Hajdú-Bihari Napló, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-15 / 166. szám

W Mmf­l Mire jó a biokémia? Az elmúlt héten Debrecenben tartották a XVI. biokémiai vándor­­gyűlést. A szaktudomány legkivá­lóbb hazai képviselői találkoztak: tudósok, kutatók, elméleti és gya­korlati szakemberek. A biokémiku­sok rangos tudományos-társadalmi fórumának egyik fő szervezője dr. Rosdy Béla, a Magyar Kémikusok Egyesülete biokémiai szakosztályá­nak titkára, őt kértük beszélgetés­re, tájékoztassa olvasóinkat e vi­szonylag fiatal tudomány, a bioké­mia gyakorlati hasznosságáról, és foglalja össze a vándorgyűlésen el­hangzottakat. — Relatív, hogy mit nevezünk fiatal tudománynak. A biokémia rendszere két természettudományon alapszik. Az egyik a szerves anya­gok tulajdonságait vizsgáló kémia, a másik az életjelenségek leírásával, magyarázatával foglalkozó élettan. Egyik sem nevezhető éppenséggel újkeletű tudománynak, s mindkettő érintett — keletkezésétől fogva — olyan problémákat, melyek ma a biokémia tárgyához tartoznak. — Hogyan vált önálló diszciplí­nává a biokémia? — önállóvá válása a tudományok fejlődésére jellemző integrálódás és differenciálódás következménye. A rokontudományok művelői egyre több olyan problémacsoportra akad­tak, melyek megoldása lehetetlen a másik diszciplína módszerének, eredményeinek felhasználása nél­kül. A két alaptudomány határán kialakult összefüggésrendszer vi­szont olyan specifikus vizsgálódást kíván, mely csak egy új, önálló szaktudomány eszközeivel képzel­hető el. Amikor tehát a szerves ké­mia és az élettan odáig fejlődött, hogy technikai adottságai lehetővé tették az élő szervezetek igen bo­nyolult rendszerében a kémiai vizs­gálatokat, megszületett a biokémia. Ez a XIX. század második felére te­hető, nem mondhatok pontos év­számot, hiszen folyamatról van szó. A biokémiai kutatások az 1940-es években gyorsultak föl. — Kérem, említsen híres magyar biokémikusokat. — Nálunk talán a pécsi Cholnoky professzor volt az első, aki kimon­dottan biokémiai tárgyú kutatáso­kat végzett. A keverékek összete­vőinek elválasztási technikájában, módszerében jutott előre. A Nobel­­díjas Szent-Györgyi Albert profesz­­szor legjelentősebb munkái is bio­kémiai jellegűek. A C-vitamin elő­állítására és a sejtlégzés felfedezé­sére gondolok. (A sejtlégzés a táp­anyagok lebontásának és a bennük tárolt energiák hasznosításának fon­tos kémiai reakciósorozata, mely­nek során a tápanyag bonyolultabb vegyületei — fehérje, zsír, szénhid­rát — felbomlanak egyszerűbb szer­kezetű részekké, s ezáltal energia szabadul föl.) — Kérem, foglalja össze, mi a biokémia tárgya. — Az élő szervezeteken belüli ké­miai változások vizsgálata. Magá­ban foglalja maguknak az anyagok­nak és a változásokat, átalakuláso­kat befolyásoló tényezőknek a vizs­gálatát. Az előbbi a leíró, az utóbbi a funkcionális biokémia dolga. — Nincs módunk ismertetni a szaktudomány legfontosabb elméleti kérdéseit, beszéljünk inkább az al­kalmazott biokémiáról. Azaz arról, hogy mire jó a biokémia. — Mint minden alkalmazott tu­domány, ez is számos speciális ku­tatási területre oszlik. Vegyük ta­lán sorra a legjelentősebbeket. Mi­vel