Hajdú-Bihari Napló, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-18 / 42. szám
HAJDÚ-BIHARI NAPIÓ — 1978. FEBRUÁR 18. Ünnepség a magyar—szovjet barátsági szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) is agrárgazdasági együttműködés mindkét fél számára kedvező eredményeket hozott. A magyar—szovjet kapcsolatoknak a két ország életében betöltött szerepéről képet ad az áruforgalom alakulása is. Az országaink közötti áruforgalom a negyvenes évek végétől a hetvenes évek közepéig 20-szorosára nőtt, a növekedés üteme az utóbbi tíz évben a 8—9 százalékról évi 10—12 százalékra emelke- dett. Az 1976—1980-as idő-szakra, a teljes forgalom csaknem 50 százalékos növekedését terveztük. A magyar exportnak több mint egyharmada a Szovjetunióba irányul. Hazánk a Szovjetunió külkereskedeleméből 6,7 százalékkal részesedik és évek óta az ötödik helyet foglalja el ennek a nagy országnak a külkereskedelmi partnerei között. Tavaly az export-import értéke elérte a négy milliárd rubelt. De nemcsak a forgalom nagyságából, növekedésének erőteljes dinamizmusából, haanem gazdasági kapcsolataink egyéb vonásaiból is megbízhatóan lemérhető mit jelent hazánknak ez az együttműködés. Népgazdaságunk számára rendkívül fontos és előnyös, hogy a Szovjetunióból származó behozatalunkban az anyagok és az energiahordozók részaránya meghaladja a 70 százalékot, exportunkban pedig a gépek és a fogyasztási cikkek — tehát a magasabb feldolgozottsági fokot képviselő termékek — érnek el hasonlóan 70 százalékos arányt. Az 1976—1980. évi magyar—szovjet árucsere-forgalmi egyezmény aláírása után örvendetes tény, hogy nőtt a kooperációban és szakosítási egyezmények alapján gyártott és szállított áruk mennyisége. Fontos, új vonása gazdasági kapcsolatainknak az is, hogy egyre több területen sikerül viszonylag hosszú távra együttműködést létrehoznunk. Míg az 1971—75 közötti időszakban mindössze négy egyezmény szólt 5 évnél hoszszabb időre, a jelenleg megkötött 30 egyezményből 13 1985-ig, illetve 1990-ig érvényes. A legfontosabb nyers- és alapanyagtermelő kapacitások bővítésére már megkötöttük a sokoldalú, hosszú távra érvényes megállapodásokat. Ezek a megállapodások nagyban elősegítik a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését is. Az integrációs jelleg erősödésére vall az országaink között felépített és jelenleg is bővülő kommunikációs és szállítási rendszer. A csapzáhonyi vasútvonal hatalmas forgalmat bonyolít le. A két fogadóállomás már ma is Európa legnagyobb áruforgalmi csomópontjai közé tartozik, az állandóan növekvő forgalom azonban további bővítést kíván. A két ország illetékes szakemberei közösen vizsgálják a bővítés lehetőségét, többek között a szállítások egy részének vízi úton történő megszervezését. A meglevő olaj-, gáz- és villamos távvezetékek mellett újabb, a korábbinál nagyobb teljesítményű vezetékrendszerek épülnek. Az Orenburgi gázvezeték, a Vinyica—Albertirsa között megépülő 750 kV-os villamos távvezeték, a Leninváros—Kalus közötti etilénvezeték igen erős szálakat jelentenek gazdaságaink öszszekapcsolásában. Ezeket a kommunikációs és szállítási rendszereket a gazdasági integráció alaplétesítményeinek is tekinthetjük. Iparunk és mezőgazdaságunk termelési szerkezetének javításában a magyar—szovjet együttműködés már hosszabb ideje meghatározó szerepet játszik. A szakosított megállapodások alapján, a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások keretében előirányzott áruszállítások legfontosabb tételei éppen azok, amelyek gazdasági szerkezetünk korszerűsítésének hordozói. A gyár szakosításában figyelmre méltó előrehaladást értünk el. Különösen nagy lépéssel jutott előre ez a munka a gépiparban, a vegyiparban és a mezőgazdaság területén. A gépiparban a termékszerkezet korszerűsítése elsősorban a közúti járműgyártás, a híradástechnika, a számítástechnika kiemelt fejlesztése révén valósul meg. A magyar fél az ötödik ötéves terv időszakában 32 ezer autóbuszt, 154 darab autóbusz és trolibusz hátsóhidat, csaknem 10 milliárd forint értékű különféle híradástechnikai berendezést szállít a Szovjetunióba. A szovjet fél többek között 15 ezer tehergépkocsit, 65 ezer mellsőtengelyt és 125 ezer személygépkocsit szállít részünkre. A magyar népgazdaság egyre nagyobb mértékben szorul nyersanyag-, és energiahordozó importra. A IV. ötéves terv idején a Szovjetunióból 18,7 millió tonna vasércet, 28 millió tonna nyersolajat, 5,7 millió tonna kohókokszot vásároltunk. Az ötödik ötéves terv idején 5,8 milliárd rubel értékű nyersanyagot szállítanak hazánkba. A Barátság I. és II. vezetékeken 1962-től 1975 végéig több mint 45 millió tonna kőolaj áramlott Magyarországra. A Testvériség gázvezetéket 1975-ben helyeztük üzembe és 1975-ben 600 millió köbméter földgáz érkezett rajta. 