Hajdú-Bihari Napló, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-15 / 166. szám
W Mmfl Mire jó a biokémia? Az elmúlt héten Debrecenben tartották a XVI. biokémiai vándorgyűlést. A szaktudomány legkiválóbb hazai képviselői találkoztak: tudósok, kutatók, elméleti és gyakorlati szakemberek. A biokémikusok rangos tudományos-társadalmi fórumának egyik fő szervezője dr. Rosdy Béla, a Magyar Kémikusok Egyesülete biokémiai szakosztályának titkára, őt kértük beszélgetésre, tájékoztassa olvasóinkat e viszonylag fiatal tudomány, a biokémia gyakorlati hasznosságáról, és foglalja össze a vándorgyűlésen elhangzottakat. — Relatív, hogy mit nevezünk fiatal tudománynak. A biokémia rendszere két természettudományon alapszik. Az egyik a szerves anyagok tulajdonságait vizsgáló kémia, a másik az életjelenségek leírásával, magyarázatával foglalkozó élettan. Egyik sem nevezhető éppenséggel újkeletű tudománynak, s mindkettő érintett — keletkezésétől fogva — olyan problémákat, melyek ma a biokémia tárgyához tartoznak. — Hogyan vált önálló diszciplínává a biokémia? — önállóvá válása a tudományok fejlődésére jellemző integrálódás és differenciálódás következménye. A rokontudományok művelői egyre több olyan problémacsoportra akadtak, melyek megoldása lehetetlen a másik diszciplína módszerének, eredményeinek felhasználása nélkül. A két alaptudomány határán kialakult összefüggésrendszer viszont olyan specifikus vizsgálódást kíván, mely csak egy új, önálló szaktudomány eszközeivel képzelhető el. Amikor tehát a szerves kémia és az élettan odáig fejlődött, hogy technikai adottságai lehetővé tették az élő szervezetek igen bonyolult rendszerében a kémiai vizsgálatokat, megszületett a biokémia. Ez a XIX. század második felére tehető, nem mondhatok pontos évszámot, hiszen folyamatról van szó. A biokémiai kutatások az 1940-es években gyorsultak föl. — Kérem, említsen híres magyar biokémikusokat. — Nálunk talán a pécsi Cholnoky professzor volt az első, aki kimondottan biokémiai tárgyú kutatásokat végzett. A keverékek összetevőinek elválasztási technikájában, módszerében jutott előre. A Nobeldíjas Szent-Györgyi Albert profeszszor legjelentősebb munkái is biokémiai jellegűek. A C-vitamin előállítására és a sejtlégzés felfedezésére gondolok. (A sejtlégzés a tápanyagok lebontásának és a bennük tárolt energiák hasznosításának fontos kémiai reakciósorozata, melynek során a tápanyag bonyolultabb vegyületei — fehérje, zsír, szénhidrát — felbomlanak egyszerűbb szerkezetű részekké, s ezáltal energia szabadul föl.) — Kérem, foglalja össze, mi a biokémia tárgya. — Az élő szervezeteken belüli kémiai változások vizsgálata. Magában foglalja maguknak az anyagoknak és a változásokat, átalakulásokat befolyásoló tényezőknek a vizsgálatát. Az előbbi a leíró, az utóbbi a funkcionális biokémia dolga. — Nincs módunk ismertetni a szaktudomány legfontosabb elméleti kérdéseit, beszéljünk inkább az alkalmazott biokémiáról. Azaz arról, hogy mire jó a biokémia. — Mint minden alkalmazott tudomány, ez is számos speciális kutatási területre oszlik. Vegyük talán sorra a legjelentősebbeket. Mivel a romlási folyamat biokémiai jellegű változás, egyik ilyen speciális területünk az élelmiszer-biokémia. Legfontosabb témája az enzimek kivonásának problémája. Az enzimek fehérje természetű biokatalizátorok, melyek felgyorsítják a kémiai folyamatokat, így a romlást is. Kizárólag élő szervezetekben képződnek, de ha onnan kémiai eljárásokkal kivonjuk, akkor működőképesek függetlenül is. Tehát az enzimek szétválasztásával befolyásolhatjuk az élelmiszerekben végbemenő folyamatok sebességét, vagyis az élelmiszerek tartósságát. — Volt-e érdekesebb élelmiszerbiokémiai előadás a debreceni vándorgyűlésen? — Igen. Ismeretes, hogy a gyümölcsök héja a konzerviparban hulladéknak minősül. Pedig igen sok, illatokat, ízeket tartalmazó úgynevezett aromaanyag van a