé­ben. Az ünnepség előadója Kun Tibor főkönyvelő volt, aki beszámolt az elmúlt esztendő gazdálkodásá­ról, a gazdálkodás főbb mutatóiról. Az elmúlt esztendő alatt jelentősen nőtt az eladott gáz mennyisége. 1972-ben 119,6 millió köbméter, 197­3- ban pedig már 145,8 millió köbméter gáz jutott el a fogyasztókhoz. A pébé­gáz eladás ugyanebben az idő­szakban mintegy 41 millió forint értékű volt. A főkönyvelő beszámolóját követően kitüntetések átadására is sor került. 475 dolgozónak 340 ezer forint pénzjutalmat adtak át. Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat Április 25-én vállalati ünnepségen adták át a Kivá­ló Vállalat címet a Kelet-magyarországi Vízügyi Épí­tő Vállalat dolgozóinak. Az ünnepségen Hernády Ala­jos igazgató ismertette a múlt évi eredményeket, majd Bognár Győző, a Vízgazdálkodási Tröszt vezér­igazgató-helyettese adta át a kitüntetést hitelesítő ok­levelet. Értékelte a vállalaton belüli munkaversenyt, amely nem kis mértékben járult hozzá a múlt évi si­kerhez. A vállalat jelentős szerepet játszik megyénk fejlő­désében, de bekapcsolódik az országos nagyberuházá­sok megvalósításába is. Nevéhez fűződik a hajdú-bi­hari falvak közművesítése. Jelenleg a megye hét köz­ségében folyik közművesítés. Kiváló munkájuk elismeréséül több dolgozó kapott kitüntetést. Heten nyerték el a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója címet, egy dolgozó kormánykitüntetésben részesült, ötvenen kiváló dolgozók lettek. Befejezésül Homonna László KISZ-titkár ismertet­te az ünnepség résztvevőivel annak az okmánynak a tartalmát, amely rögzíti a vállalat csatlakozását a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez. Közművelődési notesz 11. oldal) Heti rádió- és tv-műsor Mai számunkban: 25 éve a közös úton Számok, adatok, tények (3. oldal) Jogi tanácsok 14. oldal) (9. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács pénte­ken ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jó­váhagyólag tudomásul vette Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnöké­nek jelentését a magyar párt- és kormányküldöttség április 10. és 12. között Csehszlovákiában tett hiva­talos baráti látogatásáról. A két or­szág kapcsolatait a teljes bizalom, a testvéri együttműködés és kölcsönös megértés jellemzi. A tárgyalásokon valamennyi megbeszélt kérdésben teljes volt a nézetazonosság. A tár­gyalások hozzájárultak a két párt és a két ország testvéri együttmű­ködésének további szélesítéséhez. Dr. Tímár Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszámolt a magyar—bolgár gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműködési bizottság április 18. és 20. között Szófiában tartott 12. üléséről. Meg­vitatták az 1976—1980 közötti idő­szakra szóló népgazdasági tervek koordinálását szolgáló tennivaló­kat. Intézkedéseket hoztak az in­tegrációs folyamatok bővítésére, valamint a két ország kiegyensú­lyozottabb kereskedelmi forgalmá­nak és a Bulgáriába irányuló ma­gyar idegenforgalom további fejlesztésére. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését Walter Scheelnek, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének hazánkban tett hivatalos látogatá­sáról. A külügyminiszterek véle­ménycserét folytattak a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről, és elhatározták több megállapodás megkötésének előkészítését. A kormány megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i ülésén hozott ha­tározatokból adódó állami felada­tokat a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésére, helyzeté­nek további javítására vonatkozó teendőkről, valamint a közművelő­dés fejlesztését szolgáló célkitűzé­sekről. A Minisztertanács az intéz­kedési terveket a közeljövőben megtárgyalja a SZOT vezetőivel és azután adja ki határozatát. A Minisztertanács megvizsgálta a személyzeti munka továbbfejlesz­téséről 1968-ban hozott határozatá­nak végrehajtását. Megállapította, hogy az általában kedvező hatás­sal volt a személyzeti munka hely­zetére és­ fejlődésére, hozzájárult a vezetés színvonalának emeléséhez. A kormány most új határozatban szabályozta az állami személyzeti munka rendjét. Magasabb követel­ményeket támaszt a vezetőkkel szemben, rögzíti a személyzeti munka demokratizmusa fejlesztésé­nek módját, a vezetők személyzeti feladatait, a személyzeti apparátu­sok teendőit, a vezetőképzés cél­kitűzéseit, a minősítési és