Hajdú-Bihari Napló, 1974. július (31. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-23 / 170. szám
HAJDÚ-BIHARI mág p,okti'bl'elye!Wekk' A ^JHBBHI llff ÉVFOLYAM ||| 170. SZÁM §| ÁRA: 80 FILLÉR A S KBB m 1974. VII. 23., |||| A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Együttműködés A Napló szombati számában tudósítást közöltünk arról, hogy néhány szolgáltató vállalat magasabb színvonalú szolgáltatással kíván bekapcsolódni a kongresszusi, illetve a felszabadulási versenybe. Az együttműködési szerződést aláíró vállalatok tevékenységi köre több megyére kiterjed. Ez a tény csak növeli a vállalatok együttműködésének jelentőségét. Az említett megállapodás tartalmazza többek között a vállalati üzem- és munkaszervezési programok kicserélését, a vállalati műszaki fejlesztési tervek megismertetését, az újítási feladattervek átadását, az elfekvő készletek, a használaton kívüli gépek, berendezések jegyzékének átnyújtását stb. Az említett vállalatok tevékenysége többé-kevésbé egyforma jellegű területet, a vízgazdálkodást érinti. Az ilyen jellegű együttműködés nem teljesen újszerű, de követésre méltó. A kiinduló pont mindenekelőtt az, hogy szinte nincs is olyan vállalat, amelyik ne kényszerülne nemegyszer nagyszámú vállalattal együttműködésre. A fogyasztó csak azt ismeri egy vásárolt árunál, hogy melyik vállalat emblémáját viseli, de nem sejtheti, hány vállalat dolgozóinak közreműködésével készült el a mosógép, a centrifuga, vagy a rádió. A vállalatok együttműködését megszervezni természetesen a vállalatok vezetőinek a feladata. Azonban, hogy ez az együttműködés jól is funkcionáljon, szélesebb körű együttműködésre van szükség. Mindenekelőtt arra, hogy az együttműködő vállalatok dolgozói értsék és érezzék az együttműködés szükségességét. Ezért hangsúlyozza az előbb említett szerződés, hogy a szerződő felek kölcsönösen vállalják a dolgozók tudatformálását, a szociális ellátás javítását. Vállalják, hogy a szakemberképzés érdekében erősítik kapcsolataikat a területükön levő oktatási intézményekkel. Az ágazati feladatok szélesebb körű megismertetése érdekében egyeztetett tervek alapján munkásakadémiai előadásokat tartanak. A vállalatok együttműködése tehát nemcsak a vállalatok vezetőinek óhaján, vagy szerződésén, hanem széles körű és alapvető együttműködésen múlik. Bár hangsúlyozni kell, hogy egy termékgyártásnál az az alapvető, ha a vállalatok időben szállítják le a szerződésben előírt félkésztermékeket. Ezzel egy egész vállalat kollektíváját segítik, vagy fordítva, okoznak gondot, ha félkész termékekkel adósak maradnak. Ilyenkor egy egész láncolat kapcsolódik egybe és a vége mi lehet? Hiánycikk egy fontos közszükségleti cikkből vagy akár egy exportra szánt termékből. Mit tehetnek ilyenkor a vállalatok? Mert az előbb említett együttműködési szerződés mellett korábban is volt a vállalatoknak egymással kölcsönös szállítási szerződése. Az új, a mostani együttműködési szerződésekben az, hogy kiterjed a vállalat dolgozóira is, akik a szerződés teljesítése esetén részesülnek a jutalomból, a dicsőségből, de esetleg vállalniuk kell az elmarasztalást is. Ez utóbbit pedig csak úgy lehet elkerülni, ha a kötött szerződést a vezetők és dolgozók egyformán magukénak érzik és teljesítik. Vasárnap még ötszáz kombájn dolgozott Hogyan áll az aratás a megyében? Hétfőn délelőtt, amikor felkerestük Karácsony Sándort, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetőjét, hogy az aratás megyei helyzetéről érdeklődjünk, sűrűn hullott a hideg, szinte ősziesnek mondható eső, s ez az egész megyére kiterjedt. A beszélgetés így az időjárással indult, az esőkkel. — Bizonyára nagyon sokan emlékeznek még rá — kezdte Karácsony Sándor —, hogy április 26-ig alig-alig hullott valami csapadék a megyében. Aszály volt. Azóta viszont — a több mint két és fél hónap alatt — átlagosan 315 milliméter eső esett le a megye földjeire és az aszálytól megmentette a mezőgazdaságot. Csak ebben a hónapban az eltelt 21 napból 12 nap volt csapadékos, esett a megye legtöbb helyén kevesebb vagy több eső. Ezek az esőzések pedig most már nagyon hátráltatják a legnagyobb nyári munkát, az aratást. — Kezdeném talán azzal a helyzetkép-felvázolással, hogy ebben az évben — éppen az időjárás miatt — mintegy 10—12 nappal később kezdődött meg a kalászosok betakarítása. A megyében elvetett 117 ezer hektár kalászosból az árpa aratása július 3-án kezdődött meg, a búza aratását pedig július 12-én kezdték meg a gazdaságok, de akkor is csak szórványosan, ahogyan mondani szokás, „kóstolgatták” a táblákat. — S mi történt azóta? — Legelőször is azt mondanám el, hogy a megye szövetkezetei és állami gazdaságai nagyon jól felkészültek az aratásra. 800 kombájn áll a gazdaságok, a nagyüzemek rendelkezésére, valamivel több, mint az elmúlt esztendőben. Az aratás megkezdése előtt 50 új gépet kaptak a gazdaságok, háromszorosát annak a mennyiségnek, mint amire májusban, júniusban még számítani lehetett. S ez a géppark már képes arra — természetesen, ha megfelelő az időjárás —, hogy egyetlen nap alatt 6—7 ezer hektárról betakarítsa a termést. Vasárnap például — ahol nem volt szombaton eső — mindenütt dolgoztak a Hajdú-Bihar megyei földeken. Számításaink és becsléseink szerint ezen a napon mintegy 500 aratócséplő gép vágta a búzát, a rozsot, a tavaszi árpát. Ma azonban — hétfőn — már ismételten kényszerpihenőre szorultak mindenütt a megyében, mert esik az eső, s nem lehet aratni. Ha nem lenne hosszan tartó az eső, kedden kisütne a nap, és egy kis szél is lenne, akkor szerdán újból lehetne folytatni a munkát. Ellenkező esetben azonban néhány napig megint állni kell. — Hol tart a megye most az aratásban? — Említettem már, hogy a megyében — a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban — 117 ezer hektár kalászos várt ebben az évben betakarításra. A 6200 hektárt kitevő őszi árpa betakarítása — erről különben a Napló is számot adott — befejeződött mindenütt. A tavaszi árpának mintegy 50 százalékát aratták le eddig — 1800 hektárt —, a rozsnak 20 százalékát — körülbelül 2000 hektárt —, az őszi búzának pedig mintegy 30 százalékát — körülbelül 30 ezer hektárt. Tehát a megye nagyüzemeiben eddig mintegy 40 ezer hektárra tehető az a terület, amelynek termése már be van takarítva, biztos helyen, magtárakban, raktárakban van. Azt is el kell azonban mondani, hogy az eddig aratott búza nagy részét — éppen a magas víztartalom miatt — szárítani kellett, s a szárítógépek most is mindenütt dolgoznak a megyében. — Mi volt a helyzet tavaly ilyenkor? — Az elmúlt évben lényegesen jobban álltunk a betakarítással. Nemcsak azért, mert korábban is kezdődött a munka, hanem azért is, mert ilyen esőzések nem zavarták a munkát. Az elmúlt évben ilyenkor mintegy 50 ezer hektár búza volt betakarítva. Most különben arra számítunk, hogy azért augusztus 10-e körül be tudjuk fejezni az aratást, abban az esetben, ha nem lesz nagyon sok csapadék. — Milyenek a terméskilátások ? — Erről még nagyon korai volna beszélni. Az biztos, hogy az eddig learatott táblák közül sok az elmúlt évi átlagnál többet adott, de volt olyan is, amely kevesebbet. Úgy gondolom, hogy a múlt évi termésszint benne van a kalászosban, most már csak az a kérdés, hogy az aratásnál ez hogy realizálódik-e. Reméljük, hogy az idő kedvezőre fordul, dolgozhatnak a kombájnok és a termés is olyan lesz, amellyel meg leszünk elégedve. R. B. Raktárban 800 vagon termény Vasárnap még tudták folytatni az egy héttel korábban megkezdett betakarítást a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben, de a hétfői eső miatt kényszerpihenőt kellett tartani. Az elmúlt hét viszonylag kedvező időjárását igyekezdtek a