Hajdú-Bihari Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-11 / 188. szám

Változatlan forgatókönyv Amióta a világ világ, hadgyakorlat mindig volt, s nincs okunk feltételezni, hogy a jövőben másként lenne. Csakhogy hadgyakorlat és hadgyakorlat között is mutatkozhat különbség. Amire például mostanában már javában készülnek a NATO tábornokai, az jóval meghaladja a szokott kereteket és formákat, amelyek csupán azt firtatják, vajon egy ország hadserege kellő mértékben elsajátította-e a harcászati tudnivalókat, s adott esetben képes-e megvédeni az államhatárokat. A hamburgi Spiegel augusztus 1-i számában olvastuk: „Néhány nappal azt megelőzően, hogy Helmut Schmidt kancellár októberben Leonyid Brezsnyev szovjet államfővel és pártvezetővel a Rajna mentén a nyugat és kelet közötti kapcsolatok megjavításáról tárgyalna, Alexander Haig tábornok, az amerikai NATO-főparancsnok német földön a második világháború óta legnagyobb szabású hadgyakorlatot rendezi meg.” Való igaz: az idei őszre tervezett harmincegy északatlanti hadgyakorlat közül tíz az NSZK területén zajlik majd. S aligha lehet a véletlenek összejátszásának tulajdonítani, hogy szeptember közepétől valóságos feltételezett „csatamezővé” válik az NSZK keleti határvidéke, Alsó-Szászországtól Hessenen át Bajorországig, beleértve Észak-Rajna-Vesztfáliát és Pfalzot. Százezer katona manővereinek színhelye lesz majd ez a térség — amely aligha mellékesen a Varsói Szerződés tagállamai nyugati határvidékének tőszomszédsága... Megismétlődik majd a Reforger elnevezési gyakorlat, amely elsősorban az Egyesült Államokból Európába átdobott mintegy 10 ezer amerikai katona gyors bevetésének módozatait teszik próbára. Az óriás szállítógépeken helyet foglalnak majd a hírhedt amerikai tengerészgyalogosok, a „Rangers” alakulatok, amelyek Vietnamban alapozták meg kegyetlen hírnevüket. Részt vesz a hadgyakorlatokon a nyugatnémet Bundeswehr és több más NATO-tagállam hadereje is. Katonai szakértők szerint az atlanti tábornokok — ellentétben a nyilvánosságra hozott tervekkel — valójában támadó hadműveleteket vezényelnek csapattesteiknek. Azt talán mondani is fölösleges, hogy az újabb, nagyszabású provokatív hadgyakorlatokon a „feltételezett ellenség” ismét a Varsói Szerződés. Változatlan tehát a forgatókönyv, csupán a légkört hevítik a korábbinál magasabb hőfokra. Ebben sajnálatos módon a NATO tábornokai bizonyos politikai körökben megértő szövetségesekre leltek. (Gyapay Dénes) Púja Frigyes Mongóliában A Mongol Népköztársaság kormányának meghívására szerdán hatnapos hivatalos, baráti látogatásra Ulánbátorba érkezett Púja Frigyes magyar külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetőjét a mongol főváros repülőterén kollégája, Mangalin Dügerszüren fogadta. Jelen volt Kádas István, ulánbátori magyar nagykövet, a mongol külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa, valamint a Mongóliában akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Röviddel megérkezése után Puja Frigyes koszorút helyezett el a mongol forradalom két kiemelkedő alakjának, Szuhe Bátornak és Csojbalszannak síremlékén. A hivatalos mongol—magyar külügyminiszteri tárgyalások csütörtökön kezdődnek meg. A Kennedy-ügy újra kísért GYILKOSOK ÖSSZEESKÜVÉSE David Slowson jogász, aki a bizottság megbízásából ellenőrizte az Oswaldról keringő különféle híreket, az ál-Oswald dossziéja eltűnésének okait magyarázva, így érvelt: „Itt valami nyilvánvalóan összefügg a CIA-val. Ez csak feltevés, de a CIA által foganatosított azon intézkedések között, amelynek célja mindannak eltitkolása volt, ami fényt vethet Oswald tevékenységére, az említett dosszié elkobzása is szerepelhetett.” Ez hajmeresztő elmélet, de mint sok mást, ami a dallasi gyilkossággal függ össze, nem hagyhatjuk ki a számításból. Válaszok természetesen nincsenek, csak különböző változatok vannak, amelyek a valószínűtlenektől