Hajdú-Bihari Napló, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-13 / 163. szám
II hajdúM II I ||V | HSE^Q^JI I 1 1 I 1 I I II MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSflGflKfjK LAPJA | [ Formatervezés Az ipari termékek világába is betört volna a divat? Nem a divat, hanem a divatot is alakító formatervezés. Az ipari formatervezés még alakuló, fejlődő szakma, nem mérnöki és nem művészi tevékenység, bár egyszerre igényel technikai ismereteket és esztétikai formálókészséget. Kialakulását a fejlett ipari országokban az ipar nagyarányú fejlődése követelte meg, elsősorban azért, hogy a termékek az igényes külső piacokon is állják a versenyt. Míg Franciaországban például már 1911-ben megalakult a formatervezők szövetsége, nálunk nem tekinthet vissza ilyen nagy múltra ez a szakma. Bár a szocialista országok közül hazánkban alakult meg először az Iparművészeti Tanács, az Ipari Formatervezési Tanács létrehozásáról csak 1975-ben született határozat. Egyúttal intézkedtek arról is, hogy a formatervezés ne szoruljon a vállalati gazdálkodás perifériájára, a műszaki-fejlesztési kereskedelempolitikai elképzelések része legyen. Az utóbbi években jelentős változások mentek végbe ezen a téren, mégis, sok helyütt még mindig felesleges nyűgnek, árdrágító tényezőnek tekintik az ipari formatervezést. Nem mindenhol valósul meg a formatervezők és a műszaki fejlesztéssel foglalkozók együttműködése, a tervező gyakran kap ötletszerű, egyedi megbízásokat, s csak ritkán van lehetősége, hogy hosszabb távra szóló terméksorozatokkal dolgozzon. Ma még nehéz számokkal kifejezni, hogy a vállalatnak mennyit hoz a konyhájára az ipari formatervezés; hogy a piaci versenyképesség növekedésének mekkora hányada vezethető vissza egyegy termék küllemére. S emellett a formatervezésnek gazdaságossági korlátai is vannak: azt elfogadhatjuk, hogy a vevő hajlandó megfizetni a szebb, kellemesebb árut, de nem mindegy, hogy hol az a határ, amennyit még hajlandó fizetni a szép formáért. A kételyek és nehézségek ellenére az ipari formatervezés csatát nyert. Környezetünk minden darabját formatervezik. Az autóbusztól a hamutartóig, a hűtőgéptől az esztergapadig a legkülönfélébb termékek formatervezők elképzelései alapján készülnek. A formatervezett tárgyak a használat és a megszokás során nemzedékek ízléskultúráját alakítják és befolyásolják. Az egyik legismertebb formatervező szakember, Braun Feldweg erről így ír: „Végül is környezetünk mindenfajta javításának az a végső célja, hogy a tárgyak segítségével magának az embernek adjunk formát.” Munkaügyi akadémia Két újabb előadás Július 12-én, szerdán délelőtt folytatódott a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Hajdú-Bihar megyei szervezete, valamint az SZVT munkagazdasági és szociálpolitikai szakosztálya által rendezett munkaügyi akadémia. A munkaerőtervezés és -gazdálkodás továbbfejlesztésének feladatairól Boldoczki János, az Országos Tervhivatal osztályvezetője tartott előadást. Ezt követően bérpolitikánkról, a bérszabályozásról dr. Pongrácz László, a közgazdaságtudományok kandidátusa, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője beszélt. Az előadásokat követően az akadémia hallgatói megbeszélték az elhangzottakat. A megye felkészülten fogott az aratáshoz Tanácskozás a tennivalókról A betakarításra való készenlétről, az aratás első napjainak tapasztalatairól, a jelenlegi helyzetről és a legfontosabb tennivalókról tanácskoztak tegnap délelőtt a megyei pártbizottságon Hajdú-Bihar megye párt- és állami életének vezetői, valamint a megye mezőgazdasági termelő és kiszolgáló szervezeteinek felelős irányítói. Részt vett a tanácskozáson Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke, Tóth Imre, a megyei pártbizottság titkára, Varga Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa, Jakab Tamázs, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője, Fazekas Károly, a megyei tsz-szövetség titkára, dr. Ványi József, az állami gazdaságok Hajdú-Bihar megyei főosztályának igazgatója, Juhász Imre, a Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat igazgatója, Gáspár Mihály, a debreceni MEZŐGÉP Vállalat igazgatója és dr. Onosi László, a Hajdú-bihari Napló főszerkesztője. A megye társadalma ezekben a napokban s az elkövetkező hetekben őszinte megbecsüléssel tekint azokra a kombájnosokra, szállítókra, szárítást végzőkre, szerelőkre , mindazon termelőszövetkezeti, állami gazdasági és más, vállalati dolgozókra, akik közvetlenül vagy közvetve részt vesznek a jövő évi kenyér betakarításában. Ezt a rövid időben sűrűsödő, ám igen nagy erőfeszítést, szervezettséget igénylő feladatot most a körülmények kellemetlen, munkavégzést lassító összejátszása közepette kell elvégezni. Már csak tömegére nézve is hatalmas, ami betakarításra vár. 91 ezer 300 hektár őszi búza, 9680 hektár rozs, 5440 hektár őszi árpa, s ugyancsak számottevő terület borsó, tavaszi árpa, zab és repce termését kell learatni és a tárolókba juttatni. Az őszi árpa aratása a héten valószínűleg befejeződik, s a borsónak is a rendeltetési helyén van már mintegy háromnegyede, a legnagyobb területen termesztett őszi búza betakarítása azonban még csak most kezdődik. Az esős, szélviharokkal tarkított nyár nem várt és nem kívánt módon lepte meg a tavasz folyamán rekordtermést ígérő búzatáblákat. A terméskilátások ennek ellenére változatlanul jók, s e kilátások minden eddigit felülmúló anyagi-műszaki készenléttel, termelés- és szervezésben tapasztalattal párosulnak. Mindezek tudata az elmúlt hetekben áthatotta az üzemek türelmes készülődését, önbizalmát. Hajdú-Bihar termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban egyszerre 940 gépegységgel arathatnak a kombájnosok, megfelelő szervezéssel ez igen hatékony erő. A szervezés pedig a gazdaságok és ellátó vállalatok, illetve a felvásárló szervezet együttes feladata kell hogy legyen. A rugalmas és hatékony együttműködés érdekében a megyei AGROKER és a debreceni MEZŐGÉP Vállalat már eddig is sokat tettek s ezután is mindent megtesznek. A Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat aktív beszerző és értékesítő tevékenységének, s persze az üzemek előrelátásának köszönhetően az idén több arató cséplőt vásárolt a megye mezőgazdasága, mint az elmúlt esztendőben: összesen körülbelül 210-zel gyarapodott a kombájnpark. Jóllehet vannak kisebb-nagyobb hiányok, a legfőbb eszközből, arató-cséplőből (SZK—5-ösből és SZK—6-osból ma is van kínálat, ezen tehát nem málhát az aratás. Tekintettel az üzemek aratás előtti beszerzéseire, az alkatrészellátás terén is megnyugtató a helyzet, különösképp annak figyelembevételével, hogy a debreceni MEZŐGÉP Vállalat megszervezte június 29- től augusztus 20-ig tartó ügyeleti szolgálatát, szükség esetén kurrens, de be nem szerezhető alkatrészek soron kívüli gyártását is vállalva. A megyei kombájnpark és szárítókapacitás jelentős mértékben különbözik s ez bizonyos feszültséghez vezethet. Sok múlik ezért a szárítás és a tárolás gyors, öszszehangolt elvégzésén. Megnyugtató, hogy a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat felkészült az átvételre, miközben saját szárítóberendezéseivel elsősorban a gyengébb eszközellátottságú üzemeket fogja segíteni. A tanácskozás résztvevői teljes egyetértésben állapították meg, hogy a megye mezőgazdasága mind eszközeit, mind tapasztalatait, mind szervezettségét tekintve felkészülten fogott a betakarításhoz, felkészültebben, mint az utóbbi évek bármelyikében, így úrrá lehet a pár hetes késés jelzette, kedvezőtlen körülményeken. Halogatni azonban a munkát most már nem lehet — minden elmulasztott óra újabb veszteség forrása lehet. Egyszersmind éljenek az üzemek a legbeváltabb munka- és üzemszervezésbeni tapasztalatokkal. Minden jó megoldást alkalmazni kell. S természetes, ebben a helyzetben a bérezési forma sent lehet kerékkötő: azt a formát kell választani, ami a leghatékonyabban szolgálja a gyors és minél kisebb veszteséggel járó betakarítást. A gépek nem állhatnak meg, a kombájnosoknak azonban így is érdekük kell, hogy legyen minőségi munkát végezni. Az aratókról való gondoskodás pedig legyen méltó kifejezője társadalmunk figyelmének, megbecsülésének. A kórusverseny mai programja A Bartók Béla nemzetközi kórusversenyen kedden megszülettek az első eredmények. A XX. századi versenyág vegyes karainak döntőjében a Novoszibirszki Akadémiai Kórus végzett az első helyen, második a Bratislavai Kamarakórus, a Könnyűipari Minisztérium Bartók Kórusa és a Pécsi Nevelők Háza kamarakórusa lett. A XX. századi versenyág ifjúsági (női, vegyes) kórusok döntőjében a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium KISZ-kórusa végzett az élen, második a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Kodály leánykara és a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium vegyes kara. Ma délelőtt 9 órakor a Bartók Teremben a XX. századi versenyág női karainak elődöntőjével folytatódik a verseny. Résztvevők: Budafoki Kamarakórus, Csokonai Művelődési Ház Tavasz Kórusa (Budapest), Volán 14. sz. Vállalat Vasvári Kamarakórusa (Székesfehérvár), Morva Tanítónők Kórusa (Brno, Csehszlovákia), Ho Si Minh Tanárképző Főiskola női kara (Eger), Silver Ring Choir of Bath (Anglia), Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatának leánykara. 