szövetkezet dolgozói kihasználni. A tsz 35 kombájnnal takarítja be az új termést, s a vasárnapi teljesítménnyel mintegy 800 vagon gabonát szállítottak be a földekről. A gépek napi átlaga nagymértékben függött az időjárástól, a gabona nedvességtartalmától. Viszont ha szükség volt rá — s most még inkább kell —, szárítóba vitték a búzát, hogy kevesebb víztartalommal kerüljön végleges rendeltetési helyére. Azokon a napokon, amikor nem esett az eső, átlagosan 100 vagon terményt takarítottak be a Vörös Csillag Tsz földjein. Azt viszont már látják, hogy nemcsak később tudták kezdeni az idén az aratást, de sokkal több időt vesz igénybe a munka, elhúzódik a betakarítás. Mai számunkban: Három évtizede szabad Lengyelország Könyvtár az iskolában (1. oldal) (3. oldal) A Napló postája (4. oldal) Félév az üzemekben Magyar Gördülőcsapágy Művek Debrecenben, a Magyar Gördülőcsapágy Művekben is a napokban készült el az idei gazdasági esztendő első félévének elemzése. Amint Fiák László vezérigazgató elmondotta munkatársunknak, a vállalat 1974. évi komplex terve részben a IV. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzései, részben pedig az 1973. évi eredmények, tapasztalatok értékelése alapján került kidolgozásra. A komplex terv fél évre eső részét maradéktalanul teljesítette a csapágyművek kollektívája. A termelés területén az első hat hónapra tervezett 9,4 millió darab csapágy 168 ezer darabbal volt több, mint a tavalyi év hasonló időszakában gyártott mennyiség. A termelékenység 3 százalékos növelésével, a minőség további javításával 19,3 millió forint értékű a tavalyihoz viszonyított többletgyártás. Az MSZMP XI. kongresszusára indított országos munkaversenyhez az MGM is csatlakozott: a vállalati terven felül 17 millió forint értékű gördülőcsapágy gyártását vállalták úgy, hogy a létszámot nem növelik, s két százalékkal túlteljesítik termelékenységi tervüket. A munkaverseny eredményeként az év első hat hónapjában 13 millió forint értékű csapágy már elkészült. Az MGM július 1-ig 942 millió forint értékesítési eredményt ért el, 21 millió forinttal többet, mint a tavalyi első félévben. Az elért eredmények alapján jelentősen növekedhetett az exportértékesítés a tőkés piacokon, míg a szocialista országok felé az ütemterv szerint történt a csapágyszállítás. Így amellett, hogy hazánk csapágyellátása zavartalan volt, a tavalyinál lényegesen nagyobb nyereségtöbbletet érhetett el eddig a Magyar Gördülőcsapágy Művek. A tervezettnél nagyobb nyereség elérésében közrejátszott az önköltség csökkentése is. A jó gazdálkodásra jellemző, hogy a félév során csökkentek a szűkített és az általános vállalati költségek is. A kapacitásbővítéssel egybekötött rekonstrukciós munkálatok is jól haladnak. Az MGM beruházási javaslata elkészült, azt a Kohó- és Gépipari Minisztériumnak megküldték. A szovjet generálkivitelezők végezte munkálatok befejezési határideje 1977. Ez év májusában az üzemszerű munka biztosítására szocialista szerződést kötöttek a magyar és a szovjet szakemberek, s azóta is igen jó kapcsolatban van az MGM és a szovjet „10 GPZ” vállalat között. A Szovjetunióból egyébként már megérkeztek az első gépek a csapágygyárba. Az idén öszszesen 24 korszerű gépet kap az MGM. Jó ütemben halad a debreceni gyárban az új csarnok építése is, jelenleg már a tetőszerkezetet szerelik a szakemberek. Az év elején végrehajtott 3,5 százalékos bérfejlesztéssel, a folyamatosan biztosított jövedelemnövelő intézkedésekkel az év első felében tovább növekedett az MGM dolgozóinak jövedelme, javultak az élet- és a munkakörülmények, míg a helyes létszám- és bérgazdálkodás eredményeként csökkent a munkaerő-vándorlás. Végezetül: a vállalat féléves eredményeinek elérésében meghatározó szerepet játszott az MGM-ben tevékenykedő 253 szocialista és 65 szocialista címért küzdő brigád lelkiismeretes