az illetlenekig terjednek. Akadnak itt mindenféle ízlésnek megfelelő összeesküvések. A baj azonban az, hogy Dallas, Vietnam és a Watergate-ügy után az öszszeesküvéseket már nem lehet kurtán-furcsán elvetni. A klasszikus változat A közvélemény viszont általában hajlamos a CIA-ra hárítani a bűnt , ráadásul az ezzel kapcsolatos bizonyítékok is jóval súlyosabbak a többinél. Vagy a CIA vezetőségét, vagy azt a szélsőjobboldali csoportot vádolják, amely a CIA leple alatt tevékenykedett. A merénylet klasszikus változatában a gyilkosnak megfelelő indítóokkal, eszközökkel és lehetőségekkel kell rendelkeznie. Ez újabb ok arra, hogy kételkedjünk abban, mintha egyedül csak Oswald lett volna bűnös — hiszen neki sem az első, sem a második, sem a harmadik nem állt rendelkezésére. Sok olyan ember és csoport akadt, amelynek okai voltak arra, hogy John Kennedy halálát kívánja. De mi a helyzet az eszközökkel és a lehetőségekkel? A gyilkosoknak mindenekelőtt a dallasi rendőrkapitányságot kellett semlegesíteniük, ez pedig nehezebb, mint amilyennek látszik. Eléggé erős pozícióra volt szükség ahhoz, hogy a nyomozó szervek, különösen a CIA és az FBI, indokoltnak lássák a részletes vizsgálattól való tartózkodást , mivel az igazi bűnösök leleplezése a kormánynak és az úgynevezett „társadalmi érdekeknek” több kárt, mint hasznot okozott volna. Továbbá, tapasztalt mesterlövészekkel kellett rendelkezniük. Mindehhez pedig pénz szükséges, rengeteg olyan pénz, amelylyel nem kellett elszámolni. A maffiakapcsolat Mindezeknek a feltételeknek teljesen csupán a szervezett bűnözés világa felelhet meg. Ennek a világnak pedig feltétlenül voltak indítóokai. A kubai játékkaszinók és az ottani kábítószer-kereskedelem elveszítésével járó veszteségek — ennek oka az új kubai rendszer létrejötte volt, amelyet a Kennedy-kormány nem tudott megdönteni — évi több százmillió dollárra rúgtak. Ami az eszközöket illeti, a maffiának gyilkosai is voltak, és pénze is volt arra, hogy gyilkosokat fogadjon fel. A második világháború óta a CIA és a maffia a legszorosabb kapcsolatban volt egymással. Az ötvenes évek végén Robert Kennedy Las Vegasban összeakadt egy gengszterrel, aki így kérkedett: „ön nem mer hozzám nyúlni, a CIA szavatolta sérthetetlenségemet”. A bizalmatlanságra hajló Kennedy ellenőrizte: a bandita igazat mondott. Később, a vietnami háború idején, a CIA repülőgépei ópiumot szólítottak Indokínából, a gengszterek megbízottai pedig ezt az amerikai városok utcáin árusították. 1971-ben a „Cosa Nostra” 11 tagjának „csendes” New York-i pere alkalmával a maffiatagok védője egy ritka tanút idéztetett meg — a CIA helyi osztályának főnökét. A banditákat felmentették. A CIA és a maffia közti kapcsolatok magyarázata egyszerű: az utóbbi magára vállalhat bizonyos „feladatokat”, amelyeknek a teljesítése a CIA állománybeli ügynökei számára kellemetlen. (Folyt. kör.) _______________________________1 999 Valószínűtlen és illetlen” elméletek HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1977. AUGUSZTUS 11. A belgrádi találkozó tanulságai V. Jermakov, az APN szovjet sajtóügynökség politikai hírmagyarázója írja: Nem egy politikai jós szenvedett Belgrádban kudarcot. A 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek részvételével megtartott belgrádi találkozó sikere nem igazolta azokat a borúlátókat, akik belgrádi zsákutcáról beszéltek és írtak. Pedig azokban a napokban valóban megvolt az ok a borúlátásra. Az emberi jogok ürügyén a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen indított zajos amerikai propaganda-hadjárat annyira kihívó jellegű volt, hogy teljesen megalapozott azoknak a véleménye, akik ezt a kampányt a kelet-európai országok belügyeibe való durva beavatkozásnak minősítették. Washingtont ugyanis senki sem hatalmazta fel arra, hogy előírja, milyen belpolitikával nyerhetik el mások az Egyesült Államok tetszését. Maguk