Hajdú-Bihari Napló, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-17 / 113. szám
-CarolCoiv' : VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I ' ' ' csutöptók I 1Hi ^ v NÉHÁNY GONDOLAT _______________________________________________________________________________________ AZ AMATŐR SZÍNPADOK mmmjmcm mii szamunk tartalmából: í M Fi flJlLin EGY EXPORTÁLÓ KÖZÉPÜZEM ■ ■■■■■■■ oldal) í NEM ■bbihhhíh ■■ S^ülLE^ÜNK' írásbeli A középiskolák végzős diákjai valóban most búcsúzkodnak az Alma Matertől. Négy év emléke-élménye végleges kötést kap, a tartozás, pontosabban az odatartozás szálai végképp egymáshoz forranak, s miközben mindinkább valóság lesz a különválás bizonyossága, egyre jobban kiviláglik, hogy a sokszor terhesnek, nyűgnek tartott kapcsolat elszakíthatatlan. Ez a fordított előjelű összetartozás iskola és diák örök meghittsége, amiből nemcsak a hagyomány, hanem az állandóan megújuló jelen is épül. S nemcsak s főleg nem a nosztalgia kötőanyagából. Mert a ballagás ünnepi virága hamar elhervad a gomblukakban, sőt a különböző beszédek bölcs tanácsai is megfakulnak, de mindaz, ami még az iskola közvetlen lényege, kitörölhetetlen, így kitörölhetetlen az írásbeli érettségi megannyi mozzanata is. Gondoljunk csak hajdani magunkra! Milyen és mennyi izgalommal mértük végig az iskolához vezető utat azon töprengve, hogy mi lesz a tétel. Könnyű lesz? Nehéz lesz? Vers lesz? Próza lesz? Mind-mind átvillant rajtunk, s aztán mielőtt még teljesen elgyávítottuk volna magunkat, a táblára került a címlista, s mivel bizonyosság lett, már csak azon kellett töprengenünk, hogy ezt vagy azt válasszuk. Persze az érettségit — s így az írásbelit is — bizonyos misztikum lengi be. Évek, évtizedek óta nő körötte ez a sejtelem, s mire konkrét élményünkké és tennivalónkká válik, olyan fények lengik be, mint a Kalevala tájait. Jó és kell is ez a rájátszás, ez a felnagyító ceremónia. Rangot nyer általa, s külsőségeiben mindenképpen ünnepként öröklődik, megilletődésre s ezáltal komolyságra is indítva a diákokot. Tartalmilag ugyanis az lesz, az marad, amivé a diák és a tanár előkészítette. A megszerzett s a jól átadott tudás első nagy erőpróbája, ahol is a tanítvány és a mester egyaránt mérlegre tétetik. Igaz, a diáknak — míg a padra hajlik, s a tétel megannyi mozzanata fölött tűnődik — kisebb gondja is nagyobb annál, mintsem hogy a dolgok varázslatán és összefüggésén tűnődjék. Neki ezúttal meg kell és át kell élnie azt, amiből majdan tanulság születik. Ha egyiket befejezte, következik a másik, s gyorsított menetben, tantárgyról tantárgyra, amikor is a napok szinte egymás sarkára lépnek. S mire észreveszi, véget ért az írásbeli, nyakán a szóbeli. Azzal kezdtük: a középiskolák végzős diákjai valójában most búcsúzkodnak az Alma Matertől. Igen, s a búcsú azért olyan feledhetetlen, mert véglegessé teszi az odatartozást. Kiváló címet kapott a hajdúböszörményi II. Kongresszus Termelőszövetkezet Negyedszer nyerte el a hajdúböszörményi II. Kongresszus Tsz a Kiváló Szövetkezet kitüntető címet. A kitüntetést tegnap, május 16- án ünnepi küldöttgyűlésen adták át, amelyen a termelőszövetkezeti küldötteken kívül megjelentek dr. Szabó Imre, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnöke, dr. Tóth János, a hajdúböszörményi városi pártbizottság első titkára, Patakvölgyi Rudolf, a városi tanács elnöke, Tóth Imréné, a megyei termelőszövetkezeti szövetség osztályvezetője, valamint a társgazdaságok, vállalatok és intézmények képviselői. Boros András, a termelőszövetkezet pártszervezetének titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Oláh Zsigmond, a II. Kongresszus Termelőszövetkezet elnöke mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban azt hangsúlyozta, hogy a termelés, a gazdálkodás eredményességének forrása és alapja mindenekelőtt a jól szervezett, fegyelmezett munka volt az elmúlt gazdasági évben is. A továbbiakban arról beszélt a szövetkezet elnöke, hogy az utóbbi években kiegyensúlyozott, egyenletes