munkája. Az első féléves eredmények jelentős részét az adta ugyanis, hogy valamennyi brigád maradéktalanul teljesítette és túlteljesítette vállalását. Mezőgazdaságigép-gyár gyártás 65 százaléka indul külföldre. A eddig beérkezett megrendelések a jövő évre 10 százalékkal több mezőgazdaságigép-exportot igényelnek a debreceni gyártól. Csupán a nemrégiben kikísérletezett és gyártásra került gépeket illetően, nagy az érdeklődés a paradicsomművelő és -betakarító gépsor, valamint a nagy teljesítményű permetlékeverő berendezés iránt. A Budapesti Mezőgazdasági gépgyár debreceni gyára az idei 400 millió forint értékű termelési és árbevételi tervének első félévre eső részét 103,7 százalékra teljesítette. Az első hat hónap alatt elért 250 millió forint értékű árbevétel 142 százalékkal több a tavalyi év azonos időszakához képest. Az eredmény nagysága akkor érzékelhető igazán, ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdaságigép-gyár dolgozóinak szinte szerelő csarnok nélkül, a szabad ég alatt kell még az idén is gyártani gépeiket. A mostoha körülmények ellenére az idei 258 millió forint értéket kitevő exportszállításból eddig 120 millió forint értékű az a szállítmány, amelyet az év első hat hónapjában exportált a BMG debreceni gyára. Részletezve a Német Demokratikus Köztársaságba 92, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba 103, Kubába pedig 63 millió forint értékben indított export szállítmányt útnak a BMG debreceni gyára. A gazdasági mutatók között az első féléves nyereségi tervet 101 százalékra teljesítette a vállalat, s ez az eredmény 127 százalékkal többet mutat a tavalyinál. Az elért érték a tavalyi 26,5 millióval szemben 33,8 millióval jelent többet 1974 első felében a közös kasszában. R. D. A Budapesti Mezőgazdasági gépgyár debreceni gyárának fő profilja a nagyüzemi permetezőgépek gyártása, amit a Német Demokratikus Köztársaság szakembereivel közösen fejlesztettek ki. A gyártott gépek teljesítménye, technikai megoldása jelenleg világszínvonalon áll. Ez nem csak a gyár szakembereinek megállapítása, a külföldi megrendelések is az elismerést tükrözik. Az idei termelési tervben szereplő Befejeződött a VI. kelet-magyarországi néptáncfesztivál A három napig tartó fesztivált a szakmai vélemények szerint magas színvonal jellemezte. Az erős mezőnyben jól szerepeltek a hajdú-bihari együttesek. Első díjat nyert a Debreceni Népi Együttes. Az együttes művészeti vezetője, dr. Béres András, a fesztivál legjobb koreográfiájáért 3000 forintos jutalomban részesült az együttesnek adott első díj összegéből. Második díjat kapott az Építők Hajdú Táncegyüttese. Művészeti vezetője, Kardos László kétezer forintos jutalomban részesült az együttesnek adott második díj összegéből, a legegyenletesebb teljesítményt nyújtó munkáért. Harmadik díjas a gyomai Körös menti Szövetkezeti Táncegyüttes lett. Művészeti vezetője, Gyapjas István koreográfiai és pedagógiai munkásságáért kétezer forintos jutalomban részesült az együtesnek adott harmadik díj összegéből. A zsűri különdíját kapta az ÉDOSZ Szeged Táncegyüttese, pedagógiai különdíjban részesült Xtreczky Csaba, a sátoraljaújhelyi Hegyalja Néptáncegyüttes művészeti vezetője, Nagy Albert, az ÉDOSZ Szeged Táncegyüttes művészeti vezetője, Adorján Lajos, az ózdi Kohász Néptáncegyüttes művészeti vezetője. A zenei különdíjat a méhkeréki zenekar nyerte el. A szólótáncosok versenyének abszolút győztese Gyalogú László, a gyomai együttes tagja lett, aki méhkeréki táncot mutatott be a helyi zenekar kíséretével. Második díjat kapott az ÉDOSZ Szeged Táncegyüttes és a Debreceni Népi Együttes párosa. A díjakat Vásárhelyi László, a Népművelési Intézet táncművészeti főelőadója, a táncfesztivál emlékplakettjét pedig Kunkli Péter, a Megyei Művelődési Központ igazgató-helyettese adta át a résztvevő együtteseknek.