Hajdú-Bihari Napló, 1974. július (31. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-23 / 170. szám

HAJDÚ-BIHARI mág p,okti'b­l'elye!W­ekk' A ^JHBBHI llff ÉVFOLYAM ||| 170. SZÁM §| ÁRA: 80 FILLÉR A S K­BB m 1974. VII. 23., |||| A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Együttműködés A Napló szombati számában tudósítást közöltünk arról, hogy néhány szolgáltató válla­lat magasabb színvonalú szol­gáltatással kíván bekapcsolód­ni a kongresszusi, illetve a fel­­szabadulási versenybe. Az együttműködési szerződést alá­író vállalatok tevékenységi kö­re több megyére kiterjed. Ez a tény csak növeli a vállalatok együttműködésének jelentősé­gét. Az említett megállapodás tartalmazza többek között a vállalati üzem- és munkaszer­vezési programok kicserélését, a vállalati műszaki fejlesztési tervek megismertetését, az újí­tási feladattervek átadását, az elfekvő készletek, a használa­ton kívüli gépek, berendezések jegyzékének átnyújtását stb. Az említett vállalatok tevé­kenysége többé-kevésbé egy­forma jellegű területet, a víz­­gazdálkodást érinti. Az ilyen jellegű együttműködés nem tel­jesen újszerű, de követésre méltó. A kiinduló pont minde­nekelőtt az, hogy szinte nincs is olyan vállalat, amelyik ne kényszerülne nemegyszer nagyszámú vállalattal együtt­működésre. A fogyasztó csak­ azt ismeri egy vásárolt árunál, hogy melyik vállalat emblémá­ját viseli, de nem sejtheti, hány vállalat dolgozóinak köz­reműködésével készült el a mo­sógép, a centrifuga, vagy a rá­dió. A vállalatok együttműködé­sét megszervezni természete­sen a vállalatok vezetőinek a feladata. Azonban, hogy ez az együttműködés jól is funkcio­náljon, szélesebb körű együtt­működésre van szükség. Min­denekelőtt arra, hogy az együttműködő vállalatok dol­gozói értsék és érezzék az együttműködés szükségességét. Ezért hangsúlyozza az előbb említett szerződés, hogy a szer­ződő felek kölcsönösen vállal­ják a dolgozók tudatformálá­sát, a szociális ellátás javítását. Vállalják, hogy a szakember­­képzés érdekében erősítik kap­csolataikat a területükön levő oktatási intézményekkel. Az ágazati feladatok szélesebb kö­rű megismertetése érdekében egyeztetett tervek alapján munkásakadémiai előadásokat tartanak. A vállalatok együttműködé­se tehát nemcsak a vállalatok vezetőinek óhaján, vagy szer­ződésén, hanem széles körű és alapvető együttműködésen mú­lik. Bár hangsúlyozni kell, hogy egy termékgyártásnál az az alapvető, ha a vállalatok idő­ben szállítják le a szerződés­ben előírt félkésztermékeket. Ezzel egy egész vállalat kol­lektíváját segítik, vagy fordít­va, okoznak gondot, ha félkész termékekkel adósak marad­nak. Ilyenkor egy egész lánco­lat kapcsolódik egybe és a vége mi lehet? Hiánycikk egy fon­tos közszükségleti cikkből vagy akár egy exportra szánt ter­mékből. Mit tehetnek ilyenkor a vál­lalatok? Mert az előbb emlí­tett együttműködési szerződés mellett korábban is volt a vál­lalatoknak egymással kölcsö­nös szállítási szerződése. Az új, a mostani együttműködési szerződésekben az, hogy kiter­jed a vállalat dolgozóira is, akik a szerződés teljesítése ese­tén részesülnek a jutalomból, a dicsőségből, de esetleg vállal­­niuk kell az elmarasztalást is. Ez utóbbit pedig csak úgy le­het elkerülni, ha a kötött szer­ződést a vezetők és dolgozók egyformán magukénak érzik és teljesítik. Vasárnap még ötszáz kombájn dolgozott Hogyan áll az aratás a megyében? Hétfőn délelőtt, amikor felkeres­tük Karácsony Sándort, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi osztályának helyettes vezető­jét, hogy az aratás megyei helyze­téről érdeklődjünk, sűrűn hullott a hideg, szinte ősziesnek mondható eső, s ez az egész megyére kiter­jedt. A beszélgetés így az időjárás­sal indult, az esőkkel. — Bizonyára nagyon sokan em­lékeznek még rá — kezdte Kará­csony Sándor —, hogy április 26-ig alig-alig hullott valami csapadék a megyében. Aszály volt. Azóta vi­szont — a több mint két és fél hó­nap alatt — átlagosan 315 milli­méter eső esett le a megye földjei­re és az aszálytól megmentette a mezőgazdaságot. Csak ebben a hó­napban az eltelt 21 napból 12 nap volt csapadékos, esett a megye leg­több helyén kevesebb vagy több eső. Ezek az esőzések pedig most már nagyon hátráltatják a legna­gyobb nyári munkát, az aratást. — Kezdeném talán azzal a hely­zetkép-felvázolással, hogy ebben az évben — éppen az időjárás miatt — mintegy 10—12 nappal később kez­dődött meg a kalászosok be­takarítása. A megyében elvetett 117 ezer hektár kalászosból az árpa aratása július 3-án kezdődött meg, a búza aratását pedig július 12-én kezdték meg a gazdaságok, de ak­kor is csak szórványosan, ahogyan mondani szokás, „kóstolgatták” a táblákat. — S mi történt azóta? — Legelőször is azt mondanám el, hogy a megye szövetkezetei és állami gazdaságai nagyon jól felké­szültek az aratásra. 800 kombájn áll a gazdaságok, a nagyüzemek rendelkezésére, valamivel több, mint az elmúlt esztendőben. Az aratás megkezdése előtt 50 új gépet kaptak a gazdaságok, háromszoro­sát annak a mennyiségnek, mint amire májusban, júniusban még számítani lehetett. S ez a géppark már képes arra — természetesen, ha megfelelő az időjárás —, hogy egyetlen nap alatt 6—7 ezer hektár­ról betakarítsa a termést. Vasárnap például — ahol nem volt szomba­ton eső — mindenütt dolgoztak a Hajdú-Bihar megyei földeken. Szá­mításaink és becsléseink szerint ezen a napon mintegy 500 arató­cséplő gép vágta a búzát, a rozsot, a tavaszi árpát. Ma azonban — hét­főn — már ismételten kényszerpi­henőre szorultak mindenütt a me­gyében, mert esik az eső, s nem le­het aratni. Ha nem lenne hosszan tartó az eső, kedden kisütne a nap, és egy kis szél is lenne, akkor szer­dán újból lehetne folytatni a mun­kát. Ellenkező esetben azonban né­hány napig megint állni kell. — Hol tart a megye most az ara­tásban? — Említettem már, hogy a me­gyében — a termelőszövetkezetek­ben és az állami gazdaságokban — 117 ezer hektár kalászos várt ebben az évben betakarításra. A 6200 hek­tárt kitevő őszi árpa betakarítása — erről különben a Napló is számot adott — befejeződött mindenütt. A tavaszi árpának mintegy 50 száza­lékát aratták le eddig — 1800 hek­tárt —, a rozsnak 20 százalékát — körülbelül 2000 hektárt —, az őszi búzának pedig mintegy 30 százalé­kát — körülbelül 30 ezer hektárt. Tehát a megye nagyüzemeiben ed­dig mintegy 40 ezer hektárra tehe­tő az a terület, amelynek termése már be van takarítva, biztos he­lyen, magtárakban, raktárakban van. Azt is el kell azonban monda­ni, hogy az eddig aratott búza nagy részét — éppen a magas víz­tartalom miatt — szárítani kellett,­ s a szárítógépek most is mindenütt dolgoznak a megyében. — Mi volt a helyzet tavaly ilyen­kor? — Az elmúlt évben lényegesen jobban álltunk a betakarítással. Nemcsak azért, mert korábban is kezdődött a munka, hanem azért is, mert ilyen esőzések nem zavar­ták a munkát. Az elmúlt évben ilyenkor mintegy 50 ezer hektár bú­za volt betakarítva. Most különben arra számítunk, hogy azért augusz­tus 10-e körül be tudjuk fejezni az aratást, abban az esetben, ha nem lesz nagyon sok csapadék. — Milyenek a terméskilátások ? — Erről még nagyon korai volna beszélni. Az biztos, hogy az eddig learatott táblák közül sok az el­múlt évi átlagnál többet adott, de volt olyan is, amely kevesebbet. Úgy gondolom, hogy a múlt évi termésszint benne van a kalászos­ban, most már csak az a kérdés, hogy az aratásnál ez hogy reali­zálódik-e. Reméljük, hogy az idő kedvezőre fordul, dolgozhatnak a kombájnok és a termés is olyan lesz, amellyel meg leszünk eléged­ve. R. B. Raktárban 800 vagon termény Vasárnap még tudták folytatni az egy héttel korábban megkezdett betakarítást a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben, de a hétfői eső miatt kényszerpihenőt kellett tartani. Az elmúlt hét vi­szonylag kedvező időjárását