Hajdú-Bihari Napló, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-12 / 60. szám

Tanácskozott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága pénteken a Parlamentben dr. Gonda György elnökletével ülést tartott. Megvitat­ták a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslatot, amelyet várha­tóan tavaszi ülésszakán tűz napi­rendjére az Országgyűlés. A vitában felszólalt Inokai Já­nos, dr. Antalffy György, dr. Föld­vári József, dr. Gajdócsi István, dr. Juhász Tibor, dr. Nezvál Ferenc, dr. Mátay Pál, dr. Németh Pál, Szokola Károlyné dr. és Szűcs Gá­bor képviselők. Az elhangzottakra dr. Korom Mihály válaszolt. A jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizott­ság a törvényjavaslatot egy kiegé­szítéssel elfogadta. (MTI) Lesz-e koronatanács? A felháborodás általános. Az ellenzék államcsínyt kiált és a koronatanács összehívását követeli, s a felháborodott szakszerveze­tek látszatra furcsa gesztussal, a sztrájk felfüggesztésével tiltakoz­nak a miniszterelnök önkényes lépése ellen. Mi is történt Belgium­ban, miért e felzúdulás a kis nyugat-európai országban? Az események gyorsan követték egymást és a látszat ez al­kalommal is mást mutat, mint a valóság. A robbanást egy — úgy tűnik — nem túl jelentős esemény váltotta ki: a hárompárti koalí­cióból — keresztényszocialisták, liberálisok és a vallon tömörülés — kilépett a harmadik, a legkisebb partner két minisztere. Felbo­rult az egyensúly! A belga minisztertanácsban ugyanis nem csupán a pártok képviseltetik magukat, de a két nemzetiséghez tartozó mi­niszterek 50—50 százalékos arányát is előírja az alkotmány. Hosszú ellentétek, véres összetűzések után fogalmazódott meg az elv: Bel­giumban két egyenrangú nemzetiség alkotja az államot.­­A déli országrészt a franciául beszélő vallonok lakják, a hollandhoz közel álló dialektus, a flamand pedig az északon lakók anyanyelve. Ezen­kívül Flandria területén még ott van a főváros Brüsszel, amelyet annak ellenére, hogy vallon lakosai vannak többségben, kétnyelvű­nek nyilvánítottak.) A válság, mint oly sokszor korábban, most is a nemzetiségi vi­szály miatt robbant ki. A parlamenti pártok nem tudtak megegyez­ni abban, miként módosítsák a belga alkotmányt. A flamandok között sok híve van a föderációs megoldásnak. Az északi országrész ugyanis sokkal dinamikusabban fejlődött az elmúlt évtizedekben, ide tömörült a korszerű ipar, míg a korábban iparosodott Vallónia gazdasági szerkezete elavult. Belgium első és legnagyobb baja persze nem a két nemzetiség közötti ellentétben van. A 10 milliós ország nem képes kilábalni a recesszióból. Egy év alatt 13,8 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma, s mostanra eléri a munkaképes lakosság 9 százalékát. Ezzel a Közös Piacon belül Belgium az „előkelő” második helyre került Tovább romlott az ország fizetési mérlege, magas a költségvetési hiány. A Tindemans-kormány szigorú kényszerintézkedések beve­zetését tervezte, ami érzékenyen érintette a dolgozók szociális vív­mányait. Az ország gazdasági betegségeire radikális gyógyírt, változtatást javasolt Belgium Kommunista Pártja. Az országban uralkodó nem­zetek feletti óriásmonopóliumok hatalmának korlátozását, haladó szociális és adópolitikát követelt a párt XXII. kongresszusa. A kom­munisták fellépnek a hadikiadások csökkentéséért, első lépésként a katonai költségvetés befagyasztását javasolják. A szakszervezetek céljaik elérésére már korábban „forgósztrájkot” indítottak, egymás után bénítva meg a gazdaság egyes szektorait. Az országban nagy az igény a változásra. Brüsszel azonban nem csupán Belgium fővárosa. A nagy amerikai monopóliumokon kívül itt tartja főhadiszállását a Közös Piac és a NATO is. Miklós Gábor A katonai szövetségek összekovácsolásá­nak „aranykora” az ötvenes évek elején volt. Ezekben az években a Dulles-elvek alapján paktumok egész sorát sikerült megszerveznie