Hajdú-Bihari Napló, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-09 / 134. szám

iliu­sí ■Ir. ni­ll A műszaki és tudományos haladás szolgálatában Az MTESZ megyei szervezetének munkájáról Május végén tartotta a Műszaki és Természettudományos Egyesüle­tek Szövetségének Hajdú-Bihar me­gyei Szervezete választmányi ülé­sét, amelynek alapján ismertetjük a megyénk tudományos életében fontos szerepet betöltő szervezet el­múlt évi munkáját és feladatait. A szervezet tudományos tevé­kenységét alapvetően társadalmunk gazdasági építőmunkájának rövid és hosszabb távú megyei feladatai határozzák meg. Az egyesület kol­lektívái munkahelyeiken is tevéke­nyen részt vesznek a különböző szintű döntések előkészítésében, ki­vitelezésében. Megállapítható, hogy az MTESZ közéleti tevékenysége is jelentősen erősödött. Nem hiányoztak a megyei szer­vezet munkájából az egy témakört részletesen tárgyaló tudományos ülésszakok, konferenciák, ankétok. Idézzünk néhányat a különböző egyesületek rendezésében tartott ta­nácskozásokból: A gazdasági szabá­lyozók elvi és gyakorlati kérdései, Az MTESZ társadalmi szerepe és feladatai az V. ötéves terv végre­hajtásában, Az egységrakományos szállítás fejlesztési irányai, A hal- és hústermelés növelésének lehető­ségei. Nagy sikere volt a szovjet tu­domány és technika eredményeit reprezentáló prospektus- és kata­lóguskiállításnak a Technika Házá­ban. A rendezvényekkel kapcsolat­ban az a tendencia figyelhető meg, hogy egyre inkább a konkrét té­mákkal foglalkozó munkabizottsági ülések kerülnek előtérbe. A megyei szervezet szervezésében a múlt év során is foglalkoztak olyan átfogó témák kidolgozásával, amelyek szorosan kapcsolódnak me­gyénk életének egy-egy területéhez. Ilyen volt például az a tanulmány­­terv, amelyet a mezőgazdasági üze­mek gazdaságosabb energiafelhasz­nálásának módozatairól készítettek. A tervezetet az érintett mezőgazda­­sági üzemek is megkapták. A Köz­lekedéstudományi Egyesület a Deb­recen városi Tanács felkérésére el­készítette javaslatát a tömegközle­kedés javítására, amelyben külön vizsgálták a zajártalom kiküszöbö­lésének, a levegő tisztasága védel­mének kérdéseit, valamint a troli­busz-közlekedés bevezetésének le­hetőségét. Az 1977. évi feladatok közül ki­emelten foglalkoznak Debrecen vá­ros iparfejlesztési koncepciójával, ez a téma még a jövő évre is átnyú­lik. Az oktatási feladatok, szakmun­kás-, technikus mérnöktovábbkép­­zés az MTESZ „mindennapi” tevé­kenységének jelentős részét képezi. Tavaly 22 tanfolyamot indítottak, összesen több mint hétszáz résztve­vővel. A tanfolyamokon a szakmai ismereteken túl politikai alapisme­retek oktatása is folyik. Jelentősen nőtt a belföldi tanulmányutakon részt vevő szakemberek száma az elmúlt évben. A tapasztalatok sze­rint a tanfolyamok színvonalasak, de szükséges lenne még több gya­korlati szakembert bevonni az ok­tatásba. Felül kellene vizsgálni az oktatók óradíjazását, hisz a lehető­ségek e tekintetben­ sokkal rosszab­bak, mint másutt Elkészült egy felmérés nemrégi­ben, amely a műszaki, agrár- és természettudományi értelmiség helyzetét vizsgálta átfogó módon. Ily módon elemezni lehetett a tag­ság összetételét, munkahelyi és élet­­körülményeit. Belső feladatain túl az MTESZ kapcsolatokat tart más szervekkel is: a TIT-tel, a Debreceni Akadé­miai