Hajdú-Bihari Napló, 1974. április (31. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-09 / 81. szám

m ... »­ Nem tudom, megfigyelték-e, mennyire megváltoznak az em­berek a fizetés napján? Ami­kor zsebünkben lapulnak a kék, zöld, lila bankók, más a tartásunk, viselkedésünk. Kez­dődik a dolog a kifizetőhely, a pénztár előtt. Nem tolongunk egymás haját tépve: tessék csak, ráérek, addig is tovább az enyém a fizetésem, élcelő­­dünk. Ezekben a percekben jó­­kedvűek, felszabadultak va­gyunk. Kissé változik a tartásunk, amikor átvesszük a fizetésün­ket. Éber szemvillanás a vég­összegre (hátha csoda történt, tudtunk nélkül emeltek, pré­­­miumot kaptunk stb.), majd­ utána a levonások rovatához. Ha minden stimmel, akkor kezdődik a tőke elhelyezése , azaz szortírozása. A férfiak közül sokan gyor­san zsebre gyűrik, olvasatlanul a kapott pénzt. Ezek a nőtle­nek, a családtalanok, vagy akiknek már úgyis minden mindegy. Mások gondosan többször átszámolják, kétszer, háromszor is a kapott pénzt. A nők még a krajcárokat is vizsgálgatják — egyezik-e minden? Amióta elterjedt a hír, hogy a bérelszámoló a ve­zérigazgató fizetését csomagol­ta egy raktáros borítékos cso­magjába, mindenki hasonló csodára vár. Sajnos, eddig ná­lunk ilyesmi nem fordult elő — bérelszámolóink túlságosan éberek. A férfiak, a súlyosan nősek szintén többször gondosan át­­nyálazzák a fizetést. Nyálazás után két részre osztódik az összeg. Az egyik részét — ez a vastagabb — hazaadják. A másik részét — sokszor na- 7/zetégnap gyón vékony — „szika pénz” jeligével elrejtik. Akad, aki többször is cserélgeti e két bo­ríték tartalmát, attól függően, mi jutott eszébe az osztás, szorzás közepette. Mert ilyen­kor mindenki matematikussá is válik. Még azok is számol­gatnak, akik kimondottan utál­ják a matematikát és megbuk­tak számtanból. Van, aki éles listát készít, mit is kell vásá­rolnia? Van, aki álmait meséli, regéli, mit is venne, ha még­­egyszer ennyi fizetést kapna. Más töpreng, hogy megvárja-e­­az áruházi centrumhétfőt és akkor vegyen nadrágot, vagy költse az egész nadrágpénzt lottóra, így kavarognak a mon­datok álmok, vágyak köze­pette. Később megérkeznek kedé­lyünk lehűtését ellensúlyozva a könyvrészletesek és adóssá­­­­­gunk egyéb képviselői. A pu­lóveres néni, lottós bácsi, hite­lezők karavánja. Többen a bü­fé árnyékában várják meg e karaván elvonulását. Barátok­ká válnak néhány percre itt az ellenségek is, hiszen cinkos szövetségesek most, menekül­vén a hitelezők elől. Amikor a vihar elvonul, többen hamar szobájukba sietnek. A távozási naplók megtel­nek kiszállás, értekezlet, külső ellenőrzés bejegyzésével és há­zon■ kívül található sok előbb még békésen kávézó kolléga. Igen, a pénz melengetése oly hajtóerő is lehet, hogy nem munkára, hanem az ellenkező­jére indít egyeseket. A többség megnyugodva a bérelszámolói tudásban, főnöki akaratban, tovább folytatja munkáját. Mit szól mindezekhez a vál­tozásokhoz őfelsége, a Pénz? Érdekli-e őt az emberek han­gulatváltozása? Figyeli-e fo­gadtatásának ezernyi megnyil­vánulását? Sajnos, úgy látszik, nem túlságosan érdeklődő tí­pus. Rövid ideig tartózkodik körünkben. Alig-alig tartózko­dik nálunk, máris visszakíván­kozik az OTP-k, bankok, áru­házak széfjeibe, páncélszekré­nyeibe. Nagy úr. Luxuslak­­o­tályban érzi jól magát iga­zán. Szerény zsebeinket, tár­cáinkat tranzitszállásnak te­kinti csupán. Abai Pál A zöld csillag jegyében külföldre készülnek a debreceni eszperantisták Földünk lakói 2800 különböző nyelven beszélnek. Ez rengeteg, még akkor is, ha tudjuk: aki megtanulja a világ hat legnagyobb nyelvét, már az emberiség felével képes