Hajdú-Bihari Napló, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-14 / 243. szám

HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! | Mai számunkban: wW ÉVFOLYAM llp A KISZ-taggá és párttaggá » 243. SZÁM fi nevelés gondjai J"' r^HB3. oldal m ÁRA: 80 FILLÉR jt Könnyebb, min. . ¥ A ^ lf|, W Éji 1978. X. 14., Jf| «*■«*••• ^ ^^CSÜTÖRTÖK ^|§lp ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- —-------------------------________—_—. Debrecenben A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 5. oldal ­ * “ Társadalmi munka Szinte már megszokott és természetes jelenség: regge­lenként népes diákcsoportok utaznak a határba, autóbuszok, vonatok viszik őket, hogy száz­számra kapcsolódjanak bele az őszi mezőgazdasági munkába. De mennek az üzemekbe, gyá­rakba is, hogy a szellemi el­foglaltság mellett egy hétre, kettőre megízleljék, megpró­bálják azt a másik fajta mun­kát is, amely a géptermekben, a szerelőcsarnokokban teszi iz­galmassá jelenlétüket. Jó idő van rájuk, s különö­sen is azokra, akik a földek­re, a közös gazdaságokba raj­zanak ki ezeken az októberi reggeleken. Az almás- és sző­lőskertek ilyenkor az ő sza­vuktól hangos s miközben át­adják magukat a minden mást feledtető munkának, talán ész­re se veszik, hogy estére hány láda telik meg, hány szőlősor fosztódik meg édes rakomá­nyától. A fiatalság üde igézete lengi be ilyenkor a határt s az új valóság amibe belecsöppen­nek mindenképpen megérinti őket, nyomot hagy emlékeik­ben. Mert sokan vannak, akik először kerülnek szembe a fi­zikai munka közvetlenségével, s az, hogy az izmok együttes tevékenysége eközben mit je­lent most tapasztalják először. Hozzászoknak, hozzáedződnek s egy-két nap múlva már örö­müket is lelik benne. S valójában ezt fogadjuk el kiindulási alapnak: a munka öröm a számukra. Olyan ér­zés, amely mindenkit eltölt, ha értelmét, hasznát látja a tevé­kenységének. A vállalkozásnak ugyanis alapvetően két motí­vuma van, ez határozza meg az élmény minőségét. Az egyik a munka társadalmi, a másik pedig a munka kollektív jelle­gére teszi a hangsúlyt. Két olyan tényező, amely rangját is jelzi, s fontosságát is megad­ja. A munka, amit végeznek még akkor is társadalmi, ha pénzt kapnak érte. Ez esetben ugyanis az eredmény hasznos­sága méri a szükségét, hiszen az alma- vagy a szőlőszedés, de a tengeritörés is olyan idényjellegű, ami sok-sok ke­zet igényel. S a népgazdaság számára nem közömbös, hogy mindaz, amit megtermeltünk hogyan és mikor kerül betaka­rításra Ebben tehát ők na­gyon sokat segítenek, az elis­merésre méltó szó mindenkép­pen indokolt. A kollektív jellegről pedig aligha kell külön szólnunk. A fiatalok számára a közösségi élet, a közösségben való tevé­kenység természetes. Csak­hogy: ezek az együttlétek va­lamit külön is aláhúznak. S épp a munka összefüggésében. Ugyanis itt aztán kiderül, be­igazolódik, hogy az osztálykö­zösségek milyen erősek, milyen életképesek. S ha jól értelme­zik s ha egymás kezére dolgoz­nak, a közösségi szellem még­­inkább megerősödik, még mé­lyebb lesz, még inkább egybe­forrasztja tagjait. Igaz, az iskolák lassan már hagyományt teremtenek ezen a területen is. Kialakultak vagy kialakulnak azok a part­neri kapcsolatok, amelyek egy­­egy intézményt s egy-egy gaz­daságot összekötnek. S akkor mindkét részről, ha érzik en­nek az együttműködésnek a