Hajdú-Bihari Napló, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-17 / 113. szám

-CarolCoiv' : VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I ' ' ' c­sutöptók I­ 1Hi ^ v NÉHÁNY GONDOLAT _______________________________________________________________________________________ AZ AMATŐR SZÍNPADOK mmmjmcm mii szamunk tartalmából: í M Fi flJlLin EGY EXPORTÁLÓ KÖZÉPÜZEM ■ ■■■■■■■ oldal) í NEM ■bbihhhíh ■■ S^ülLE^ÜNK' írásbeli A középiskolák végzős diákjai valóban most búcsúzkodnak az Alma Matertől. Négy év emlé­­ke-élménye végleges kö­tést kap, a tartozás, pon­tosabban az odatartozás szálai végképp egymás­hoz forranak, s miközben mindinkább valóság lesz a különválás bizonyossá­ga, egyre jobban kivilág­lik, hogy a sokszor ter­hesnek, nyűgnek tar­tott kapcsolat elszakítha­tatlan. Ez a fordított elő­jelű összetartozás iskola és diák örök meghittsé­ge, amiből nemcsak a ha­gyomány, hanem az ál­landóan megújuló jelen is épül. S nemcsak s fő­leg nem a nosztalgia kö­tőanyagából. Mert a bal­lagás ünnepi virága ha­mar elhervad a gomblu­­kakban, sőt a különböző beszédek bölcs tanácsai is megfakulnak, de mind­az, ami még az iskola közvetlen lényege, kitö­rölhetetlen, így kitörölhetetlen az írásbeli érettségi­ meg­annyi mozzanata is. Gondoljunk csak hajdani magunkra! Milyen és mennyi izgalommal mér­tük végig az iskolához vezető utat azon töp­rengve, hogy mi lesz a tétel. Könnyű lesz? Ne­héz lesz? Vers lesz? Pró­za lesz? Mind-mind át­villant rajtunk, s aztán mielőtt még teljesen el­­gyávítottuk volna ma­gunkat, a táblára került a címlista, s mivel bizo­nyosság lett, már csak azon kellett töprenge­nünk, hogy ezt vagy azt válasszuk. Persze az érettségit — s így az írásbelit is — bi­zonyos misztikum lengi be. Évek, évtizedek óta nő körötte ez a sejtelem, s mire konkrét élményünk­ké és tennivalónkká vá­lik, olyan fények lengik be, mint a Kalevala tá­jait. Jó és kell is ez a rá­játszás, ez a felnagyító ceremónia. Rangot nyer általa, s külsőségeiben mindenképpen ünnep­ként öröklődik, megille­­tődésre s ezáltal komoly­ságra is indítva a diákokot. Tartalmilag ugyanis az lesz, az marad, amivé a diák és a tanár előké­szítette. A megszerzett s a jól átadott tudás első nagy erőpróbája, ahol is a tanítvány és a mester egyaránt mérlegre téte­tik. Igaz, a diáknak — míg a padra hajlik, s a tétel megannyi mozzanata fö­lött tűnődik — kisebb gondja is nagyobb annál, mintsem hogy a dolgok varázslatán és összefüg­gésén tűnődjék. Neki ez­úttal meg kell és át kell élnie azt, amiből majdan tanulság születik. Ha egyiket befejezte, követ­kezik a másik, s gyorsí­tott menetben, tantárgy­ról tantárgyra, amikor is a napok szinte egymás sarkára lépnek. S mire észreveszi, véget ért az írásbeli, nyakán a szóbe­li. Azzal kezdtük: a kö­zépiskolák végzős diák­jai valójában most bú­csúzkodnak az Alma Ma­tertől. Igen, s a búcsú azért olyan feledhetet­len, mert véglegessé te­szi az odatartozást. Kiváló címet kapott a hajdúböszörményi II. Kongresszus T­ermelőszö­vetkezet Negyedszer nyerte el a hajdúböszörményi II. Kong­resszus Tsz a Kiváló Szövet­kezet kitüntető címet. A ki­tüntetést tegnap, május 16- án ünnepi küldöttgyűlésen adták át, amelyen a termelő­szövetkezeti küldötteken kí­vül megjelentek dr. Szabó Imre, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnöke, dr. Tóth Já­nos, a hajdúböszörményi vá­rosi pártbizottság első titkára, Patakvölgyi Rudolf, a városi tanács elnöke, Tóth Imréné, a megyei termelőszövetkezeti szövetség osztályvezetője, va­lamint a társgazdaságok, vál­lalatok és intézmények kép­viselői. Boros András, a termelő­­szövetkezet pártszervezetének titkára nyitotta meg az ün­nepséget, majd Oláh Zsig­­mond, a II. Kongresszus Ter­melőszövetkezet elnöke mon­dott ünnepi beszédet. Elöljá­róban azt hangsúlyozta, hogy a termelés, a gazdálkodás eredményességének forrása és alapja mindenekelőtt a jól szervezett, fegyelmezett mun­ka volt az elmúlt gazdasági évben is. A továbbiakban arról be­szélt a szövetkezet elnöke, hogy az utóbbi években ki­egyensúlyozott, egyenletes fejlődést ért el a szövetkezet mind a