fejlődést ért el a szövetkezet mind a termelésben, mind a korszerűsítésben és az irányításban. A közös gazdaság következetesen igyekszik alkalmazni és megvalósítani a korszerű eljárásokat, módszereket. Évről évre nő azoknak a gépeknek a száma, amelyek elsősorban az emberi munka könnyítését, a korszerű talajművelést, vetést, növényápolást és betakarítást teszik lehetővé. Az elmúlt év a szövetkezet gépparkjának mennyiségi és minőségi változását hozta. Elmondhatjuk — hangsúlyozta a tsz elnöke —, hogy gépesítésünk színvonala megfelel a korszerű igényeknek, a mai termelési követelményeknek. Ünnepi beszédében a termelőszövetkezet elnöke kiemelte a vezetés színvonalának jelentőségét. Az elmúlt évben stabillá vált a vezetés — állapította meg Oláh Zsigmond. — Jó eredményt tartósan csakis úgy lehet elérni, hogy a szorgalmas tagság és a kiegyensúlyozott, hozzáértő vezetés együttesen hajtják végre a feladatokat. Az elért eredmények jövőbeni fokozásának tehát elsődleges feltétele, hogy a vezetés színvonala állandóan emelkedjen, a vezetők ismeretei — szakmai, politikai és emberi ismeretek egyaránt állandóan gazdagodjanak. Ez is a korszerűsítés alapja. A termelési eredményekről szólva az elnök elmondta, hogy az országos és a megyei átlag felettiek voltak az elmúlt évben. Búzából a legmagasabbat tavaly érték el eddigi történetük során: 53,2 mázsát hektáronként, emellett vetőmagbázis-gazdaságként 340 vagon vetőmagot termeltek 25 millió forintos termelési értékben. Tíz százalékkal termeltek többet az előző évinél zöldségfélékből, gyümölcsből is, közel 100 vagonnal, amelyből exportra és belföldi fogyasztásra egyaránt jutott. Fontos feladatának tekinti a szövetkezet a lakosság jó áruellátását is, amit az elmúlt évben jól oldottak meg. Tizenegy százalékkal növelték a hústermelést, tavalyi eredményük 114 vagon hús. Összességében a szövetkezet elmúlt évi termelési értéke 113 millió forint volt, az egy főre jutó személyes jövedelem pedig átlagosan 6,7 százalékkal növekedett. — Termelőszövetkezetünk az elért jó eredmények ellenére még sok kihasználatlan tartalékkal rendelkezik — mondta az elnök. — Rajtunk múlik, hogy szellemi és fizikai képességeinket, kapacitásunkat milyen hatékonysággal hasznosítjuk. Ahhoz, hogy a szövetkezetünket továbbra is a fejlődés jellemezze, elsősorban a munka- és technológiai fegyelem javítása szükséges minden területen. Nem szabad megfeledkeznünk a korszerű technikai feltételeken túl a termelés legfontosabb tényezőjéről, a dolgozó emberről, munka- és életkörülményeiről. Mint eddig, a jövőben is alapvető feladatunk, hogy gondoskodjunk szövetkezetünk tagjairól, — természetesen nyugdíjasainkról is —, munkájukat, életüket tegyük könnyebbé és szebbé. Egy percre sem szabad megfeledkeznünk róluk, hiszen szövetkezetünk ereje éppen emberközpontúságánal rejlik. Az ünnepi beszéd után dr. Szabó Imre szólt a termelőszövetkezet tagságához, méltatva azt a munkát, amelyet az elmúlt esztendőben végeztek, s amelynek alapján ismételten a legjobbak közé kerültek. Gratulált az elért eredményekhez, majd átnyújtotta Oláh Zsigmond tsz-elnöknek a Kiváló Szövetkezet címet tanúsító oklevelet. A megyei tanács elnöke ezt követően TOT-díjat és miniszteri kitüntetéseket, Oláh Zsigmond pedig Kiváló Dolgozó kitüntetéseket és okleveleket nyújtott át a legjobban dolgozó tsz-tagoknak. Az ünnepi küldöttértekezlet után a szövetkezet vezetősége határszemlére hívta meg az ünnepség résztvevőit. MEGYEI FÓRUMÁRÓL A Zycie Partii osztályvezetőjének hajdú-bihari látogatása Szerdán délelőtt négynapos hajdú-bihari látogatásra Debrecenbe érkezett Witold Leski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának folyóirata, a Zycie Partii osztályvezetője. A Pártélet vendégeként Magyarországon tartózkodó vezető újságírót hajdú-bihari látogatására elkísérte Mihók Sándor, a Pártélet mezőgazdasági rovatvezetője is. Witold Leski megyei programja során először az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságára látogatott. Itt Magyar József, a megyei pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta a vendéget a megye életéről. A tájékoztatón részt vett dr. Onosi László, a Hajdú-bihari Napló főszerkesztője és dr. Jakab Tamás, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője is. Magyar József tájékoztatójában bemutatta Hajdú-Bihar megyét, szólt a legjelentősebb ipari és mezőgazdasági üzemekről, a megye legfontosabb termelési és gazdálkodási sajátosságairól. Witold Leskit különösen saját szakterülete, a mezőgazdaság érdekelte. Ezzel kapcsolatban számtalan kérdést tett fel, amelyekre a tájékoztatón részt vevő vezetők válaszoltak. A lengyel pártfolyóirat mezőgazdasági és élelmiszeripari osztályának vezetője további programja során oktatási intézményeket, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzemeket, termelőszövetkezeteket keres fel. Különösen kíváncsi a tudomány és a gyakorlat kapcsolatára a mezőgazdasági ágazatban. Magyar József tájékoztatja a vendéget Gyenes András fogadta a vietnami békeküldöttséget Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán fogadta a világbékéért küzdő vietnami bizottság küldöttségét, amely Tran Hoai Namnak, a bizottság elnöksége tagjának, a vietnami szolidaritási bizottság főtitkárának vezetésével az Országos Béketanács meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke, valamint Nguyen Phu Loai, a VSZK magyarországi nagykövete. Potsdami újságírók látogatása Debrecenben A Napló szerkesztőségének a vendégeként május 14-től 19-ig Debrecenben tartózkodnak testvérlapunk, a Potsdamban megjelenő Märkische Volksstimme újságírói, Werner Schubert, a főszerkesztő első helyettese és Martin Lange szerkesztőségi titkár. Itt-tartózkodásuk alatt ismerkednek Debrecen, illetve Hajdú-Bihar gazdasági, társadalmi és politikai életével. A potsdami újságírókat szerdán délelőtt fogadta Magyar József, a megyei pártbizottság titkára. Új kényszervágóhidat avattak Debrecenben Május 16-án, tegnap délelőtt ünnepélyesen felavatták Debrecen város új kényszervágóhídját, amely az AGROKER szomszédságában, a Diószegi úton épült fel csaknem három év alatt. Az avatáson jelen voltak Tóth Imre, a megyei pártbizottság titkára, dr. Postás Sándor, a Debrecen városi Pártbizottság első titkára, valamint Juhász István, a megye és Tikász Elek, a város tanácselnök-helyettesei . Rövid avató beszédében Tóth Imre egyebek közt a következőket mondta: — Amikor a növekvő export és a fokozódó követeemények miatt az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat területén működő kényszervágóhidat be kellett zárni, évente mintegy 350 szarvasmarha, 100 borjú, 1400 sertés, 100 juh és 150—200 ló kényszervágását kellett a tanácsnak biztosítani. A több mint kétezer állat kényszervágása nagy gondot okozott a feladatot ellátó I. kerületi hivatalnak, amely — a városi tanáccsal egyetértésben — azt a megoldást választotta, hogy a Hajdúszoboszló városi Tanáccsal kötött szerződés alapján, az ottani vágóhíd korszerűsítésével (hozzájárulva 2 millió forinttal) biztosítja a kényszervágást. Ez a megoldás azonban csak átmeneti lehetett, hisz a kapacitás így is szűkös volt, nem is beszélve arról, hogy a szállítás sem volt zökkenőmentes. Debrecen város Tanácsa ezért úgy döntött, hogy új kényszervágóhidat építtet. 1976-ban a tanács beruházási vállalata meg is kapta a megbízást, s 1977 februárjában a HAJDÚTERV tervei alapján a KEVIÉP hozzáfoghatott a létesítmény megvalósításához. A kivitelezés során több, előre nem látott problémában kellett megoldást találni, de végül is, 1978 decemberében megkezdődött a műszaki átadás, e hónap 14-én Az új üzemben az üzempróbára is sor került Most a vágó- és hűtőtér, a feldolgozó és a szociális helyiségek egyaránt készen állnak az üzemkezdésre. A kényszervágóhíd évenként körülbelül 1000 szarvasmarha és 3000 sertés levágására alkalmas. Végezetül Tóth Imre köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a beruházás lebonyolításában, tervezésében és kivitelezésében.