Hajdú-Bihari Napló, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

HAJDÚ-1 M­­­­­­M­­­­ I­­ I­N­­­­­I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Együtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útján a békéért, a haladásért Megkezdődött Debrecenben a nemzetközi békemozgalmi találkozó Szerdán délelőtt megkezdődött Debrecenben az a nemzetközi békemozgalmi találkozó, amelyet az Or­szágos Béketanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szervezett a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója tiszteletére. A találkozón az 1917. november 8-án elfogadott orosz békedekrétum jelentőségét méltatták, valamint a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikájának érvényesülé­séről, a békemozgalmak feladatairól tanácskoztak. Kilenc órakor a résztvevő országok zászlóival díszített Bartók Teremben a békéről szóló dalokat énekelt egy ösz­­szevont kórus, majd megkez­dődött a találkozó. Darvasi István, az Országos Béketa­nács alelnöke üdvözölte a küldöttségeket és vendégeket, köztük Péter Jánost, az or­szággyűlés alelnökét, Kiss Károlyt, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnö­két, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagjait, Sikula Györgyöt, a Hajdú-Bihar me­gyei Pártbizottság első titká­rát. Az elnöklő Darvasi István köszöntötte a küldöttségeket: a Szovjetunió küldöttségét, élén Nyina Leonova Sznyezs­­kovával, a Belorusz SZSZK Minisztertanácsának elnökhe­lyettesével, Ausztria küldött­ségét, élén dr. Georg Fuchs­­szal, az Osztrák Béketanács Elnökségének tagjával, Bul­gária küldöttségét, élén Vla­gyimir Georgijevvel, a Bol­gár Béketanács alelnökével, Csehszlovákia küldöttségét, élén dr. Josef Mudroch-hal, a Csehszlovák Békebizottság ügyvezető elnökhelyettesével, Jugoszlávia küldöttségét, élén dr. Dusán Calic-csal, a Szö­vetségi Tanács tagjával, Kuba küldöttségét, élén Clementina Serrával, a Kubai Békemoz­galom elnökhelyettesével, Lengyelország küldöttségét, élén Zbigniew Reisich pro­fesszorral, Mongólia küldött­ségét, élén D. Cahilgannal, a Mongol Béke és Baráti Tár­saságok Szövetsége VB elnök­­helyettesével, a Német De­mokratikus Köztársaság kü­­döttségét, élén Berta Lang­­nerrel, az NDK Béketanács Elnökségének tagjával, Ro­mánia küldöttségét, élén Va­leria Ripeanuval, a Nemzeti Békebizottság Irodájának tag­jával, A magyar küldöttség veze­tője dr. Berend T. Iván aka­démikus, a Békevilágtanács és az Országos Béketanács Elnökségének tagja, küldött­ségünk tagjai Darvasi István, dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára, Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság főtitkára és Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács főtitkára. Vendégként jelen van a tanácskozáson megyénk társadalmi, gazda­sági és kulturális életéne negyven képviselője. Debrecen város lakossága nevében dr. Ács István, a vá­rosi tanács elnöke üdvözölte a vendégeket és röviden is­mertette Debrecen történel­mének kiemelkedő állomá­sait. Az MSZMP Központi Bi­zottsága, az országgyűlés el­nöksége és a kormány kép­viseletében Péter János szó­lalt fel. Nagyon fontos ez a nem­zetközi találkozó — mondot­ta —, a résztvevők olyan ügy­ben vannak együtt, amely a jelenlegi és jövendő nemze­dékek sorsát érinti. Magyar­­ország vezető testületei nagy tisztelettel tekintenek a ta­nácskozásra. A Nagy Otóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójához kapcsolódik­­ez a tanácskozás, de a for­radalomnak egy egészen sa­játos vonatkozását vizsgálja, amelyet úgy lehet mondani, még mindig nem vizsgáltuk elég alaposan és következete­sen: a békedekrétumot, amely 1917. november 8-án, a győzelem másnapján hangzott el. Nem vizsgáltuk még elég­gé, hogy a forradalom végső győzelmében, a Szovjetunió nemzetközi tekintélyének nö­vekedésében milyen szerepe volt a dekrétumnak. A II. vi­lágháború utáni időben a nemzetközi békemozgalom kibontakozása során sem ta­nulmányoztuk eléggé, hol milyen erővel és milyen ár­nyalt finomsággal kellett tá­mogatni az agresszió ellen küzdő réteget.. . Most új világhelyzetben sokféle tekintetben változó feltételek között úgy élünk, hogy még a béke ellenfelei is kénytelenek átvenni a kék világmozgalom jelszavait, amelyekkel az elmúlt har­minc esztendő alatt harcun­kat vezetjük. Alaposan kell tanulmányozni eddigi tapasz­talatainkat és az ezutánia­­kat. Kívánjuk, hogy az önök munkája vezessen eredmé­nyekhez, de tudjuk a kérdések olyanok, hogy nem egy kon­ferencia keretében válaszo­lódnak meg, hanem otthoni tanulmányokban, következő konferenciákon is foglalko­zunk velük, mert el kell ér­nünk a nagy fordulatot, hogy a nemzetközi béke ne elret­tentő fegyvereken nyugodjon. (Folytatás a 3. oldalon) Péter János volt a­ tanácsk­ozás első felszólalója JUBILEUMI VERSENY A BHC DEBRECENI GYÁRÁBAN Változatlanul a munka minőségi követelményei szab­ják meg a forradalom évfordulója tiszteletére tett mun­­kaverseny-felajánlásokat a Beloiannisz Híradástechni­kai Gyár debreceni telefonközpont sávgyárában. Érthe­tő, hiszen —­s ez nem mond ellent a figyelemre méltó termelési sikereknek — az alig 600 fős kollektíva tulaj­donképpen még most is a tanulás időszakát éli. Nem változott tehát a „tanulva termelünk” jelszó. Igazolja ezt az az alapvető, jóllehet külsődlegesnek tetsző tény is, hogy a termelés voltaképpeni színhelyei még min­dig az úgynevezett betanító üzemek — maga az üzem­csarnok építés alatt áll. Nemcsak a munkaversenynek, a brigádok mindenna­pi életének is leggyakrabban emlegetett kérdése a be­gyakorlottság. A szocialista címért versenyző Egger Béla brigád például — jelfogószerelők és beállítók tízfős kollektí­vája — olyan fiatal, hogy egyelőre csak egy-két tagja képes a norma száz százalékos teljesítésére. Nem kel­lett tehát gondolkozniuk azon, hogy mit ajánljanak fel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évforduló­ja tiszteletére: vállalták, hogy az „idősebbek” patronál­ják az „újoncokat”, s elérik, hogy a betanulási idő le­járta előtt „hozza” a brigád a száz százalékot. — Kétségtelen, hogy legfontosabb, bár nem az egyet­len vállalása ez brigádunknak — mondja érdeklődé­sünkre Angyal József brigádvezető —, hiszen a társa­dalmi munkából sem akarunk kimaradni. Épp a na­pokban beszéltük meg a brigádtagokkal, hogy még eb­ben az évben körülbelül száz óra társadalmi munkát vállalunk. Az új telephely kialakítása igen nagy terhet ró a gyáregység kollektívájára. Felajánlásaink egy ré­szével mi ezen a terhen akarunk osztozni. 535155 Az időjárás kedvező, jó a betakarítás üteme Helyzetjelentés az őszi mezőgazdasági munkákról Az időszerű őszi mezőgazdasági munkák jól haladnak Haj­­dú-Bihar megye mezőgazdasági nagyüzemeiben — mondot­ta Gacsó Demeter, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának munkatársa szerdán, amikor a me­gyei szervezési bizottság ülésén értékelte a betakarítás, a szántás, a vetés helyzetét. Az időjárás az elmúlt hetekben kedvező volt a munkák végzésére, s így — néhány növény kivételével — az üzemekben előbbre is tartanak az őszi éré­sű növények betakarításával, mint az elmúlt esztendőben. A bevezető után a szeptem­ber végi fagykárokról adott részletesen számot, s itt mon­dotta el többek között, hogy ezek a korai fagyok szinte valamennyi kintlevő és még betakarítatlan növényt érzé­kenyen érintettek, nem egy üzemben számottevő kárt okozva. A legnagyobb terüle­ten