Hajdú-Bihari Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-15 / 218. szám

Képek és tények A vegyipar egyidejűleg szolgálja a társadalmi munka javuló haté­konyságát és a gazdaság műszaki­technikai haladását, a kemizálást. Hazánk ipari termelésének ma már csaknem 13 százalékát a vegy­ipar termékei alkotják. Ennek az iparágnak egyik legkorszerűbb üzeme a TVK Olefingyára, amely a modern szerkezeti anyagok — a különféle műanyagok — alapanya­gait kőolajból, illetve vegyipari benzinből állítja elő A vágósertés-termelés nagyüzemei az ál­lami gazdaságok és termelőszövetkezetek elmúlt tervidőszakban épített hústermelő te­lepei, sertéskombinátjai. A Bajai Állami Gazdaság — képünkön látható — sertés­kombinátja évi 85 000 darab sertés hizlalásá­ra alkalmas Valamikor — egy­másfél évtizeddel ko­rábban — a napi táp­anyagfogyasztás fej­adagja volt az élet­színvonal alapvető jelzőszáma — újab­ban a tartós fogyasz­tási cikkek — a tele­vízió, a háztartási villamosgépek, jár­művek — 1000 lakos­ra jutó állományá­nak gyarapodása tükrözi a lakosság növekvő jövedelmét, vásárlóerejét és anyagi fogyasztását. (KS) Lapradiátor üzem a Hajdú-Bi­­har megyei Tégláson. Az iparfej­lesztés gyökeresen megváltoztatta a magyar ipar topográfiáját, terü­leti elosztását. Megszűnt az ipar Budapest-centrikussága, a főváros iparának részesedése a korábbi 50 százalékról mintegy 34—36 száza­lékra csökkent, s a vidéki városok — gyakran falvak — gyárai, üze­mei állítják elő hazánk ipari ter­melésének majd kétharmadát Magnóznak az óvodások, annak segítségével tanul­ják az új dalokat. A IV. ötéves terv időszakában a ta­nácsok pénzéből, a vállalatok és gyakran a lakosság segítségével majd 100 000 hellyel gyarapodott az or­szág óvodahálózata, amelyben jelenleg több mint 300 000 gyerek — az óvodáskorúak 16 százaléka — já­tékosan tanulva készül az életre, az általános isko­lára 1950- ben a lakosság 41 százaléka részesült társada­lombiztosításban, 1915 óta minden magyar állampol­gár. A lakosság egészére kiterjedő egészségügyi ellá­tás körzeti, üzemi, rendelőintézeti, kórházi és klinikai hálózatában mintegy 125 000 egészségügyi dolgozó — köztük 21100 orvos — látja el a betegeket Ércbányászok lakásai Pécsett. A felszabadulástól napjain­kig 1,6 millió új lakás épült a városokban és falvakban. Az életszínvonal e fontos tartozéka — a kényelmes és komfor­tos lakás — még nincs bőviben, a lakásépítés elmúlt tervidő­szakbeli rekordméreteit — 1911—1915-ben összesen kb. 440 000 lakás épült — az V. ötéves tervidőszakban is fenn­tartjuk ­ HAJDÚ-BIHARI NAPJÓ — 1970. SZEPTEMBER 15. — ИШИМ 1916. szeptember 15., szerda Enikő napja A Nap dél 5.21 — nyugszik 11.56 órakor VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS szerda estig: nyugat felől időnként erősen megnövekvő felhőzet, a Dunántú­lon helyenként záporesővel, ziva­tarral. Több alkalommal megélén­külő, helyenként megerősödő déli szél. Hajnalban erős párásság. Vár­ható legmagasabb nappali hőmér­séklet a Dunántúlon 22—25, a ke­leti országrészben 25—29 fok kö­zött. (MTI) A LISZT FERENC ZENEMŰVÉ­SZETI FŐISKOLA debreceni tago­zata szeptember 16-án déli 12 óra­kor tartja ünnepélyes tanévnyitó­ját. Az ünnepséget a főiskola hang­versenytermében rendezik meg. A DEBRECENI V­ÁROSI-J­ÁRÁSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG vizsgála­tot folytat Surányi István 19 éves raktárkezelő, nyírmártonfalvi la­kos és fiatalkorú társa ügyében. Szeptember 9-én este a nyírmárton­­fa­lvai Parcella dűlőben megtámad­ták a helybeli Meszesán Jánost, majd elvették tőle 100 forintját. Egy óra múlva Máté Lajos vámospér­­csi lakost támadták meg, leütötték és irattárcájából 2500 forintot lop­tak el. TUDÓSOK DEBRECENBEN. A Magyar Tudományos Akadémia Ál­lategészségügyi Kutató Intézetének vendégeként hazánkban tartózkodó C. J. Mirod­a professzor, a minne­­sotai egyetem tanszékvezetője, va­lamint Yoshio Ueno professzor, a tokiói tudományegyetem tanszék­­vezetője meglátogatták a Debreceni Állategészségügyi Intézetet. Ittlétük célja a mikotoxikológiai kutatások eredményeinek tanulmányozása volt. EGY BRIGÁDTAG — EGY KÖNYV. A Debreceni Baromfifel­dolgozó Vállalat szerződést kötött az Eötvös utcai Általános Iskolával. A szerződés eredményeképpen a vállalat 39 szocialista brigádja ösz­­szesen 8616 forint értékű könyvvel bővítette az iskola könyvtárát. ÉRMEK