az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségesei is nem egyszer felhívták a figyelmet ennek a kampánynak várható súlyos következményeire. Bőven akadtak másfajta nehézségek is, erről gondoskodtak egyes nyugati országok képviselői, pedig teljesen világos volt, hogy a belgrádi találkozó kudarca a világot ha nem is a hidegháború szakadékéba, de legalábbis a hidegháború szakadékénak szélére vetné vissza. A kudarc csapást jelentett volna a helsinki megállapodásra, és kétségtelen, hogy sok mindent újból elölről kellett volna kezdeni. Még egy körülmény. A belgrádi előkészítő tárgyalások olyan időpontban folytak, amikor ismeretessé vált, hogy az Egyesült Államok engedélyezi a cirkálórakéták és a neutronbombák előállítását, s ezzel újabb ösztönzést ad a fegyverkezési hajszának. Ezek a hírek nyilván nem javították a belgrádi találkozó légkörét. Nem kevés nehézséget kellett legyőzni magán a találkozón. Néhány nyugati küldött a végső dokumentumba olyan tételeket igyekezett becsempészni, amelyek a helsinki záróokmánnyal ellentétes jelleget adtak volna az ősszel esedékes belgrádi értekezletnek. Ezeket a kísérleteket a szocialista országok néhány más országgal közösen verték vissza. Az értelem és a realizmus kerekedett felül, sikerült megállapodásra jutni az őszi értekezlet napirendjében és szervezeti felépítésében. Az előkészítő találkozó eredményeiből bízvást levonható a következtetés: ma nincsenek olyan problémák, amelyeket nem lehetne tárgyalások és kölcsönös engedmények révén megoldani. Ellentmondások és vetélkedések által sújtott világunkban ez igen fontos körülmény. A lényeg az, hogy senki se kényszerítse másokra követeléseit, akaratát, ne törekedjék egyoldalú előnyökre, ne avatkozzék be mások belügyeibe, ne fenyegetőzzék erőszak alkalmazásával. Meg kell hallgatni a másik felet, tekintetbe kell venni mind a saját, mind pedig a másik fél érdekeit. Ilyen alapon — mondják Moszkvában — meg lehet oldani még azoknál jóval bonyolultabb problémákat is, mint amilyenekkel a belgrádi előkészítő találkozó résztvevői találták szembe magukat. Olyan problémákat pédául, mint amilyenek a közép-európai fegyveres erők csökkentéséről folyó bécsi találkozó, vagy a genfi SALT-tárgyalások napirendjén szerepelnek. (MTI) KÖZÉLETÜNK HÍREI LOSONCZI PÁL HEVES MEGYÉBEN Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán Heves megyébe látogatott. A vendéget a hatvani városi pártbizottság székházában Vaskó Mihály, a Heves megyei Pártbizottság első titkára és Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke fogadta. A megye politikai, gazdasági életéről, célkitűzéseiről Vaskó Mihály számolt be az Elnöki Tanács elnökének. Losonci Pál és kísérete ezután a Hatvani Konzervgyárat kereste fel, ahol Papp József igazgató adott számot munkájukról, eredményeikről. AMERIKAI SZENÁTOR BUDAPESTEN Joseph Biden szenátor, az Amerikai Egyesült Államok szenátusa külügyi bizottságának tagja néhány napos látogatásra Budapestre érkezett. A szenátort fogadta Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Nagy János külügyminiszter-helyettes és Török István, külkereskedelmi miniszterhelyettes. A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A Magyar Szolidaritási Bizottság szerdán nyilatkozatot tett közzé az Etiópia és Szomália között kialakult helyzetről. „A magyar közvélemény mélységes aggodalommal figyeli azt a katonai konfliktust, amely a hazánkkal baráti viszonyban álló két állam, Etiópia és Szomália között alakult ki, és egyre nagyobb méreteket ölt Etióaia Ogaden tartományában. Az imperializmus és a reakciós arab körök arra törekszenek, hogy a két haladó rendszerű afrikai ország közötti viszály szításával megakadályozzák mindkét ország függetlenségének megszilárdítását, nemzeti felemelkedését. Az a céljuk, hogy eltereljék az afrikai országok figyelmét a fajüldöző rendszerek elleni küzdelemről, és a