Hajdú-Bihari Napló, 1978. június (35. évfolyam, 128-152. szám)

1978-06-21 / 144. szám

Hazánkba látogat Muammar al-Kadhafi Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa tagjának és Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének meg­hívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezik Muammar al- Kadhafi ezredes, a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsa­­mahirija Általános Népi Kongresszusa főtitkárságá­nak főtitkára. (MTI) Felmentés, kinevezés A Vas megyei tanács ked­den dr. Gonda Györgyöt — érdemei elismerése mellett — megyei tanácselnöki tiszt­ségéből felmentette és dr. Bors Zoltánt, a megyei ta­nács elnökhelyettesét, a me­gyei tanács elnökévé megvá­lasztotta. A Minisztertanács dr. Gon­da Györgyöt az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnökévé, Ra­­konczay Zoltánt a hivatal általános elnökhelyettesévé, dr. Tőkés Ottót elnökhelyet­tesévé kinevezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Gonda Györgyöt az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökét államtitkár­rá kinevezte. (MTI) Lázár-interjú a Trybuna Luduban VARSÓ A Trybuna Ludu, a LEMP KB lapja keddi számában el­ső oldalán induló anyagként fényképpel illusztrálva köz­li azt az interjút, amelyet Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke a magyar párt- és kormányküldöttség közelgő lengyelországi lá­togatása alkalmából adott a lap főszerkesztő-helyettesé­nek. (MTI) A DÍVSZ tagszervezeteinek ülése Június 19—20-án Budapes­ten ülést tartottak a DÍVSZ európai tagszervezetei. Meg­vitatták a DÍVSZ X. közgyű­lése óta végzett munka ered­ményeit, valamint az össz­európai ifjúsági együttműkö­dés továbbfejlesztésével kap­csolatos feladatokat. A kül­döttek beszámoltak a XI. VIT előkészületeiről a különböző európai országokban. Az ülés részvevői a NATO-hoz táv­iratot intéztek, amelyben el­ítélik az atlanti paktum leg­utóbbi, washingtoni csúcs­­találkozóján hozott határo­zatot. A Rajna partján, a nyu­gatnémet fővárosban széles körű, fontos találkozó kez­dődött. Harmincöt ország képviselői ülik körül a zöld posztós asztalt — azoké az államoké, amelyek vezetői 1975-ben Helsinkiben aláír­ták a kontinensünk jövőjé­vel kapcsolatos, valóban történelmi horderejű okmányt. A bonni fórum feladata egy olyan későbbi konferencia előkészítése, amely a tudományos együttműködésről tárgyal — Helsinki szellemében. Mi a tanácskozás helye és szerepe napjaink esemény­­zuhatagában? A helyes válaszhoz ismer­nünk kell a jelenlegi meg­beszélés konkrét előzmé­nyeit. A döntő és meghatá­rozó esemény — ezt nem le­het eléggé hangsúlyozni — maga a Helsinkiben sorra került csúcskonferencia volt. Az ott elfogadott do­kumentum irányt szabott az európai kapcsolatok alaku­lásának. A kérdés „csak” az volt, hogyan lehet betartani és betartatni az állam- és kormányfők által aláírt megállapodásokat vala­mennyi féllel. A Helsinkit két évvel kö­vető, sokkal alacsonyabb szintű belgrádi tanácskozás feladata kizárólag az volt, hogy a meglevő elvi alapon arról tanácskozzék, hogyan lehetne a legjobban és leg­­maradéktalanabbul megva­lósítani a finn fővárosban elfogadott ajánlásokat. A következő, „belgrádi” típu­sú konferencia időpontja 1980, színhelye a spanyol főváros, Madrid. A tanácskozások mecha­nizmusában azonban addig sincs szünet. Pontosabban: három részterület problé­máját vitatják meg. Először még ez év őszén, 1978. októ­ber utolsó napján Mont­­reux-ben ül össze az a ta­nácskozás, amely az álla­mok közötti ellentétek bé­kés rendezésének legjobb módszereit keresi. Mintegy fél esztendővel később Mál­ta fővárosában, La Vallet­tában kerül sor a földközi­tengeri térség gondjait meg­vitató eszmecserére. A je­len tanácskozás által előké­szített fórum témája a hel­sinki záróokmánynak az a fejezete, amelynek a címe önmagáért beszél: „Együtt­működés a gazdaság, a tu­domány, a technika, vala­mint a környezetvédelem területén.” Jelentős fórumé­ról van tehát szó — Helsin­ki jegyében. Erről tárgyalnak most Bonnban az előzetes meg­állapodások értelmében. Újabb bizonyságául annak, hogy a Helsinkivel megkez­dett folyamat — halad. E fontos tanácskozások ténye azonban önmagában csak keret. Ahhoz, hogy e kere­tet valóban jótékony tarta­lommal lehessen megtölte­ni, a nagypolitika sűrűjé­ben kell folytatódnia — im­már visszafordíthatatlanul — az enyhülésnek. Fórumok és folyamatok Megkezdődött a JKSZ 11. kongresszusa Az új-belgrádi „Száva" központban kedden délelőtt összeült a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének 11. kongresszusa. Munkájában mintegy 2300 küldött vesz részt. Meghívott vendégként több mint 100 kommunista, szocialista, szociáldemokrata, illetve más demokratikus és haladó párt, valamint nem­zeti felszabadítási mozgalom delegációja van jelen. Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke a szónoki emelvényen a kongresszuson A kongresszuson az MSZMP KB küldöttségét Huszár István, a Politikai Bizottság tagja vezeti. Az SZKP KB delegációja élén Fjodor Kulakov, a PB tagja, a KB titkára áll. A küldöttek hosszan tartó tapssal köszöntötték és me­leg ünneplésben részesítet­ték Joszip Broz Titót, a JKSZ élethossziglan megválasztott elnökét. A legmagasabb pártfórum elnökségének és munkaszer­veinek megválasztása után egyhangúlag elfogadták a na­pirendi pontokat. A JKSZ Központi Bizott­ságának a két kongresszus között végzett munkájáról szóló jelentését 300 oldalas könyv formájában tették közzé. A dokumentum első része öt fejezetben foglalja össze Jugoszlávia és a JKSZ 1947—1977 közötti fejlődé­sét, s ismerteti a párt bel- és külpolitikai tevékenységének fő elveit, belső életének nor­máit. A kongresszus megnyitó ülésén Edvard Kardelj, a JKSZ elnökségi tagja elnö­költ és köszöntötte a külföldi vendégeket. A küldöttek ezután nagy tapssal fogadták a szónoki emelvényre lépő Joszip Broz Titót, aki megtartotta refe­rátumát. A JKSZ kongresszusa Tito referátumának elhangzása után megkezdte az előter­jesztett dokumentumok fö­lötti vitát. (MTI) RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN PÁRIZS. Francia részről sikeresnek tekintik Stefan Andrei román külügyminisz­ter hétfői és keddi hivatalos látogatását. Stefan Andrei Giscard d’Estaing francia köztársasági elnöknek szóló meghívást nyújtott át, ami­kor az államfő hétfőn fogad­ta az Elysée-palotában. PEKING. Egyhetes hivata­los látogatásra kedden Pe­­kingbe érkezett Kaisz Abdul Munim al Zavivi omani kül­ügyminiszter. Látogatására alig egy hónappal azután ke­rült sor, hogy Kína és az Omán Szultánság között dip­lomáciai kapcsolat létesült. Az ománi külügyminisztert kollégája, Huang Hua fogad­ta. PÁRIZS: Az Elysée-palota szóvivője bejelentette, hogy Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár pénteken este Hamburgban vacsorán látja vendégül Giscard d’Estaing francia köztársasági elnököt. ÚJ-DELHI: India támo­gatja Pakisztán felvételét az el nem kötelezett országok mozgalmába, ha kilép a köz­ponti szerződés szervezetébe (CENTO) — jelentette ki ked­den Új-Delhiben Atal Bihari Vadzspaji indiai külügymi­niszter, aki New Yorkból, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakáról ér­kezett haza. PEKING: Kedden este a kínai államtanács bankettet adott a hivatalos látogatáson Pekingben tartózkodó Wil­liam R. Tolbert libériai elnök tiszteletére. A banketten mondott pohárköszöntőjében Li Hszien-nien miniszter­elnök-helyettes alaptalan és durva rágalmakkal illette a Szovjetuniót és Kubát. A Szovjetunió, a kelet-európai országok, valamint Kuba és Mongólia jelenlevő diplomá­ciai képviselői tiltakozásul kivonultak a bankettről. LISSZABON: Lisszabonia érkező jelentések szerint Mo­hamed Kamel egyiptomi kül­ügyminiszter felmentette lisz­­szaboni nagyköveti posztjáról Szaad Mohamed el Sazli tá­bornokot, és felszólította hogy azonnal térjen vissza­ Egyiptomba. MADRID: Kedden terje­delmes közleményt tettek közzé a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának Madridban szombaton és va­sárnap megtartott üléséről. A közlemény felszólítja a spanyolokat, hogy az új al­kotmányról való népszava­zást változtassák a demok­rácia megszilárdításának nagy aktusává és tömegesen szavazzanak igennel az alkot­mány tervezetére. SZÓFIA: Négynapos hiva­talos bulgáriai látogatása be­fejeztével kedden délben Szófiából Prágába utazott Muammar al-Kadhafi líbiai államfő. Kadhafi Todor Zsiv­­kovnak, a BKP KB első tit­kárának, az államtanács el­nökének meghívására tartóz­kodott Bulgáriában. BUDAPEST. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke kedden az Országházban fogadta a Szí­riai békeerők mozgalma nem­zeti tanácsának küldöttségét — amelyet George Saddikai elnök, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja nemzeti vezetőségének tagja vezet —, majd ebédet adott a delegá­ció tiszteletére. PEKING. A kínai külügy­minisztérium szóvivője ked­den megerősítette: Peking felszólította a vietnami kor­mányt, hogy szüntesse be Kantonban, Nanningban és Kunmingben működő főkon­­zulátusának tevékenységét. A szóvivő nem közölte, hogy mi tette szükségessé ezt a lé­pést, csupán cinikusan any­­nyit mondott: „bezárattuk a konzulátusokat”. RÓMA: Az olasz főváros­ban keddre virradóan újabb terrorcselekményt hajtottak végre ismeretlen tettesek. Házilag gyártott, nagy erejű bomba robbant az állami tu­lajdonban levő olasz telefon­­társaság igazgatósági épüle­tében és jelentős anyagi kárt okozott. BUDAPEST. Dr. Klaus Bloch, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszté­riumának politikai főigazga­tója látogatást tett Budapes­ten, s eszmecserét folytatott Nagy János külügyminiszter­­helyettessel a két ország kap­csolatairól, valamint idősze­rű nemzetközi kérdésekről. A főigazgatót fogadta Pója Frigyes külügyminiszter. KAIRÓ. Anvar Szadat egyiptomi államfő kedden kétórás beszédet mondott az Arab Szocialista Unió (ASZU) központi bizottságának rend­kívüli ülésén. Beszédében „homályosnak és nem pozitív­nak” minősítette a Ciszjor­­dánia és a Gáza-övezet jövő­jére vonatkozó izraeli vá­laszt, de — fűzte hozzá lep­lezetlen elégedettséggel — „az izraeli kormány nem vágta el az összes szálat...” BUDAPEST. II. Erzsébet angol királynő születésnapja alkalmából Richard Par­sons, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Ki­rályság budapesti nagykövete kedden fogadást adott rezi­denciáján. A fogadáson részt vett Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Nagy János külügyminiszter-he­lyettes, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más ve­zető személyisége. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1978. JÚNIUS 21. ) A Jugoszláv Kommunisták 11. kongresszusának BELGRÁD Tisztelt Kongresszus! Kedves Jugoszláv Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága kö­szönti a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének 11. kong­resszusát, a jugoszláv kommunistákat, Jugoszlávia dolgozó népét és átadjuk a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép testvéri üdvözletét, őszinte jókívánságait. Pártunk, a magyar nép ismeri és nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyeket Jugoszlávia dolgozó népe a szo­cialista építés minden területén elért. A jugoszláv elvtár­sak jogos büszkeséggel vonhatták meg a párt X. kongres­szusa óta végzett munka mérlegét. A Jugoszlávia által elért eredmények azt bizonyítják, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, élén Joszip Broz Tito elvtárssal, a jugoszláv nép kiváló fiával, a nemzetközi kommunista mozgalom nagy személyiségével, betölti vezető szerepét és a dolgozó töme­gekkel, a néppel egységbe forrva dolgozik. Saját példánkból is tudjuk, hogy az eredményekért a szo­cializmus építésének minden szakaszában keményen kell dolgozni, harcolni. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1975- ben megtartott XI. kongresszusa joggal állapíthatta meg, hogy hazánkban a politikai helyzet szilárd, érvényesül a párt, a munkásosztály vezető szerepe és eredményesen fo­lyik a szocialista építőmunka minden területén. A Magyar Szocialista Munkáspárt népünkkel szoros egységbe forrva a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásán, a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodik. A feladataink igen nagyok, tovább kell növelnünk népünk életszínvonalát, országunkat gazdag, virágzó állammá kell fejlesztenünk, amelyben a nép boldogan él és amely eredményeivel a jövő­ben is példázni tudja a szocializmus erejét. Úgy érezzük, hogy céljaink reálisak, lelkesítőek. Mindennapos erőfeszíté­seinkben kimeríthetetlen erőforrás számunkra a szocialista országok barátsága, a nemzetközi kommunista mozgalom, a világ haladó erőinek szolidaritása. Központi Bizottságunk plénuma két hónappal ezelőtt ér­tékelte a XI. kongresszusunk óta eltelt időszak eredményeit. Megállapította, hogy annak határozatai a gyakorlat próbá­ján is helyesnek bizonyultak és a hátralevő időben is azok iránymutatása szerint kell az eddigieknél még jobban dol­goznunk. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének 11. kongresz­­szusára olyan időszakban kerül sor, amikor a nemzetközi életben egymásnak ellentmondó tendenciák vannak jelen. A Magyar Szocialista Munkáspárt úgy értékeli, hogy a leg­utóbbi években tovább erősödtek a szocializmus, a haladás erőinek a pozíciói szerte a világban. A nemzetközi helyzet­ben folytatódtak a kedvező változások, az emberiség sorsát mindinkább a szocializmus, a társadalmi haladás, a béke erői határozzák meg. Korunk három fő forradalmi ereje — a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom — egyre tevékenyebben lép fel a nemzetközi küzdőtéren. A szocialista országok foly­tatták erőfeszítéseiket a fegyverkezési hajsza megfékezé­séért, az általános és teljes leszerelés felé vezető intézkedé­sek előmozdításáért. A katonai enyhülést segítő kezdeményezések, különösen a Szovjetunió leszerelési javaslatai kedvező visszhangot vál­tottak ki a nemzetközi közvéleményben. A szocialista or­szágok erőfeszítései mellett felsorakoztak a békeszerető erők, a haladó társadalmi és tömegmozgalmak is. A szocia­lista országok külpolitikája, az imperialistaellenes erők — köztük az el nem kötelezett országok — összefogásának eredményeként továbbra is az enyhülés maradt a nemzet­közi helyzet fő tendenciája. Az enyhülés folyamatának fenntartása azonban a néhány évvel ezelőtti időszakhoz képest nagyobb erőfeszítéseket igényel, mert a béke és a társadalmi haladás ellenségei el­lentámadásba lendültek. A fegyverkezési verseny fokozá­sának veszedelmes útjára akarják taszítani az emberiséget. Erősítették propagandájukat a szocialista országok ellen, az emberi jogok védelmének ürügyével megpróbálnak be­avatkozni belügyeikbe. A nemzetközi reakció dühödt kísér­letei a haladó erők, minden békeszerető ember tömörítését követelik a béke védelmében, amelynek megóvása ma az emberiség legfontosabb feladata. Az egész világon fellendülőben van korunk legjelentősebb politikai ereje, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom. A kommunista és munkáspártok többségének növe­kedett a taglétszáma, szélesedett tömegbefolyása, erősödött belpolitikai szerepe. A tőkés és a fejlődő országokban több testvérpárt visszanyerte legalitását, egyes afrikai országok­ban napirendre került a nemzeti felszabadító mozgalom átalakítása marxista-leninista párttá. Néhány kommunista pártnak ugyanakkor a korábbinál nehezebb harci feltételek­kel kell számolnia. A társadalmi fejlődés következtében a testvérpártoknak új, vagy új módon felvetődő kérdésekre is választ kell ad­niuk, új feladatokat kell megoldaniuk. Mi természetesnek tartjuk ha a testvérpártok egymás kölcsönös tisztelete alap­ján, elvtársi szellemben vitákat folytatnak az új kérdések­ről. A testvérpártok közötti elvtársi, internacionalista viszony közös céljaink valóra váltásának legfőbb biztosítékát jelen-­í­ti. A Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi kommu­nista mozgalom összefogásának szüntelen erősítésén fárado­zik. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége közötti kapcsolatok az internacionalista barátság jegyében töretlenül fejlődnek. Nagyra értékeljük pártjaink vezetőinek, Kádár János elvtársnak és Joszip Broz Tito elvtársnak a találkozóit, amelyek mindig újabb lendületet adnak baráti kapcsolataink fejlődésének. Párt­jaink elvi alapokon nyugvó együttműködése jó feltételeket teremt népeink és országaink sokoldalú politikai, gazdasági, kulturális, tudományos kapcsolatainak fejlesztéséhez és szüntelen gazdagításához. Elvi politikánk eredményeként fontos szerepet játszanak népeink barátságának elmélyítésé­ben a Magyarországon élő szerb, horvát, szlovén nemzetisé­gűek és a Jugoszláviában élő magyarok. Országaink szinte az élet minden területén hatékonyan együtt dolgoznak. Kö­zös elhatározásunk alapján mindent meg fogunk tenni an­nak érdekében, hogy az internacionalista testvéri magyar— jugoszláv barátság évről évre mindig erősebb legyen. Kedves Elvtársak! A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége 11. kongresszusá­nak felelősségteljes munkájához sok sikert kívánunk. A mostani kongresszusukon elfogadott határozatok adjanak további lendületet a szocialista építőmunkához, megvalósí­tásuk pedig segítse elő Jugoszlávia népei jólétének gyara­podását, szép hazájuk további felvirágoztatását. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága

Next