1962-től 1975 végéig az elektromos távvezetékeken több mint 34 milliárd kilowattóra villamos energiát importáltunk a Szovjetunióból. Az együttműködés új formáit, testesítik meg azok az egyezmények, amelyek keretében a magyar gazdaság részt vesz — beruházási hitelnyújtással, cél jellegű szállításokkal, építési-szerelési munkákkal — a Szovjetunió nyers- és fűtőolaj-kitermelő kapacitásának fejlesztésében. Végezetül a következőket mondotta dr. Ványi József: A magyar nép céltudatosan, eredményesen munkálkodik , a fejlett szocialista társadalom felépítésén. Bizakodva néz a jövőbe. Erőit meghatványozza, hogy barátja és szövetségese a szovjet nép, a világ első szocialista állama, a Szovjetunió. Népünk jól tudja: mindaz, amit a felszabadulás óta elértünk, nem választható el a magyar—szovjet barátságtól, szövetségtől, a szocialista országokkal, a nemzetközi kommunista mozgalommal való internacionalista szolidaritástól. Egész népünk meggyőződése fejeződik ki a pártunk XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozatban: „Kiemelkedő jelentőségű hazánk és a kommunizmust építő Szovjetunió megbonthatatlan barátsága, szövetsége, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja internacionalista kapcsolatainak sokoldalú fejlesztése. A Szovjetunió és az M SZKP világtörténelmi szerepet tölt be, a legnagyobb felelősséget és terhet vállalja magára az egyetemes emberi haladásért, a békéért, s a szocialista világ fejlődéséért vívott küzdelemben. Tapasztalatai elvi jelentőségűek az új társadalom építésében, segítsége pótolhatatlan.” A Szovjetunióval való barátság és együttműködés számunkra a nemzeti felemelkedés záloga, hűség a marxizmus—leninizmushoz, a szocializmushoz, a békéhez, a népek felszabadításának ügyéhez, az imperializmus elleni harchoz. Ezúton is forró szeretettel köszöntjük nagy barátunkat, a Szovjetuniót és a szovjet népnek újabb sikereket kívánunk országépítő munkájában. Dr. Ványi József nagy tapssal fogadott beszéde után kultúrműsorral ért véget a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség. Ünnepség Budapesten és Moszkvában A MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában pénteken ünnepségen emlékeztek meg a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. év-fordulójáról. A termet a főváros dolgozóinak az MSZBT munkahelyi tagcsoportjainak, a munkásmozgalom veteránjainak több mint 800 képviselője népesítette be. Katona Imrének, a Budapesti Pártbizottság első titkárának megnyitó szavai után Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes lépett a szónoki emelvényre. Nagy tapssal fogadott szavai után szólalt fel Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Az ünnepi beszédeket követően a Nemzeti Színház stúdiójának művészei magyar, orosz és szovjet versekből, dalokból összeállított ünnepi műsorral köszöntötték az évfordulót. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. *** Magyarország és a Szovjetunió barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezménye 30. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártjának moszkvai pártbizottsága, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa, a lenini Komszomol Központi Bizottsága, a Baráti Társaságok Szövetségének elnöksége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság pénteken díszünnepséget rendezett Moszkvában, a Tudósok Házában.. A díszünnepséget Igor Ponomarjov, a moszkvai városi pártbizott titkára nyitotta meg, majd a két ország himnuszának elhangzása után Vlagyimir Novikov miniszterelnök-helyettes mondott ünnepi beszédet. (MTI) Befejeződtek a szovjet-líbiai tárgyalások MOSZKVA Pénteken Moszkvában befejeződtek a szovjet-líbiai kormányfői tárgyalások. Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Abdusszalam Dzsallud, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam Általános Népi Kongresszusa főtitkárságának tagja befejezte a kétoldalú kapcsolatok kérdéseinek és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémáknak az áttekintését. A kölcsönösen előnyös együttműködés elmélyítését, valamint a Szovjetunió és Líbia nemzetközi politikai lépéseinek fokozottabb egyeztetését szolgáló intézkedéseket jelölték ki. A tárgyalásokról, amelyeket ezúttal is a barátság és a kölcsönös egyetértés légköre jellemzett, közös közleményt adnak ki. Pénteken Szemjon Szkacskov, a külgazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke és Azuz el-Talhi, a líbiai kormány iparügyi titkára jegyzőkönyvet írt alá Moszkvában, a szovjet-líbiai gazdasági és műszaki együttműködés továbbfejlesztéséről. (MTI) Változatlan erővel folyik a mentés a tatabányai 12/A aknában A Minisztertanács megbízásából Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Tatabánya országgyűlési képviselője és Havasi Ferenc, a kormány elnökhelyettese — Simon Pál nehézipari miniszter kíséretében — pénteken a késő délutáni órákban a tragikus kimenetelű bányarobbanás színhelyére érkezett a tatabányai 12/A aknába. Dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes, a szerencsétlenség okainak kivizsgálására alakított kormánybizottság vezetője tájékoztatta Fock Jenőt és Havasi Ferencet a robbanás körülményeiről és a mentési munkák állásáról. Dr. Kapolyi László a következőkben foglalta össze a csütörtökön dél óta folyó mentési munkálatok eddigi eredményeit: — Rendkívül gyors és jól szervezett munkával a bányamentőknek péntek délutánra sikerült eljutniuk addig a pontig, ahol a robbanás miatt bekövetkezett omlás mögött rekedt kilenc bányász. Megkezdték az omladék kibontását, hogy eljussanak ahhoz a feltételezett helyhez, ahol a 9 bányász szerencsétlenül járt Jelenleg 40 bányamentő dolgozik a közvetlen mentésnél, de rajtuk kívül a bányaüzem dolgozói közül még 120-an vesznek részt a munkában, ők biztosítják a műszaki feltételeket a mentők kellő üteműelőrehaladásába. Rendkívül áldozatkész munkával műszakilag megoldották a mentési terület szellőztetését, 200 méter hosszan szellőztető csővezetéket építettek be. Ilyen módon most már könynyebb feltételek között dolgozhatnak a mentésben részt vevők. Az omladék mennyiségétől függ, hogy mikor jutnak el a 9 bányászhoz, akiknek életben maradására már nincs remény. A tatabányai bányamentőkön kívül önkéntes jelentkezés alapján az oroszlányi bányamentők is bekapcsolódtak a munkába, és készenlétben állnak a dorogi és a mecseki bányamentő rajok is, s amennyiben szükség lesz rá, őket is bevonják a mentésbe. Dr. Kapolyi László, a kormánybizottság vezetője arról is tájékoztatta Fock Jenőt és Havasi Ferencet, hogy eddig 19 sérültet szállítottak a tatabányai kórházba, ahonnan péntek délutánig 9 bányászt már hazaengedtek, s a többiek is 8 napon belül hazatérhetnek családjukhoz. 17 bányász életét vesztette. Havasi Ferenc kérdésére válaszolva dr. Kapolyi László elmondotta, hogy minden szerencsétlenül járt bányász családjáról megfelelően gondoskodnak. A Minisztertanács elnökhelyettese tudomásul vette az eddigi intézkedéseket, és utasította a kormánybizottságot munkája folytatására. *** A beszámoló után Fock Jenő, Havasi Ferenc és Simon Pál a tatabányai kórházba látogatott, ahol elbeszélgettek néhány sérült bányásszal. (MTI) Magyar és szovjet vezetők táviratváltása L. I. Brezsnyev elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének MOSZKVA Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész népünk és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek és a kommunizmust építő testvéri szovjet népnek a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából. A magyar nép a 30 évvel ezelőtt aláírt első magyar—szovjet barátsági szerződést olyan történelmi jelentőségű okmánynak tekinti, amely kifejezésre juttatta Magyarország és a felszabadító Szovjetunió kapcsolataiban bekövetkezett gyökeres fordulatot és amely nagy politikai horderejű szerződésben rögzítette országaink örök barátságát, a kölcsönös segítségnyújtás és a sokoldalú együttműködés alapelveit. Az eltelt három évtized nagyszerű eredményei a sokoldalú magyar—szovjet együttműködésben meggyőzően bizonyítják, hogy a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei, a közös érdekek és célok alapján, a megbonthatatlan testvéri barátságra épülő szerződés hatékonyan szolgálta mind népeink javát, mind a szocialista közösség érdekeit, hozzájárult az európai kontinens és a világ békéjének, biztonságának megszilárdításához. Az 1948-ban megkötött első barátsági szerződés betöltötte történelmi szerepét. Az elért eredmények talaján a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1967. szeptember 7-én új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írt alá. Az új szerződés magasabb szintre emelte országaink kapcsolatait, népeink barátságát, új távlatokat nyitott a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális együttműködésünk előtt. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri szövetsége szilárd alkotó eleme a szocialista államok történelmileg új típusú szövetségi rendszerének. A szocialista országok sokoldalú együttműködése és barátsága eredményesen szolgálja a nemzetközi béke megszilárdításának, a szocializmus és a kommunizmus építésének ügyét. Magyarország dolgozó népe a testvéri Szovjetunióval együtt halad a közös történelmi úton az enyhülésért, a népek biztonságáért és a társadalmi haladásért vívott világméretű küzdelemben. Barátsági szerződésünk aláírásának 30. évfordulóján kívánunk önöknek, kedves elvtársak, és önökön keresztül a testvéri szovjet népnek újabb kiemelkedő sikereket a kommunizmus építésében, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért végzett tevékenységükben. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elsőtitkára Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Fuja Frigyes külügyminiszter az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte A. A. Gromiko külügyminisztert. A SZOT, a KISZ, az MSZBT ugyancsak táviratot küldött a szovjet partnerszervezeteknek. Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának Losonczi Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Lázár György elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének BUDAPEST Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége, Minisztertanácsa és az egész szovjet nép nevében szívélyes üdvözletünket küldjük önöknek és az önök személyében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának a szocialista Magyarország minden dolgozójának a szovjet— magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulóján. A két ország népei ebben a fontos dokumentumban kifejezték azon szándékukat, hogy szakadatlanul erősítik barátságukat és fejlesztik sokoldalú együttműködésüket a szocializmus és a kommunizmus építése terveinek megvalósításában, a szocialista közösség államai egységének és összeforrottságának megszilárdításában, a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott közös harcban. Szerződésünk hatékonyságát meggyőzően igazolják az évről évre erősödő sokoldalú szovjet—magyar együttműködés tapasztalatai. Az 1987 szeptemberében aláírt új szovjet— magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alkotó módon továbbfejlesztette és elmélyítette az 1948-as szerződés elvi tételeit, új ösztönzést adott ahhoz, hogy a két ország dolgozóinak javát és boldogságát szolgáló erőfeszítéseinket egyesítsük A marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein alapuló új típusú szovjet—magyar kapcsolatokat pártjaink, országaink és népeink szilárd barátsága, céljaink közössége alapvető érdekeinek és nézeteink egysége jellemzi. A szovjet kommunistákat, valamennyi szovjet embert őszinte örömmel és büszkeséggel töltik el a Magyar Népköztársaságnak az új élet építésében, a szocialista társadalmi viszonyok tökéletesítésében, a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében elért eredményei. A szocialista Magyarország kommunistáival, valamennyi dolgozójával a jövőben is fáradhatatlanul tovább erősítjük a szövetség, a barátság és az együttműködés szálait a szocializmus és a kommunizmus nagyszerű ügyének diadala érdekében. Kívánunk önöknek kedves elvtársak az egész testvéri magyar népnek újabb nagy sikereket az MSZMP XI. kongreszszusa határozatainak megvalósításában, népgazdaságuk ötödik, ötéves terve feladatainak teljesítésében, a fejlett szocialista társadalom magyarországi felépítésében. Éljen a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népeinek örök és megbonthatatlan barátsága! L. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke A. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke