Hajdú-Bihari Napló, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-13 / 62. szám
■ ~. L.171 ” '73 HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! I , * mbm ww'*xxxm |I! Mai számunkban: évfolyam Ép SZÁM m „Szóljatok róla” Pp ÁRA: 1,20 FORINT Jp 3. oldal I ' w Jg ^%Ék‡- *®74‘ IH« lit .||p Jogi tanácsok |p||||p szombat ^d||p ›• °,·M -------—----------------------------------------------------------------------------------------------------_____-----------------.. .................................................................................................................. S. oldal A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A forradalmi múlt erőt és biztatást ad Megnyitották a forradalmi ifjúsági napokat A Himnusz hangjaival kezdődött március 12-én, pénteken 18 órai kezdettel a forradalmi ifjúsági napok idei rendezvénysorozatának ünnepélyes megnyitója Debrecenben, a Hungária Kamaraszínházban. Ezután Vágó László a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a forradalmi ifjúsági napok megnyitójának résztvevőit, köztük Balogh Mihálynét, az MSZMP KB tagját, a Debreceni Ruhagyár Pártbizottságának titkárát, dr. Nagy Sándort, a KISZ KB titkárát, Gurbán Györgyöt, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkárát, Bartha Isstvánt, a Debrecen városi Pártbizottság titkárát, dr. Alberth Bélánét, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkárát, Szendi Sándort, az SZMT vezető titkárát, Gál Istvánt, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnökhelyettesét, Borbély Miklóst, a Debrecen városi Tanács elnökhelyettesét, valamint a Varsói Szerződés értelmében ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport képviselőit. Vágó László méltatta a forradalmi ifjúsági napok jelentőségét. Elmondta, hogy nemes hagyománnyá vált hazánkban a jelentős történelmi évfordulók megünneplése. Történelmi örökségünk ápolása az ifjúságnak is feladata, hiszen a haladás fáklyavivői, 1848 honvédői, 1919 vörös katonái, 1945 ellenállói között mindig ott voltak az akkori idők fiataljai. Köszöntő szavai után dr. Nagy Sándor tartott ünnepi beszédet. Beszédében először történelmi évfordulóinkat méltatta: — Immár szép hagyomány, hogy a tavasz kezdetén a forradalmi ifjúsági napok is kezdetüket veszik, hogy a három nagy tavaszi történelmi sorsfordulóra emlékezve gazdag programmal készülünk, fiatalok ezrei vesznek részt különböző megmozdulásokon, demonstrációkon. A véletlen közel hozta egymáshoz olyan történelmi események évfordulóit, amelyeket több évtizednyi, illetve évszázadnyi idő választ el egymástól. Évfordulókra, történelmi múltunkra emlékezve mindig a legfontosabb kérdés, hogy a múlt mire tanít bennünket a jelenben, mennyiben ad erőt. a biztatást itt és most megoldandó feladatainkhoz. Mire tanítanak bennünket az évfordulók? Arra, hogy az igazán jelentős nemzeti sorsfordulók mindig nemzetközi jelentőségűek is. Arra, hogy nem létezik nemzetközi méretű társadalmi haladástól elszigetelt nemzeti haladás. Arra, hogy azokban a nagy pillanatokban mindig magunk mellett tudhattuk Európa és a világ haladó közvéleményének támogatását, ha ez konkrét segítség formájában 1848-ban vagy 1919-ben — az ismert történelmi körülmények között — nem is nyilvánulhatott meg kellő mértékben. (Folytatás a 2. oldalon) Első solye az I. kerület JUTALMAZÁS TÁRSADALMI MUNKÁÉRT Pénteken délután négy órakor a Debrecen városi Tanács I. kerületi Hivatalának házasságkötő termében okleveleket és kitüntetéseket adtak át a kiemelkedő társadalmi munkáért. Először Forray Zoltán, a Hazafias Népfront I. kerületi elnöke mondott beszédet, amelyben értékelte az elmúlt évi munkát. A Tiszta, virágos Debrecenért mozgalomban elért első helyezésért 500 ezer forint jutalmat kapott a kerület, 300 ezer forintot pedig azért, mert 75 millió forint értékű társadalmi munkával megelőzték a többi kerületet. Az összeget a kerület szépítésére, gazdagítására fordítják majd. Ezután dr. Hársfalvi Alajos, az I. kerületi Hivatal elnöke adta át a legjobban dolgozó vállalatok igazgatóinak az oklevelet, a kiemelkedő társadalmi munkásoknak az emlékérmet. Végül kérte a kitüntetetteket, ebben az évben is segítsék a kerületet munkájukkal, hogy sikerüljön a 8,1 millió forintos terv