Bizottsággal, a tanácsok okta­tási és ipari osztályaival. Nemzet­közi téren főként a testvérmegyék és­­városok műszaki-tudományos szerveivel alakult ki együttműkö­dés. A szövetség különböző egyesüle­teiben egyre növekszik a fiatal szak­emberek száma, akiknek szakmai információkkal való ellátását folya­matosan biztosítják. Debrecen egye­temein és főiskoláin eredményesen működnek az if­júsági tagozatok. Jól fejlődnek a megye más városaiban létrehozott csoportok, számukat azonban tovább lehetne növelni. Erre nagy szükség van, mert több ipari és mezőgazdasági üzem ma még szinte teljesen kívül esik a szervezet tevékenységén. Az üzemi csoportok jelentőségét elsősorban az a tény adja, hogy tagjaik a korsze­rű ismeretek birtokában gyorsítói és propagálói lehetnek a technoló­gia fejlesztésének. Más összefüggés­ben pedig éppen ezek az üzemi cso­portok tudják a tudományos ered­ményeket a leghamarabb kamatoz­tatni. A következő időszak feladatait a MTESZ XII. közgyűlése, valamint az MSZMP KB titkárságának hatá­rozatai alapján tervezik. Ezekkel összhangban a következő főbb fel­adatok rajzolódnak ki. A munkát mindenekelőtt a gazdasági haté­konyság növelésére a termékszer­kezet átalakítása, munka- és üzem­­szervezés, minőség és exportképes­ség — kell összpontosítani. Többet kell tenni azért, hogy a tudomány még hatékonyabban szolgálja a tár­sadalom céljait. A tudományos ku­tatók, gyakorlati szakemberek is­mereteinek állandó bővítésével, al­kalmazási készségük rendszeres fej­lesztésével növelhető minden terü­leten a szervezet munkájának haté­konysága. Részt kell vállalnia az egyesületnek a politikai, ideológiai ismeretterjesztésben is. A gyakorlati munka során előtér­be kell állítani az üzemi, helyi te­vékenység fejlesztését. A fontosabb nagyobb munkahelyeken új csopor­tokat kell létrehozni. Még közvetle­nebb kapcsolatot kell kiépíteni az állami irányító szervekkel, társa­dalmi szervezetekkel. A fiatal szak­emberek nevelése kapcsán felvető­dött az a gondolat, hogy a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Taná­csát az egyesület ifjúsági tagozatává kellene szervezni. A szervezet tagjai igénylik, hogy támasszanak még nagyobb igénye­ket a műszaki, agrár- és természet­­tudományos egyesületekkel, a szö­vetséggel szemben, hisz munkájuk társadalmi hatékonysága és egyben elismerése is így növekedhet. Sz. J. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1977. JÚNIUS 9. Az MTESZ rendezvényei 1977. június 9-től 15-ig Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. Június 10. 16 óra: Előadás: A Magyar Gördülő­csapágy Művek fejlesztésének kon­cepciói a jelenlegi rekonstrukció folyamán. Előadó: Dr. Kincses Ist­ván. Helye: Technika Háza. Faipari Tudományos Egyesület. Június 10. 15 óra. Az MTESZ Kos­suth utca 8. szám alatti székházá­ban filmvetítéssel, dia- és epidiasz­­kópos vetítéssel egybekapcsolt klubdélutánt tartanak. A klubdél­utánon bemutatják a koppenhágai bútorkiállításról készített anyagot. Előadók: Kemény Zoltán: A kor­szerű lakás berendezése. Kisszebeni Marcell: Szabad idő — környezet­­védelem. Ézsaiás Pálné: Asztalos­­ipari hagyományok ápolása. Kitüntetések A pedagógusnap alkalmából a Kossuth Lajos Tudományegyete­men oktatókat és dolgozókat tün­tettek ki. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Ádám Péter egyetemi adjunktus, dr. Baj­­kó Mátyás egyetemi docens, dr. Gerner Rudolf egyetemi docens, dr. Gorilovics Tivadar tanszékvezető docens, dr. Hadas Ferenc, egyetemi adjunktus, dr. Makai Imre egyete­mi docens és dr. Papp Antal egye­temi docens. Pedagógus Szolgálati Emlékérmet hárman kaptak, mi­niszteri dicséretben öten részesül­tek, Kiváló Dolgozó kitüntetésben hatan. A Szakszervezeti Munkáért jelvény ezüst fokozatát kapták ket­ten, a Szakszervezeti Munkáért ok­levélben részesültek hárman. KISZ Érdemérmet kapott egy oktató. Vitorláshajók sebessége Minden évben rendeznek ma is nagy vitorlásversenyeket, amelyeken a hajós ősök szél hajtotta járművei vesznek részt. A legnagyobb verseny az ún. at­lanti verseny, amelyen a hajók az ang­liai Plymouthból indulnak, és a Kaná­ri-szigetek érintésével jutnak az egye­sült államokbeli Newportba. A hosszú út megtételére mintegy két hónapnyi idő szükséges. Mint minden versenyen, itt is mérik a sebességet. Felmerül azonban a kérdés, hogyan lehet a vitorláshajó sebességét mérni, amikor a hajón semmilyen forgó gépi berendezés, kerék nincs, amely­nek forgásából lehet mérni például a gépkocsi sebességét a sebességmérő­s műszerrel. A tengeri hajók — különösen a vitor­láshajók — sebességét kizárólag a kör­nyező közeghez, a vízhez viszonyított sebességgel lehet mérni. A hajózás kez­detétől sokféleképpen próbálkoztak ez­zel. Kolumbusz vezérhajója úgy mérte a sebességet, hogy a hajó orránál és faránál bejelöltek egy bizonyos hosz­­szúságot. A hajó elején bedobtak a víz­be egy fadarabot, s homokórával mér­ték, mennyi idő alatt úszik el a hajó mentén. A XVII. századtól egészen a vitorlás hajók letűnéséig, a XIX. század végéig a legelterjedtebb módszer az ún. log volt. A log három részből állt: egy IS milliméter vastag, 200 milliméter su­garú körcikk alakú deszkalapból, az erre három ponton felerősített logzsi­­nórból, amely papírsárkányhoz hason­lóan húzza a logot, és az orsó, amely­re a zsinór feltekeredik. A logtáblát a hajó farán vetették vízbe és számolták az orsóról adott idő alatt letekeredő csomókat. (Ezért mérik a hajó sebes­ségét csomókkal.) Később a kézilogot mechanikus rend­szernek váltották fel, amelyek a sebes­ségmérést már közvetlenül, műszeren lehetővé tették. A modern patentlogók fedélzeti logórájától elektromos csatla­kozás vezet a kormányházba, s a meg­tett út az ottani elektromos logóráról is ellenőrizhető. A sebességmérés újabb módszereinek is hátránya, hogy kikötők közelében, nagy forgalmú helyeken a manőverezé­sek alatt be kell szedni, mert zavarja a többi hajó mozgását. A modern gyors motoroshajókon természetesen már más rendszerű sebességmérő műszert hasz­nálnak. KÉPÜNKÖN: az atlanti-óceáni nagy vitorláshajók versenyének résztvevői horgonyoznak Santa Cruz de Tenerife kikötőjében. (MTI Külföldi Képszolgá­lat — KS) 1977. június 9., csütörtök ÉVFORDULÓNAPTÁR Félix napja Kilencvenöt évvel ezelőtt, 1882. június 3-én született Sopronban — és 1945 ja­nuárjában halt meg Budapesten — Gombocz Endre botanikus, ismert fló­rakutató és növényrendszerező, akadé­mikus. Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Csaknem másfél évtizedig egy leánygimnáziumban tanított. 1919-től egy évtizeden át a női polgári iskolai tanárképző tanáraként tevékenykedett; utána a Magyar Nemzeti Múzeum Nö­vénytárához került, ahol 1941—42-ben — nyugdíjba vonulásáig — az igazgatói tisztet is betöltötte. 