11 óra, XX. századi versenyág, férfi karok — döntő. Résztvevők: Weerter Mannenkoor (Hollandia), Poznani férfikar(Lengyelország), HVDSZ Liszt Ferenc Férfikar (Budapest), Viipurin Lauluveikot (Finnország), Munkásőrség Központi Férfikara (Budapest). 13 óra: a pécsi Nagy Lajos Gimnázium Férfi Vokálegyüttesének bemutatója. 13.30 óra, XX. századi versenyág kamarakórusok — elődöntő. Résztvevők: Magyar Nemzeti Galéria Orgánum Kamarakórusa (Budapest), OKISZ Monteverdi Kamarakórusa (Budapest), Jenner Madrigalkreis (NDK), Pécsi lerelők Háza Kamarakórusa, Kammerkeret Camerata (Koppenhága, Dánia), SZMT Liszt Ferenc Kórus (Veszprém), Monteverdi Kamarakórus (Esztergom), Tanárképző Főiskola Vegyes kara (Pécs), Pesterzsébeti Csili Kamarkórus. 17.30 óra, XX. századi versenyág, női karok — döntő. 19.00 óra, Népek barátsága hangversenyek, Hajdúnánás: Cigales de Lyon (Franciaország), Medikus Klub Kamarakórusa (Klaipéda, Szovjetunió). Hajdúdorog: Market Harborough Singers (Anglia), Bratislavai Kamarakórus. 20.30 óra, esti hangverseny, Bartók Terem. A Debrecen város Tanácsa felkérésére készült kórusművek bemutatója. Kocsár Miklós: Gyermekkarok I—II—III. Csili- Csali nóták (ősbemutató). Előadja a VI. sz. Általános Iskola Ének-zene tagozata Gyermekkórusa (Miskolc). Balázs Árpád: Archaikus ének, Csamor Pro Béla Bartók: Két tájkép (ősbeutató). Előadja a Magyar Rádió és Televízió énekkara. Maros Rudolf: Messzeségek, Cseremisz népdalok (ősbemutató). Előadja a debreceni Kodály Kórus. Szokolay Sándor: Aforizmák (ősbemutató), Néger kantáta. Előadja a debreceni Kodály Kórus. Szakmunkásokat köszöntünk A Szellőző Művek hajdúnánási gyárában, az Alföldi Nyomdában, a BFK debreceni gyárában, a Magyar Gördülőcsapágy Művekben, a Hajdúsági Iparművekben és még más munkahelyen ezekben a napokban szakmunkásavató, -fogadó ünnepséget tartanak. Különös jelentősége van ezeknek az ünnepségeknek, hiszen most avatják szakmunkásokká a végzett fiatalokat, most fogadják az üzemek kollektívái az új szakmunkásokat. Az új szakmunkások nem most találkoztak ugyan először a fogadó munkahelyekkel. Szakmára, hivatásra felkészülésük, gyakorlati képzésük már az üzemi tanműhelyekben folyt, mégis maradandó élményt jelent számukra ez az ünnepélyes fogadás, amelyet a gazdasági és társadalmi szervezetek, a kibocsátó szakképző intézmények együtt tartanak. Az új szakmunkások fogadásának ünnepélyessége fontos esemény. Mégis hangsúlyozzuk, hogy a munkahelyek első rendű érdeke az ifjúsági munkaerő tartós megtartása, a fiatalok szakmai beválásának, társadalmi beilleszkedésének segítése. Napjainkban szükségszerűen előtérbe került az intenzív munkaerő-gazdálkodás, a munka- és üzemszervezés, a saját bázisra épített káderpolitika. Ez teszi társadalmilag elsősorban fontossá fogadásukat. Az ünnepségek után dolgos hétköznapok következnek. A velük való törődés, a jó emberi, munkahelyi légkör, az induláskor jelentkező problémákban való segítés jelentősen hozzájárulhat fejlődésükhöz, társadalmi aktivitásukhoz, pályánmaradásukhoz, mert a munkahelyi és társadalmi beilleszkedés sikere vagy kudarca a pályakezdő fiatal és az adott munkahely adottságai kölcsönhatásának az eredménye. Gazdasági feladatainkat jól képzett, munkáját és szakmáját szerető dolgozókkal valósíthatjuk meg eredményesen. Így a szakmunkásavató és -fogadó ünnepségek a fiatal pályakezdők beilleszkedésének tudatos segítése gazdasági, társadalmi célkitűzéseink sikeres megvalósításához járulhat hozzá. Dr. Sütő Sándor MUNKÁSLAKÁSOK ÉPÜLNEK Mint erről már korábban hírt adtunk, tovább épülnek a Szabadság útján a munkáslakások. Tető alá került az az épület, amelyik harminc lakást foglal magába. A napokban a programnak megfelelően egy második épület húsz lakásának szerkezeti elemeit rakják össze. Ezekkel egyidőben épül a három lépcsőházból álló hatvan családnak beköltözhető lakóház. Az épületek négyemeletesek. Nagy blokkos eljárással készülnek. A jelenleg már tető alatt levő harminclakásos épület a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat ez évi tervében szerepel. (Fotó: Kőszegity)