Hajdú-Bihari Napló, 1978. június (35. évfolyam, 128-152. szám)
1978-06-21 / 144. szám
Hazánkba látogat Muammar al-Kadhafi Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Muammar al- Kadhafi ezredes, a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija Általános Népi Kongresszusa főtitkárságának főtitkára. (MTI) Felmentés, kinevezés A Vas megyei tanács kedden dr. Gonda Györgyöt — érdemei elismerése mellett — megyei tanácselnöki tisztségéből felmentette és dr. Bors Zoltánt, a megyei tanács elnökhelyettesét, a megyei tanács elnökévé megválasztotta. A Minisztertanács dr. Gonda Györgyöt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökévé, Rakonczay Zoltánt a hivatal általános elnökhelyettesévé, dr. Tőkés Ottót elnökhelyettesévé kinevezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Gonda Györgyöt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökét államtitkárrá kinevezte. (MTI) Lázár-interjú a Trybuna Luduban VARSÓ A Trybuna Ludu, a LEMP KB lapja keddi számában első oldalán induló anyagként fényképpel illusztrálva közli azt az interjút, amelyet Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a magyar párt- és kormányküldöttség közelgő lengyelországi látogatása alkalmából adott a lap főszerkesztő-helyettesének. (MTI) A DÍVSZ tagszervezeteinek ülése Június 19—20-án Budapesten ülést tartottak a DÍVSZ európai tagszervezetei. Megvitatták a DÍVSZ X. közgyűlése óta végzett munka eredményeit, valamint az összeurópai ifjúsági együttműködés továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A küldöttek beszámoltak a XI. VIT előkészületeiről a különböző európai országokban. Az ülés részvevői a NATO-hoz táviratot intéztek, amelyben elítélik az atlanti paktum legutóbbi, washingtoni csúcstalálkozóján hozott határozatot. A Rajna partján, a nyugatnémet fővárosban széles körű, fontos találkozó kezdődött. Harmincöt ország képviselői ülik körül a zöld posztós asztalt — azoké az államoké, amelyek vezetői 1975-ben Helsinkiben aláírták a kontinensünk jövőjével kapcsolatos, valóban történelmi horderejű okmányt. A bonni fórum feladata egy olyan későbbi konferencia előkészítése, amely a tudományos együttműködésről tárgyal — Helsinki szellemében. Mi a tanácskozás helye és szerepe napjaink eseményzuhatagában? A helyes válaszhoz ismernünk kell a jelenlegi megbeszélés konkrét előzményeit. A döntő és meghatározó esemény — ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni — maga a Helsinkiben sorra került csúcskonferencia volt. Az ott elfogadott dokumentum irányt szabott az európai kapcsolatok alakulásának. A kérdés „csak” az volt, hogyan lehet betartani és betartatni az állam- és kormányfők által aláírt megállapodásokat valamennyi féllel. A Helsinkit két évvel követő, sokkal alacsonyabb szintű belgrádi tanácskozás feladata kizárólag az volt, hogy a meglevő elvi alapon arról tanácskozzék, hogyan lehetne a legjobban és legmaradéktalanabbul megvalósítani a finn fővárosban elfogadott ajánlásokat. A következő, „belgrádi” típusú konferencia időpontja 1980, színhelye a spanyol főváros, Madrid. A tanácskozások mechanizmusában azonban addig sincs szünet. Pontosabban: három részterület problémáját vitatják meg. Először még ez év őszén, 1978. október utolsó napján Montreux-ben ül össze az a tanácskozás, amely az államok közötti ellentétek békés rendezésének legjobb módszereit keresi. Mintegy fél esztendővel később Málta fővárosában, La Vallettában kerül sor a földközitengeri térség gondjait megvitató eszmecserére. A jelen tanácskozás által előkészített fórum témája a helsinki záróokmánynak az a fejezete, amelynek a címe önmagáért beszél: „Együttműködés a gazdaság, a tudomány, a technika, valamint a környezetvédelem területén.” Jelentős fóruméról van tehát szó — Helsinki jegyében. Erről tárgyalnak most Bonnban az előzetes megállapodások értelmében. Újabb bizonyságául annak, hogy a Helsinkivel megkezdett folyamat — halad. E fontos tanácskozások ténye azonban önmagában csak keret. Ahhoz, hogy e keretet valóban jótékony tartalommal lehessen megtölteni, a nagypolitika sűrűjében kell folytatódnia — immár visszafordíthatatlanul — az enyhülésnek. Fórumok és folyamatok Megkezdődött a JKSZ 11. kongresszusa Az új-belgrádi „Száva" központban kedden délelőtt összeült a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének 11. kongresszusa. Munkájában mintegy 2300 küldött vesz részt. Meghívott vendégként több mint 100 kommunista, szocialista, szociáldemokrata, illetve más demokratikus és haladó párt, valamint nemzeti felszabadítási mozgalom delegációja van jelen. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke a szónoki emelvényen a kongresszuson A kongresszuson az MSZMP KB küldöttségét Huszár István, a Politikai Bizottság tagja vezeti. Az SZKP KB delegációja élén Fjodor Kulakov, a PB tagja, a KB titkára áll. A küldöttek hosszan tartó tapssal köszöntötték és meleg ünneplésben részesítették Joszip Broz Titót, a JKSZ élethossziglan megválasztott elnökét. A legmagasabb pártfórum elnökségének és munkaszerveinek megválasztása után egyhangúlag elfogadták a napirendi pontokat. A JKSZ Központi Bizottságának a két kongresszus között végzett munkájáról szóló jelentését 300 oldalas könyv formájában tették közzé. A dokumentum első része öt fejezetben foglalja össze Jugoszlávia és a JKSZ 1947—1977 közötti fejlődését, s ismerteti a párt bel- és külpolitikai tevékenységének fő elveit, belső életének normáit. A kongresszus megnyitó ülésén Edvard Kardelj, a JKSZ elnökségi tagja elnökölt és köszöntötte a külföldi vendégeket. A küldöttek ezután nagy tapssal fogadták a szónoki emelvényre lépő Joszip Broz Titót, aki megtartotta referátumát. A JKSZ kongresszusa Tito referátumának elhangzása után megkezdte az előterjesztett dokumentumok fölötti vitát. (MTI) RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN PÁRIZS. Francia részről sikeresnek tekintik Stefan Andrei román külügyminiszter hétfői és keddi hivatalos látogatását. Stefan Andrei Giscard d’Estaing francia köztársasági elnöknek szóló meghívást nyújtott át, amikor az államfő hétfőn fogadta az Elysée-palotában. PEKING. Egyhetes hivatalos látogatásra kedden Pekingbe érkezett Kaisz Abdul Munim al Zavivi omani külügyminiszter. Látogatására alig egy hónappal azután került sor, hogy Kína és az Omán Szultánság között diplomáciai kapcsolat létesült. Az ománi külügyminisztert kollégája, Huang Hua fogadta. PÁRIZS: Az Elysée-palota szóvivője bejelentette, hogy Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár pénteken este Hamburgban vacsorán látja vendégül Giscard d’Estaing francia köztársasági elnököt. ÚJ-DELHI: India támogatja Pakisztán felvételét az el nem kötelezett országok mozgalmába, ha kilép a központi szerződés szervezetébe (CENTO) — jelentette ki kedden Új-Delhiben Atal Bihari Vadzspaji indiai külügyminiszter, aki New Yorkból, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakáról érkezett haza. PEKING: Kedden este a kínai államtanács bankettet adott a hivatalos látogatáson Pekingben tartózkodó William R. Tolbert libériai elnök tiszteletére. A banketten mondott pohárköszöntőjében Li Hszien-nien miniszterelnök-helyettes alaptalan és durva rágalmakkal illette a Szovjetuniót és Kubát. A Szovjetunió, a kelet-európai országok, valamint Kuba és Mongólia jelenlevő diplomáciai képviselői tiltakozásul kivonultak a bankettről. LISSZABON: Lisszabonia érkező jelentések szerint Mohamed Kamel egyiptomi külügyminiszter felmentette liszszaboni nagyköveti posztjáról Szaad Mohamed el Sazli tábornokot, és felszólította hogy azonnal térjen vissza Egyiptomba. MADRID: Kedden terjedelmes közleményt tettek közzé a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának Madridban szombaton és vasárnap megtartott üléséről. A közlemény felszólítja a spanyolokat, hogy az új alkotmányról való népszavazást változtassák a demokrácia megszilárdításának nagy aktusává és tömegesen szavazzanak igennel az alkotmány tervezetére. SZÓFIA: Négynapos hivatalos bulgáriai látogatása befejeztével kedden délben Szófiából Prágába utazott Muammar al-Kadhafi líbiai államfő. Kadhafi Todor Zsivkovnak, a BKP KB első titkárának, az államtanács elnökének meghívására tartózkodott Bulgáriában. BUDAPEST. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke kedden az Országházban fogadta a Szíriai békeerők mozgalma nemzeti tanácsának küldöttségét — amelyet George Saddikai elnök, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja nemzeti vezetőségének tagja vezet —, majd ebédet adott a delegáció tiszteletére. PEKING. A kínai külügyminisztérium szóvivője kedden megerősítette: Peking felszólította a vietnami kormányt, hogy szüntesse be Kantonban, Nanningban és Kunmingben működő főkonzulátusának tevékenységét. A szóvivő nem közölte, hogy mi tette szükségessé ezt a lépést, csupán cinikusan anynyit mondott: „bezárattuk a konzulátusokat”. RÓMA: Az olasz fővárosban keddre virradóan újabb terrorcselekményt hajtottak végre ismeretlen tettesek. Házilag gyártott, nagy erejű bomba robbant az állami tulajdonban levő olasz telefontársaság igazgatósági épületében és jelentős anyagi kárt okozott. BUDAPEST. Dr. Klaus Bloch, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztériumának politikai főigazgatója látogatást tett Budapesten, s eszmecserét folytatott Nagy János külügyminiszterhelyettessel a két ország kapcsolatairól, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről. A főigazgatót fogadta Pója Frigyes külügyminiszter. KAIRÓ. Anvar Szadat egyiptomi államfő kedden kétórás beszédet mondott az Arab Szocialista Unió (ASZU) központi bizottságának rendkívüli ülésén. Beszédében „homályosnak és nem pozitívnak” minősítette a Ciszjordánia és a Gáza-övezet jövőjére vonatkozó izraeli választ, de — fűzte hozzá leplezetlen elégedettséggel — „az izraeli kormány nem vágta el az összes szálat...” BUDAPEST. II. Erzsébet angol királynő születésnapja alkalmából Richard Parsons, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság budapesti nagykövete kedden fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más vezető személyisége. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1978. JÚNIUS 21. ) A Jugoszláv Kommunisták 11. kongresszusának BELGRÁD Tisztelt Kongresszus! Kedves Jugoszláv Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága köszönti a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének 11. kongresszusát, a jugoszláv kommunistákat, Jugoszlávia dolgozó népét és átadjuk a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép testvéri üdvözletét, őszinte jókívánságait. Pártunk, a magyar nép ismeri és nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyeket Jugoszlávia dolgozó népe a szocialista építés minden területén elért. A jugoszláv elvtársak jogos büszkeséggel vonhatták meg a párt X. kongresszusa óta végzett munka mérlegét. A Jugoszlávia által elért eredmények azt bizonyítják, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, élén Joszip Broz Tito elvtárssal, a jugoszláv nép kiváló fiával, a nemzetközi kommunista mozgalom nagy személyiségével, betölti vezető szerepét és a dolgozó tömegekkel, a néppel egységbe forrva dolgozik. Saját példánkból is tudjuk, hogy az eredményekért a szocializmus építésének minden szakaszában keményen kell dolgozni, harcolni. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1975- ben megtartott XI. kongresszusa joggal állapíthatta meg, hogy hazánkban a politikai helyzet szilárd, érvényesül a párt, a munkásosztály vezető szerepe és eredményesen folyik a szocialista építőmunka minden területén. A Magyar Szocialista Munkáspárt népünkkel szoros egységbe forrva a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásán, a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodik. A feladataink igen nagyok, tovább kell növelnünk népünk életszínvonalát, országunkat gazdag, virágzó állammá kell fejlesztenünk, amelyben a nép boldogan él és amely eredményeivel a jövőben is példázni tudja a szocializmus erejét. Úgy érezzük, hogy céljaink reálisak, lelkesítőek. Mindennapos erőfeszítéseinkben kimeríthetetlen erőforrás számunkra a szocialista országok barátsága, a nemzetközi kommunista mozgalom, a világ haladó erőinek szolidaritása. Központi Bizottságunk plénuma két hónappal ezelőtt értékelte a XI. kongresszusunk óta eltelt időszak eredményeit. Megállapította, hogy annak határozatai a gyakorlat próbáján is helyesnek bizonyultak és a hátralevő időben is azok iránymutatása szerint kell az eddigieknél még jobban dolgoznunk. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének 11. kongreszszusára olyan időszakban kerül sor, amikor a nemzetközi életben egymásnak ellentmondó tendenciák vannak jelen. A Magyar Szocialista Munkáspárt úgy értékeli, hogy a legutóbbi években tovább erősödtek a szocializmus, a haladás erőinek a pozíciói szerte a világban. A nemzetközi helyzetben folytatódtak a kedvező változások, az emberiség sorsát mindinkább a szocializmus, a társadalmi haladás, a béke erői határozzák meg. Korunk három fő forradalmi ereje — a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom — egyre tevékenyebben lép fel a nemzetközi küzdőtéren. A szocialista országok folytatták erőfeszítéseiket a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, az általános és teljes leszerelés felé vezető intézkedések előmozdításáért. A katonai enyhülést segítő kezdeményezések, különösen a Szovjetunió leszerelési javaslatai kedvező visszhangot váltottak ki a nemzetközi közvéleményben. A szocialista országok erőfeszítései mellett felsorakoztak a békeszerető erők, a haladó társadalmi és tömegmozgalmak is. A szocialista országok külpolitikája, az imperialistaellenes erők — köztük az el nem kötelezett országok — összefogásának eredményeként továbbra is az enyhülés maradt a nemzetközi helyzet fő tendenciája. Az enyhülés folyamatának fenntartása azonban a néhány évvel ezelőtti időszakhoz képest nagyobb erőfeszítéseket igényel, mert a béke és a társadalmi haladás ellenségei ellentámadásba lendültek. A fegyverkezési verseny fokozásának veszedelmes útjára akarják taszítani az emberiséget. Erősítették propagandájukat a szocialista országok ellen, az emberi jogok védelmének ürügyével megpróbálnak beavatkozni belügyeikbe. A nemzetközi reakció dühödt kísérletei a haladó erők, minden békeszerető ember tömörítését követelik a béke védelmében, amelynek megóvása ma az emberiség legfontosabb feladata. Az egész világon fellendülőben van korunk legjelentősebb politikai ereje, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. A kommunista és munkáspártok többségének növekedett a taglétszáma, szélesedett tömegbefolyása, erősödött belpolitikai szerepe. A tőkés és a fejlődő országokban több testvérpárt visszanyerte legalitását, egyes afrikai országokban napirendre került a nemzeti felszabadító mozgalom átalakítása marxista-leninista párttá. Néhány kommunista pártnak ugyanakkor a korábbinál nehezebb harci feltételekkel kell számolnia. A társadalmi fejlődés következtében a testvérpártoknak új, vagy új módon felvetődő kérdésekre is választ kell adniuk, új feladatokat kell megoldaniuk. Mi természetesnek tartjuk ha a testvérpártok egymás kölcsönös tisztelete alapján, elvtársi szellemben vitákat folytatnak az új kérdésekről. A testvérpártok közötti elvtársi, internacionalista viszony közös céljaink valóra váltásának legfőbb biztosítékát jelen-íti. A Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi kommunista mozgalom összefogásának szüntelen erősítésén fáradozik. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti kapcsolatok az internacionalista barátság jegyében töretlenül fejlődnek. Nagyra értékeljük pártjaink vezetőinek, Kádár János elvtársnak és Joszip Broz Tito elvtársnak a találkozóit, amelyek mindig újabb lendületet adnak baráti kapcsolataink fejlődésének. Pártjaink elvi alapokon nyugvó együttműködése jó feltételeket teremt népeink és országaink sokoldalú politikai, gazdasági, kulturális, tudományos kapcsolatainak fejlesztéséhez és szüntelen gazdagításához. Elvi politikánk eredményeként fontos szerepet játszanak népeink barátságának elmélyítésében a Magyarországon élő szerb, horvát, szlovén nemzetiségűek és a Jugoszláviában élő magyarok. Országaink szinte az élet minden területén hatékonyan együtt dolgoznak. Közös elhatározásunk alapján mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az internacionalista testvéri magyar— jugoszláv barátság évről évre mindig erősebb legyen. Kedves Elvtársak! A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége 11. kongresszusának felelősségteljes munkájához sok sikert kívánunk. A mostani kongresszusukon elfogadott határozatok adjanak további lendületet a szocialista építőmunkához, megvalósításuk pedig segítse elő Jugoszlávia népei jólétének gyarapodását, szép hazájuk további felvirágoztatását. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága