Hajdú-Bihari Napló, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-11 / 293. szám
HAJDÚ-BIHARI KV ÁRA: 1,20 FORINT || A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ülést tartott a SZOT Pénteken reggel a SZOT székházában megkezdődött a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése. A tanácsülést Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta az 1977. évi népgazdasági terv megvalósításával kapcsolatos feladatokról, ismertetve népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, vázolva a gazdaságpolitikai céljait és a megvalósítás feltételeit. A tájékoztatót Herczeg Károlynak, a SZOT főtitkárhelyettesének korreferátuma egészítette ki. (MTI) ÉV VÉGE ELŐTT IS MÜDNYAGGYŐRBAN A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat debreceni gyáregységében 960 ember dolgozott 1976 elején. November végéig 226 újonnan belépő, és 284 kilépő dolgozójuk volt. A nagymértékű fluktuáció csak az egyik — s nem ,is a legfontosabb — oka a terv hiányos teljesítésének. Az éves termelési érték: 639 millió forint — a terv alapján. Valójában ennél 29 millió forinttal kevesebb értékű műanyag cső, granulált pvc, polietilénből készült háztartási cikk és egyéb műanyag termék hagyja el a gyárat év végéig. A terv hiányos teljesítésének fő oka: a pvc-por — amely talán a legfontosabb alapanyag — rendszertelenül érkezett Debrecenbe. A nehézségek érzékeltetésére néhány számadat is elegendő. Ebben az esztendőben 5800 tonna polivinil-klorid pornak kellett volna érkeznie az NDK-ból. December elsejéig 1400 tonna hiány volt. A sorozatos késlekedés miatt importeredetű alapanyagot szerzett be a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat. Ez azonban több nyugati cég gyártmánya. A sokféle „származású” pvc-por különböző minőségű és mennyiségű adalékanyagokat, stabilizálókat tartalmaz, ami a mindenkori gyártási technológia kisebb-nagyobb mértékű módosítását, s előzetesen pedig kísérletezést követel. Ennek természetesen következménye, hogy — ideig-óráig — megnő a hulladék és a selejt mennyisége. Így állhatott elő az a helyzet, hogy amíg a legnagyobb hazai polivinil-kloridot gyártó üzem, a Borsodi Vegyi Kombinát exportra termelt, addig itthon tőkés importból származó pvc-port dolgoztak fel. Ennek mértékét csak enyhíteni tudta a BVK segítőkészsége — amikor terven felül, többször kisegítette a HMV debreceni gyáregységét —, de megoldani nem tudta az alapanyag-ellátást. A gyárba érkező pvc-por egy részét granulálják, szemcsézik. Ezt villamos berendezések szigetelésénél használják fel. A megrendelő azonban, az éves keretszerződésben vállaltak betartása nélkül rendelt, s ráadásul egyenetlenül, így új vevőt kellett keresni, a raktári készlet megnőtt. A csőgyártó gépek kapacitását teljesen kihasználták. A 12 gép közül néhányat újabb, modernebb konstrukcióra kellene cserélni. Ehhez hitel kellene, a feltételek viszont elég szigorúak. Eszközarányosan 15 százalékos nyereség garantálása mellett adnak pénzt gépvásárlásra a vállalatnak, a termékek maximált ára viszont csak 6,5 százalékos nyereséget engedélyez. Az új, modernebb gépekkel az évi 11 ezer tonnás termelést 7 ezer tonnával még növelhetnék, s ráadásul ehhez a BVK bővítése után, prcpor is lenne bőségesen. A HMV azonban jó néhány esztendőre előre elköltötte a rendelkezésére álló devizát, így az égetően fontos bővítés sorsa egyelőre bizonytalan. Szép eredményt ért el a debreceni gyáregység műszaki kollektívája 1976-ban. Megvalósították a gyárba érkező polietilén színezését. A 3000 tonna polietilén felét már itt, Debrecenben színezik. Azért lényeges, fontos dolog ez, mert 1976- ban semmi sem szorította a műszaki gárdát e feladat végrehajtására. Ugyanolyan áron kapják a színezett polietilént, mint a színezés nélkülit. Ez azonban nem lesz mindig így, s akkor szép pénzt takarítanak majd meg. Sikeresen teljesítik a nyereségtervet. Az előírt 52 millió forint helyett majdnem 58 milliós nyereséget könyvelhetnek el. Ezt a gyártmányösszetétel lényeges változtatása nélkül úgy érték el, hogy egyes fröccsöntött termékekből többet készítettek. A gyártmányrangsor alapján azoknak a termékeknek — ládák, üdítő italos rekeszek, zöldséges rekeszek — a gyártását helyezték előtérbe, amelyen a nyereség nagyobb. A kisebb nyereséggel értékesíthető termékekből viszont legalább annyit készítettek, amenynyit a terv előír. Szükséges is a nagyobb nyereség, mert csak így tudnak többet juttatni a dolgozóknak. Az éves átlagbér 30 873 forint. Ez nem vonzza a munkásokat, s az sem, hogy a csőgyártó üzemben folyamatos munka van, a fröccsöntőknél, granulálóknál pedig három műszak. Ha ehhez hozzáadjuk