Washingtonnak a Föld leg­különfélébb tájain. Ezek egymásba kapcso­lódó láncként vették körül az akkor kiala­kult szocialista világrendszer országait. Az angol nyelvű rövidítések a NATO, CEN­TO, SEATO hasonló jellegű és célú agresz­­szív szervezeteket takartak. Közös tulaj­donságuk volt az is, hogy már kezdettől fogva betegeskedtek: sok tagállam csak jel­képes részvételre volt hajlandó, mások pe­dig igen hamar hátat fordítottak a paktu­moknak. A Délkelet-ázsiai Szerződés Szer­vezete, a SEATO tavaly hivatalosan is be­jelentette feloszlását. Az utóbbi időben azonban mintha újra működnének azok az erők, amelyek nyakra-főre alakították a „kommunizmus viszaszorításá”-ra a szö­vetségeket. A RÁRTÉRÍTŐTŐL DÉLRE... Nyilvánvalóan washingtoni sugallatra, egyszerre több térségben próbálkoznak új társulások létrehozásával. Az egyik ilyen szervezet, amelynek már neve is van, a Dél-atlanti Paktum lenne. A Pentagon stratégáinak elképzelése szerint ez a szer­vezet, a SATO Dél-Afrikát valamint reak­ciós dél-amerikai rendszereket tömörítené, s az lenne a feladata, hogy a NATO-nak a Ráktérítőtől délre kiterjesztett „leányvál­lalata” legyen. A NATO-ban a főszerepet a pretóriai fajüldöző rendszer, illetve Brazí­lia játszhatná. Dél-Afrikának a NATO- szakértők kettős feladatot adnak: megerő­sített erődként kell visszaszorítania a nem­zeti felszabadító mozgalmakat Afrikában, és ami talán még fontosabb számukra, el­lenőriznie kell a Közel-Kelet és Nyugat- Európa, illetve Észak-Amerika közötti olaj­­útvonalakat. Az imperialista katonai beha­tolás Afrika déli csücskébe az ENSZ-em­­bargó ellenére folyamatos és egyre növe­kedő. Nem csupán azt jelenti ez, hogy a fejlett hadiiparral rendelkező NATO-orszá­­gok sok milliárd dollár értékben szállíta­nak pusztító eszközöket Dél-Afrikának, de azt is, hogy fokozzák katonai együttmű­ködésüket is. Mind gyakoriabbak a közös tengeri hadgyakorlatok, a felderítő infor­mációk külcsönös cseréje és a közös hadi­ipari fejlesztés is. A dél-afrikai kormány nagy előszeretettel ajánlja fel katonai lé­tesítményeit, hadikikötőit a NATO-hatal­­maknak. Vannak jelentkezők Latin-Ameri­­kában is. Itt az USA elsősorban Brazíliá­ra számít, amely szinte „szubimperialista hatalommá” nőtte ki magát a földrészen. Igényt tart a tagságra a chilei fasiszta jun­ta is. Pinochet már eddig is küldött zsoldo­sokat Afrikába a namíbiai partizánok elle­ni harcra, de — nyugati lapjelentés sze­rint — kész arra, hogy fejlessze kapcsola­tait Pretóriával a „stratégia és hadügy töb­bi területén”. BIZTONSÁGI PAKTUM? Az amerikai olajérdekek ugyanakkor ar­ra késztetik Washingtont, hogy mind na­gyobb figyelmet fordítson az Indiai-óceán medencéjének északi részére. Arra törek­szenek, hogy saját támaszpontrendszert építsenek itt ki, s ezzel a gazdag olajme­zők az USA fegyveres erői számára szinte „karnyújtásnyi közelségbe” kerüljenek. Természetesen itt is nagy előszeretettel használják fel a helyi szövetségeseket. A közép-keleti katonai tömörülés, a CENTO most, úgy tűnik, megélénkült. A Törökor­szágot, Iránt és Pakisztánt tömörítő pak­tumban a vezető szerepet a legnagyobb és leggazdagabb­­ Teherán játssza. Nem olyan régen az iráni kormány kezdemé­nyezte a másik két tagállamnak a közös ha­diipar kiépítését. Irán amúgy is katonai vezető szerepre tör a Perzsa-öböl térségé­ben, a hadsereg beavatkozott Ománban a szultán mellett. Kabusz, az olajban gazdag sivatagi monarchia feje, aki hatalmát ko­rábban az angol csapatok jelenlétének kö­szönhette, most az iráni és amerikai fegy­verektől várja uralmának biztosítását. Így aztán érthető, hogy az elmúlt év őszén ja­vaslatot tett az öböl országai külügyminisz­tereinek értekezletén „biztonsági paktum” létrehozására. Az érv: a kommunista fe­nyegetés ... Hasonló ürüggyel kívánják katonai tö­mörüléssé szervezni az ASEAN-t, a Délke­let-ázsiai Országok Szervezetét is. Egyre több jel