haladó erők megosztásával nehezítsék a földrész teljes felszabadítására irányuló közös fellépést, megszerezzék a Vörös-tenger feletti korlátlan ellenőrzést. Nyilvánvaló, hogy a két ország fegyveres összetűzései csak közös ellenségeiknek kedveznek. Meggyőződésünk, hogy Etiópia, Szomália népeinek, Afrika, az egész világ haladó erőinek érdeke azt kívánja, h hogy a felek azonnal szüntessék le a fegyveres összecsapásokat, és a vitákat tárgyalásokkal, békés úton rendezzék.” (MTI) RÖVIDEN A UPI hírügynökség jelentése szerint szerdán folytatódtak a harcok Dél-Libanonban. Az izraeliek támogatta jobboldali libanoni erők és a baloldali palesztinai egységek közötti összecsapásokban tüzérséget, harckocsikat és aknavetőket vetettek be. Fidel Castro, a Kubai Államtanács és a Minisztertanács elnöke, kedden fogadta Frank Church amerikai szenátort, aki hétfőn érkezett Havannába. A közel-keleti körúton tartózkodó Cyrus Vance amerikai külügyminiszter szerda délelőtt három és fél órás megbeszélést tartott Menahem Begin izraeli miniszterelnökkel. A PFSZ egyik magas rangú vezetője kedden Bejrútban azt nyilatkozta, hogy a Palesztinai Felszabadítási Szervezet kész „egy száműzetésben élő kormányhoz hasonló’’ testületet létrehozni, amely a közelkeleti béketárgyalásokon képviselné a palesztinaiakat. E „tárgyaló tanács” megalakításáról a palesztinai központi tanács fog dönteni augusztus 21-én Damaszkuszban tartandó ülésen. Cotonouban megnyílt a Benin Népi Forradalmi Pártja első országos konferenciája. A résztvevők megvonják az alkotmánytervezet és az első állami terv feletti országos vita mérlegét, és meghatározzák a köztársaság új külpolitikai feladatait a forradalmi erők és a felszabadítási harc aktivizálódásának fényében. Szerdán kora délelőtt megérkezett a Belfasti-öbölbe a Britannia nevű királyi Jacht, amelynek fedélzetén II. Erzsébet angol királynő utazott ezüstjubileumi észak-írországi látogatására. A Belfasti-öböl vizét előzőleg egy különleges víz alatti észlelőberendezéssel felszerelt tengeralattjáró és a Britanniát kísérő torpedóromboló kutatta át. A királyi családot több ezer főnyi protestáns tömeg üdvözölte, és 21 ágyúlövés köszöntötte. A damaszkuszi rádió szerdán Khaled el-Fahumra, a PFSZ Központi Tanácsa elnökére hivatkozva közölte, hogy augusztus 25-ére halasztották el a központi tanács ülését. A testület a PFSZ és az Egyesült Államok esetleges párbeszédével kapcsolatos álláspontját, illetve a párbeszéddel szemben támasztott feltételeit dolgozná ki. A nyári szünetről hívták vissza a kanadai honatyákat, hogy döntsenek a 2200 kanadai légi forgalomirányító sztrájkjáról. Az ügy maratoni hosszúságú, több mint tízórás vita után nagy szótöbbséggel olyan törvényjavaslatot szavaztak meg, amely elrendeli a sztrájk beszüntetését és nagy összegű bírsággal sújtja a sztrájkolókat, ha nem veszik fel a munkát. Szerdán reggel állomáshelyére utazott Szato Sodzsi, japán új pekingi nagykövete. Az alig egy héttel korábban Tokióba érkezett új kínai nagykövethez, Fu Haóhoz hasonlóan Szatónak is az lesz a legfőbb feladata, hogy elmozdítsa a holtpontról a kínai—japán béke- és barátsági szerződésről folytatott tárgyalásokat. Dr. Julia Uriona de Olmos, a Bolíviai Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője szerdán hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott a Hilton Szállóban. A fogadáson részt vett Garai Róbert külügyminiszter - helyettes, Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint a gazdasági és a társadalmi élet több ismert személyisége. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Pekingben szerdán olyan hírek terjedtek el, hogy összeült a Kínai Kommunista Párt XI. kongresszusa. Az értesülést hivatalosan nem erősítették meg. A külügyminisztérium szóvivője arra a kérésre, hogy cáfolja vagy erősítse meg a kongresszusról szóló hírt, azt válaszolta, hogy „erről semmit sem mondhat”.