hasznát, az előnyét. S ez már aligha mérhető pénzben, anya­giakban. Az erkölcsi haszon sokszorozódik itt s ez már a holnap és a holnapután tőké­je. Ma összeül az országgyűlés Mint jelentettük, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az al­kotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján csütörtök dél­előtt 11 órára összehívta az országgyűlést. Az ülésszak napirendjén szerepel előreláthatóan a közmű­velődési törvény tervezete, a tanácstagok választásáról szóló törvénytervezet, valamint a nehézipari miniszter beszámolója a tárca irányítása alá tartozó központi fejlesztési programok vég­rehajtásáról és annak soron levő feladatairól. Losonczi Pál Limában Fehér Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelenti Limából. A perui forradalom „szülöttével” a termelőszövetkezeti mozgalom­mal ismerkedett kedden — hiva­talos, baráti látogatásának harma­dik napján — Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke. A magyar ál­lamfő kora délelőtt érkezett meg a Limától vagy 70 kilométerre fek­vő Huaral völgybe — a főváros hagyományos gyümölcs- és zöldség­ellátó körzetébe — s itt, a huandai termelőszövetkezetben töltötte az egész napot. A fogadtatás ünnepé­lyessége a magas rangú látogató­nak szólt, a szavakban, gesztusok­ban kifejeződött tisztelet és meg­becsülés azonban a szocialista Ma­gyarország küldöttét köszöntötte. Annak az országnak az államfőjét illette a baráti fogadtatás, szíves vendéglátás, amely — így fogal­maztak a helybeliek — példát adott a szövetkezés erejéből, sikereiből. A huandai termelőszövetkezet — tájékoztatták az Elnöki Tanács el­nökét — 1968 után alakult meg, amikor a katonai kormány átvette a hatalmat, hogy a nemzeti füg­getlenség jegyében megváltoztassa az ország gazdasági, politikai és kulturális struktúráját. Az 1969- ben született, történelmi jelentősé­gű földreformtörvény első parag­rafusa akár a huandai termelőszö­vetkezet alapító okirata is lehetne, hiszen létét ezeknek a szavaknak köszönhetik: a latifundium, mini­­fundium rendszert igazságos bir­toklási és termelési rendszerré kell felváltani, növelni kell a mező­­gazdaság termelését és termelé­kenységét, biztosítani kell a föld­művelők gazdasági stabilizálódását. A Huntal-völgyi tsz is egy ko­rábban magánkézben levő ezer hektáros területet birtokolja, ezer hektárt abból a 6,3 millióból, amennyit az esztendő derekáig 260 ezer parasztcsaládnak juttattak, s a földreformnak még nincs vége. Úgy tervezik, hogy az ország me­zőgazdasági termőterületének mint­egy háromnegyedét — 10—11 mil­lió hektárt — kisajátítják, s ösz­­szesen 450 ezer családnak adnak földet. (A reform előtt az ország termő­­területének 75,9 százaléka össz­pontosult a földdel rendelkezők mindössze 0,4 százalékának kezé­ben.) Az új birtokosok túlnyomó többsége — 242 ezer család — szö­vetkezetbe tömörült, e gazdaságok száma ma már meghaladja az 1100- at. A Hunral völgye sok évezredes kultúrvidék, fejlett mezőgazdaság­gal. Nagy hagyománya van itt a cukornád és a gyapot termesztésé­nek, s híresek az innen szállított gyümölcsök is. Gyümölcsöt, első­sorban citrusféléket termel a Lo­sonczi Pált vendégül látó tsz is, ta­valy pl. narancsból 9000 tonnát, mandarinból 6000 tonnát küldtek a piacra. A kollektívának 630 tagja van, de alkalmazottakat is foglal­koztatnak. Munkájuk eredménye a