gyümölcshéjban. Az előadások ismertették, hogyan lehet ezeknek az összetevőit elválasztani. A kutatások arra irányulnak, hogy az aromaanyagokat dúsítják, termelhetővé és koncentrátumok készítésére alkalmassá tegyék. Magyarország az egy főre jutó gyógyszerexportban a második helyen áll a világon Svájc mögött. A gyógyszerkutatók pedig — mint ön is — voltaképpen alkalmazott, ipari biokémikusok. Ez a terület, gondolom, erőssége a magyar biokémiának. — Szaktudományunknak valóban a gyógyszer-biokémia területén vannak a legnagyobb hagyományai. A vándorgyűlés is reprezentálta ezt, igen sok színvonalas gyógyszer-biokémiai előadás hangzott el. — Ön a Kőbányai Gyógyszerárugyárban dolgozik. Mivel foglalkoznak jelenleg? — Kutatócsoportjaink a központi idegrendszer biokémiai változásait vizsgálják. Jórészt ismerjük már az agyban lezajló biokémiai reakciókat, így a különböző gyógyszerek hatását is vizsgálni tudjuk. Állatokon kísérletezünk, rendkívül érzékeny műszerekkel mérjük az új készítmények hatását és esetleg mellékhatását az idegrendszerre. Jelenleg egy növényi eredetű agyértágító gyógyszeren dolgozunk. Érdekessége volt a debreceni kongreszusnak, hogy klinikai szakemberek — altató orvosok — is hozzászóltak az előadásokhoz, így a vita igen sokoldalú módon közelítette meg a témát. Ez is példázza a tudományok bonyolult összfüggés-rendszerét. — A vándorgyűlés keretében agrobiológiai szimpóziumot tartottak Mi a gyakorlati jelentősége, a biokémiának a növénytermesztésben és az állattenyésztésben? — A világon mindenütt óriási problémát jelent a növényvédő szerek és a kémiai szennyező anyagok káros mellékhatása. A balatoni halpusztulás, vagy az egyes madárfajok szaporulatcsökkenése is ennek tulajdonítható. Kiderült, hogy a növényvédő szerek nem kizárólag a kártevőkre, hanem más növényekre, állatokra, sőt az emberre is ártalmasak. Sajnos ezen a területen nem volt olyan elővigyázatos sem a tudomány, sem az ipar, mint a gyógyszergyártásban. Mondok egy példát. A növényi tetvek elszaporodása káros, irtani kell őket. Az alkalmazott biokémia talált egy szert, mely igen hatásosnak bizonyult. Egy ideig. Mert később ezek a rovarok „megszokták”, és százszoros adag sem volt hatással rájuk. Annál inkább a növényi tetvekkel táplálkozó hasznos bogarakra! Ezeknek a pusztulása pedig biztos élelemtől fosztott meg madárfajokat. Ezt nevezik a táplálkozási lánc biológiai ártalmainak. — Mondják, ha az ember változtat a természet rendjén, felbomlik a biológiai egyensúly. De végül is a növényvédő szereknek és a műtrágyáknak köszönhető a mezőgazdasági termények hozamának ugrásszerű emelkedése. Mit tehetnek a kutatók? — Meg kell próbálni olyan növényvédő szerek kikísérletezését, melyek kimondottan csak egy kártevőre hatnak, nincs mérgező mellékhatásuk más organizmusokra. Például a lárvának bábbá való alakulása nem csupán biológiai, hanem kémiai folyamat is. Ha találunk tehát olyan anyagokat, melyek az átalakulást gátolják, megállíthatjuk a rovar kifejlődését, s közben a környezet nem károsodik. Nem elég ráírni a szerre, hogy Vigyázat, méreg! A hatásvizsgálatoknak minden esetben meg kell előznie a növényvédő szerek forgalomba hozatalát. ■ Végül: többféle változatot kell előállítani, hogy a kártevők ne szokhassák meg a szereket. A beszélgetésből is kitűnt, hogy a debreceni vándorgyűlést az alkalmazott biokémia fölénye jellemezte. Jó példa ez a tudományos eredmények társadalmi hasznosíthatóságára, a tudomány termelőerővé válásának egyre erősödő folyamatára. Tóth Dénes HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1976. JÚLIUS 15. Olló helyet! lézer Talán a felfedezőik sem látták előre 1958-ban, amikor a lézersugarat felfedezték, hogy alig 20 év alatt az élet milyen sok és eltérő területén fogják felhasználni találmányukat. A lézer lényege, hogy elektronsugárzással fényhullámokat gerjesztenek. A legnagyobb mértékben