nyilván­tartási rendszert. A Minisztertanács a határozatát a Magyar Közlöny­ben nyilvánosságra hozza. A Minisztertanács megtárgyalta a vállalati felügyelő bizottságok működésének tapasztalatairól szóló jelentést. A bizottságok segítik a minisztériumok felügyeleti tevé­kenységét, egyszersmind a felügyelt vállalatokat. A kormány úgy ha­tározott, hogy szükséges a bizott­ságok munkamódszereinek, szemé­lyi összetételének javítása, a bizott­sági tagok speciális képzésének megszervezése és az elemző tevé­kenységhez szükséges információk körének bővítése. A nehézipari miniszter jelentést tett a KGST keretében az Urál­­hegység közelében levő Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa kö­zött tervezett földgázvezeték ha­zánk által vállalt szakaszának épí­tésével kapcsolatos előkészületek­ről. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette, és úgy ha­tározott, hogy a népgazdaság érde­kében kiemelkedő fontosságú ve­zetéképítés munkálatainak irányí­tására kormánybizottságot alakít. Vezetésével a nehézipari minisz­tert bízta meg. A Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke jelentést terjesztett elő az ipari dolgozók üzemi szociá­lis körülményeinek a Szakszerve­zetek Országos Tanácsával együtt végzett utóvizsgálatáról. A jelentés megállapítja, hogy a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a munkahelyi körülmények javítá­sára, a szociális ellátás­ fejleszté­sére. Az ilyen célokat szolgáló, egy fő­re jutó költségek az elmúlt négy évben a vizsgált vállalatoknál 12 százalékkal növekedtek. Az ellá­tás­ színvonalában és a terhek vi­selésében azonban — részben az anyagi lehetőségek korlátai, he­lyenként pedig szemléleti okok mi­att — még elég nagyok a különb­ségek. A kormány a jelentést tudo­másul vette, és a munkahelyi szo­ciális körülmények további fejlesz­tése érdekében határozatot hozott a rendelkezésére álló anyagi eszközök jobb felhasználására. A kormány megtárgyalta és el­fogadta a munkaügyi miniszter ja­vaslatát a költségvetésből gazdál­kodó egyes intézmények­­alkalma­zottainak béremelésére és az állam­­igazgatási dolgozókéval azonos, új bérrendszerük bevezetésére. A bér­emelésre ez év július elsejével, megfelelő differenciáltsággal kerül sor. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatot tett a munka­idő-csökkentés további kiterjeszté­sére a tanácsi kommunális szolgál­tató vállalatokra és költségvetési üzemekre. A kormány úgy határo­zott, hogy a munkaidő-csökkentés kiterjesztésére — a szükséges fel­tételek megteremtése után — ez év második felében és legkésőbb a kö­vetkező évben folyamatosan kerül­­­jön sor. A rövidített, átlagosan he­ti 44 órás munkaidő bevezetésével a dolgozók keresete nem csökkenhet, ugyanakkor a települések kommu­nális ellátását és a lakosság szolgál­tatási igényeinek kielégítését a munkaidő csökkentése mellett is biztosítani kell. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének javaslata alapján a kormány — a tőkés világpiacról importált anyagokkal való foko­zottabb takarékosság érdekében — elrendelte a szénhidrogének, egyes vegyipari és ruházati alapanyagok termelői árának 1975. évi emelését. A részleges termelői árrendezésre annak figyelembevételével kerül sor, hogy a népgazdaságban fel­­használásra kerülő energiahordo­zók zömét a hazai termelés mellett a szocialista országokból származó import változatlan áron biztosítja. Az árrendezéssel emelkedő terme­lői árszínvonal részbeni ellensúlyo­zására a kormány határozatot ho­zott a vállalatok eszközlekötési já­rulékának csökkentésére. A pénzügyminiszter, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal el­nöke javaslatot terjesztett a kor­mány elé a külföldiek gépjármű­­üzemanyag-vásárlásának szabályo­zására. A kormány úgy határozott, hogy külföldiek üzemanyagot ez év május 30-tól csak vásárlási enge­dély ellenében szerezhetnek be, amelyért gépjárműtípusonként meghatározott összeget kell fizetni. A kormány utasította az érdekelt szerveket, hogy az engedélyek áru­sítását bel- és külföldön egyaránt szervezzék meg. A Központi Statisztikai Hivatal elnökének előterjesztése alapján a Minisztertanács úgy határozott, hogy az ENSZ 1974. augusztus 19— 30. között Bukarestben megrende­zendő világnépesedési konferenciá­ján hazánkat kormányszintű dele­gáció képviseli. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) .

Next