termelési értéken is lemérhető: ez tavaly 200 millió sol — kb. 50—55 millió forint volt. Az idén várható­an vagy 5 százalékkal megtetézik, elsősorban a gyorsan romló citrus­félék veszteségeit csökkentik, de foglalkoztatja őket az a gondolat is, hogy felállítanak egy illóolaj üzemet is. Persze nemcsak az ered­ményekről számoltak be vendégük­nek, felemlítették gondjaikat is: ültetvényeik egy része elöregedett, s narancsfáikat valamilyen vírusos betegség támadta meg. A gazdaság életével ismerkedő Losonczi Pált a tsz tagjai ebédre is marasztalták, hiszen délig a felét sem mutatták mindannak, amire az Elnöki Ta­nács elnökének figyelmét fel sze­rették volna hívni, így Losonczi Pál az egész napot Huandában töltötte, s csak a koraesti órákban indult vissza Limába. *** A tervezett program szerint az Elnöki Tanács elnöke szerdán Cuzcóba, az ősi inka városba uta­zott, ellátogatott a legendás Mac­­chupichuba. Csütörtökön délután tér vissza a perui fővárosba. (MTI) élelmezés helyzete A szemészeti hónap megnyitója Földünkön 15 millió a vakok szá­ma, Magyarországon nyolcezer ember világtalan. E magas szám indokolja, hogy az Egészségügyi Világszervezet meghirdette a vak­ság elleni küzdelmet, mely küzde­lemnek része az évente megrende­zésre kerülő szemészeti hónap. Debrecenben a Gyengénlátók Ál­talános Iskolájában és Nevelőott­honában nyitották meg az idei sze­mészeti hónapot, október 13-án dél­előtt 9 órai kezdettel. A megnyitón az iskola tanulói mutattak be mű­sort. Kincses Gyula igazgató kö­szöntötte a megjelenteket — köz­tük dr. Gazdag Imrét, az Egészség­­ügyi Minisztérium főosztályveze­tőjét , majd ünnepi beszédet mondott. Szólt arról, hogy a sze­mészeti hónapnak is célja, a gyer­­mekszemgondozás társadalmasítá­sa, ennek érdekében­­szemészek, optikusok, gyógypedagógusok és mindazon szervek együttműködésé­nek további fokozása, akik a látás­­fogyatékosokért tenni is készek. A látásfogyatékosok száma a világon és hazánkban is emelkedik, s félő ha nem tesznek ellene, az ezred­fordulóra megduplázódik. Ezt kö­vetően Kincses Gyula az iskola­­köteles gyengénlátó gyermekek helyzetéről szólt. Hazánkban a gyengénlátó iskolások elkülönített oktatása a budapesti Gyengénlátók Általános Iskolája 1—4. osztályá­ban, a budapesti Vakok Általános Iskolája 5—8. osztályában, és a debreceni Gyengénlátók Általános Iskolája 1—8. osztályában történik. A tanulók látásélességének vi­szonylag széles skálája, a hetero­gén tanulócsoportokban való fog­lalkozás megnehezíti az alapkész­ségek kialakítását. A tanításban az alkalmazott módszereken kívül az audiovizuális és optikai segéd­eszközök, valamint a speciális fü­zetek jelentenek könnyítést. Dicsé­retes, hogy az olvasási készség ki­alakításához újabban nagyobb mé­retű betűkkel jelentettek meg me­sekönyveket. Az iskola szemüveg­ellátása megfelelő, és ez az OFO­­TÉRT Vállalatnak köszönhető. A Gyengénlátók Általános Isko­lájának tanulói, a társadalom ösz­­szefogása eredményeként eljutot­tak arra a szintre, hogy a városi, megyei, országos és nemzetközi versenyeken, a normál isko­lák méltó partnerei, versenytár­sai. A szemészeti hónap megnyitója alkalmából dr. Tarczali Dezső vá­rosi főorvos nyitotta meg az iskola csarnokában megrendezett kiállí­tást, melyen az OFOTÉRT Válla­lat és a Granvisus Látszerészeti Eszközök Gyára lencséket, szem­üvegeket, új