AZ AGROMASEXPO 176 KIÁLLÍTÁSRÓL. Augusztus végén, szeptember elején rendezték meg a mezőgazdasági gépgyártók nagy, nemzetközi seregszemléjét, az AG­­ROMASEXPO-kiállítást. A debre­ceni MEZŐGÉP Vállalat termékei közül a zsűri első díjjal jutalmazta — és aranyéremmel díjazta — a Pneutox—SZ légporlasztásos per­metezőgépet és a Mobitox-Super csávázógépet, harmadik díjjal — és bronzéremmel — pedig a „T” tí­pusú tartálycsaládot tüntette ki. BALMAZÚJVÁROSON, a műve­lődési központban mutatja be Mel­lékesen dolgozunk című műsorát a debreceni UNIÓ Munkásszínpad szeptember 27-én este fél hét órai kezdettel. ÉVFORDULÓNAPTÁR Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1891. szep­tember 15-én született és nemrégiben Halt meg Agatha Christie — eredeti ne­vén Agatha Mary Clarissa Miller — an­gol írónő, a világhírű krimiszerző. Jómódú polgári család lánya volt, s apja korai halála után anyja nagy gonddal neveltette. 1914-ben férjhez ment A. Christie őrnagyhoz, akitől 1928-ban elvált, majd 1930-ban M. Mal­­lowan archeológushoz kötötte életét. A legismertebb bűnügyi regényírók egyi­ke, akinek 1928-tól kezdve évente je­lentek meg népszerű detektívregényei, színdarabjai. Regényeinek cselekménye — e műfaj sémáinak megfelelően — általában egyetlen megoldhatatlannak tűnő gyil­kosság körül bonyolódik. Főhőse leg­többször a kissé komikus belga ma­gándetektív, Hercule Poirot, akinek nyomozási módszere az áldozat és a va­lószínű tettes pszichológiai alkatának tanulmányozására épül. Első Poirot-re­­gényeiben még szerepeltette Hastings kapitányt, a C. Doyle-tól örökölt Wat­­son-figurát is, de később szakított ez­zel a hagyománnyal és 1926-ban meg­jelentetett Poirot mester bravúrja című regényében már új műfajbeli fogást al­kalmazott; itt a tettes maga a nagy de­tektív mellett segédkező narrátor volt. Regényei és bűnügyi színdarabjai nem irodalmi értékűek, de merész ötletei, szellemes megoldásai miatt igen nép­szerűek világszerte, így nálunk is. FELVÉTEL: A Megyei Művelő­dési Központ moderntánc verseny és formációs együttesébe tagfelvé­telt hirdet. Jelentkezni 14 éven fe­lülieknek lehet szeptember 22-én és 29-én 17-től 19 óráig, a Péterfia utca 30. szám alatti próbahelyiség­ben. Az együttes vezetője dr. Koncz­ Ernőné táncpedagógus. ÚJ GÉPKOCSITÍPUSOK. A Sko­da Művek Mlada Boleslavban mű­ködő üzeme ősszel két új gépkocsi­­típus gyártását kezdi meg. A „105" jelzésű típus óránkénti legnagyobb sebessége 130 kilométer, üzem­anyag-fogyasztása 100 kilométeren­ként 7 liter. A „120 L” és a „120 LS” jelzésű típus legnagyobb sebes­sége 140 és 150 kilométer, üzem­anyag-fogyasztása 8, illetve 8,5 li­ter. ELMARAD a szeptember 16-ra tervezett Bényi Árpád-kiállítás Püspökladányban, helyette Kornis Péter fotókiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. ÚJ KIÁLLÍTÁS A DÉRI MÚ­ZEUMBAN. Szeptember 21-én nyí­lik meg a felújított Déri Múzeum egyik termében a múzeum Rákóczi­­kiállítása. SZÜRET. A szeptemberi esőzé­sek némileg visszafogták ugyan a szőlő érését, de néhány napos ké­séssel mégis megkezdődhetett a szüret Bács-Kiskun és Csongrád megyében, ahol minden esztendő­ben elsőként indulnak el az ültet­vényekben a szedők. Az alföldi pin­cészetek már fogadták az első Ezerjó-szállítmányokat, a magyar Úttörők szö­vetsége Hajdú-Bihar megyei El­nöksége ma, szeptember 15-én tart­ja összevont szakbizottsági ülését. A tanácskozáson megvitatják az 1976—1977-es úttörőév feladatait, s a megyei szakbizottságok munka­terveit. Vásárhelyi Kováts Tibor­­kiállítás nyílik a Medgyessy teremben Vásárhelyi Kováts Tibor festőmű­vész kiállítását nyitják meg szep­tember 16-án, délután öt órakor a debreceni Medgyessy teremben. A művész, aki 1924-ben született Bu­dapesten, 1947 óta állít ki különbö­ző tárlatokon. Itthon például Győr­ben 1972-ben volt önálló kiállítása, 1974-ben pedig Pécsett mutatta be munkáit. Legutóbb Düsseldorfban a B. Brebaum Galéria kiállítási meghívásának tett eleget. 1975-ben egy japán galéria tokiói kiállításra vásárolta meg képeit. A Medgyessy teremben a művész 46 festményét, elsősorban tájképe­ket mutatnak be. A kiállítás — me­lyet Bényi Árpád debreceni festő­művész nyit meg — mint a képző­­művészeti világhéthez kapcsolódó rendezvény, szeptember 30-ig te­kinthető meg hétköznap 9.30-tól 18, szombaton 9-től 14 óráig. Vásárhelyi Kovács Tibor: Balatoni fények

Next