igye­­kezdtek a szövetkezet dolgozói ki­használni. A tsz 35 kombájnnal ta­karítja be az új termést, s a va­sárnapi teljesítménnyel mintegy 800 vagon gabonát szállítottak be a földekről. A gépek napi átlaga nagymértékben függött az időjárás­tól, a gabona nedvességtartalmától. Viszont ha szükség volt rá — s most még inkább kell —, szárítóba vitték a búzát, hogy kevesebb víz­tartalommal kerüljön végleges ren­deltetési helyére. Azokon a napo­kon, amikor nem esett az eső, át­lagosan 100 vagon terményt takarí­tottak be a Vörös Csillag Tsz föld­jein. Azt viszont már látják, hogy nemcsak később tudták kezdeni az idén az aratást, de sokkal több időt vesz igénybe a munka, elhúzódik a betakarítás. Mai számunkban: Három évtizede szabad Lengyelország Könyvtár az iskolában (1. oldal) (3. oldal) A Napló postája (4. oldal) Félév az üzemekben Magyar Gördülőcsapágy Művek Debrecenben, a Magyar Gördülő­csapágy Művekben is a napokban készült el az idei gazdasági eszten­dő első félévének elemzése. Amint Fiák László vezérigazgató elmon­dotta munkatársunknak, a vállalat 1974. évi komplex terve részben a IV. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzései, részben pedig az 1973. évi eredmények, tapasztalatok érté­kelése alapján került kidolgozásra. A komplex terv fél évre eső részét maradéktalanul teljesítette a csap­ágyművek kollektívája. A termelés területén az első hat hónapra tervezett 9,4 millió darab csapágy 168 ezer darabbal volt több, mint a tavalyi év hasonló időszaká­ban gyártott mennyiség. A termelé­kenység 3 százalékos növelésével, a minőség további javításával 19,3 millió forint értékű a tavalyihoz vi­szonyított többletgyártás. Az MSZMP XI. kongresszusára indított országos munkaversenyhez az MGM is csatlakozott: a vállalati terven felül 17 millió forint értékű gördü­lőcsapágy gyártását vállalták úgy, hogy a létszámot nem növelik, s két százalékkal túlteljesítik termelé­kenységi tervüket. A munkaverseny eredményeként az év első hat hó­napjában 13 millió forint értékű csapágy már elkészült. Az MGM július 1-ig 942 millió forint értékesítési eredményt ért el, 21 millió forinttal többet, mint a tavalyi első félévben. Az elért ered­mények alapján jelentősen növe­kedhetett az exportértékesítés a tő­kés piacokon, míg a szocialista or­szágok felé az ütemterv szerint tör­tént a csapágyszállítás. Így amel­lett, hogy hazánk csapágyellátása zavartalan volt, a tavalyinál lénye­gesen nagyobb nyereségtöbbletet érhetett el eddig a Magyar Gördü­lőcsapágy Művek. A tervezettnél nagyobb nyereség elérésében közre­játszott az önköltség csökkentése is. A jó gazdálkodásra jellemző, hogy a félév során csökkentek a szűkí­tett és az általános vállalati költsé­gek is. A kapacitásbővítéssel egybekötött rekonstrukciós munkálatok is jól haladnak. Az MGM beruházási ja­vaslata elkészült, azt a Kohó- és Gépipari Minisztériumnak meg­küldték. A szovjet generálkivitele­zők végezte munkálatok befejezési határideje 1977. Ez év májusában az üzemszerű munka biztosítására szocialista szerződést kötöttek a magyar és a szovjet szakemberek, s azóta is igen jó kapcsolatban van az MGM és a szovjet „10 GPZ” vál­lalat között. A Szovjetunióból egyéb­ként már megérkeztek az első gé­pek a csapágygyárba. Az idén ösz­­szesen 24 korszerű gépet kap az MGM. Jó ütemben halad a debre­ceni gyárban az új csarnok építése is, jelenleg már a tetőszerkezetet szerelik a szakemberek. Az év elején végrehajtott 3,5 szá­zalékos bérfejlesztéssel, a folyama­tosan biztosított jövedelemnövelő intézkedésekkel az év első felében tovább növekedett az MGM dolgo­zóinak jövedelme, javultak az élet- és a munkakörülmények, míg a he­lyes létszám- és bérgazdálkodás eredményeként csökkent a munka­erő-vándorlás. Végezetül: a vállalat féléves ered­ményeinek elérésében meghatározó szerepet játszott az MGM-ben tevé­kenykedő 253 szocialista és 65 szo­cialista címért küzdő brigád