Hajdú-Bihari Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-206. szám)

1978-08-16 / 192. szám

I I hajdúM II I | 1 ■ I I i 1 I I I I ^^MIBGYI^ZOCIILIST MUNI r n SPa^ll JOU­BIHO MIEGYE^IZO­TS nGON MUIP I^^ Áru az utcán Mindenki tudja: az ut­cai elárusító helyek alig­ha keltik a legesztétiku­­sabb látványt. Különösen nem azok a standok, amelyek egyaránt árul­nak gyümölcsöt és zöld­séget, tojást és burgo­nyát. Reggel még csak­­csak látszik rajtuk a ren­dezettség, a friss és vá­lasztékos áru nem rí ki különösebben a környe­zetből. Délután és estefe­lé viszont már eléggé magukon viselik a zilált­ság állapotát. Az áru is, a rend is fogyóban s a maradékban inkább a rá­­­­utaltság mintsem a gusz­tus válogat. A helyzettel azonban mégis meg kell alkud­nunk. A szükség hozta­­ létre s tartja fenn ma is ezeket az elárusító helye­ket. Nem azért vannak, hogy tájképi mivoltuk­kal inspiráljanak, hanem azért, hogy az áruellátás- ,­ban, a bevásárlásban se­­e­gítsenek. S ez hasznos, ezért legtöbbjét csak di­csérnünk lehet. Az árusítási nehézsé­get i­s különösen zöld­ség- és gyümölcsfélék­ből — növeli, hogy a belváros közepén levő zöldségboltot most tata­rozzák, annak a forgal­ma kiesik. Márpedig eb­ben a körzetben sok a hivatal, az intézmény s még több az olyan bolt, ahol azok a háziasszo­nyok dolgoznak, akik munkaidő után szeretné­nek némi zöldség- vagy gyümölcsfélékhez hoz­zájutni. Az utcai elárusítóhe­lyek tehát még sokáig működni fognak. Épp ezért talán nagyobb gon­dot kellene fordítani rá­juk, jobban kellene tö­rődnünk velük. Az áru­ellátásra, az árukészlet­re gondolunk elsősorban. Apróságnak tűnik, de nem ártana megvalósíta­ni: nemcsak reggel, de a délutáni órákban is szer­vezni kellene az után­pótlást, azokra is gon­dolván, akik munkaidő után indulnak beszer­ző körútra. Igaz, ezek az elárusító­­helyek leginkább egy­­egy üzlet szervezésében, felügyelete mellett vég­zik kiegészítő tevékeny­ségüket, így aligha lehet elvárni tőlük, hogy önál­ló beszerzőkkel dolgozza­nak, rendszeres felvásár­lóik legyenek. Ha azon­ban szervezett segítséget kapnának, ez nemcsak választékukban, de külső megjelenésükben is sokat javítana. A lakosság zöldség- és gyümölcsellátását a rend­kívüli tavasz s a talán még rendkívülibb nyár komolyan befolyásolja. Készek a primőrök, s a szabadföldi termékek va­lójában még majd most jelentkeznek. Minden al­kalmat és lehetőséget meg kell tehát ragad­nunk, hogy a fogyasztók igénye kielégítést nyer­jen. S ebben sokat segít­hetnek az utcai elárusí­tók is. Mikrobiológusok nagygyűlése Debrecenben Jelentős tudományos ese­mény színhelye lesz Debre­cen: a Magyar Mikrobioló­giai Társaság 1978. évi nagy­gyűlésének 12 év után ismét a Debreceni Orvostudományi Egyetem ad otthont. Az éven­te megrendezésre kerülő nagygyűlésen elsősorban a hazai mikrobiológus szakem­berek vesznek részt, s a ha­zai kutatások legkülönbözőbb területeiről és eredményeiről hangzanak el előadások. Az augusztus 24-én kezdő­dő háromnapos nagygyűlés­ről dr. Váczi Lajos profesz­­szor, a DOTE mikrobiológiai intézetének igazgatója, a Ma­gyar Mikrobiológiai Társaság elnöke a következőket mond­ta: — A mikrobiológia tudo­mánya százéves múltra te­kint vissza. E tudomány mű­velői, hazai szakemberei ala­kították meg 27 évvel ezelőtt a Magyar Mikrobiológiai Társaságot, amelynek első elnöke Manninger Rezső volt. A társaság összefogja az emberi, állatorvosi, mezőgaz­dasági és ipari mikrobiológia szakembereit. Évenként nagygyűlést tartunk, négy­­évenként pedig nemzetközi kongresszuson számolunk be a tudomány pillanatnyi hely­zetéről, távlatairól. A hazai nagygyűléseknek elsősorban az a célja és rendeltetése, hogy a hazai mikrobiológiai kutatások legfrissebb ered­ményeit, s az e területen dolgozók egymás