Hajdú-Bihari Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-24. szám)

1979-01-17 / 13. szám

I I HAJDÚ-1 1 I 1 | 1 | I 1 i­an^1 l i 1 I I I I I M II MAGYAR SZOCIALIST!MUdÚSPORT BUDU-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGfIMljK 1BP1I1 | Önzetlenül a közösségért A szocialista építő­munka mindannyiónkra nagy feladatokat ró. E megállapítás első pilla­natra közhelynek tűnik, s az is marad, ha csak a dolgok felszínénél mara­dunk, ha a valóságnak csak a felületét látjuk. Ám, ha az összefüggések belső lényegére összpon­tosítunk nagyon is nyil­vánvaló, hogy a tartalmi minőség miből és hogyan áll egybe. Mert vessünk csak egy pillantást idei tennivalónkra. Mindany­­nyian tudjuk: ha azt akarjuk, hogy az év végi zárszámadáskor jó lel­kiismerettel tekintsünk vissza az elmúlt évre, bi­zony már a kezdet kezde­tén meg kell fognunk a munka nehezét. Nem ál­tathatjuk magunkat amo­lyan patópálos legyintés­sel, hogy ej, ráérünk ar­ra még, mert a napok gyorsan múlnak s köny­­nyen belegabalyodha­tunk a magunk tunyasá­gába. Viszonylag egyszerűbb­nek tűnik a helyzet, ha a kötelesség oldaláról köze­lítjük a fentebbi meg­állapítást. A társadalmi munkamegosztásból kö­vetkezően kinek-kinek megvan a maga feladata, s magatartás, sőt becsü­let dolga, hogy az elvárá­soknak hogyan felelünk meg. Lehet jól, és lehet csak tessék-lássék meg­felelni feladatainknak. Dolgozhatunk szorgalma­san, felelősségérzettel, de dolgozhatunk úgy is, hogy az egész jelenlétünk csak alibi, amolyan lát­szattevékenység. Aligha kell mondanunk, hogy társadalmunk melyik hozzállást igényli. A konkrét, tehát a mér­hető munkaterületeknél azonban vannak rejtet­tebb területek is. Olya­nok, amelyek igénye be­lőlünk sarjad, olyanok, amelyek a társadalom egészének a szellemi ér­tékrendjébe tartoznak. Például sokszor leírjuk és sokszor beszélünk róla: társadalmi munka. Igaz, sokan ezen is azt értik, s kizárólagosan azt értik, ami pénzben, anyagiak­ban k­ifejezhető. Járdaépí­tés, parkosítás, hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük. Félreértés ne essék: ez is mind-mind társadalmi munka. Hasz­nos, szükséges, csak kö­szönet, elismerés jár érte. De­ van a másik, az olyan jellegű társadalmi munka is, amely által közgondol­kodásunk nemesedik, tu­datunk változik. S hányan és mennyien dolgoznak ilyen minőség­ben is. S ha úgy tetszik rangrejtve,d önzetlenül, a közösség érdekében. Rá­juk talán kevesebb fény esik, s bizony, nem egy­szer a háttérben marad­nak. Nem az a fontos a számukra, hogy róluk es­sék szó, hanem az, hogy gondolkodásuk formálód­jék tevékenységük által. S ők ott vannak a közmű­velődés mindennapjaiban, ízlést formálnak, szemlé­letet alakítanak. Mozgósí­tással, szervezéssel, a gon­dok, a problémák továb­bításával. Megérdemlik az elisme­rést, sőt a figyelmünket­­!_la.________________ A mezőgazdasági könyvhó­napra hirdetett könyvek kö­zül egyebek közt már itt láthatjuk A fenyők termesz­tése és a fenyőgazdálkodás című könyv második, átdol­gozott, bővített kiadását (Akadémiai); Madaras And­rás Erdészeti politika című munkáját (Akadémiai); Gönczi István Üzemi rend­szerek iparosodó mezőgazda­ságunkban című könyvét (Közgazdasági); az Élő örök­ségünk sorozatból a Géneró­zió, génbank című könyvet (Mezőgazdasági); Göblös G.—Jakab B. A szőlő gépi szüretelése és feldolgozása című munkáját (Mezőgazda­­sági) stb. A kiállítást és a hozzá kap­csolódó szakmai napot Dru­cker Tibor, a Könyvértékesítő Vállalat igazgatója nyitotta meg, vázolva a rendezvény alapjául is szolgáló törekvé­seket, gondolatokat. Elmond­ta, hogy az elmúlt évtizedek hazai kulturális fejlődésében épp az az egyik legsikere­sebb vonulat, amely a könyv­höz kapcsolódik. Beszédesen bizonyítják ezt a számok is. Amíg 1950-ben körülbelül 250 millió forintért vásárol­tak Magyarországon köny­vet, az elmúlt esztendőben már körülbelül 2,3 milliár­dért. Eszerint 1978-ban 8-9 megvásárolt könyv jutott egy-egy olvasóra. Külön ör­vendetes, hogy a 2,3 milliárd­­ból 200 millió forintnyi érté­kű könyvet a könyvtárellátá­­si főosztály hozott forgalom­ba, sikerült tehát előbbre lépni e mindmáig legtöbb gondot felvonultató területen is. A könyvtárellátás mellett megnőtt a rangja a szövet­kezeti könyvellátásnak, bár az elmúlt évben a Művelt Nép vidéki városi forgalma, illetve a fővárosi könyvfor­galom nőtt dinamikusabban. Az eredmények, az a tény, hogy hazánk a könyvkiadást és a könyvek olvasottságát tekintve egyaránt a világ él­vonalában található, nem vonhatják el figyelmünket a kétségtelenül meglevő hiá­nyosságokról. Sikerült fel­keltenünk — talán nagyon is nagy mértékben — az embe­rek érdeklődését, sikerült megnövelni az igényt, növe­kedett a könyvkiadás diffe­renciáltsága, szinte korlátla­nok a lehetőségek, mondta Drucker Tibor, ugyanakkor azonban, sajnos, nem fejlő­dött megfelelő mértékben a könyvkereskedelem szerke­zete, sem­­ adatfeldolgozásá­ban, sem szállítási eszközei­ben. Kifejezetten nagy gond, hogy a könyvtárak lassan jutnak hozzá az új könyvek­hez. A fáziskésés általában egy hónap, olykor azonban ennél is több. A területen dolgozó szakemberek erejük megfeszítésével kénytelenek dolgozni, hogy valamelyest csökkenjen a feszültség. Per­sze a nyomdák szállítása is kritikán aluli. Jellemző pél­dául, hogy tavaly, az év végi könyvvásár idejére ígért mintegy 180 könyvből 30—40 meg sem jelent, illetve mostanában jut el a könyvesboltokba. Ilyen és ehhez hasonló elmaradá­saikkal a nyomdák hallatla­­­­nul nehéz helyzetet tudnak­­ teremteni a kereskedelem­ben. Hasonló kritikai észre­vételeket tett a Könyvérté­kesítő Vállalat igazgatója az igényeket rosszul felmérő prognózisokról. A könyvter­jesztésben dolgozók fő gond­ja ma tulajdonképpen a könyvek példányszámának a reális igényekhez való köze­lítése, illetve annak elérése, hogy a könyv a lehető leg­gyorsabban tegye meg az utat a nyomdától az olvasó­ig. Drucker Tibor megnyitó előadását követően Gallyas Csaba, a Mezőgazdasági Könyvkiadó irodalmi vezető­je ismertette a könyvkiadó tevékenységét, illetve a könyvhónapra megjelenő ki­adványokat. A délután folya­mán a program szakmai vi­tával folytatódott. A mai program két fő té­mája a könyvtárellátó, illet­ve a szövetkezeti főosztály tevékenysége. A kiállított könyvek helyben megrendel­hetők. Előzetes a mezőgazdasági könyvhónaphoz Szakmai nappal egybekötött könyvkiállítás nyílt Debrecenben Már az idei (februári) mezőgazdasági könyvhónap újdonságaiból is ízelítőt ad a közönségnek az a mezőgazdaságikönyv-kiállítás, amely tegnap, kedden délelőtt nyílt meg Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Művelődési Központban. A különböző témákat összefoglaló tablókon ki-ki megtalálja az érdeklődésének megfelelő könyvet: a Me­zőgazdasági, a Műszaki, az Akadémiai, valamint a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó által gondozottakat egyaránt. Segítik a tájékozódást az Agroinformnak a kiállítás­hoz mellékelt kiadványai. A hagyományos kiállítási tablók (kézikönyvek, növényter­mesztési, állattenyésztési szakkönyvek stb.) mellett külön csoportosították a kiállítók az élelmiszeripar, a háztáji gazdálkodás, a gyümölcstermesztés új könyveit. A kiállítás egy részlete Drucker Tibor megnyitja a könyvhónapot — A közönség A múlt hét végi és a hét eleji nagy havazás el­lenére a megye távolsági­­busz-közlekedésében na­gyobb fennakadás nem volt. A Volán 6. számú Vállalatától kapott tájé­koztatás szerint átlago­san 10—15 percet késtek a helyközi buszjáratok, ahol bekötő utakat is igénybe kellett venni, ott a késés ennél valamivel nagyobb volt, csakúgy, mint a más megyék székhelyeit érintő jára­toknál. A rossz útviszo­nyok ellenére minden já­rat elérte a célállomást. Műszaki hiba miatt tör­tént néhány járatkiesés, amin — szükség esetén — kisegítő járatok indí­tásával segítettek. A havazás országszerte ne­hezíti ugyan a közúti forgal­mat, de Budapesten viszony­lag zavartalanul közleked­hettek kedd reggel a jármű­vek, a buszok, a trolik és a villamosok is. A Ferihegyi repülőtér ki­futó­pályáját is szünet nél­kül tisztítják, így a délelőtti órákban is egymás után szál­hattak le és fel a repülőgé­pek. A távolsági buszjáratokat viszont nagymértékben aka­­­dályozza a Dunántúlon és­­ más országrészekben tombo­ló hóvihar. Bár az ország­­­­utakat is teljes erőbevetéssel­­ takarítják, Győr, Vas, Veszp­rém, Komárom megyében, főleg az alsórendű utak jár­hatatlanok a havazás, hófú­vás miatt. Az ÚTINFORM reggeli jelentése szerint a hóeltakarítást a sok elakadt autó is késlelteti. A főutak burkolata általában latyakos, hókásás, Baranya, Bács-Kis­­kun, Borsod, Fejér, Pest, Szolnok megyében síkos. A Volán autóbuszai — a tröszt tájékoztatása szerint — álta­lában 30 percet késnek. Győr megyében 397, Veszprém megyében 86, Vas megyében 81 járat nem indulhatott el. Vas megyében csaknem száz települést zárt el a kül­világtól a hóvihar. Ide terep­járók, traktorok és más jár­művek szállították reggel a kenyeret, péksüteményt és más élelmiszert. Hasonló­képpen gyűjtötték be a tejet is, hogy a feldolgozó üzemek­ben ne legyen fennakadás. A mentők rendkívüli erőfe­szítésekkel, kerülő utakat is igénybe véve teljesítik szol­gálatukat. A szombathelyi vasútigazgatóság nyugat­magyarországi területén hó­törővel biztosították az utat a bakonyi vonatoknak, hogy a dudari bányászokat mun­kahelyükre szállíthassák. A Szombathely—Budapest vo­nal bakonyi szakaszán hó­munkások tisztítják a pályát és a váltókat. A vonatok ké­séssel közlekednek. Elakadt autóbuszok, tej­szállító gépkocsik és sze­mélyautók kiszabadításán dolgoznak a hómarók Komá­rom megyében, elsősorban a bakonyi térségben. Erre a vi­dékre összpontosította erejét a KPM megyei igazgatósága. A Szák-Szend, Császár és Bakonyszombathely térségé­ben a hétfő éjszakai órákban elakadt több, bányászokat szállító autóbusz, így utasaik csak hosszas gyaloglás után értek haza. Ugyanebből a térségből kedd reggel nem érkeztek meg Oroszlányba a bányászjáratok. A 18-as szá­mú Volán gépekkel és mun­kásokkal sietett az utakon dolgozók segítségére. A nehéz helyzetre jellemző, hogy helyenként kétméteres­­ hótorlaszokon kell a gépek­kel áttörni. Dorogra és Tata- S­bányára egyébként rendben­­ megérkeztek a bányászjára­­■ tok. (Folytatás a 7. oldalon) Nem volt nagyobb fennakadás a megyében a távolsági buszközlekedésben Hóakadályok nehezítik a közlekedést az országban A Veszprém megyei Zirc környékén a honvédség segít egy elakadt teherautó kiszaba­dításában MBS SZAMUNK TBRTfILMIBŐL: HULLÁMVÖLGYBEN A HAZAI RIZSTERMESZTÉS BIZTOSÍTOTTAK A VÍZELLÁTÁST ÚJ ÜZEM A HATÁRBAN (3. oldal) „ÉN KÖNYVELŐ NEM LESZEK .. (4. oldal) A KODÁLY KÓRUS WALESI HANGVERSEN­YKÖRÚTJA AFRIKAI ÉS SPANYOL RITMUSOK (5. oldal)

Next