formájú kereteket mutatott be. A megnyitó résztvevői megtekintették a gyerekek jelmon­dat-, plakát- és rajzkiállítását is, majd tudományos tanácskozáson vettek részt. A tanácskozáson, „A magyar szemészet rövid és hosszútávú fej­lesztési terve”, a „Szemészeti hó­nap a prevenció szolgálatában”, a „Látáshibák, fiatalok pályaalkal­massága” címmel hangzottak el előadások. A szemészeti hónap megnyitójá­nak programja a Gyengénlátók Általános Iskolája tanulóinak asz­falt-rajzversenyével zárult. Ülést tartott a Püspökladányi járási Pártbizottság Szerdán délután ülést tartott az MSZMP Püspökla­dányi járási Bizottsága. A bizottság ülésén részt vett Fülöp János, a megyei pártbizottság titkára és Orosz László, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tö­megszervezetek osztályának munkatársa is. A járási pártbizottság Nyilas Viktort érdemei és munkája elismerése mellett — mivel a jövőben más fontos beosztásban fog dolgozni — felmentette a párt­­bizottság titkári funkciója alól. Úttörőparla­ment Hajdúnánáson Városi úttörőparlamentet tartottak Hajdúnánáson a Micsurin Termelőszövetkezet nagytermében, október 13-án. A parlamenten a város hét úttörőcsapatának nyolcvanöt küldötte vett részt. Deilinger Judit, a vá­rosi úttörő tanács titkárhelyettese értékelte az el­múlt két év munkáját, és szólt a jövő feladatairól is. Ezt követően a küldöttek hat szekcióban folytatták a tanácskozást. A pajtások kérésekkel fordultak a gyer­mekmozgalom vezetőihez, és javaslatokat tettek a moz­galmi munka javítására. A parlament utolsó napirendi pontjaként megválasztották a hajdúnánási városi úttörő tanács tagjait, majd nyolc küldöttet választottak a megyei parlamentre. Szocialista együ­tt­úíjkíű­lési szerződéssel Épül a Hajdúsági Cukorgyár Egy esztendővel ezelőtt a Hajdú­sági Cukorgyár építkezésének elő­készítő munkáira több magyar vál­lalat, intézmény és szerv szocialista együttműködési szerződést kötött. A szerződésben meghatározott fel­adatokat, munkákat pontosan, gyor­san, határidőre elvégezték és né­hány hónappal ezelőtt már megér­keztek a gyárat építő első lengyel szakemberek is. Jelenleg mintegy 450 lengyel szakember dolgozik a Hajdúsági Cukorgyár építkezésén, de lesz időszak, amikor 2200—2500- an is dolgoznak a magyar élelmi­szer-gazdaság ötödik ötéves tervé­nek legnagyobb állami nagyberu­házásának megvalósításán. A gyárat — kulcsátadásig — lengyel szakemberek, vállalatok építik. Jelentős azonban annak a munkának a mennyisége is, ame­lyet a különböző magyar vállala­toknak, intézményeknek kell elvé­gezni annak érdekében, hogy a ki­tűzött határidőre — vagy még előbb — felépüljön a cukorgyár. Az előző szocialista szerződés jó tapasztalatait leszűrve jutottak arra az elhatározásra a párt, a tár­sadalmi szervek, a minisztériumok vezetői, hogy a további munkákban részt vevő magyar vállalatok, intéz­mények részére többoldalú szocia­lista együttműködési szerződés meg­kötését kezdeményezik. A szerző­dés célja, hogy a kivitelezésben részt vevő 24 vállalat vállalja: fe­gyelmezett munkával, nagyfokú szervezettséggel, a munkaverseny­­mozgalom kiterjesztésével biztosít­ják a Hajdúsági Cukorgyár terv­szerű beindítását. A szocialista együttműködési szerződés aláírására tegnap, szer­dán került sor Kábán, a községi (Folytatás a 2. oldalon) Nagy László köszönti a a megjelenteket

Next