párhuzamosra sűrített fénysugarak ily módon rendkívül nagy energiasűrűségű hatást hordoznak. A lézerfény megolvasztja a vékony fémtárgyakat is. Gyakorlati alkalmazásának óriási távlatai vannak, főleg az optikában, a híradástechnikában, az iparban és a rádiócsillagászatban egyaránt, de az orvostudomány is felhasználja pl. műtétek végzésére. Most új alkalmazási területről érkezett hír. A drezdai Műszaki Egyetemen az NDK ipari szakemberei a textiliparban próbálták ki a lézert. A konfekcióiparban a szövet vágására használják fel a lézersugár energiáját. A lézersugár a megfelelő területeken megolvasztja az anyagot, és ez a technológia sokkal előnyösebb a hagyományos vágási technológiánál, de előnyös a munka termelékenysége szempontjából is. Amióta lézersugarat használnak olló helyett, nincs közvetlen kapcsolat a vágóeszköz és a szövet között, és nem kell az anyagot keményíteni, vagy fixálni a vágáshoz. Karain 1976. július 15., csütörtök Henrik napja A nap dél 4.02 — nyugszik 19.37 órakor VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS csütörtök estig. Változóan felhős idő, elszórtan záporral, zivatarral. Mérsékelt, időnként élénk északnyugati, északi szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 20—30 fok között. (MTI) AZ ORSZÁG ÁLLAMI GAZDASÁGAIBAN 5810-zel több tehenet tartottak az év első felében, mint a tavalyi hasonló időszakban. A tervek szerint az év végére a gazdaságokban az egy tehénre jutó éves tejtermelés eléri a 3500—3550 litert, az Enyingi Állami Gazdaságban arra számítanak, hogy 6000 liter lesz az egy tehénre jutó hozam. TÜNDÉRRÓZSÁK. A szegedi József Attila Tudományegyetem botanikus kertjében teljes díszben pompáznak a fehér, sárga és piros színű tündérrózsák a nagy dísztóban, amely most a kert legszebb része. JÉGBIZTOSÍTÁS: Az elmúlt napokban az ország több részén volt jégverés, így néhány helyen Hajdú- Biharban is. Ezzel kapcsolatban jó tudni, hogy az Állami Biztosító visszamenőleg ez év január elsejétől leszállította az egyéni jégbiztosítási díjakat. A jégbiztosítás szántóföldi növényekre, szőlőre, gyümölcsre és zöldségfélékre vonatkozik. AZ ÉN CSALÁDOM. Ezzel a címmel hirdetett pályázatot a Szakszervezetek Országos Tanácsának főbizottsága azzal a céllal, hogy a résztvevők a családi élet szépségeiről, gondjairól írjanak. Az írás terjedelme nem lehet több 15 gépelt oldalnál, elfogadnak jól olvasható kézírást is. A pályamunkákat 1976. november 1-ig a SZOT nőbizottsága címére 1415 Budapest, Dózsa György út 89/B kell eljuttatni. KÉNYSZERLESZÁLLÁS. Motormeghibásodást észlelt repülés közben Tóth Lajos 26 éves repülőgépvezető és Tiszacsege határában szerencsés kényszerleszállást hajtott végre mezőgazdasági repülőgépével a napokban. Személyi sérülés és anyagi kár nem keletkezett. TILTOTT HATÁRÁTLÉPÉS. Ruszka Lászlóné 26 éves büntetett előéletű, foglalkozás nélküli szendrői lakos ellen tiltott határátlépés kísérlete miatt folyik eljárás. Ruszkáné július 5-én engedély nélkül akarta átlépni a román határt, de a határőrök elfogták. MÉRGEZÉS. A püspökladányi November 7. Termelőszövetkezet tilalmasi tanyaközpontjában a szarvasmarha istálló padlását UNIPHOS elnevezésű rovarirtó méreggel permetezték le. Két nappal később az istállóban levő négy exportbika közül kettő elhullott. Az anyagi kár 40 ezer forint. A méregtől hat dolgozó is enyhe mérgezést szenvedett, akiket megfigyelésre kórházba szállítottak. AZ UNIÓ SZÍNPAD a csoport bővítésére hangszeres (elsősorban húros hangszeres) kísérőket, valamint férfi színjátszókat (16—26 éves munkásfiatalokat) keres. Jelentkezni lehet Némethy Paula főelőadónál a Megyei Művelődési Központban (Debrecen, Vörös Hadsereg útja 26/B). MINDENKI ISKOLÁJA, ősztől új rádió- és televíziós sorozat indul Mindenki iskolája címmel. Az új műsor a felnőttoktatáshoz illeszkedik. Az adások célja azok segítése, akik az általános iskola 7. és 