lelki­­ismeretes munkája. Az első féléves eredmények jelentős részét az adta ugyanis, hogy valamennyi brigád maradéktalanul teljesítette és túl­teljesítette vállalását. Mezőgazdaságigép-gyár gyártás 65 százaléka indul külföld­re. A eddig beérkezett megrendelé­sek a jövő évre 10 százalékkal több mezőgazdaságigép-exportot igé­nyelnek a debreceni gyártól. Csu­pán a nemrégiben kikísérletezett és gyártásra került gépeket illetően, nagy az érdeklődés a paradicsom­művelő és -betakarító gépsor, vala­mint a nagy teljesítményű permet­­lékeverő berendezés iránt. A Budapesti Mezőgazdasági gép­gyár debreceni gyára az idei 400 millió forint értékű termelési és árbevételi tervének első félévre eső részét 103,7 százalékra teljesítette. Az első hat hónap alatt elért 250 millió forint értékű árbevétel 142 százalékkal több a tavalyi év azo­nos időszakához képest. Az ered­mény nagysága akkor érzékelhető igazán, ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdaságigép-gyár dolgozói­nak szinte szerelő csarnok nélkül, a szabad ég alatt kell még az idén is gyártani gépeiket. A mostoha kö­rülmények ellenére az idei 258 mil­lió forint értéket kitevő exportszál­lításból eddig 120 millió forint érté­kű az a szállítmány, amelyet az év első hat hónapjában exportált a BMG debreceni gyára. Részletezve a Német Demokratikus Köztársa­ságba 92, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba 103, Kubába pedig 63 millió forint értékben indított export szállítmányt útnak a BMG debreceni gyára. A gazdasági mutatók között az el­ső féléves nyereségi tervet 101 szá­zalékra teljesítette a vállalat, s ez az eredmény 127 százalékkal többet mutat a tavalyinál. Az elért érték a tavalyi 26,5 millióval szemben 33,8 millióval jelent többet 1974 első fe­lében a közös kasszában. R. D. A Budapesti Mezőgazdasági gép­gyár debreceni gyárának fő profil­ja a nagyüzemi permetezőgépek gyártása, amit a Német Demokrati­kus Köztársaság szakembereivel kö­zösen fejlesztettek ki. A gyártott gépek teljesítménye, technikai meg­oldása jelenleg világszínvonalon áll. Ez nem csak a gyár szakembereinek megállapítása, a külföldi megrende­lések is az elismerést tükrözik. Az idei termelési tervben szereplő Befejeződött a VI. kelet-magyarországi néptáncfesztivál A három napig tartó fesztivált a szakmai vélemények szerint magas színvonal jellemezte. Az erős me­zőnyben jól szerepeltek a hajdú-bi­hari együttesek. Első díjat nyert a Debreceni Népi Együttes. Az együttes művészeti ve­zetője, dr. Béres András, a fesztivál legjobb koreográfiájáért 3000 forin­tos jutalomban részesült az együt­tesnek adott első díj összegéből. Második díjat kapott az Építők Hajdú Táncegyüttese. Művészeti ve­zetője, Kardos László kétezer forin­tos jutalomban részesült az együt­tesnek adott második díj összegéből, a legegyenletesebb teljesítményt nyújtó munkáért. Harmadik díjas a gyomai Körös menti Szövetkezeti Táncegyüttes lett. Művészeti vezetője, Gyapjas István koreográfiai és pedagógiai munkásságáért kétezer forintos ju­talomban részesült az együtesnek adott harmadik díj összegéből. A zsűri különdíját kapta az ÉDOSZ Szeged Táncegyüttese, pe­dagógiai különdíjban részesült Xtreczky Csaba, a sátoraljaújhelyi Hegyalja Néptáncegyüttes művé­szeti vezetője, Nagy Albert, az ÉDOSZ Szeged Táncegyüttes művé­szeti vezetője, Adorján Lajos, az ózdi Kohász Néptáncegyüttes mű­vészeti vezetője. A zenei különdíjat a méhkeréki zenekar nyerte el. A szólótáncosok versenyének abszolút győztese Gya­logú László, a gyomai együttes tagja lett, aki méhkeréki táncot mutatott be a helyi zenekar kíséretével. Má­sodik díjat kapott az ÉDOSZ Szeged Táncegyüttes és a Debreceni Népi Együttes párosa. A díjakat Vásárhelyi László, a Népművelési Intézet táncművészeti főelőadója, a táncfesztivál emlék­plakettjét pedig Kunkli Péter, a Megyei Művelődési Központ igaz­gató-helyettese adta át a résztvevő együtteseknek.

Next