1925-től haláláig egyik vezetője volt a Természettudomá­nyi Társulatnak. A háborús események kapcsán vesztette életét a fővárosban. Tudományos munkássága kezdetben Sopron megye flórájának kutatására irányult, majd növényrendszertannal foglalkozott. A nyárfákra és keverékfa­jaira vonatkozó vizsgálatait két tudo­mányos monográfiában ismertette. Mű­ködésének fő területe a magyar botani­ka történetének kutatása, irodalmának összegyűjtése volt; e művei a magyar botanika korábbi történetének máig is legteljesebb forrásául szolgálnak. A Nap dél 3.47 órakor — nyugszik 19.39 órakor VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS csütörtök estig: időnként megnövekvő felhő­zet, elszórtan zápor, zivatar. Mérsé­kelt, napközben megélénkülő, he­lyenként megerősödő déli, délnyu­gati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön, 25—29 fok között. A Balaton vizé­nek hőmérséklete Siófoknál szer­dán 11 órakor 20 fok volt (MTI) AZ ÁLLAMI DÉRYNÉ SZÍNHÁZ BEMUTATÓJA. Június 10-én 20 órai kezdettel a derecskei művelő­dési központ színháztermében az Állami Déryné Színház Dunajevsz­­kij Aranyvölgy című operettjét mu­tatja be. Jegyek a művelődési köz­pont irodájában kaphatók. VITA. A Magyar Írók Szövetsé­gének kelet-magyarországi csoport­ja június 10-én délután 3 órakor vitát rendez Juhász Béla Forrada­lom és valóság című tanulmánykö­tetéről. Bevezető: dr. Bodnár György irodalomtörténész mond. A HOVANSCSINA NYÍREGY­HÁZÁN. A debreceni Csokonai Színház operaegyüttese június 9-én este a nyíregyházi szabadtéri szín­padon Muszorgszkij Hovanscsina című zenedrámájának első szabad­téri előadását tartja. A Hovanscsi­na beilleszkedik abba a rendez­vénysorozatba, amellyel a Nyírség fővárosa a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulóját ünnepli. KIÁLLÍTÁS: Kurucz D. István festőművész kiállítása nyílik június 10-én a hajdúböszörményi városi művelődési központban délután 18 órakor. A kiállítás június 23-ig tart nyitva. A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK élővilágáról hallgattak elő­adást nagy érdeklődéssel június 6-án a Fazekas Mihály Gimnázium tanulói. Dr. Arady Csaba ornitoló­gust a gimnázium Herman Ottó nevét viselő természetvédelmi szak­körének tagjai hívták meg. ÚSZÓTANFOLYAM HAJDÚNÁ­NÁSON. Kisdobosok és úttörők ré­szére úszótanfolyamot szervez Haj­dúnánáson a helyi fürdőben a TIT városi szervezete június 14. és jú­lius 5. között, a FOLKPÓDIUM. A debreceni If­júsági Parkban ma, június 9-én a KISZ Központi Művészegyüttese F­olkpódium című összeállítását mutatja be 19 órai kezdettel. A mű­sorban közreműködik Boros Lajos, a Gúnya és a Kaszakő együttes, va­lamint a hazánkban turnézó chilei Victor Jara együttes. KÖNYV A BÉKE ÉS HALADÁS SZOLGÁLATÁBAN címmel szep­temberben rendezik meg az első moszkvai nemzetközi könyvkiállí­­tást és -vásárt. A magyar könyvki­adás több mint­ 2000 kötettel mutat­kozik be a legfrissebb művekkel, az elmúlt két év termésével. A kiállí­táson a szocialista országok kiadói külön mutatták be a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulójára megjelentetett alkotásokat, s a Győzelem Könyvtára sorozat­ban napvilágot látott munkákat. A KORUNK VALÓSÁGA műve­lődési mozgalom első