Hajdú-Bihari Napló, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-13 / 62. szám

■ ~. L.1­7­1 ” '7­3 HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! I , * mbm ww'*xxxm­ |I! Mai számunkban:­ évfolyam Ép SZÁM m „Szóljatok róla” Pp ÁRA: 1,20 FORINT Jp 3. oldal I ' w Jg ^%Ék‡- *®74‘ IH« lit .||p Jogi tanácsok |p||||p szombat ^d||p ›• °,·M -------—----------------------------------------------------------------------------------------------------_____-----------------.. .................................................................................................................. S. oldal A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A forradalmi múlt erőt és biztatást ad Megnyitották a forradalmi ifjúsági napokat A Himnusz hangjaival kezdődött március 12-én, pénteken 18 órai kez­­dettel a forradalmi ifjúsági napok idei rendezvénysorozatának ünnepé­lyes megnyitója Debrecenben, a Hungária Kamaraszínházban. Ez­után Vágó László a Kommunista If­júsági Szövetség megyei Bizottságá­nak első titkára köszöntötte a forra­dalmi ifjúsági napok megnyitójá­nak résztvevőit, köztük Balogh Mi­­hálynét, az MSZMP KB tagját, a Debreceni Ruhagyár Pártbizottsá­gának titkárát, dr. Nagy Sándort, a KISZ KB titkárát, Gurbán Györ­gyöt, az MSZMP Hajdú-Bihar me­gyei Bizottságának titkárát, Bartha Isstvánt, a Debrecen városi Pártbi­zottság titkárát, dr. Alberth Bélánét, a Hazafias Népfront megyei Bizott­ságának titkárát, Szendi Sándort, az SZMT vezető titkárát, Gál Istvánt, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnök­­helyettesét, Borbély Miklóst, a Deb­recen városi Tanács elnökhelyette­sét, valamint a Varsói Szerződés ér­telmében ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli Hadsereg­csoport képviselőit. Vágó László méltatta a forradalmi ifjúsági napok jelentőségét. El­mondta, hogy nemes hagyománnyá vált hazánkban a jelentős történel­mi évfordulók megünneplése. Tör­ténelmi örökségünk ápolása az ifjú­ságnak is feladata, hiszen a haladás fáklyavivői, 1848 honvédői, 1919 vö­rös katonái, 1945 ellenállói között mindig ott voltak az akkori idők fia­taljai. Köszöntő szavai után dr. Nagy Sándor tartott ünnepi beszédet. Be­szédében először történelmi évfor­dulóinkat méltatta: — Immár szép hagyomány, hogy a tavasz kezdetén a forradalmi if­júsági napok is kezdetüket veszik, hogy a három nagy tavaszi törté­nelmi sorsfordulóra emlékezve gaz­dag programmal készülünk, fiatalok ezrei vesznek részt különböző meg­mozdulásokon, demonstrációkon. A véletlen közel hozta egymáshoz olyan történelmi események évfor­dulóit, amelyeket több évtizednyi, illetve évszázadnyi idő választ el egymástól. Évfordulókra, történelmi múltunkra emlékezve mindig a leg­fontosabb kérdés, hogy a múlt mire tanít bennünket a jelenben, mennyi­ben ad erőt. a biztatást itt és most megoldandó feladatainkhoz. Mire tanítanak bennünket az év­fordulók? Arra, hogy az igazán je­lentős nemzeti sorsfordulók mindig nemzetközi jelentőségűek is. Arra, hogy nem létezik nemzetközi méretű társadalmi haladástól elszigetelt nemzeti haladás. Arra, hogy azok­ban a nagy­ pillanatokban mindig magunk mellett tudhattuk Európa és a világ haladó közvéleményének támogatását, ha ez konkrét segítség formájában 1848-ban vagy 1919-ben — az ismert történelmi körülmé­nyek között — nem is nyilvánulha­tott meg kellő mértékben. (Folytatás a 2. oldalon) Első solye­ az I. kerület JUTALMAZÁS TÁRSADALMI MUNKÁÉRT Pénteken délután négy órakor a Debrecen városi Tanács I. kerületi Hivatalának házasságkötő termében okleveleket és kitüntetéseket adtak át a kiemelkedő társadalmi munká­ért. Először Forray Zoltán, a Hazafias Népfront I. kerületi elnöke mondott beszédet, amelyben értékelte az el­múlt évi munkát. A Tiszta, virágos Debrecenért mozgalomban elért első helyezésért 500 ezer forint jutalmat kapott a kerület, 300 ezer forintot pedig azért, mert 75 millió forint értékű társadalmi munkával meg­előzték a többi kerületet. Az össze­get a kerület szépítésére, gazdagítá­sára fordítják majd. Ezután dr. Hársfalvi Alajos, az I. kerületi Hivatal elnöke adta át a legjobban dolgozó vállalatok igaz­gatóinak az oklevelet, a kiemelkedő társadalmi munkásoknak az emlék­érmet. Végül kérte a kitüntetetteket, ebben az évben is segítsék a kerü­letet munkájukkal, hogy sikerüljön a 8,1 millió forintos