Hajdú-Bihari Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-21 / 18. szám

.-At'-' tr/o­­­r' ■ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. ÉVFOLYAM 18. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1978. I. 21., SZOMBAT­­A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Figyelmesen, udvariasan Új mozgalom indult a gépkocsivezetők körében. Legyünk udvariasak. A jelző nemcsak a kívánság frisseségét magyarázza. Feltételezhető, hogy a ré­gebbi jelszó: Legyünk ba­rátok a közlekedésben, nem hozta meg a teljes sikert. Tartalmát viszont érdemes volt átmenteni, úgy tágítván az értelme­zésen, hogy átfogóbbá váljék, határai közé fog­ja az érintetteket. A gép­­járművezetőket is, a gya­logosokat is. A mozgalom lényegén azonban érdemes elgon­dolkozni. Az udvariasság lehet, sőt kell is, hogy ál­talános norma legyen. Durvaság, agresszivitás, rámenősség, közömbös­ség nemcsak a közleke­désben tapasztalható. Cselekedeteinkben épp­úgy, mint a hangnem­ben, beszédkultúránkban. Főleg a hangnem sérti sokszor a fülünket. Az ut­ca, az italboltok környé­ke megszokott gyakorló­terepe a drasztikus be­szédnek. Nemegyszer arc­pirító az a fogalmazás, amit egyesek megenged­nek maguknak. Gyerme­kek számára pedig egy­szerűen veszélyes, mivel ők szívesen és természe­tesen utánozzák a fel­nőtteket. Az utánzás sajnos nem­csak a beszédre vonatko­zik. A modorra is, a ma­gatartásra is. Sokszor meghökkentő, elképesztő az a durvaság, amit a fiatalok egymással szem­ben megengednek ma­guknak, összeszólalkozá­­suk könnyen tettlegessé fajul, s a kezdeti csipke­lődő hangnem mihamar átvált egymás gyalázásá­ba s annak a szókincsnek a gyakorlásába, amit a régebbi regények még diszkréten kipontoztak ... Gyermekeinket persze ne rójuk meg, ha ilyes­mire jár a szájuk. Tő­lünk tanulják, szűkebb vagy tágabb környezetük épp elég alkalmat te­remt az ilyen modor el­sajátítására. De nemcsak ebben tekintenek mo­dellnek bennünket. Más­ban is. Ki ne tapasztalta volna meg például: csöng a telefon, s a hívó anél­kül, hogy köszönne, be­mutatkozna, minden ud­variassági formát mel­lőzve csak úgy közli, hogy kivel akar beszélni. S ha kiderül, hogy nem is jó számot hívott avagy az automata mellékap­csolt még ő van felhá­borodva. Vagy: a vásár­ló fizet, s a kasszánál mondja, hogy uram­ bo­­csá, csak ötszázasa van. Nem tudok visszaadni — közli a pénztáros. A vá­sárló zavarba esik, mire a pénztáros: tessék fel­váltani. Parancsoló hang­nemben, már-már fenye­getően. Szóval: az udvariasság, figyelmesség ráfér mind­annyiunkra. Jó, ha moz­galom indul érdekében, bár az sem elképzelhetet­len, hogy önmagunk, sa­ját elhatározásból gyako­roljuk, tartjuk be embe­ri formuláit. Nem sok kell hozzá, csak egy kis önfegyelem. Meg némi önnevelés. Európai ifjúsági leszerelési konferencia Üdvözltt táviratok Pénteken a Parlament kongresszusi termében megkezdte munkáját az európai ifjúsági leszerelési konferencia. Kovács Jenő, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára, a Magyar Ifjúság Országos Taná­csának elnöke köszöntötte a kontinensünk különbö­ző országaiból érkezett több mint 250 küldöttet, a különféle politikai nézeteket, világnézetet valló nemzetközi, regionális, valamint nemzeti ifjúsági és diákszervezetek képviselőit. Ott volt a tanácskozáson Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a magyar delegáció vezetője, Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője, állami és társadalmi életünk több vezető személyisége, továbbá a DIVSZ, az Eu­rópai Nemzeti Ifjúsági Bizottságok Tanácsa, a Szo­cialista Ifjúság Nemzetközi Szövetsége és a Nemzet­közi Diákszövetség számos vezetője. Cégű állomása volt a helsin­ki európai biztonsági és együttműködési értekezlet. (Folytatás