a romlási folyamat biokémiai jellegű változás, egyik ilyen speciá­lis területünk az élelmiszer-bioké­mia. Legfontosabb témája az enzi­mek kivonásának problémája. Az enzimek fehérje természetű bioka­talizátorok, melyek felgyorsítják a kémiai folyamatokat, így a romlást is. Kizárólag élő szervezetekben kép­ződnek, de ha onnan kémiai eljá­rásokkal kivonjuk, akkor működő­képesek függetlenül is. Tehát az enzimek szétválasztásával befolyá­­solhatjuk az élelmiszerekben végbe­menő folyamatok sebességét, vagyis az élelmiszerek tartósságát. — Volt-e érdekesebb élelmiszer­biokémiai előadás a debreceni ván­dorgyűlésen? — Igen. Ismeretes, hogy a gyü­mölcsök héja a konzerviparban hul­ladéknak minősül. Pedig igen sok, illatokat, ízeket tartalmazó úgyne­vezett aromaanyag van a gyümölcs­héjban. Az előadások ismertették, hogyan lehet ezeknek az összetevőit elválasztani. A kutatások arra irá­nyulnak, hogy az aromaanyagokat dúsítják, termelhetővé és koncent­­rátumok készítésére alkalmassá te­gyék.­­ Magyarország az egy főre ju­tó gyógyszerexportban a második helyen áll a világon Svájc mögött. A gyógyszerkutatók pedig —­ mint ön is — voltaképpen alkalmazott, ipari biokémikusok. Ez a terület, gondolom, erőssége a magyar bioké­miának. — Szaktudományunknak valóban a gyógyszer-biokémia területén vannak a legnagyobb hagyományai. A vándorgyűlés is reprezentálta ezt, igen sok színvonalas gyógyszer-bio­kémiai előadás hangzott el. — Ön a Kőbányai Gyógyszeráru­­gyárban dolgozik. Mivel foglalkoz­nak jelenleg? — Kutatócsoportjaink a központi idegrendszer biokémiai változásait vizsgálják. Jórészt ismerjük már az agyban lezajló biokémiai reakció­kat, így a különböző gyógyszerek hatását is vizsgálni tudjuk. Állato­kon kísérletezünk, rendkívül érzé­keny műszerekkel mérjük az új ké­szítmények hatását és esetleg mel­lékhatását az idegrendszerre. Je­lenleg egy növényi eredetű agyér­tágító gyógyszeren dolgozunk. Ér­dekessége volt a debreceni kong­­reszusnak, hogy klinikai szakembe­rek — altató orvosok — is hozzá­szóltak az előadásokhoz, így a vita igen sokoldalú módon közelítette meg a témát. Ez is példázza a tudo­mányok bonyolult összfüggés-rend­­szerét. — A vándorgyűlés keretében ag­robiológiai szimpóziumot tartottak Mi a gyakorlati jelentősége, a bioké­miának a növénytermesztésben és az állattenyésztésben? — A világon mindenütt óriási problémát jelent a növényvédő szerek és a kémiai szennyező anya­gok káros mellékhatása. A balatoni halpusztulás, vagy az egyes madár­fajok szaporulatcsökkenése is en­nek tulajdonítható. Kiderült, hogy a növényvédő szerek nem kizárólag a kártevőkre, hanem más növé­nyekre, állatokra, sőt az emberre is ártalmasak. Sajnos ezen a területen nem volt olyan elővigyázatos sem a tudomány, sem az ipar, mint a gyógyszergyártásban. Mondok egy példát. A növényi tetvek elszapo­rodása káros, irtani kell őket. Az al­kalmazott biokémia talált egy szert, mely igen hatásosnak bizonyult. Egy ideig. Mert később ezek a rovarok „megszokták”, és százszoros adag sem volt hatással rájuk. Annál in­kább a növényi tetvekkel táplálkozó hasznos bogarakra! Ezeknek a pusztulása pedig biztos élelemtől fosztott meg madárfajokat. Ezt ne­vezik a táplálkozási lánc biológiai ártalmainak. — Mondják, ha az ember változ­tat a természet rendjén, felbomlik a biológiai egyensúly. De végül is a növényvédő szereknek és a műtrá­gyáknak köszönhető a mezőgazda­­sági termények hozamának ugrás­szerű emelkedése. Mit tehetnek a kutatók? — Meg kell próbálni olyan nö­vényvédő szerek kikísérletezését, melyek kimondottan csak egy kár­tevőre hatnak, nincs mérgező mel­lékhatásuk más organizmusokra. Például a lárvának bábbá való ala­kulása nem csupán biológiai, hanem kémiai folyamat is. Ha találunk te­hát olyan anyagokat, melyek az át­alakulást gátolják, megállíthatjuk a rovar kifejlődését, s közben a kör­nyezet nem károsodik. Nem elég rá­írni a szerre, hogy Vigyázat, mé­reg! A hatásvizsgálatoknak minden esetben meg kell előznie a növény­védő szerek forgalomba hozatalát. ■ Végül: többféle változatot kell elő­állítani, hogy a kártevők ne szok­­hassák meg a szereket. A beszélgetésből is kitűnt, hogy a debreceni vándorgyűlést az alkal­mazott biokémia fölénye jellemez­te. Jó példa ez a tudományos ered­mények társadalmi hasznosítható­ságára, a tudomány termelőerővé válásának egyre erősödő folyamatá­ra. Tóth Dénes HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1976. JÚLIUS 15. Olló helyet! lézer Talán a felfedezőik sem látták előre 1958-ban, amikor a lézersugarat felfe­dezték, hogy alig 20 év alatt az élet mi­lyen sok és eltérő területén fogják fel­használni találmányukat. A lézer lényege, hogy elektronsugár­zással fényhullámokat gerjesztenek. A legnagyobb mértékben párhuzamosra sűrített fénysugarak ily módon rendkí­vül nagy energiasűrűségű hatást hor­doznak. A lézerfény megolvasztja a vé­kony fémtárgyakat is. Gyakorlati al­kalmazásának óriási távlatai vannak, főleg az optikában, a híradástechniká­ban, az iparban és a rádiócsillagászat­ban egyaránt, de az orvostudomány is felhasználja pl. műtétek végzésére. Most új alkalmazási területről érke­zett hír. A drezdai Műszaki Egyetemen az NDK ipari szakemberei a textilipar­ban próbálták ki a lézert. A konfekció­­iparban a szövet vágására használják fel a lézersugár energiáját. A lézersu­gár a megfelelő területeken megol­vasztja az anyagot, és ez a technológia sokkal előnyösebb a hagyományos vá­gási technológiánál, de előnyös a mun­ka termelékenysége szempontjából is. Amióta lézersugarat használnak olló helyett, nincs közvetlen kapcsolat a vágóeszköz és a szövet között, és nem kell az anyagot keményíteni, vagy fixálni a vágáshoz. Karain 1976. július 15., csütörtök Henrik napja A nap dél 4.02 — nyugszik 19.37 órakor VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS csütör­tök estig. Változóan felhős idő, el­szórtan záporral, zivatarral. Mérsé­kelt, időnként élénk északnyugati, északi szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 20—30 fok kö­zött. (MTI) AZ ORSZÁG ÁLLAMI GAZDA­SÁGAIBAN 5810-zel több tehenet tartottak az év első felében, mint a tavalyi hasonló időszakban. A tervek szerint az év végére a gaz­daságokban az egy tehénre jutó éves tejtermelés eléri a 3500—3550 litert, az Enyingi Állami Gazdaság­ban arra számítanak, hogy 6000 