termelt növény, a kuko­rica levélzete lefagyott a talaj mentén mért mínusz 4-5 fo­kos hidegekben s így a vege­táció is megszűnt. Különösen nagy kárt okozott a kukori­cákban a fagy a Tisza men­tén gazdálkodó szövetkeze­tekben, itt előfordult olyan eset is, hogy a hideg 30—40 százalékát elvitte a termés­nek, különösen a későbbi éré­sű fajtáknak. A rizs is jelen­tős fagykárt szenvedett szin­te az egész megyében s így nem valószínű, hogy a hek­táronkénti átlagtermés ebből a növényből a 10 mázsát meghaladja. A még kintlevő dohányból a fagy következ­tében mintegy 4000 mázsát ért a károsodás, s 600-700 hektáron a ciroknak is 85-90 százaléka károsodott. A zöld­ségfélékből a fagy a legna­gyobb kárt a zöldpaprikában és a paradicsomban tette. Ezekből a növényekből a kintlevő termés szinte teljes egészében lefagyott, ami azt jelenti, hogy a paradicsom össztermésének mintegy 5 százaléka, a paprika összter­mésének pedig mintegy 10 százaléka ment tönkre. A szeptember végi fagyok miatt egy-egy üzemet — különösen ahol kertészeti kultúrák ter­melésével is foglalkoznak — jelentős kár­ért, s ezek feltét­lenül kihatással lesznek a jö­vedelmezőségre is. Az őszi betakarításról szól­va legelőször azt emelte ki, hogy a munkák jó ütemben, szervezetten folynak és nem egy növény betakarításával előbbre tartanak az üzemek, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A burgonyának jelenleg 84 százaléka van fel­szedve és az elkövetkezendő napokban még mintegy 900 hektár termés vár betakarí­tásra. Az átlagtermés lénye­gesen jobb, mint az elmúlt évi, hiszen a hektáronkénti 123 mázsás hozamokkal szemben most 170 mázsa kö­rüli hektáronkénti átlagter­mésre lehet számítani. A cu­korrépának eddig több mint 42 százalékát szedték fel az üzemek és még mintegy 5500 hektár termés vár felszedés­re. A betakarítás ütemével itt sincs gond, úgy dolgoznak az üzemek, ahogyan azt elő­zetesen a cukorgyárakkal ütemezték. A termés ebből a növényből is jó lesz: 430-440 mázsa átlagtermés várható hektáronként. A napraforgó betakarításának üteme vi­szont lassúbb, mint az elmúlt években volt. Az érési idő a későbbi vetések miatt kitoló­dott, s vannak üzemek, ame­lyek még meg sem kezdték ennek a fontos növénynek a betakarítását. A vetésterület­nek eddig mindössze csak 56 százaléka lett betakarítva, ami azt jelenti, hogy 7000 hektár termésének a leszedé­séről még ezután kell gon­doskodni. A kukorica 20 szá­zalékát törték le eddig a me­gyében, az elmúlt esztendő­ben ebben az időben 11 szá­zalékát takarították be a ku­koricának. Néhány gazdaság­ban a fagyok után le kellett állni a kukorica betakarításá­val a nagy nedvességtartalom miatt. Ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozta Gacsó Deme­ter, hogy a kukorica betaka­rítása összefügg a szárítóka­pacitással is. Magas a víztar­talom, a törés után szárítani kell a termést s ez a többlet­­költség mellett a betakarítás ütemét is lassítja. Az őszi szántással-vetéssel kapcsolatban elsősorban azt mondotta el, hogy a 93 ezer hektáron termesztett őszi bú­zából eddig csak 34 ezer hek­tár lett elvetve s ez 20 ezer hektárral kisebb terület, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában volt. Az elma­radást nem a talaj-előkészí­tés okozta. Az üzemek veze­tői elsősorban talán a veté­sekkel egy kis esőre vártak. Mindenesetre most már vala­mennyi üzemben gyorsítani kell ezt a munkát, hiszen ok­tóber végéig — ha jó búza­termést akarunk elérni — be kell fejezni mindenütt a búza vetését. Igen vontatottan ha­lad a rozs vetése is, főleg a debreceni járás termelőszö­vetkezeteiben. Az elmúlt év­ben ilyenkor már a földben volt a rozs, most pedig még közel 5000 hektár vár vetésre.

Next