érint­kezni. Egy nyelv kellene, amit min­denki megért. Ezt hirdeti az eszpe­rantó nyelv 20 millió híve 83 or­szágban. L. Zamenhof lengyel orvos alkotta 1887-ben e „minimum indo­európai nyelvi modellt”, hogy aránylag könnyen elsajátítható érintkezési eszközt hozzon létre kü­lönböző nyelvű emberek közt. Hazánkban jelentős hagyományai vannak az eszperantónak. A Hor­­thy-rendőrség 1934-ben betiltotta e mozgalmat, mert a KMP fedőszerv­ként használta. Hajdú-Bihar megye legidősebb eszperantistája, a 75 éves Tóth Ambrus is egy debreceni munkás­­otthonban kezdett el 1930-ban esz­perantóul tanulni. A nemzetköziség eszméje vonzotta őt e nyelvhez, amelyet egy nép sem beszél, mégis oly sokan értenek. Ma is tucatnyi levelezőpartnerrel áll kapcsolatban, ismerősei Moszkvától Japánig akad­nak. Debrecenben a vasutas szakszer­vezet székházában találkoznak he­tenként kétszer is a zöld csillag hí­vei. Ez ugyanis a mozgalom jelké­pe. Beszélgetnek, tanulnak, készül­nek a nyári utazásokra. Szilágyi Dezső, a kör egyik vezetője elmond­ta, előfordult olyan is, hogy asztalá­­nál hat különböző nemzetiségű esz­­perantista vendége ebédelt együtt. Idén Romániába, Lengyelországba és egy kéthetes spanyolországi útra készülnek, a vasutas eszperantis­ták nemzetközi kongresszusára. Ol­csó utazások lesznek, mert eszpe­­rantista barátaik révén kedvezmé­nyes szállást kapnak mindenütt. A kezdőket Sasvári Tibor MÁV műszaki felügyelő ismerteti meg az eszperantó nyelvvel. — Őki hogyan került kapcsolatba a mozgalommal? — Éppen Budapesten jártam 1966-ban, amikor egy nemzetközi eszperantista­ kongresszust tartottak ott. Meghatott az a barátságos lég­kör, amelyben idegen népek képvi­­selői oly kitűnően megértették egy­­­mást. Ez az oka annak is, hogy mi eszperantisták jelentős szerepet ját­szunk a nemzetközi békemozgalom­ban is. Elkezdtem eszperantóul ta­­­nulni, s olyan jól haladtam, hogy már tanítok. Érdeklődő mindig akad, most is húszan járnak a tanfolyamra. Csi­­ha Katalin bölcsődei gondozónő például szeretne sokat utazni, és úgy érzi, eszperantóul bárhol be­szélgethet majd. Papp Sándor mér­nök többször járt külföldön, tud egy kicsit németül és oroszul: — Hiába értetem meg magam a Szovjetunióban vagy német nyelv­­területen, ez kevés. Mint vasutas, ingyen utazhatok, de hát minden nyelvet nem tanulhat meg az em­ber. Ezért­­tanulok csak egyet, az eszperantót. Noha a zöld csillagosok nyelve még messze jár a hivatalos elisme­­réstől, a vasutas szakszervezet deb­receni eszperantó köre tagjainak szerteágazó nemzetközi baráti kap­csolatai mutatják, hogy­ érdekes, hasznos hobbi ez. Bajai István Csökkentett teljesítménnyel sugároz a tokaji adó A Posta Rádió és Televízió Mű­szaki Igazgatósága a budapesti, a tokaji és a szentesi­ tv-állomásokon új adóberendezéseket telepít, to­vábbá az antennarendszer bővíté­sét tervezik. Az intézkedésekre , a jobb vétellehetőségek megteremté­séért került sor. Az előkészítési munkálatok már folynak és várha­tóan az év végéig befejeződnek. A műszaki munkák idején a je­lenleg üzemelő adóberendezések csak csökkentett teljesítménnyel sugároznak. Ez azt jelenti, hogy az említett állomásoktól 50 kilométer­nél távolabb levő területeken a vé­tel minőségének csökkenésével szá­molhatunk. A három adóberendezés közül elő­ször a tokaji sugároz csökkentett teljesítménnyel, április 7-től várha­tóan július 31-ig. Az igazgatóság a korlátozásokat igyekszik minimális időtartamra csökkenteni. A minő­ségi romlásért az előfizetők megér­tését és elnézését kéri a posta. MEGJELENT AZ IFJÚKOMMUNISTA A lap ismerteti a KISZ Központi Bizottságában bekövetkezett szemé­lyi változásokat. A KISZ KB akció, programja az 1974. április 4.—1975. április 4. közötti feladatokat, tevé­­kenységi köröket vázolja. A Kilá­tó rovatban a XVII. kongresszusá­ra készülő Komszomolról, az argen­tin és bolgár fiatalokról olvasha­tunk. A Konzultáció rovat többek között a „békés út” perspektívájá­nak, az oktatáspolitika aktuális kérdéseinek továbbgondolására ser­kent. Amit kiemelnénk még: izgal­mas sorozatnak ígérkezik a Szakma Kiváló Tanulója verseny múlt évi győzteseinek vallomása él­etútjuk­ról. Folytatódik a Hogyan neveljük az­ ezredforduló munkásosztályát? című cikksorozat és pályázat. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ —197" Számítógépek bérmunkában Magyarország egyik legnagyobb számítóközpontjaként működik a Számítástechnikai Koordinációs­­In­­tézet Siemens-típusú , komputerek­ből álló berendezése. Ezeket a szá­mítógépeket főleg bérmunkában veszik igénybe a különböző válla­latok, intézmények. Óránként 7400 forintos díjért végzik el részükre a megrendelt számításokat. Annak érzékeltetésére, hogy ez milyen elő­nyös a megrendelőnek, egy terve­zőmérnök több hetet igénylő számí­tási munkáját a gép néhány perc alatt elvégzi. Vannak azonban olyan feladatok, amelyeket számítógép nélkül meg­oldani nem lehet. A MÉLYÉPTERV például a vidéki városok vízvezeték­­hálózatának tervezését végezteti számítógépen. A sokszáz kilométer hosszú csővezeték-rendszerek mé­retezése olyan sok számítást igé­nyelne, hogy korábban nem is gondolhattak arra, hogy azt meg­tegyék, hanem e helyett csak hozzá­vetőleges, közelítő számításokat végeztek. 1968 óta ezeket a munká­kat számítógéppel végzik, s így nemcsak drága mérnöki munka­órák ezreit takarítják meg, hanem — és ez ennél is fontosabb — a komputer segítségével méretezett hálózatok olcsóbban elkészíthetők és jobban megfelelnek a követel­­ményeknek. Most mintegy 50 millió forintos költséggel újabb gépekkel bővítik a számítóközpontot, s így annak adattárolóiban egyszerre elhelyez­hető lesz például 10 ezer újságol­dalnyi helyet elfoglaló szöveg. Ez indokolja az adatbank elnevezést, mert olykor így is nevezik az ilyen nagy tároló kapacitással rendelke­ző számítóközpontokat. Amint a bankok feladata nagy mennyiségű pénz tárolása, ehhez hasonlóan a számítógép adatbankja nagy töm­e­­­­gű és gyorsan kikereshető adato­/­kat tárol.­­ A számítógéphez előfizetők is csatlakozhatnak. A komputertől bármilyen távol levő helyen egy viszonylag olcsó berendezés, vala­mint telefonvonalak segítségével ugyanúgy „kérdezni lehet”, illetve válaszokat kaphatnak az előfize­tők, mintha az a saját tulajdonú és a telephelyükön működő számító­gép lenne. Képriportunk a számítóközpont munkájába és általában a számító­gépek működésének titkaiba enged bepillantást. B. I. áss SS is í:¥: i I SS $s Síi í*:: Ahhoz, hogy az adatok bejuthassanak a számítógépbe, úgy kell elő­készíteni azokat, hogy a gép számára olvashatók legyenek. A leggyakrab­ban használt adathordozó a lyukkártya és ezen a képen látható, amint a berendezés asztalán fekvő kézzel írt adatlapból a gép számára érthető lyukkártya lesz . A számítógép az adatokat vagy mágnesszalagon, vagy mágneslemezen tárolja. A mágnesszalag nagyon hasonlít a magnószalaghoz, a mágnesle­­mez pedig a hanglemezhez. Mi is gyorsabban megtalálunk egy keresett zeneszámot a hanglemezen, mint a magnószalagon, ezért a számítógépek­­nél ma már szívesebben alkalmaznak mágneslemezeket Ez a televízióhoz és írógéphez egyaránt hasonlító készülék módot ad arra, hogy »társalogni’ lehessen a komputerrel. A kérdést az írógépen kell leírni, s a válasz pillanatokon belül leolvasható a képernyőn

Next