termelésben, mind a korszerűsítésben és az irá­nyításban. A közös gazdaság következetesen igyekszik al­kalmazni és megvalósítani a korszerű eljárásokat, módsze­reket. Évről évre nő azoknak a gépeknek a száma, ame­lyek elsősorban az emberi munka könnyítését, a korsze­rű talaj­művelést, vetést, nö­vényápolást és betakarítást­ teszik lehetővé. Az elmúlt év a szövetkezet gépparkjának mennyiségi és minőségi vál­tozását hozta. Elmondhatjuk — hangsúlyozta a tsz elnöke —, hogy gépesítésünk szín­vonala megfelel a korszerű igényeknek, a mai termelési követelményeknek. Ünnepi beszédében a ter­melőszövetkezet elnöke ki­emelte a vezetés színvonalá­nak jelentőségét. Az elmúlt évben stabillá vált a vezetés — állapította meg Oláh Zsig­­mond. — Jó eredményt tar­tósan csakis úgy lehet elér­ni, hogy a szorgalmas tagság és a kiegyensúlyozott, hozzá­értő vezetés együttesen hajt­ják végre a feladatokat. Az elért eredmények jövőbeni fokozásának tehát elsődleges feltétele, hogy a vezetés szín­vonala állandóan emelked­jen, a vezetők ismeretei — szakmai, politikai és emberi ismeretek egyaránt­­ állan­dóan gazdagodjanak. Ez is a korszerűsítés alapja. A termelési eredményekről szólva az elnök elmondta, hogy az országos és a megyei átlag felettiek voltak az el­múlt évben. Búzából a leg­magasabbat tavaly érték el eddigi történetük során: 53,2 mázsát hektáronként, emel­lett vetőmagbázis-gazdaság­­ként 340 vagon vetőmagot termeltek 25 millió forintos termelési értékben. Tíz száza­lékkal termeltek többet az előző évinél zöldségfélékből, gyümölcsből is, közel 100 va­gonnal, amelyből exportra és belföldi fogyasztásra egyaránt jutott. Fontos feladatának tekinti a szövetkezet a lakos­ság jó áruellátását is, amit az elmúlt évben jól oldottak meg. Tizenegy százalékkal növelték a hústermelést, ta­valyi eredményük 114 vagon hús. Összességében a szövetke­zet elmúlt évi termelési érté­ke 113 millió forint volt, az egy főre jutó személyes jöve­delem pedig átlagosan 6,7 százalékkal növekedett. — Termelőszövetkezetünk az elért jó eredmények elle­nére még sok kihasználatlan tartalékkal rendelkezik — mondta az elnök. — Rajtunk múlik, hogy szellemi és fi­zikai képességeinket, kapaci­tásunkat milyen hatékony­sággal hasznosítjuk. Ahhoz, hogy a szövetkezetünket to­vábbra is a fejlődés jelle­mezze, elsősorban a munka- és technológiai fegyelem ja­vítása szükséges minden te­rületen. Nem szabad megfe­ledkeznünk a korszerű tech­nikai feltételeken túl a ter­melés legfontosabb tényező­jéről, a dolgozó emberről, munka- és életkörülményei­ről. Mint eddig, a jövőben is alapvető feladatunk, hogy gondoskodjunk szövetkeze­tünk tagjairól, — természete­sen nyugdíjasainkról is —, munkájukat, életüket tegyük könnyebbé és szebbé. Egy percre sem szabad megfeled­keznünk róluk, hiszen szövet­kezetünk ereje éppen ember­­központúságánal­ rejlik. Az ünnepi beszéd után dr. Szabó Imre szólt a terme­lőszövetkezet tagságához, méltatva azt a munkát, ame­lyet az elmúlt esztendőben végeztek, s amelynek alapján ismételten a legjobbak közé kerültek. Gratulált az elért eredményekhez, majd átnyúj­totta Oláh Zsigmond tsz-el­­nöknek a Kiváló Szövetkezet címet tanúsító oklevelet. A megyei tanács elnöke ezt kö­vetően TOT-díjat és minisz­teri kitüntetéseket, Oláh Zsigmond pedig Kiváló Dol­gozó kitüntetéseket és okleve­leket nyújtott át a legjobban dolgozó tsz-tagoknak. Az ünnepi küldöttértekez­let után a szövetkezet veze­tősége határszemlére hívta meg az ünnepség résztvevőit. MEGYEI FÓRUMÁRÓL A Zycie Partii osztályvezetőjének hajdú-bihari látogatása Szerdán délelőtt négynapos hajdú-bihari látogatásra Deb­recenbe érkezett Witold Les­ki, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak folyóirata, a Zycie Partii osztályvezetője. A Pártélet vendégeként Magyarországon tartózkodó vezető újságírót hajdú-bihari látogatására el­kísérte Mihók Sándor, a Pártélet mezőgazdasági ro­vatvezetője is. Witold Leski megyei programja során elő­ször az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságára látoga­tott. Itt Magyar József, a me­gyei pártbizottság titkára fo­gadta és tájékoztatta