munkáját mind jobban megismerjék, és ennek következtében még eredményesebben dolgozza­nak e rendkívül fontos tudo­­m­ányágban. A társaság elnöke elmond­ta, hogy a most következő, a debreceni nagygyűlésen 153 bejelentett előadás hangzik el, s mintegy 300 mikrobioló­gus szakember részvételére számítanak. A megnyitó után az első napon, plenáris ülé­sen négy összefoglaló előadás lesz: Béládi Ilona profesz­­szornő a víruskemoterápia fejlődéséről és lehetőségeiről, Ferenczy Lajos professzor a mikroorganizmusok fúziójá­ról, biológiai jelentőségéről, Kecskés Mihály, az MTA ta­lajtani és agrokémiai kutató intézetének igazgatója a xe­­nobiotikumok és a mikroor­ganizmusok közötti kölcsön­hatásról tart előadást, pro­fesszor dr. Szent-Iványi Ta­más akadémikus pedig az új­szülött állatok vírusos gast­­roenteritiseiről ad összefog­lalást. A nagygyűlés másik két napján szekcióüléseken folyik majd a munka. A nagygyűlés ideje alatt a Magyar Mikrobiológiai Tár­saság, a DOTE, a MTA Deb­receni Akadémiai Bizottságá­nak Orvosi Műszerfejlesztési Bizottsága és az ARADIM­­PORT nemzetközi laborató­riumi műszerkiállítást rendez a DOTE elméleti tömbjének előcsarnokában, amelyen tíz ország — köztük hazánk — cégei mutatják be a termé­keiket. A kiállítás augusztus 24-én 9-től 18 óráig, 25-én és 26-án pedig 9-től 13 óráig te­kinthető meg. A kiállító cé­gek augusztus 24-én 13.30— 14.30 között bemutatót tarta­nak. F­ejlődő országok atomkutatói Debrecenben Augusztus 14-én háromhe­tes továbbképző tanfolyam indult tizenhat fejlődő or­szág vezető atomkutatói szá­mára a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem kísérleti fizikai tanszékén. A kutatók előadásokat hallgatnak a neutrongenerá­torok aktuális tudományos és gyakorlati alkalmazásá­ról, továbbá önálló kísérlete­ket végeznek a tanszék nuk­leáris eszközeinek felhaszná­lásával. A továbbképző tanfolya­mot az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynöksége kezdeményezte. Új szaküzletek Debrecenben A Hajdú-Bihar megyei Élelmiszer-kiskereskedel­mi Vállalat két új szaküzle­tet nyitott augusztus 15-én Debrecenben: a Vörös Had­sereg útja 75. szám alatt bé­biétel- és tejtermék-szaküz­­let, a Vörös Hadsereg útja 79. szám alatt pedig vágott­­baromfi-szaküzlet várja a vásárlókat. A bébiétel- és tej­termék - szaküzletet a zöldség- és gyümölcsbolt helyén alakí­tották ki. A bolt alapterüle­te 83,5 négyzetméter, a beru­házási költség 629 ezer fo­rint. A szaküzlet KISZ-véd­­nökséggel készült el és KISZ-védnökséggel üzemel. A boltban a négytagú XI. VIT ifjúsági brigád dolgozik­­ két műszakban. A vágottbaromfi-boltot a tejbolt helyén alakították ki. Alapterülete 61 négyzetmé­ter. A beruházási költség kö­zel 300 ezer forint volt, ebből gépi berendezések beszerzé­sére mintegy 200 ezer forint­­ fejlesztési alapot használtak fel. Ez a bolt is két műsza­­­­kos. A szaküzletek új szintű mi­nőségi változást hoznak a kereskedelembe, megjele­nésük a kereskedelempoli­tikai célkitűzések gyakorlati megvalósítását jelenti. Pél­dául a bébiétel- és tejtermék­­szaküzletben a kismamák és a gyermekes szülők a teljes áruskálával egy helyen ta­lálkozhatnak : a polcokon ápolási cikkeket, bébiétele­ket, tápszereket találnak, szörpökből, üdítő italokból, tejtermékekből válogathat­nak, de játékok, édességek és sütemények is kaphatók. (Az új szaküzlet szerencsés he­lyen nyílt meg, nem messze innen bébiruházati cikkeket árusítanak. Az új vágottbaromfi-szak­­üzlet a profilba vágó vala­mennyi baromfiféléből kí­ván dús választékot biztosí­tani a lakosságnak. A szakemberek az átalakí­tási munkákat dicséretes gyorsasággal végezték el: a bébiétel- és tejtermék-szak­­üzlet három hét alatt, a vá­gottbaromfi-szaküzlet pedig egy hét alatt készült el! A következő