mutat arra, hogy a csendben ki­múlt SEATO katonai funkcióit ez a szövet­ség veszi át. Ennek a korábbitól eltérően tagja a hatalmas szigetország, Indonézia is, amelynek tábornokai évek óta igyekeznek egyeztetni a térség államainak tevékenysé­gét a haladó erők elleni harcban. Különös jelentősége lehet az ASEAN „katonásításának” a Vietnam utáni Délke­­let-Ázsiában, ahol most a szárazföldről ki­szorult amerikai hadigépezet szövetséget kíván szervezni az indokínai népi államok köré. S. E. tíj katonai paktumok ? SÜTŐ, ASEAN és a többiek HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1977. MÁRCIUS 13. KÖZÉLETÜNK HÍREI BISZKU BÉLA LÁTOGATÁSA A FŐVÁROS III. KERÜLETÉBEN Biszku Béla, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára pénteken látogatást tett Óbudán. A III. ke­rületi pártbizottság székházában Biszku Béla tájékozódott a város­rész politikai, gazdasági helyzeté­ről, majd a vb tagjaival eszme­cserét, folytatott az aktuális politi­kai kérdésekről, teendőkről. A KB titkára részt vett és felszólalt a kerületi pártbizottság ülésén, ame­lyen a pártélet időszerű kérdéseiről tárgyaltak. BORBÉLY SÁNDOR LÁTOGATÁSA SZOLNOK MEGYÉBEN Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kétnapos látogatást tett Szolnok megyében. A vendéget csütörtökön a megyei pártbizottság székházá­ban Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első t­itkára fogadta és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és társadalmi helyzeté­ről, az 1976. évi feladatok teljesíté­séről, továbbá az 1977. év fő me­gyei célkitűzéseiről. Borbély Sán­dor ezután felkereste a martfűi Tisza Cipőgyárat, ahol a vállalat helyzetéről, a termelési tervek idő­arányos teljesítéséről és az idei gazdasági célkitűzésekről tájékozó­dott. A Központi Bizottság titkára pénteken Tiszafüredre utazott. A járási pártbizottság székházában Mándi Sándor, a pártbizottság első titkára a pártmunka időszerű kér­déseiről, majd Borbély Sándor a községi párttitkárokkal folytatott eszmecserét. Délután a tiszaörs- nagyiváni Petőfi Mezőgazdasági Tsz-ben megtekintette a gazdasá­got, majd a környékbeli tsz-ek el­nökeivel és párttitkáraival foly­tatott eszmecserét. KITÜNTETÉS Marjai József, hazánk moszkvai nagykövete pénteken a szovjet fő­városban átnyújtotta a Vörös Csil­lag Érdemrendet A. A. Dunyin al­­tábornagynak, aki 1972-től Ma­gyarországon teljesített szolgála­tot, mint az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport törzsfőnöke. A KUBAI NAGYKÖVET BEMUTATKOZÓ LÁTOGATÁSAI Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés el­nöke bemutatkozó látogatáson fo­gadta Jose Antonio Tabares del Realt, a Kubai Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykö­vetét. FORRADA­LOM ÉVFORDULÓJÁRA (Folytatás az 1. oldalról) A következőkben arra is ígéretet tesznek a dohánygyáriak, hogy eb­ben az évben is kommunista mű­szakot szerveznek az Egy nap az óvodákért mozgalom keretében. Előre kívánnak lépni a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavá­nak arányos érvényesítésében. Mozgósítanak a vetélkedőkön való részvételre, a Korunk Valósága, az Alkotó Ifjúság mozgalomra. DEBRECENI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET A szocialista brigádvezetők elő­zetes tanácskozásai után a szövet­kezet valamennyi dolgozója csatla­kozott a csepeliek felhívásához és tett vállalást, felajánlást. A szövet­kezet ez évi tervének ismeretében vállalták az itt dolgozó kollektí­vák, hogy a tervet az építési-szere­lési tevékenységnél 3 százalékkal, az építőanyag-ipari tevékenységnél 10 százalékkal túlteljesítik. Válla­lást tettek a munkaidő jobb kihasz­nálására, a munkafegyelem to­vábbi szilárdítására, a technológiai fegyelem betartására, az anyaggal és energiával való ésszerűbb taka­rékosságra. A szocialista brigádok vállalták, hogy olyan minőségben végzik munkájukat, hogy a létesítmények műszaki átadása-átvétele