teljesítése. Pénzügyileg is segítik a megalapozott üzemi döntéseket A Magyar Közgazdasági Társaság Hajdú-Bihar megyei Szervezete és az Agrártudományi Egyesület mezőgazdasági szakosztálya közös rendezésében aktuális hitelpolitikai kérdésekről tartottak tanácskozást Debrecenben a MTESZ székházában. Részt vettek a megbeszélésen termelőszövetkezeti elnökök, főkönyvelők, tsz-szövetségi és banki szakemberek. Daróczi Lajos a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója mondott bevezetőt, majd dr. Pálos Gyula a Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettese tartott előadást hitelpolitikánk 1976. évi időszerű kérdéseiről. Részletesen szólt arról, hogy a mezőgazdaság termelése dinamikusan fejlődött a IV. ötéves tervben, hasonló követelményeket állít az új tervidőszak is. A növekvő hazai ellátás, ipari igények jobb kielégítése mellett növekvő exportra van szüksége a népgazdaságnak. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy alapvető változás nincs hitelpolitikánkban. Messzemenően támogatják azokat a kezdeményezéseket, amelyek a kormány által kitűzött célok megvalósítását szolgálják, fokozott mértékű, konvertálható árualapot teremtenek. Hangsúlyozta: a banki hitelpolitika alapvető feladata, hogy a jó üzemi döntések végrehajtásához — az érvényben levő közgazdasági szabályozók mellett — megfelelő pénzügyi, hitelsegítséget nyújtson. Barta Béláné átveszi a kitüntetést dr. Hársfalvi Alajostól A valóság igézetében Tavaszra várnak a földeken Száznyolcvan hektáron kell elvonezni a vetést Tegnap reggel a „legmelegebbet” Debrecenben mérték, mínusz hat fok volt a hőmérséklet. Más esztendőkben ilyenkor a földeken már javában dolgoznak az emberek és a gépek. Most összefüggő hótakaró borítja meg a határt és januári időjárás uralkodik. Ilyen hideg márciusi napok utoljára tizennégy esztendővel ezelőtt, 1962-ben voltak. Mit csinálnak ilyenkor a mezőgazdasági üzemekben — kerestük meg pénteken Karácsony Sándort, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetőjét.• A jó, tavaszi idő beköszöntésére várnak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy már eddig is ne végeztek volna el egy sor, nagyon fontos munkát. Az őszi kalászosok műtrágyázása szinte már minden ütemben befejeződött, vagy közvetlenül a befejezés előtt áll. Végeztek a szőlő és gyümölcsfák metszésével, elkészültek — már ahol foglalkoznak kertészeti növények termesztésével — a melegágyak és a téli gépjavítások is jól haladnak. Hogyan bírták az őszi vetésű kalászosok ezt a mostani, rendkívüli rapszódikus időjárást? — Az őszi kalászosoknál a szokásos állománybecslést még nem tudtuk elvégezni. Az azonban tény, hogy a gyakori meleg-hideg váltás nem volt előnyére a növényeknek. Több nagyüzemben végeztek azonban még a mostani hideg idő beállta előtt kísérleti megállapításokat és ebből azt a következtetést tudták levonni, hogy jelentősebb károsodást az őszi kalászosoknál még nem észleltek. A csapadékra viszont szinte kivétel nélkül mindenütt szükség volt. A múlt esztendő utolsó három hónapjában ugyanis mindössze 75 milliméter csapadék esett le a megye földjeire, 1970- ben pedig — amelyik csapadék szempontjából jó közepes esztendőnek számított —, 140 milliméter eső hullott le. Ez év januárjában 53, februárjában 0,3, márciusban pedig eddig 15 milliméter volt a csapadék. Természetesen sokkal jobb lett volna, ha az utóbbi napokban nem hó, hanem inkább egy kicsit melegebb eső áztatja a földeket, de hát az ellen még nagyon keveset tehetünk. Más években ilyenkor nyár dolgoznak a szántóföldeken. Most viszont már látszik, hogy egy kicsit a koratavaszi munkák eltolódnak. Valóban a kedvezőbb, melegebb február végi, március eleji napokban már a szántóföldeken vannak az emberek és a gépek. Ha kedvező, meleg az időjárás, akkor ilyenkor már általában végezni szoktak a borsónak és a máknak a vetésével, meg szokták fogasolni a pillangósokat és márciusban elvetik a tavaszi kalászosokat, a lucernát is. A mostani időjárás miatt eddig vetést nem lehetett végezni, de nem tudták az üzemek megkezdeni azt a munkát sem, amelyet csak úgy szoktunk emlegetni: tavaszi talajmunkák, talajelőkészítések. Ha kitavaszodik, akkor összetorlódnak a munkák és még jobban oda kell figyelni a szervezésre. Az látszik