a 2. oldalon) * 70 Lázár György felszólalása Elsőként Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke emelkedett szó­lásra. A háromnapos konfe­rencia résztvevőinek tolmá­csolta pártunk Központi Bi­zottságának és a Magyar Népköztársaság kormányá­nak jókívánságait, majd így folytatta: — Kontinensünk több mint 30 nép hazája. Európa sorsa és jövője a ma élő nemzedék több száz millió, különböző nemzetiségű ember — szemé­lyes sorsa és jövője is. Az el­múlt néhány év eseményei arról tanúskodnak, hogy mind több kormány és párt, politikai-társadalmi szervezet és személyiség érzi át fele­lősségét a mai és az eljöven­dő nemzedék békés jövőjé­ért. Ezek az erők egyre ha­tározottabban lépnek fel an­nak érdekében, hogy Európa az egyenjogú nemzetek békés egymás mellett élésének és gyümölcsöző együttműködé­sének földrészévé váljék. En­nek megvalósítása­­ egyben az egész emberiség ügyét is szolgálja. A kormány elnöke emlé­keztetett arra: a kontinen­sünkön kibontakozott pozitív folyamat történelmi jelentős Púja Frigyes látogatása a Kongói Népköztársaságban BRAZZAVILLE Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Theophile Obengá­­nak, a Kongói Népköztársa­ság külügyminiszterének meghívására január 17. és 20. között hivatalos, baráti látogatást tett Brazzaville­­ben. A külügyminiszteri megbeszéléseken áttekintet­ték a kétoldalú kapcsolato­kat és úgy vélekedtek, hogy azok kedvezően fejlődnek. A nemzetközi kérdések tár­gyalása során kiálltak az enyhülés politikája mellett, mert ez kedvező körülmé­nyeket teremt a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás és a békéért vívott harc kibontakoztatásához. Elítélték a fajüldöző rendsze­reket és állást foglaltak Zimbabwe és Namíbia népé­nek szabadsága és függet­lensége mellett. Szolidaritást vállaltak Etiópia haladó rendszerével. A baráti légkö­rű megbeszéléseken, amelye­ken részt vett Kertész József, Magyarország Brazzaville­­ben is akkreditált nagykövete, teljes volt a nézetazonosság a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Puja Frigyest fogadta Joachim Yhomby Opango, a Kongói Népköz­­társaság elnöke. Külügyminiszterünk eluta­zott afrikai útjának követ­kező állomására, az Angolai Népi Köztársaságba. (MTI) Győri Imre hazaérkezett Berlinből Pénteken hazaérkezett Berlinből Győri Imre, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tit­kára, aki a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának meghívására január 15—20. között látogatást tett az NDK-ban. Győri Imrét és a kíséretében levő Mona Gyulát, a KB agitációs és propagandaosztályának he­lyettes vezetőjét és Kurucz Istvánt, a Budapesti Oktatási Igazgatóság vezetőjét a Kele­ti pályaudvaron Jakab Sán­dor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagyköve­te. (MTI) Az öreg gőzösökből egyre kevesebb kerül a gyárba (Fotó: Kalmár István) Kiegyensúlyozott termelés A Járműjavító tavalyi munkájáról, idei feladatairól A MÁV Debreceni Jármű­javító Üzeme 1977-ben 103 százalékra teljesítette terme­lési tervét. Ha csak a fizikai dolgozók munkáját vesszük figyelembe, akkor ez a szám megfelel az üzem termelé­kenységi mutatójának is. A gyár elmúlt évi munkáját elemezve ez a két adat a legfontosabb. Mi van mögöt­tük? Több mint­ kétmillió munkaóra, mindenkor ke­mény, több helyen nehéz munkakörülmények között végzett emberi erőfeszítés. Gál József üzemigazgató többször hangsúlyozta, hogy a terv teljesítése, a kiegyen­súlyozott teljesítmény a szo­cialista brigádok tagjainak áldozatkész többletmunkát is vállaló lendülete nélkül nem valósulhatott volna meg. Csak köszönet illetheti a gyár másfélszáz szocialista brigádjának 1345 dolgozóját, akik valamennyien részt vet­tek az októberi forradalom tiszteletére indított munka­versenyben, vállalásaikat túl­teljesítették, sőt még pótfel­ajánlásokra is tellett az ere­jükből. Ezeknek a munkakol­lektíváknak köszönhető, hogy a Járműjavító a tervezettnél 70 fővel kisebb létszámmal is képes volt megoldani az üzemre váró feladatokat. (Szerencsére elsősorban nem a szakmunkások, hanem a segédmunkások hiányoztak a termelésből.) 