irodalmi fel­készítő előadása a balmazújvárosi Veres Péter Művelődési Központ­ban ma, június 9-én este 6 órai kez­dettel lesz. Ezúttal Ady Endre éle­téről és munkásságáról tart elő­adást dr. Kilián István, a Déri Mú­zeum tudományos főmunkatársa. ILO-KÖZGYŰLÉS: A világ 135 országának kormányát, szakszerve­zeteit és munkáltatóit képviselő 1400 küldött részvételével folyik Genfben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) idei közgyűlése. A főigazgató jelentését követő általá­nos vitában felszólalt Karakas László munkaügyi miniszter is. Hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló eszközöket a fejlődő országok gazdasági elmaradottságának fel­számolására, a munkakörülmények javítására, a munkanélküliség csök­kentésére, az alapvető szükségletek kielégítésére kell fordítani. BOLYOSNÉ KOVÁCS PÁLMA, a népművészet ifjú mestere kékfes­tő-kiállítása június 10-től 15-ig Sáp községben tekinthető meg. JUBILEUMI ÜNNEPSÉG. A fennállásának 25. évfordulóját ün­neplő püspökladányi Karacs Fe­renc Középiskolai Kollégium június 12-én délelőtt 9 órakor tartja a ju­bileumi ünnepséget. Délután szóra­koztató műsor lesz. SZIGETI LÁSZLÓ A TRAVIA­­TÁBAN. A debreceni Csokonai Színházban június 11-én, szomba­ton este a Traviata Alfréd szere­pét Szigeti László Liszt-díjas, az Ál­lami Operaház tagja énekli. Ugyan­akkor két debreceni művész is fel­lép az Állami Operaház Bánk bán előadásában. Mészöly Katalin Liszt­díjas Gertrud szerepét, Horváth Bálint érdemes művész pedig a címszerepet énekli. ELŐKÉSZÍTŐ TÁBOROZÁS CSILLEBÉRCEN. Június 12—13-án hetven pajtás vesz részt előkészítő táborozáson Csillebércen: vala­mennyien a Szovjetunióba készül­nek, az 1. nemzetközi gyermekfesz­tivál magyar delegációjának tagjai lesznek július 18. és 23. között. A gyermekmozgalom történetének ed­digi legnagyobb rendezvényére in­duló delegációban helyet kapnak a „Ki mit tud?" gyermekszereplői, az orosz nyelvi tanulmányi verseny győztesei és a nemrég zárult kul­turális szemlék legjobbjai is. NÖVEKVŐ TEJTERMELÉS KO­­MÁDIBAN. Az elmúlt évben már megközelítették az egy tehénre jutó 3000 literes tejtermelést a kamádi Bihar Népe Termelőszövetkezet te­henészetében. Ez bátorította a szö­vetkezet szakvezetőit arra, hogy er­re az évre már tervbe vegyék a 3000 literes tehenenkénti átlagot. A közelmúltban megépített korszerű, 600 férőhelyes tehenészeti telepen e terv teljesítésének — talán tartós túlteljesítésének is — megvannak a feltételei. A JOBB ZÖLDSÉGELLÁTÁ­­SÉRT. Ebben az évben a nagyhe­­gyesi Vörös Október Termelőszö­vetkezetben megnövelték a burgo­nya- és zöldségtermő területet. Az előbbit 210 hektáron termelik, a zöldségterületet pedig az egy évvel korábbi 35 hektárról 50 hektárra növelték. Ezzel a területnöveléssel a szövetkezet tagjai, illetve a kör­nyező lakosság jobb zöldségellátá­sának biztosításához akarnak hoz­zájárulni. KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ A BORSÓ. A Debreceni Konzervgyárban szer­dán megkezdték az étkezési borsó feldolgozását. Előzőleg próbakészí­tés volt, melynek során megállapí­tották, hogy a kedvező időjárás kö­vetkeztében a borsó minősége igen kiváló. A Debreceni Konzergyár terve 11 500 tonna feldolgozása. Va­lószínű, hogy a bőséges borsóter­més következtében az eredeti ter­vet túl is tudják teljesíteni.

Next