alkalmá­val jegyzőkönyvbe minőségi kifo­gásolás nem kerül. Amennyiben mégis előfordul javítható minőségi hiánypótlás egy-egy átadás alkal­mával, annak soron kívül és díjta­lan kijavításáról gondoskodnak. A vállalások között szerepel az is, hogy messzemenően támogatják az újítómozgalom kibontakoztatását. DEBRECENI BÚTORGYÁR A bútorgyár dolgozói is magu­kévá tették a csepeli dolgozók or­szágos visszhangot kiváltó felhí­vását. Ebben az évben ünnepük a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulóját, de egyben a vállalat megalakulásának 25 éves jubileumát is. Az évforduló méltó megünneplé­sére a vállalat dolgozói több irá­nyú felajánlást, versenyvállalást tettek. Első helyen kell említeni, hogy az ez évi tervüket szeretnék túlteljesíteni az élőmunka haté­konyságának javításával, a mun­ka- és üzemszervezés színvonalá­nak emelésével, a termelési beren­dezések kapacitásának jobb kihasz­nálásával. A nyereséget a vállalatnál ebben az évben 1,5 százalékkal növelik. „Továbbra is részt kívánunk venni — írják ezt követően — a város érdekében végzendő társadalmi munkavállalásokban, az óvodai és bölcsődei helyek biztosítása érde­kében rendezett kommunista szom­batokon.” A vállalat kollektívája a fentie­ken túlmenően is számos egyéb te­rületre vonatkozóan tett vállalást. Többek között arra is, hogy a dol­gozók munkahelye, környezete még szebb és tisztább, egészségesebb legyen. RÖVIDEN Pénteken délután Brüsszelbe ér­kezett Mario Soares portugál mi­niszterelnök. A lisszaboni kor­mányfő nyugat-európai körútjá­nak utolsó állomásán részint a bel­ga kormány tagjaival, részint az európai gazdasági közösségek bi­zottságával folytat tárgyalásokat Portugália közös piaci tagságának lehetőségéről. A kairói napilap közölte, hogy Anvar Szadat egyiptomi államfő április 4-én Washingtonba utazik, hogy két napig tárgyaljon Carter­­ral, az Egyesült Államok elnöké­vel. Az egyiptomi államfő washing­toni látogatásáról februárban, Cy­rus Vance amerikai külügyminisz­ter közel-keleti körútja alkalmá­val állapodtak meg. Az Al Ahram pénteki tájékoztatása szerint Sza­dat Washingtonból hazautazóban Párizsban egy napot, Bonnban pe­dig két napot tölt. A Román Kommunista Párt Po­litikai Végrehajtó Bizottságának csütörtöki ülése elemezte a fővá­ros helyzetének normalizálására hozott párt- és kormányhatároza­tok teljesítését és újabb intézkedé­seket foganatosítottak a bukaresti problémák megoldására. A tanács­kozáson Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára elnökölt. Lezárult a washingtoni túszdrá­ma. Walter Washington, az ame­rikai főváros polgármestere pénte­ken reggel bejelentette: a hanafita muzulmán fegyveresek, akik szer­da óta Washington három épületé­ben 134 túszt tartottak fogva, el­lenállás nélkül megadták magukat a rendőröknek. A túszok vissza­nyerték szabadságukat. Mint ismeretes, Ihsan Sabri Cag­­layangil török külügyminiszter a szovjet kormány meghívására már­cius közepén Moszkvába látogat. A látogatás előtt a Szelszkaja Zsizny című moszkvai lap pénteki számá­ban röviden áttekinti a két ország kapcsolatait. Nixon amerikai elnök 1973-ban 3,25 milliárd dollár újjáépítési se­gélyt ígért írásban Vietnamnak — a Carter-kormány azonban nem tartja magára nézve kötelezőnek az ígéretet. Megérkezett Románia fővárosába a földrengés károsultjai megsegí­tését célzó újabb szovjet segély­szállítmány. Egy AN—12-es típusú repülőgép gyógyszereket, orvosi műszereket és kórházi berendezé­seket szállított Bukarestbe. Brüsszelben befejeződött a Szov­jetunió és a közös piaci miniszteri tanács képviselői között a halásza­ti tárgyalások második fordulója. A kiadott közlemény szerint a tár­gyalások megfelelnek a két fél ál­tal meghatározott célnak és kedve­ző légkörben zajlottak le. A meg­beszéléseket április 19-én folytat­ják. Addig a felek kölcsönösen ta­nulmányozzák az előterjesztett részletes javaslatokat.

Next