terv teljesítése. Pénzügyileg is segítik a megalapozott üzemi döntéseket A Magyar Közgazdasági Társaság Hajdú-Bihar megyei Szervezete és az Agrártudományi Egyesület mező­­gazdasági szakosztálya közös rende­zésében aktuális hitelpolitikai kér­désekről tartottak tanácskozást Debrecenben a MTESZ székházá­ban. Részt vettek a megbeszélésen termelőszövetkezeti elnökök, fő­könyvelők, tsz-szövetségi és banki szakemberek. Daróczi Lajos a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója mondott be­vezetőt, majd dr. Pálos Gyula a Ma­gyar Nemzeti Bank igazgatóhelyet­tese tartott előadást hitelpolitikánk 1976. évi időszerű kérdéseiről. Rész­letesen szólt arról, hogy a mező­­gazdaság termelése dinamikusan fejlődött a IV. ötéves tervben, ha­sonló követelményeket állít az új tervidőszak is. A növekvő hazai el­látás, ipari igények jobb kielégítése mellett növekvő exportra van szük­sége a népgazdaságnak. Ezzel kap­csolatban elmondotta, hogy alapve­tő változás nincs hitelpolitikánkban. Messzemenően támogatják azokat a kezdeményezéseket, amelyek a kor­mány által kitűzött célok megvaló­sítását szolgálják, fokozott mértékű, konvertálható árualapot teremtenek. Hangsúlyozta: a banki hitelpolitika alapvető feladata, hogy a jó üzemi döntések végrehajtásához — az ér­vényben levő közgazdasági szabá­lyozók mellett — megfelelő pénz­ügyi, hitelsegítséget nyújtson. Barta Béláné átveszi a kitünte­tést dr. Hársfalvi Alajostól A valóság igézetében Tavaszra várnak a földeken Száznyolcvan hektáron kell elvonezni a vetést Tegnap reggel a „legmelegebbet” Debrecenben mérték, mínusz hat fok volt a hőmérséklet. Más esz­tendőkben ilyenkor a földeken már javában dolgoznak az emberek és a gépek. Most összefüggő hótakaró borítja meg a határt és januári időjárás uralkodik. Ilyen hideg márciusi napok utoljára tizennégy esztendővel ezelőtt, 1962-ben vol­tak. Mit csinálnak ilyenkor a me­zőgazdasági üzemekben — keres­tük meg pénteken Karácsony Sán­dort, a megyei tanács mezőgazda­­sági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetőjét.­­• A jó, tavaszi idő beköszönté­sére várnak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy már eddig is ne végeztek volna el egy sor, nagyon fontos munkát. Az őszi kalászosok műtrágyázása szinte már minden ütemben befejeződött, vagy köz­vetlenül a befejezés előtt áll. Vé­geztek a szőlő és gyümölcsfák met­szésével, elkészültek — már ahol foglalkoznak kertészeti növények termesztésével — a melegágyak és a téli gépjavítások is jól haladnak. Hogyan bírták az őszi vetésű ka­lászosok ezt a mostani, rendkívüli rapszódikus időjárást? — Az őszi kalászosoknál a szo­kásos állománybecslést még nem tudtuk elvégezni. Az azonban tény, hogy a gyakori meleg-hideg váltás nem volt előnyére a növényeknek. Több nagyüzemben végeztek azon­ban még a mostani hideg idő beáll­ta előtt kísérleti megállapításokat és ebből azt a következtetést tud­ták levonni, hogy jelentősebb ká­rosodást az őszi kalászosoknál még nem észleltek. A csapadékra vi­szont szinte kivétel nélkül minde­nütt szükség volt. A múlt esztendő utolsó három hónapjában ugyanis mindössze 75 milliméter csapadék esett le a megye földjeire, 1970- ben pedig — amelyik csapadék szempontjából jó közepes eszten­dőnek számított —, 140 milliméter eső hullott le. Ez év januárjában 53, februárjában 0,3, márciusban pe­dig eddig 15 milliméter volt a csa­padék. Természetesen sokkal jobb lett volna, ha az utóbbi napokban nem hó, hanem inkább egy kicsit melegebb eső áztatja a földeket, de hát az ellen még nagyon keveset tehetünk. Más években ilyenkor nyár dol­goznak a szántóföldeken. Most vi­szont már látszik, hogy egy kicsit a koratavaszi munkák eltolódnak.­­ Valóban a kedvezőbb, mele­gebb február végi, március eleji napokban már a szántóföldeken vannak az emberek és a gépek. Ha kedvező, meleg az időjárás, akkor ilyenkor már általában végezni szoktak a borsónak és a máknak a vetésével, meg szokták fogasolni a pillangósokat és márciusban elve­tik a tavaszi kalászosokat, a lucer­nát is. A mostani időjárás miatt eddig vetést nem lehetett végezni, de nem tudták az üzemek megkez­deni azt a munkát sem, amelyet csak úgy szoktunk emlegetni: tava­szi talajmunkák, talajelőkészítések. Ha kitavaszodik, akkor összetor­lódnak a munkák és még jobban oda kell figyelni a szervezésre.