1977-ben 4716 teher-, illet­ve tartálykocsi teljes javítá­sát végezték el az üzem dol­gozói, 190 darabbal többet, mint amit a terv előírt.­­A javítási igény növekedése az őszi forgalmi többlet követ­kezménye. Személykocsi­ból 358, poggyászkocsiból pedig 147 darab hagyta el az üzemet megújulva. A mun­kák összetételéből is látható, hogy az elmúlt esztendő nem hozott különösebb változást a gyár profiljában. Tovább csökkent a mozdonyjavítás és egyre nagyobb helyet fog­lal el a termelésben a teher- és tartálykocsik „megreperá­lása”. Az évekkel ezelőtt el­kezdődött tendencia jövőre is folytatódik, tovább nő a te­her- és tartálykocsik javítá­sa (4877 darabot terveznek) és alig 80 mozdony kerül a gyógyító munkáskezek közé. Ezt segíti majd erősen az a nagyarányú rekonstrukció, amelyre az üzemben készül­nek. Elkészültek már a ter­vei a beruházásnak, mely 340 millió forintba kerül, a célja pedig a kocsijavítás korszerűsítése. Ebben az esz­tendőben terepelőkészítési munkákra kerül sor, 1979 elején kezd hozzá a kivitele­zéshez a Hajdú megyei Ál­lami Építőipari Vállalat, több mint 1500 négyzetméter alap­­területű új csarnokot építe­nek a gyárban. Az építkezés várhatóan két esztendeig tart, az új üzemrész technológiai felszerelése, a gépi berende­zések letelepítése 1981 végére fejeződik be. Eközben termé­szetesen a munkának men­nie kell; igen összehangolt, szervezett tevékenységet igé­nyel az építkezéssel párhuza­mosan teljesíteni az egyre növekvő feladatokat. A haj­dani vagongyárból örökölt régi üzemrészek mostoha kö­rülményeit a beruházás befe­jeztével „elfelejthetik” a munkások, korszerű, jóval kedvezőbb munkalehetőséget kínál az új üzem. A gyár ve­zetői remélik, hogy ezzel vonzó lesz ismét a nagymúl­tú járműjavító. A rekonst­rukciónak egyébként része a rugójavítás technológiájának teljes korszerűsítése, s az üzemen belüli szállítást is le­egyszerűsítik. A fejlesztés nem igényel létszámemelke­dést, bizonyos belső átcso­portosításokra kerül sor, a mozdonyjavítók egy része a tmk-üzembe kerül, ahol többszörösére növekedtek a feladatok, a vasút üzemi gépparkjának karbantartása jórészt a debreceni üzemben történik majd. A MÁV-nál használatos daruk javítása is megduplázódik Debrecenben. A rekonstrukció befejeztével kialakul a Járműjavító Üzemben a 7000 darab kapa­citású teher- és tartálykocsit javító bázis. A MÁV Debreceni Jármű­javító Üzem mindig híres volt erős újítómozgalmáról, az elmúlt esztendőben 375 újításból 140-et fogadtak el, s hasznosítottak az üzemben, a dolgozók alkotókészsége, ötletgazdagsága több mint 8 millió forint megtakarítást hozott 1977-ben. A fizikai dolgozók keresete tavaly 106,5 százalékkal nőtt, 614 üdülőjegyet osztottak szét a munkások között, 35-en kap­tak lakást. (16 vagongyárinak csaknem egymillió forint ka­matmentes kölcsönt nyújtott az üzem lakásépítéshez, -vá­sárláshoz.) Az elmúlt évben korszerűsítették a gyári óvo­dát. A járműjavítóban zökke­nőmentes volt az áttérés az új gazdasági évre, a gyár dolgozói felkészültek az újabb feladatokra, nagy munka vár rájuk ez évben is. A szocialista brigádok ez­úttal sem haboztak, elsők között csatlakoztak a mun­kaverseny folytatását célzó felhíváshoz, rájuk tehát biz­ton számíthat 1978-ban is az üzem vezetősége. T. D. A jövő a tartály- és teherkocsik javítása Átadás előtt az új kerékpártisztító berendezés

Next