szaküzlet, a konzervipari mintabolt szep­tember elsején nyílik meg a Vörös Hadsereg útja 19. szám alatt. Az új vágottbaromfi-bolt A bébiétel- és tejtermékbo­lt részlete léorogidőben az Állami Biztosító megyei igazgatója A nyár végéig tart a biztosítási csúcsidőszak. Augusz­tus derekáig lehet számottevő eredményt elérni az új szerződések kötésében, később már másra fordítják az emberek a pénzüket. A betakarítást követően rendező­dik a mezőgazdasági nagyüzemek kárbejelentésének sorsa is. Munkában épp ezért nincs hiány. K. Szabó Gábor, az Állami Biztosító Hajdú-Bihar megyei Igaz­gatósága vezetőjének asztalán reggelente halomnyi le­vél tornyosul. — A posta átnézése után a legfrissebb kárbejelen­tések, jegyzőkönyvek másolatait tekintem át. Az osz­tályvezetőkkel, a vezető jogtanácsossal való pár perces beszélgetés során rengeteg új, megoldani való kérdés vetődik fel. Ma délelőtt a lakossági biztosítások, a díj­bevételek és kifizetések alakulásáról beszélgettem az illetékesekkel. Az év első hét hónapjában, mindent ösz­­szevetve közel 96 millió forintnyi díjbevételünk volt. Ez 11 százalékkal nagyobb a múlt év azonos időszakában elért eredménynél és nincs benne a gépjármű-biztosítá­sok díjbevétele. Ez utóbbi az országos „kasszába” kerül. A lakossági díjkifizetésünk 17 százalékkal növekedett, meghaladta a 31 millió forintot. A lakossági biztosítások két legfontosabb területe a 80 forintos CSÉB bevezetése, és az új lakásbiztosítás. Az új szervezésű csoportos életbiztosítást a nagyobb lét­számú üzemekben kezdtük el szervezni, és már közel öt­ezren rendelkeznek is a felemelt járadék kifizetését iga­zoló kötvénnyel. Megyénkben nagy hagyományai van­nak a csoportos életbiztosításnak, megközelítőleg 10 százalékos a szervezettség. A bővített kockázatú új lakásbiztosítást, amely 25-féle kárra terjed ki, s a megrongálódott bútorokat új értéken téríti, már 40 ezren kötötték meg. A régi, szőkebb kö­rű kárszerződéssel 60 ezren rendelkeznek. Egy sokgyerekes család várakozott rám, nem tudtak­­ hazautazni, épp ez a 400 forintjuk hiányzott, amely az egyik családtag kéztörése miatt járt nekik. Ezt követően egy fiatal dolgozónk gyermekének bölcsődei felvétele ügyében kellett segítenem, majd Budapestről telefonál­tak, hogy szeptember közepén igazgatói tanácsülés lesz, az ügyfélszolgálat továbbfejlesztéséről. A mezőgazdasági nagyüzemeknek kifizetett összegek­ről, a károk várható alakulásáról számolt be az ille­tékes osztályvezető az ebédet követően. Megyénk me­zőgazdasági nagyüzemei 64 ezer hektárnyi kárt jelen­tettek be, ezek egy részét már szemléztük, a többit fo­lyamatosan szemlézzük. Előlegként jelentős összegeket fizettünk ki. A hajdúhadházi Bocskai Tsz 2,2 millió fo­rintot, a hajdúsámsoni Rákóczi 1,5, a görbeházi Béke Termelőszövetkezet 1,2 millió forint előleget kapott. Természetesen a növény- és állatkárok ez évi kifizeté­séről csak az év végén adhatunk számot, a betakarítást követően. Eddig több millió forintot fizettünk ki előleg­ként, például a berettyóújfalui járás gazdaságainak összesen 12 millió forintot. A turistaforgalom jelentősen megnövelte a gépjár­műkárok számát is. Július végéig 4800 bejelentés érke­zett, ez a tavalyinál majd 30 százalékkal több. A kár­­felbecslő és az ügyfélszolgálat dolgozói nehéz körülmé­nyek között dolgoznak. Ráadásul egy összeütközésnek gyakran három-négyszeres a dokumentációja, hiszen a két autós többféle biztosítással rendelkezik. A napot az ifjúsági parlament előkészítése zárta, az ifjúsági felelőssel beszéltem meg az előzetes beszámoló­­kért Hajdú István­Fotó: Kalmár István Naponta 20—25 kárvallott keresi fel az Állami Biz­tosító Szabadság úti irodáját Sustyák János kárbecslő egy most érkezett, karambo­los Trabantról készít jegyzőkönyvet

Next