­­ Az látszik valószínűnek, hogy mihelyt kinyílik az idő és rá lehet menni a talajra, akkor szinte egymást követi, egymásba ér a sok munka. A tavaszi talajelőkészítést az előbb már említette­k, de szinte ezzel egyidőben kell elvégezni az őszi kalászosok hengerezését is. S aztán jön a vetés. Természetesen most is azokkal a növényekkel kezdik a vetési munkákat, ame­lyeknek a legkorábban a földben kell lenni. A borsóval, majd ezt követően a tavaszi kalászosokkal, a lucernával, s aztán jön a többi növény is. Nem kevés az a munka­­mennyiség, amelyet ebben az év­ben is el kell végezni a megyében, gazdálkodó állami gazdaságoknak és szövetkezeteknek. Néhány pél­dát hadd említsek erre. Borsóból mintegy 7000, tavaszi kalászosok­ból szintén közel 7000, lucernából több mint 4000, cukorrépából 15 ezer, napraforgóból 14 ezer, kuko­ricából pedig 105 ezer hektárt kell elvetni. Ezenkívül természetesen még számos növény magja vár ve­tésre, illetve kiültetésre. Megköze­lítően a megyében ,az összes tavaszi vetés területe meghaladja a 180 ezer hektárt. —­ Befejezésül elmondanám még: véleményem szerint az üzemek mindenütt megfelelően, jól felké­szülten várják a tavasz beköszön­tését. Reménykedünk abban, hogy néhány nap múlva véget ér már a rendkívüli hideg időjárás, eltűn­nek a havak, kivonulhatnak a ha­tárba az emberek és a gépek. Az ez évi jó termés sem az üzemek dolgozóin, vezetőin fog múlni első­sorban, hanem azon, hogy milyen lesz az időjárás a későbbiekben. A cél: százmilliós termelési érték Mérlegzáró közgyűlés a Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Szövetkezetnél Pénteken tartotta mérlegzáró és tervtárgyaló közgyűlését a Debrece­ni Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ipari Szövetkezet. A közgyű­lésen részt vett Olajos Ernő, a Deb­recen városi Pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának vezetője. A szövetkezet elmúlt esztendei ered­ményeit Horváth Ambrus elnök is­mertette. Mint elmondotta, tavaly csaknem harminc százalékkal volt több a tel­jes termelési érték mint egy eszten­dővel korábban, így a szövetkezet árbevétele megközelítette a 67 mil­lió forintot. Az egy dolgozóra jutó árbevétel csaknem 310, az egy sze­mélyre jutó nyereség pedig több mint 50 ezer forint volt. Külön em­lítésre méltó, hogy a IV. ötéves terv során tett erőfeszítések eredménye­képpen az elmúlt esztendőre sike­rült teljes egészében megoldani egy sor termékszerkezet gazdaságos át­alakítását. Ennek során sok gazda­­ságtalan termék gyártásáról le­mondtak, s olyan eszközök termelé­sére álltak át, amelyek hosszú távon is biztosítják a szövetkezet 232 dol­gozójának a megélhetését. Ilyen ter­mékek például a mezőgazdasági ta­lajművelő gépek, hengerek, s a vál­tozó munkahelyek szociális ellátott­ságát szolgáló, úgynevezett mobil épületek. Népszerű, keresett termé­keik között ott találtuk tavaly pél­dául a gyűrűs-, a sima- és a rög­törő hengereket, a keretes rakodóla­pokat, a különböző talicskákat is. — A gazdaságosabb, ésszerűbb termelésnek, a hatékonyabb munká­nak köszönhető, hogy a nagyobb termelési eredményt a korábbinál kisebb létszámmal értük el — hang­súlyozta Horváth Ambrus. — A jó munka jutalma természetesen nem maradt el, hiszen a tervezettnél kedvezőbben alakult a tagság jöve­delme. Az elmúlt esztendőben közel kétezer forinttal tudtuk növelni az átlagbérszínvonalat. Javítottunk dolgozóink szociális ellátottságán is. Csupán egy példát említek a sokféle juttatás közül: tavaly összesen har­minc szövetkezeti dolgozónk pihen­hetett családjával a Balaton mellett. Gondot fordítottunk a tanulásra, tagságunk szakmai és politikai is­meretének gyarapítására. Dolgozó­ink közül az 1974/75-ös tanévben 99- en, az 1975/76-os oktatási évben pe­dig 82-en tanultak, illetve tanulnak. Az elnök által előterjesztett veze­tőségi beszámoló után Fehér Ferenc főkönyvelő ismertette az 1975-ös esztendő szövetkezeti mérlegadatait, majd Horváth Ambrus előterjesztet­te az idei esztendő gazdasági tervét és az V. ötéves terv célkitűzéseit. A tagság az 1976-os gazdasági év ter­veit megvitatta és elfogadta, s egyet­értéssel fogadta azt a célkitűzést is, hogy változatlan létszámmal, jobb munkával az elkövetkezendő terv­időszak végére a Debreceni Mező­­gazdasági Felszereléseket Gyártó Ipari Szövetkezet érje el a százmil­liós termelési értéket.

Next