azt, hogy eléggé a város szélén található a HMV debreceni gyára, a bevezetőben említett fluktuáció érthetővé válik. A nagymértékű munkaerő-vándorlás nem kedvez a műszaki színvonal emelésének. A debreceni gyárban szépen halad a műanyag csövek teljes választékának kiépítése. A fröccsöntött, kemény prcből készült lefolyócsövek hosszabb ideig használhatók, kezelésük, szerelésük egyszerűbb, mint a hagyományosaké. A különböző csőidomok minél előbbi forgalomba hozatala pedig meggyorsítja az évtizedekig használható műanyag csövek elterjedését. Jó minőségű termékek hagyják el a HMV debreceni gyárát. A METUON ausztrál cég tízezer folyóméter csövet vásárolt, s nyugatnémet idomokkal kiegészítve egy vízben szegény afrikai országban öntözéshez használja a magyar műanyag csövet. Emellett az NSZK-ba és Ausztriába került jó néhány darab a 110 és az 50 literes műanyag szeméttároló edényből, a kukából, így az ez évi több, mint 4 millió forintos tőkés exportot majd 7,5 millió forintra teljesítették. A szocialista országokba 4,5 millió forint értékű árut küldtek. 1977-ben anyagellátási zavarok nélkül szeretnének dolgozni a Hungária Műanyafeldolgozó Vállalat debreceni gyárában. Terveik között szerepel a csőidomok választékának teljessé tétele, s a nagy átmérőjű vízvezetéki nyomócsövek gyártási technológiájának kidolgozása is. Fontos feladatuk a folyamatos anyagszállítás megszervezése. A tervek szerint a gyárba érkező tartálykocsikból a már felépült tárolótoronyba kerül majd az alapanyag, s onnan emberi kéz érintése nélkül jut el a gépekhez. Ehhez azonban egyenletesen jó és azonos minőségű alapanyag szükséges. Ha ez meglesz, nem lesz nagyobb baj jövőre sem a műanyaggyárban. H. I. Medgyessy Ferencemléktáblát helyeztek el Medgyessy Ferenc szobrászművész, a XX. századi magyar művészet egyik legjelentősebb alkotója tiszteletére tegnap, december 10-én emléktáblát helyeztek el a debreceni Bethlen utca 35. számú ház falán. Ezen a helyen állt az a földszintes épület, ahol Medgyessy Ferenc (1881—1958) született. A szobrászművész érdemeit, művészetének korszakos jelentőségét, szülővárosával való kapcsolatát rövid beszédében Maghy István, a Debrecen megyei városi Tanács művelődésügyi osztályának népművelési csoportvezetője méltatta. Ezután koszorút helyezett el az emléktábla alatt a városi tanács, a Hazafias Népfront Debrecen városi bizottsága, a Magyar Képzőművészek Szövetsége és annak Keletmagyarországi Területi Szervezete, a Déri Múzeum, a megyei tanács műemléki albizottsága és az ifjúság képviselője. Bíró Lajos festőművész elhelyezi a koszorút az emléktábla alatt Mai számunkban: Mezőgazdaság Lengyelországban 3. oldal Jogi tanácsok 4. oldal A változó óvoda 5. oldal Losonczi Pál Indiában BANGALORE Köves Tibor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége kíséretével csütörtökön helyi idő szerint az esti órákban országjáró körútjának első állomására, az Új Delhitől 1500 kilométernyire délre fekvő Bangaloréba, Karnataka állam fővárosába érkezett. Az indiai légierő különgépéből kiszálló magyar államfőt és feleségét a repülőtéren Karatakának, az Indiai Köztársaság szövetségi államának kormányzója, Urna Sankar Diksit és felesége üdvözölte. A magyar vendégek fogadtatására a repülőtéren megjelent Devaradzs Ursz, az állam főminisztere, Nagarathamma Asszoná, az állam parlamentjének elnöke és Karnataka számos más közéleti személyisége. A szívélyes fogadtatás után Diksit kormányzó és felesége a bangalorei kormányzói palotába kísérte vendégeit, ahol Losonczi Pál és felesége az éjszakát töltötte. *** Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete pénteken délelőtt megtekintette India állami tulajdonban levő legnagyobb ipari vállalata, a Hindustan Machine Tools Ltd (HMT) Bangalore-i gyártelepeit. A főként nehézipari szerszámgépeket, kiegészítő ágazatként traktorokat, nyomdagépeket és karórákat is gyártó vállalat az ország négy különböző szövetségi államában levő hat gyártelepen összesen 17 000 dolgozót, köztük 400 mérnököt foglalkoztat. Idén kezdték meg az izzólámpagyártást az Egyesült Izzóval kooperálva, magyar szakemberek részvételével létesített és működésbe állított hyderabadi üzemükben. A Bangalore-i szerszámgépgyárban a HMT vezérigazgatója, dr. S. H. Paul üdvözölte a magyar államfőt, majd ismertette az üzem tevékenységét és bemutatta a vendégeknek az üzemet. Az üzemegységeket végigjáró, a munkásokkal, üzemvezetőkkel gyakran szót váltó magyar államfőt mindenütt meleg szeretettel, a baráti érzelmek ezernyi jelével üdvözölték a munkások. Losonczi Pál az indiai sajtó képviselőinek adott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy Új Delhiben folytatott hivatalos tárgyalásokon elvi egyetértésre jutottak az indiai kormány vezetőivel a két ország ipari kooperációjának kölcsönösen előnyös kibővítéséről. Itt. (Folytatás a 2. oldalon) Szocialista brigádok tanácskozása A Hajdú-Bihar megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat szocialista brigádvezetői tanácskozást tartottak a napokban Debrecenben. A tanácskozáson részt vett Lőrinczi János, az SZMT titkára, aki hozzászólásában értékes útmutatást adott a szocialista brigádoknak, valamint Karsai Sándor, a KPVDSZ megyei bizottságának elnöke. A bevezető előadásban Titkó István vállalati igazgató kritikusan értékelte a szocialista munkaversenyt és az 1976. év gazdasági eredményeit. Megjelölte azokat a feladatokat, melyek a vállalat előtt állnak és irányadóak az 1977. évi kereskedelempolitika megvalósításában. A beszámolóhoz kapcsolódóan 21-en kértek szót. A brigádvezetők szóltak azokról az eredményekről is, amelyek a munkahelyek, a szocialista brigádok 1976. évi munkáját fémjelezték. Felhívták a figyelmet és megerősítették a beszámolót abban is, hogy az ünnepi csúcsforgalomra komoly munkával készülnek és a zavartalan áruellátásért mindent megtesznek, öntevékeny árubemutatók szervezésével kívánnak segíteni a bevásárlási gondokon és bíznak abban, hogy minden gátló tényezőt el tudnak hárítani. Tanúbizonyságát adták a brigádok annak is, hogy napról napra zökkenőmentes áruellátással és színvonalas kiszolgálással kívánnak kellemes ünnepeket a körzetükhöz tartozó vásárlóiknak. MEGÁLLAPODÁS A Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézete és budapesti Izotóp Intézetének párt- és állami vezetői szocialista együttműködési szerződést írtak alá. Ebben rögzítették, hogy munkájuk jobb összehangolásával és az együttműködés szorosabbra fűzésével hatékonyabban akarnak hozzájárulni az MSZMP XI. kongresszusa határozataiban megfogalmazott társadalmi elvárások valóra váltásához. Ki tud többet is Szovjetunióról? Megyei döntő márciusban Az Oktatási Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Lapkiadó Vállalat és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége az 1976—77-es tanévre — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára — újból meghirdette a középfokú iskolák számára a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” című politikai vetélkedősorozatot. A versenysorozat anyagának kérdéseit a Szovjetunió című folyóiratban — a lap szeptemberi számától kezdődően 1977 áprilisáig bezárólag — megjelenő cikkek adják. Benevezhetett — négyfős csapatokkal — minden olyan középfokú oktatási intézmény, ahol legalább öt csapat vesz részt az iskolai vetélkedőkön. Az iskolai házi versenyeket január 31-ig bonyolítják le, majd a megyei elődöntőkre kerül sor február hónapban. A Hajdú-Bihar megyei döntőt tizenkét csapat részvételével rendezik meg a MÁV Járműjavító Vállalat művelődési házában 1977. március 10-én. A megyei döntő két első helyezettje jut tovább a területi döntőre. Egy területi döntőn három megye (a Hajdú-Bihar megyei fiatalokkal a Békés és Szabolcs-Szatmár megyeiek kerülnek egy csoportba) legjobb csapatai vesznek részt. Az országos elődöntőt április 7—8-án, az országos döntőt április 28—29-én rendezik meg Budapesten. A döntőt a televízió is közvetíti. A „Ki tud többet a Szovjetunióról ?” vetélkedő iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg a megyében. Harminckilenc középiskola (13 szakmunkásképző intézet, 12 szakközépiskola és 14 gimnázium) tanulói vesznek részt a vetélkedőn. Az iskolai versenyeken, a vetélkedő első fordulójában a szakmunkásképző intézetekben 183, a szakközépiskolákban 123, a gimnáziumokban 133 csapat vetélkedik, összesen 439 csapat, 2195 tanuló nevezett be a vetélkedőre. A versenysorozatra való felkészülés már megkezdődött. Az iskolák, kollégiumok vetélkedő csapapatai előfizettek a Szovjetunió című folyóiratra az eredményes felkészülés érdekében. Szinte minden benevezett tanuló kezéhez eljut a lap, hiszen a megye iskolái összesen 2592 példányra fizettek elő. Legtöbb folyóiratra a hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gimnáziumban (500 példány), a debreceni 108. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben (300 példány), a 109. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben (280 példány) és a Csokonai Gimnáziumban (250 példány) fizettek elő. A vetélkedő szervező bizottsága a verseny végén külön jutalmazza azokat az iskolákat, amelyek a Szovjetunió című folyóirat terjesztésében országosan kiemelkedő eredményt értek el, a vetélkedő döntőjének résztvevői pedig rendkívül értékes díjakat kapnak.