a ven­déget a megye életéről. A tájékoztatón részt vett dr. Onosi László, a Hajdú-bihari Napló főszerkesztője és dr. Jakab Tamás, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztály­­vezetője is. Magyar József tájékoztató­jában bemutatta Hajdú-Bihar megyét, szólt a legjelentő­sebb ipari és mezőgazdasági üzemekről, a megye legfonto­sabb termelési és gazdálko­dási sajátosságairól. Witold Leskit különösen saját szak­területe, a mezőgazdaság ér­dekelte. Ezzel kapcsolatban számtalan kérdést tett fel, amelyekre a tájékoztatón részt vevő vezetők válaszol­tak. A lengyel pártfolyóirat mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari osztályának vezetője to­vábbi programja során okta­tási intézményeket, mező­­gazdasági és élelmiszer-ipari üzemeket, termelőszövetke­zeteket keres fel. Különösen kíváncsi a tudomány és a gyakorlat kapcsolatára a me­zőgazdasági ágazatban. Magyar József tájékoztatja a vendéget Gyenes András fogadta a vietnami békekü­ldöttséget Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szerdán fogadta a vi­lágbékéért küzdő vietnami bizottság küldöttségét, amely Tran Hoai Namnak, a bi­zottság elnöksége tagjának, a vietnami szolidaritási bi­zottság főtitkárának veze­tésével az Országos Bé­ketanács meghívására tartóz­kodik hazánkban. A szívé­lyes, baráti légkörű találko­zón részt vett Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács elnöke, valamint Nguyen Phu Loai, a VSZK magyarországi nagykövete. Potsdami újságírók látogatása Debrecenben A Napló szerkesztőségének a vendégeként május 14-től 19-ig Debrecenben tartózkod­nak testvérlapunk, a Pots­­damban megjelenő Märki­sche Volksstimme újságírói, Werner Schubert, a főszer­kesztő első helyettese és Martin Lange szerkesztőségi titkár. Itt-tartózkodásuk alatt ismerkednek Debrecen, illetve Hajdú-Bihar gazdasá­gi, társadalmi és politikai életével. A potsdami újságírókat szerdán délelőtt fogadta Ma­gyar József, a megyei pártbi­zottság titkára. Új kényszervágóhidat avattak Debrecenben Május 16-án, tegnap dél­előtt ünnepélyesen felavatták Debrecen város új kényszer­­vágóhídját, amely az AGRO­­KER szomszédságában, a Diószegi úton épült fel csak­nem három év alatt. Az ava­táson jelen voltak Tóth Im­re, a megyei pártbizottság titkára, dr. Postás Sándor, a Debrecen városi Pártbizott­ság első titkára, valamint Juhász István, a megye és Tikász Elek, a város tanács­elnök-helyettesei . Rövid avató beszédében Tóth Imre egyebek közt a következőket mondta: — Amikor a növekvő ex­port és a fokozódó követee­­mények miatt az Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat terü­letén működő kényszervágó­­hidat be kellett zárni, évente mintegy 350 szarvasmarha, 100 borjú, 1400 sertés, 100 juh és 150—200 ló kényszervágá­sát kellett a tanácsnak bizto­sítani. A több mint kétezer állat kényszervágása nagy gondot okozott a feladatot el­látó I. kerületi hivatalnak, amely — a városi tanáccsal egyetértésben — azt a meg­oldást választotta, hogy a Hajdúszoboszló városi Ta­náccsal kötött szerződés alapján, az ottani vágóhíd korszerűsítésével (hozzájárul­va 2 millió forinttal) biztosít­ja a kényszervágást. Ez a megoldás azonban csak át­meneti lehetett, hisz a kapa­citás így is szűkös volt, nem is beszélve arról, hogy a szál­lítás sem volt zökkenőmen­tes. Debrecen város Tanácsa ezért úgy döntött, hogy új kényszervágóhidat építtet. 1976-ban a tanács beruházá­si vállalata meg is kapta a megbízást, s 1977 februárjá­ban a HAJDÚTERV tervei alapján a KEVIÉP hozzáfog­hatott a létesítmény megva­lósításához. A kivitelezés során több, előre nem látott problémá­ban kellett megoldást talál­ni, de végül is, 1978 decem­berében megkezdődött a mű­szaki átadás, e hónap 14-én Az új üzemben az üzempróbára is sor került Most a vágó- és hűtőtér, a feldolgozó és a szociális he­lyiségek egyaránt készen áll­nak az üzemkezdésre. A kényszervágóhíd éven­ként körülbelül 1000 szarvas­­marha és 3000 sertés levágá­sára alkalmas. Végezetül Tóth Imre kö­szönetet mondott mindazok­nak, akik részt vettek a be­ruházás lebonyolításában, tervezésében és kivitelezésé­ben.

Next