valószínűnek, hogy mihelyt kinyílik az idő és rá lehet menni a talajra, akkor szinte egymást követi, egymásba ér a sok munka. A tavaszi talajelőkészítést az előbb már említettek, de szinte ezzel egyidőben kell elvégezni az őszi kalászosok hengerezését is. S aztán jön a vetés. Természetesen most is azokkal a növényekkel kezdik a vetési munkákat, amelyeknek a legkorábban a földben kell lenni. A borsóval, majd ezt követően a tavaszi kalászosokkal, a lucernával, s aztán jön a többi növény is. Nem kevés az a munkamennyiség, amelyet ebben az évben is el kell végezni a megyében, gazdálkodó állami gazdaságoknak és szövetkezeteknek. Néhány példát hadd említsek erre. Borsóból mintegy 7000, tavaszi kalászosokból szintén közel 7000, lucernából több mint 4000, cukorrépából 15 ezer, napraforgóból 14 ezer, kukoricából pedig 105 ezer hektárt kell elvetni. Ezenkívül természetesen még számos növény magja vár vetésre, illetve kiültetésre. Megközelítően a megyében ,az összes tavaszi vetés területe meghaladja a 180 ezer hektárt. — Befejezésül elmondanám még: véleményem szerint az üzemek mindenütt megfelelően, jól felkészülten várják a tavasz beköszöntését. Reménykedünk abban, hogy néhány nap múlva véget ér már a rendkívüli hideg időjárás, eltűnnek a havak, kivonulhatnak a határba az emberek és a gépek. Az ez évi jó termés sem az üzemek dolgozóin, vezetőin fog múlni elsősorban, hanem azon, hogy milyen lesz az időjárás a későbbiekben. A cél: százmilliós termelési érték Mérlegzáró közgyűlés a Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Szövetkezetnél Pénteken tartotta mérlegzáró és tervtárgyaló közgyűlését a Debreceni Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ipari Szövetkezet. A közgyűlésen részt vett Olajos Ernő, a Debrecen városi Pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A szövetkezet elmúlt esztendei eredményeit Horváth Ambrus elnök ismertette. Mint elmondotta, tavaly csaknem harminc százalékkal volt több a teljes termelési érték mint egy esztendővel korábban, így a szövetkezet árbevétele megközelítette a 67 millió forintot. Az egy dolgozóra jutó árbevétel csaknem 310, az egy személyre jutó nyereség pedig több mint 50 ezer forint volt. Külön említésre méltó, hogy a IV. ötéves terv során tett erőfeszítések eredményeképpen az elmúlt esztendőre sikerült teljes egészében megoldani egy sor termékszerkezet gazdaságos átalakítását. Ennek során sok gazdaságtalan termék gyártásáról lemondtak, s olyan eszközök termelésére álltak át, amelyek hosszú távon is biztosítják a szövetkezet 232 dolgozójának a megélhetését. Ilyen termékek például a mezőgazdasági talajművelő gépek, hengerek, s a változó munkahelyek szociális ellátottságát szolgáló, úgynevezett mobil épületek. Népszerű, keresett termékeik között ott találtuk tavaly például a gyűrűs-, a sima- és a rögtörő hengereket, a keretes rakodólapokat, a különböző talicskákat is. — A gazdaságosabb, ésszerűbb termelésnek, a hatékonyabb munkának köszönhető, hogy a nagyobb termelési eredményt a korábbinál kisebb létszámmal értük el — hangsúlyozta Horváth Ambrus. — A jó munka jutalma természetesen nem maradt el, hiszen a tervezettnél kedvezőbben alakult a tagság jövedelme. Az elmúlt esztendőben közel kétezer forinttal tudtuk növelni az átlagbérszínvonalat. Javítottunk dolgozóink szociális ellátottságán is. Csupán egy példát említek a sokféle juttatás közül: tavaly összesen harminc szövetkezeti dolgozónk pihenhetett családjával a Balaton mellett. Gondot fordítottunk a tanulásra, tagságunk szakmai és politikai ismeretének gyarapítására. Dolgozóink közül az 1974/75-ös tanévben 99- en, az 1975/76-os oktatási évben pedig 82-en tanultak, illetve tanulnak. Az elnök által előterjesztett vezetőségi beszámoló után Fehér Ferenc főkönyvelő ismertette az 1975-ös esztendő szövetkezeti mérlegadatait, majd Horváth Ambrus előterjesztette az idei esztendő gazdasági tervét és az V. ötéves terv célkitűzéseit. A tagság az 1976-os gazdasági év terveit megvitatta és elfogadta, s egyetértéssel fogadta azt a célkitűzést is, hogy változatlan létszámmal, jobb munkával az elkövetkezendő tervidőszak végére a Debreceni Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ipari Szövetkezet érje el a százmilliós termelési értéket.