liter lesz az egy tehénre jutó ho­zam. TÜNDÉRRÓZSÁK. A szegedi J­ózsef Attila Tudományegyetem botanikus kertjében teljes díszben pompáznak a fehér, sárga és piros színű tündérrózsák a nagy dísztó­ban, amely most a kert legszebb része. JÉGBIZTOSÍTÁS: Az elmúlt na­pokban az ország több részén volt jégverés, így néhány helyen Hajdú- Biharban is. Ezzel kapcsolatban jó tudni, hogy az Állami Biztosító visszamenőleg ez év január elsejé­től leszállította az egyéni jégbizto­sítási díjakat. A jégbiztosítás szán­tóföldi növényekre, szőlőre, gyü­mölcsre és zöldségfélékre vonatko­zik. AZ ÉN CSALÁDOM. Ezzel a címmel hirdetett pályázatot a Szak­­szervezetek Országos Tanácsának főbizottsága azzal a céllal, hogy a résztvevők a családi élet szépségei­ről, gondjairól írjanak. Az írás ter­jedelme nem lehet több 15 gépelt oldalnál, elfogadnak jól olvasható kézírást is. A pályamunkákat 1976. november 1-ig a SZOT nőbizottsá­ga címére 1415 Budapest, Dózsa György út 89/B kell eljuttatni. KÉNYSZERLESZÁLLÁS. Motor­meghibásodást észlelt repülés köz­ben Tóth Lajos 26 éves repülőgép­vezető és Tiszacsege határában sze­rencsés kényszerleszállást hajtott végre mezőgazdasági repülőgépével a napokban. Személyi sérülés és anyagi kár nem keletkezett. TILTOTT HATÁRÁTLÉPÉS. Ruszka Lászlóné 26 éves büntetett előéletű, foglalkozás nélküli szend­­rői lakos ellen tiltott határátlépés kísérlete miatt folyik eljárás. Rusz­­káné július 5-én engedély nélkül akarta átlépni a román határt, de a határőrök elfogták. MÉRGEZÉS. A püspökladányi November 7. Termelőszövetkezet ti­­lalmasi tanyaközpontjában a szarvasmarha istálló padlását UNI­­PHOS elnevezésű rovarirtó méreg­gel permetezték le. Két nappal ké­sőbb az istállóban levő négy export­bika közül kettő elhullott. Az anya­gi kár 40 ezer forint. A méregtől hat dolgozó is enyhe mérgezést szenvedett, akiket megfigyelésre kórházba szállítottak. AZ UNIÓ SZÍNPAD a csoport bővítésére hangszeres (elsősorban húros hangszeres) kísérőket, vala­mint férfi színjátszókat (16—26 éves munkásfiatalokat) keres. Jelentkez­ni lehet Némethy Paula főelőadó­nál a Megyei Művelődési Központ­ban (Debrecen, Vörös Hadsereg útja 26/B). MINDENKI ISKOLÁJA, ősztől új rádió- és televíziós sorozat indul Mindenki iskolája címmel. Az új műsor a felnőttoktatáshoz illeszke­dik. Az adások célja azok segítése, akik az általános iskola 7. és 8. osz­tályának anyagát valamilyen szer­vezett oktatási formában kívánják elsajátítani. A tervek szerint a tele­vízióban a reáltárgyakkal, a rádió­ban irodalom és történelem leckék­kel ismerkedhetnek meg a hallga­tók. BALATONI NYÁR. Jelenleg mintegy negyvenezren nyaralnak a Balaton partján a sátrakban, a kempingekben és a különféle tábo­rokban. Valamennyi nagyobb üdü­lőtelepen megteltek a szállodák, a fizetővendég-szolgálat nyaralóiban azonban még lehet helyet kapni. A Balaton állandó vendégseregének létszámát már negyedmillióra be­csülik. ÉVFORDULÓNAPTÁR Hatvan évvel ezelőtt, 1916. július 15-én halt meg — 71 éves korában — Ilja Mecsnyikov orosz mikrobiológus, és immunológus, akit 1908-ban (P. Erlich­­kel megosztva) az immunitás terén végzett tudományos munkásságáért No­bel díjjal tüntettek ki. Középiskolás diákként már a harkovi egyetem előadásait látogatta, s itt több professzor is felfigyelt rá. K. Leuckart professzor meghívására a giesseni la­boratóriumban a fonalférgek életciklu­sait tanulmányozta, majd Nápolyban tűnt fel, ahol A. Kovalevszkijjal az ösz­­szehasonlító embriológia megalapozásá­hoz járult hozzá. Nyugtalan természetű tudós volt, hol Németországban, hol Oroszországban tűnt fel, hogy ismét Olaszországba utazzon. 