Hajdú-Bihari Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-09 / 7. szám

I - r \­f HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! j ^ mm xxxiI. 1§p Mai számunkban: fjSgBMBR ÉVFOLYAM lHIF 7. SZÁM |p Ipari szakemberképzés — Hajdúböszörményben : W­ARA: 80 ALLÉR F .... ,! [V^| v ’,; aV 1976. 1.?.. A Napló postája I .*:• | 1 , ,'v. .. PÉNTEK PHIP 4. oldal W mmm­mízmMk Rádió- és tv-műsor 1----------------------------------------------- 5_ oldal A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ülést tartott az Országos Béketanács Csütörtökön a Parlament vadász­termében megtartotta idei első ülé­sét az Országos Béketanács. Részt vett az ülésen és az elnökségben foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Kállai Gyu­la, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára, dr. Be­­recz János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Se­bestyén Nándorné, az Országos Bé­ketanács főtitkára, dr. Réczei Lász­ló, az Országos Béketanács alelnöke és Takács Péter, a Tatabányai Szén­bányák Vállalat villanyszerelője, az Országos Béketanács elnökségének tagja. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Romesh Csandra,­­a Béke-világtanács főtitkára és Silas Cerqueira, a Portugál Béke- és Együttműködési Tanács főtitkára, a Béke-világtanács tagja. Az ülést Pethő Tibor, az Országos Béketanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd Sebestyén Nándorné szá­molt be a magyar békemozgalom el­múlt esztendejéről, az Országos Bé­ketanács tavalyi tevékenységéről. Egyebek között hangoztatta: az el­múlt esztendő kiemelkedő jelentő­ségű volt a világ békeszerető népei számára. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredmé­nyes befejezése, az indokínai tűzfé­szek kioltása, a vietnami nép nagy­szerű győzelme — történelmi jelen­tőségű események voltak a világ né­pei életében. Eredményes esztendőt zár a magyar békemozgalom is, az elmúlt év bel- és külpolitikai ese­ményei meggyőző erővel világítot­tak rá arra, hogy hazánkban a bé­kéért folytatott harc legeredménye­sebb formája a fejlett szocialista társadalom felépítése érdekében végzett becsületes és áldozatos mun­ka. A magyar békemozgalom ren­dezvényei igazolták, hogy a mozga­lom megtalálta az utat az emberek eszéhez, szívéhez. Tevékenységének központjában a helsinki európai biztonsági és együttműködési kon­ferencia dokumentumának széles körű ismertetése, a leszerelés ügye­(Folytatás a 2. oldalon) Hajdú-Biharba látogatott dr. Papp Lajos államtitkár Csütörtökön megyénkbe érkezett dr. Papp Lajos ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnö­ke. Az államtitkár a megyei tanács épületében beszél­getést folytatott a megyei tanács tisztségviselőivel az MSZMP Központi Bizottságának november 25—26-i ha­tározatából adódó gazdaságpolitikai feladatokról, az V. ötéves terv célkitűzéseiről és az 1976. évi feladatokról. A beszélgetésen részt vett Sikula György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára és dr. Kiss Sándor, az MSZMP KB alosztályvezetője is. TAVALYI EREDMÉNYEK, IDEI TERVEK A mennyiség sokszor a minőség rovására megy. Könnyen így lehe­tett volna 1975-ben a Hajdú-Bihar megyei Tanács Tervező Vállalatá­nál (HAJDÚTERV), hiszen az el­múlt esztendőben rengeteg, volu­menében viszont a korábbi eszten­dőkhöz képest kisebb jelentőséggel bíró létesítmény, beruházás tervét kellett elkészíteniük a szakembe­reknek. A beruházók követelte sok­rétű igény nem tette lehetővé, hogy az elmúlt esztendőben „tiszta” ter­vezési profillal foglalkozzon a HAJDÚTERV. Ennek ellenére is ta­valy három követelménycsoportot — méghozzá azért, hogy a mennyi­ség ne menjen a minőség rovására — kiemelten kezelték a tervezők, a megyei lakásprogram keretében megvalósuló lakások, a gyermekin­tézményi létesítmények, valamint az iparpolitikai célkitűzésekkel kapcsolatos beruházások ügyét. , Dr. Biky­ó Gábor, a HAJDÚTERV igazgatója mondotta:­­• Az említett követelményeken túl az elmúlt esztendőben is ki­emelten foglalkoztunk mind Deb­recenben, mind pedig Berettyóúj­faluban az alagútzsalus technoló­giával épített lakóházak tervezésé­vel. Nem feledkezünk meg arról sem, hogy a megrendelők magasabb igényeket támasztottak a létesíten­dő gyermekintézmények megterve­zéséhez. Tervezőink a lehető leg­jobb elképzelést vetették papírra, amikor elkészítették a hajdúnánási 240 személyes nevelőotthont, a 108. számú Szakmunkásképzői Iskola, I­­­LVI.Híten, valamint a 12 tantermes Nagy-Sán­­dor-telepi Általános Iskola terv­rajzát. Természetesen az apróbb terve­zési munkák mellett már üzemelő ipari fellegvár is fémjelzi a HAJ­DÚTERV tavalyi munkáját. A