8. osztályának anyagát valamilyen szervezett oktatási formában kívánják elsajátítani. A tervek szerint a televízióban a reáltárgyakkal, a rádióban irodalom és történelem leckékkel ismerkedhetnek meg a hallgatók. BALATONI NYÁR. Jelenleg mintegy negyvenezren nyaralnak a Balaton partján a sátrakban, a kempingekben és a különféle táborokban. Valamennyi nagyobb üdülőtelepen megteltek a szállodák, a fizetővendég-szolgálat nyaralóiban azonban még lehet helyet kapni. A Balaton állandó vendégseregének létszámát már negyedmillióra becsülik. ÉVFORDULÓNAPTÁR Hatvan évvel ezelőtt, 1916. július 15-én halt meg — 71 éves korában — Ilja Mecsnyikov orosz mikrobiológus, és immunológus, akit 1908-ban (P. Erlichkel megosztva) az immunitás terén végzett tudományos munkásságáért Nobel díjjal tüntettek ki. Középiskolás diákként már a harkovi egyetem előadásait látogatta, s itt több professzor is felfigyelt rá. K. Leuckart professzor meghívására a giesseni laboratóriumban a fonalférgek életciklusait tanulmányozta, majd Nápolyban tűnt fel, ahol A. Kovalevszkijjal az öszszehasonlító embriológia megalapozásához járult hozzá. Nyugtalan természetű tudós volt, hol Németországban, hol Oroszországban tűnt fel, hogy ismét Olaszországba utazzon. 1882-ben itt (Messinában) saját laboratóriumot rendezett be és folytatta régebbi elgondolásainak megfelelő kísérleteit, bizonyos élősködő gombák szerepével, valamint p, fertőző betegségek megfékezésével kapcsolatban. Kutatásai nyomán hívta meg Pasteur Párizsba, az akkor létesült új intézetébe. Ettől kezdve csak mikrobiológiai kutatásokat folytatott és számos fertőző betegséget (kolera, lépfene, szifilisz stb.) tanulmányozott a fertőzés meggátlása végett. Ennek során dolgozta ki a sejtimmunitás-elméletét is. Megállapításai, tudományos eredményei szinte minden területen korszakalkotóak voltak. KÖNYV AZ ÚTTÖRÖKRŐL. 30 év úttörő-története Szabolcs-Szatmárban címmel jelenik meg a közeljövőben az a kiadvány, amely a megyei úttörőelnökség gondozásában állít emléket az úttörőmozgalom fennállása 30. évfordulójának. A több mint 80 fényképpel illusztrált könyv szerzői nem feledkeztek meg a közelmúlt eseményeiről sem. GOLDEN GATE: A világhírű amerikai néger spirituálé együttes július 16-án szerepel a debreceni szabadtéri színpadon. Jegyek elővételben a Filharmóniánál válthatók. PAPRIKAKÍSÉRLETEK. A kalocsai Fűszerpaprika Kutató Állomáson az idén már korszerű eszközök segítik a nemesítő munkát, az időjárástól függetlenítették a kísérleti termesztést. A télen üzembe helyezett klímaházban beérett az első fűszerpaprika-termés, s már virágzik az újabb generáció. ÁMOKFUTÓ. A kaliforniai Fullerton egyetemén hét személyt gyilkolt meg és négyet megsebesített az egyetem gondnoka, aki eszét vesztve lövöldözni kezdett. Az ámokfutó végül egy szállodába menekült, ahol ellenállás nélkül megadta magát a rendőrségnek, tettét nem tudta indokolni. JUHÁSZ GÉZA KÖTETE: A harmadik negyedévben számos könyvújdonság hagyja el a nyomdákat. Közöttük szerepel Juhász Gézának, a Kossuth Lajos Tudományegyetem 1968-ban elhunyt professzorának Csokonai-tanulmányok című könyve. Ebben a szerző Csokonai költészetére és életére vonatkozó kutatásait gyűjtötték össze. ÚJÍTÁSI HÓNAP. A Tiszántúli Gázszolgáltató és -szerelő Vállalatnál az augusztusi újítási hónapra készülnek. Közzétették a kiemelt témákat is. Többek között a gázpalackok mozgatásának gépesítése, a hidegtechnológiás szigetelés bevezetése, a belső szerelések korszerűsítése áll az érdeklődés homlokterében. A vállalat az újítási díjon felül 10 ezer forintot tűzött ki a legjobb javaslatok kidolgozóinak jutalmazására. KIÁLLÍTÁS. A felújítás utáni első időszaki képkiállítást nyitják meg július 18-án, vasárnap 11 órakor a debreceni Déri Múzeumban. Frank Frigyes kiváló és érdemes művész tárlatán közel negyven képet nézhetnek meg az érdeklődők. (Fotó: Kőszeghy György)