1882-ben itt (Messinában) saját laboratóriumot ren­dezett be és folytatta régebbi elgondo­lásainak megfelelő kísérleteit, bizonyos élősködő gombák szerepével, valamint p, fertőző betegségek megfékezésével kapcsolatban. Kutatásai nyomán hívta meg Pasteur Párizsba, az akkor léte­sült új intézetébe. Ettől kezdve csak mikrobiológiai ku­tatásokat folytatott és számos fertőző betegséget (kolera, lépfene, szifilisz stb.) tanulmányozott a fertőzés meg­­gátlása végett. Ennek során dolgozta ki a sejtimmunitás-elméletét is. Megálla­pításai, tudományos eredményei szinte minden területen korszakalkotóak vol­tak. KÖNYV AZ ÚTTÖRÖKRŐL. 30 év úttörő-története Szabolcs-Szat­­márban címmel jelenik meg a kö­zeljövőben az a kiadvány, amely a megyei úttörőelnökség gondozásá­ban állít emléket az úttörőmozga­lom fennállása 30. évfordulójának. A több mint 80 fényképpel illuszt­rált könyv szerzői nem feledkeztek meg a közelmúlt eseményeiről sem. GOLDEN GATE: A világhírű amerikai néger spirituálé együttes július 16-án szerepel a debreceni szabadtéri színpadon. Jegyek elővé­telben a Filharmóniánál válthatók. PAPRIKAKÍSÉRLETEK. A kalo­csai Fűszerpaprika Kutató Állomá­son az idén már korszerű eszközök segítik a nemesítő munkát, az idő­járástól függetlenítették a kísérleti termesztést. A télen üzembe helye­zett klímaházban beérett az első fű­szerpaprika-termés, s már virágzik az újabb generáció. ÁMOKFUTÓ. A kaliforniai Ful­lerton egyetemén hét személyt gyilkolt meg és négyet megsebesí­tett az egyetem gondnoka, aki eszét vesztve lövöldözni kezdett. Az ámokfutó végül egy szállodába me­nekült, ahol ellenállás nélkül meg­adta magát a rendőrségnek, tettét nem tudta indokolni. JUHÁSZ GÉZA KÖTETE: A har­madik negyedévben számos könyv­újdonság hagyja el a nyomdákat. Közöttük szerepel Juhász Gézának, a Kossuth Lajos Tudományegyetem 1968-ban elhunyt professzorának Csokonai-tanulmányok című köny­ve. Ebben a szerző Csokonai költé­szetére és életére vonatkozó kutatá­sait gyűjtötték össze. ÚJÍTÁSI HÓNAP. A Tiszántúli Gázszolgáltató és -szerelő Vállalat­nál az augusztusi újítási hónapra készülnek. Közzétették a kiemelt témákat is. Többek között a gázpa­lackok mozgatásának gépesítése, a hidegtechnológiás szigetelés beveze­tése, a belső szerelések korszerűsí­tése áll az érdeklődés homlokteré­ben. A vállalat az újítási díjon fe­lül 10 ezer forintot tűzött ki a leg­jobb javaslatok kidolgozóinak jutal­mazására. KIÁLLÍTÁS. A felújítás utáni első időszaki képkiállítást nyitják meg július 18-án, vasárnap 11 óra­kor a debreceni Déri Múzeumban. Frank Frigyes kiváló és érdemes művész tárlatán közel negyven ké­pet nézhetnek meg az érdeklődők. (Fotó: Kőszeghy György)

Next