vál­lalat tervezőinek elképzelése alap­ján épült meg a tavalyi év augusz­tusában véglegesen üzembe lépett berettyóújfalui ELZETT-gyár. Itt kell megemlíteni: az ELZETT lé­tesítményei mellé technológiai megoldásokat, műszaki berendezé­seket, gyártógépeket is tervezett a vállalati kollektíva. És ha már a tavalyi eredményekről szóltunk: meg kell említeni a karcagi Üveg­gyár üzemcsarnokát, a Magyar Gördülőcsapágy Művek budapesti gyárának üzemépületét, a debreceni MÁV géptelepét, hiszen az emlí­tett létesítmények a tervező gárda munkája során fiatalodtak meg. Említettük, sokrétű feladatoknak kellett eleget tennie a HAJDÚ­­TERV-nek; tavaly készítették el a polgári és a tiszacsegei fürdő bőví­tésének tervét, a megyei rendelőin­tézet átalakításának, illetve bőví­tésének elképzelését, ugyanakkor a debreceni Vörös Hadsereg útján megnyílt új Csillag Csemege áruház is a HAJDÚTERV szakembereinek elképzelését testesíti meg. Az 1976-os munkákkal kapcsola­tosan dr. Biky Gábor igazgató el­mondotta, hogy már folyamatban van egy püspökladányi gyár terve­zése (a gyár szociális és irodai épü­lete már tavaly elkészült). Ugyan­csak a vállalat tervei alapján épül a Debreceni Munkás Testedző Egyesület valamennyi létesítménye. A tervezések sokrétűségét jellem­zi, hogy a vállalat tervezőinek je­lentős munkát adott Hajdú-Bihar és a szomszédos Szabolcs-Szatmár közművesítése is. Munkájuk nyo­mán Beregdarócon, Körösszegapáti­ban és megannyi más községben kaptak közművet a lakók. (Folytatás a 2. oldalon) A HAJDÚTERV munkáját dicséri a hajdúnánási nevelőotthon Műszaki átadás a Déri Múzeumban 1973 januárjában költöztették ki otthonából a Déri Múzeum gyűjte­ményét, s 1976 februárjában, a há­rom esztend­ei rekonstrukciós mun­ka befejeztével, ismét méltó helyre kerülnek a műtárgyak. A múzeum műszaki átadását a napokban vég­zik, néhány­ pillanatot — néhány újdonságot — fényképezőgéppel is megörökítettünk. A felújítási, bő­vítési munkálatok 22 millió forint­ba kerültek, az összeget a fenntar­tó szerv, a Hajdú-Bihar megyei Ta­nács bocsátotta a kivitelezők (a Haj­dú-Bihar megyei Tanács Építőipari Vállalata, valamint a Hajdú me­gyei Állami Építőipari Vállalat) rendelkezésére. A múzeumbővítés eredménye: két galériás kiállítóterem. Lényegében ez a két helyiség az, amely növelte a kiállítóte­ret, ugyanis az egykori világítóudvarok beépítésével keletkez­tek A múzeum termeinek felújításánál, modernizálásánál, a bel­ső felületek átalakításánál gondosan ügyeltek az egységes stílusra: ebben a helyiségben is a fehér és a fekete színt va­riálták a tervezők, üveget és festett fémet használtak felület­burkolóként Az egyik kiállítóterem tetőszerkezete kívül­ről. A kazettákat műanyag kupolák és fényár­nyékolók borítják, így a képek optimális meg­világítását nem zavarja majd a napfény A rekonstrukció kevésbé látványos, ám fö­löttébb hasznos következményei: megújult a múzeumban a villanyhálózat, a gáz- és a víz­vezetékrendszer, s az épületet bekapcsolták a távfűtésbe. Ezenkívül — a nézők előtt rejtve marad ez is — felszereltek egy Weiss-féle lég­kondicionáló berendezést (a képen), amely el­sősorban a festményekre, képzőművészeti al­kotásokra „vigyáz” majd — az új biztonsági berendezéssel együtt Közel 10 millió recept, 300 millió forint értékű gyógyszer A tavalyi év rendkívüli esztendő volt a Hajdú-Bihar megyei Gyógy­szertári Központ életében: az álla­mi gyógyszerellátás tavaly volt 25 éves, ugyanakkor 1975 júliusától állampolgári joggá vált a társada­lombiztosítás. Így természetes is, hogy dr. Szenszky Ernő, a Hajdú- Bihar megyei Tanács Gyógyszertá­ri Központjának igazgató főgyógy­szerésze érdekes adatokkal tud szolgálni. — A gyógyszerellátás az egész­ségügyi szolgáltatás meghatározó, szerves részévé vált, így talán nem meglepő az adat: megyénk egy-egy lakójára 17 recept jutott tavaly. Az említett szám természetesen a já­róbetegek által kiváltott receptekre vonatkozik, ugyanis a kórházakban, gyógyintézetekben elhasznált gyógy­szermennyiségekre vonatkozóan nem tudok tájékoztatást adni. Ami az igazgatásom alatt álló területet illeti, az elmúlt esztendőben is min­dent megtettünk azért, hogy egész­ségügyi kormányzatunk egyik célja megvalósuljon. 1975-ben is azért dolgoztunk, hogy a egészségügyi szolgáltatásokat, így a gyógyszerel­látást is a lehető legközelebb vi­gyük a lakossághoz. A gyakorlat­ban: megyénkben körülbelül hét­ezer lakosra jut egy gyógyszertár (megfelelően az országos átlagnak), ugyanakkor a körzeti orvosok, által gondozott, úgynevezett kézi gyógy­szertárak lehetővé teszik, hogy a perifériákon lakó beteg is három-öt (Folytatás a 2. oldalon)

Next