Hajdú-Bihari Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-15 / 11. szám

Jói l'-i'iXv?! O' S» 1 MAGYAR SZOCímUSIK MUNKÁSPÁRT HDIDfi-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Télen is ugyanúgy Az elmúlt évek meteo­rológiai tapasztalata alapján valami olyasféle meggyőződés alakult ki bennünk, hogy hazánkban aligha kell komolyabb hidegtől tartanunk. Volt is tél meg nem is, ha hul­lott is némi hó­mutató­ban, egy-két nap alatt már el is olvadt, a hideg is alig hogy elácsorgott az ajtónk előtt, már arrébb is baktatott. Pedig, mondjuk akkor is, intettük magun­kat elégszer: a farkas nem eszi meg a telet. S olyankor régi emlékek jutottak az eszünkbe, gyermekkori tájak, de­cemberek idéződtek fel előttünk, amikor is nagy szelek raktak torlaszo­kat házak köré, ország­utak lapályaira. S az idei tél aztán mint­ha csak pótolni akarná az elmúlt évek hiányát is. Hóban is, hidegben is. Illetve hidegben talán bő­vebben, adakozóbban. Na­pok, sőt hetek óta ke­mény, száraz hideg tom­bol, s a hőmérő higany­szála napközben is jóval a mínuszoldalon tanyázik. Ez persze — s most már a valóság ismeretében kell mondanunk — természe­tes, az évszak lényegéből­­ következik. De a lényeg­ből nemcsak az időjárás­­ tanulsága egyértelmű.­­ Egyértelmű, hogy a hely- s­zethez alkalmazkodnunk­­ is kell, illetve a helyzet rendkívülisége munkánk­ban némileg átrendezi, módosítja az általános gyakorlatot Abban aligha lehet vi­ta, hogy bármilyen der- i mesztő is az időjárás, az I élet nem állhat meg. A S vonatoknak indulniuk­­ kell, a buszoknak muszáj­­ közlekedniük, az élelmi-­­­szernek időben az üzletek- I ben kell lenniük, sőt az I iskolákban is változatlan I a tanítási idő kezdete. I Szóval, az eddig felsorol­ I takból is meg mindabból, I ami a társadalmi valóság I állandó gyakorlata — lo- I gikusan következik, hogy I ezekben a napokban, I ezekben a hetekben az I embernek jóval többet­­ kell vállalnia, meg kibír - I m­a is, mint más évszak­a­kokban. Most talán nem is tűn­­­­ne túlzásnak, ha a helyt­­e állásról, az emberi oda­­­­adásról némileg erőtelje­­­­sebb fogalmazással ír- I nánk, mint egyébkor. S­­ pláne nem, ha azokról ír- i nánk, akik a szabad ég­­ alatt, a csontig érő hideg ujjai közt dermedeznek,­­ s végzik mindennapi munkájukat. Ugyanúgy, mint máskor, ugyanúgy,­­ mint egyéb, tehát köny­­­­nyebb viszonyok közepet­te. Szerszámnyél, váltó­vas, hólapát, fémhuzal s­­ mi minden még, ami­­ ilyenkor úgy ragad a kéz­hez, mintha­­ sohasem akarna elválni tőle. Ezekben a napokban az időjárás, mint objektív tényező nagyon is megha­­­­tározója a munkának. De nem annyira, hogy az em­­­­ber úrrá ne tudna lenni ; akadályain is, nehézsé­­­­gein is. S nemcsak úgy,­­ hogy szembeszegül vele,­­ hanem úgy — és elsősor­ban úgy —, hogy képes­ségeit működtetve gyűri­­ le a lehetetlent. Tizenegyezer tonna cső egy év alatt Siker a műanyaggyárban Van egy jó hír. A Hun­gária Műanyagfeldolgozó Vállalat debreceni gyáregysé­ge öt esztendő óta először az elmúlt évben nemcsak hogy teljesítette, de túl is tel­jesítette tervét. A gyáregy­ségben azt mondják, hogy a 106 százalékos tervteljesí­­tésnek két jelentős tényezője van. Az új vezetők által végrehajtott szervezési válto­zások és a 12,4 százalékos béremelés, amely jelentősen javította az itt dolgozók hely­zetét, átlagkeresetét. Néz­zük az előbbi tényezőt, a szervezést, a korszerűsítést. Két esztendővel ezelőtt — 1978-ban — az azbesztcsövek behozatala helyett megkezd­ték a műanyag csövek gyár­tását, és ez egymagában 4 millió dollár megtakarítást jelentett. A különböző vál­lalatok ugyanis az import az­besztcsövek helyett egyre na­gyobb mértékben használják és alkalmazzák a a Debrecen­ben gyártott különböző mé­retű műanyag csöveket. Az előbb említett esztendőben összesen 7 ezer tonna mű­anyag csövet gyártottak a Hungária Műanyagfeldolgo­zó Vállalat debreceni gyár­egységében, az elmúlt eszten­dőben pedig 10 800 tonnát. A múlt évben a csőgyártás to­vábbi növelése érdekében 56 millió forintért négy csőgyár­tó gépsort vásároltak, és eb­ben az esztendőben, vala­mint a jövő évben újból mintegy 354 millió forintot fordítanak a cső- és csőidom­­gyártó kapacitás növelésére, amely termékek iránt egyre nagyobb a kereslet. Az osztrák szerelők a 20 millió forintba kerülő csőgyártó gépsort szerelik A 13 gépsorból álló csőgyártó üzem látképe Az új gépsoron készült műanyag csövek szállítás előtt NEM SZABAD ELSIKLANI AZ EREDMÉNYEK FELETT AZ ÖLTŐL A KILOWATTIG (3. oldal) A NAPLÓ POSTÁJA (4. oldal) EGY EMBER A KÖZÉPKORBÓL (BŰNÜGYI REGÉNY) (5. oldal) „MINDENT BELE!” (7. oldal) MAI SZÁMUNK TART­ALMÁBÓL: A SZO­VJETUNIÓ FOL­YTA­TJA ERŐFESZÍTÉSEIT A BÉKÉÉRT Leonyid Brezsnyev állásfoglalásának visszhangja MOSZKVA A Szovjetunióban is ha­talmas érdeklődéssel fogad­ták Leonyid Brezsnyevnek a Pravda kérdéseire adott vá­laszát. A válaszokat már szomba­ton délután ismertette a rá­dió, a televízió, s vasárnap első oldalon szerepeltek vala­mennyi lapban. Aligha véletlen, hogy ezek a kommentárok az első he­lyen szinte kivétel nélkül azt emelik ki az SZKP főtitká­rának megállapításaiból, hogy a Szovjetunió változat­lanul folytatja békepolitiká­ját, nem hagyja magát leté­ríteni erről az útról. Az el­múlt napok eseményeit ugyan a szovjet közvélemény nagy magabiztossággal és nyuga­lommal fogadta, de kétség­telen, hogy a kiélezett szov­jetellenes támadások nyomán sokakban felmerült a kér­dés: van-e lehetőség ilyen körülmények között a béke­politika folytatására. Brezs­nyev állásfoglalása most ha­tározott választ adott: nem­csak lehetséges, hanem szük­séges is folytatni az erőfeszí­téseket. A Szovjetunió — amint ezt a nyilatkozat is mutatja — természetesen határozottan reagál a támadásokra, de nem kíván valamiféle kelle­metlen propagandapárbajt, vádaskodási mérkőzést kez­deni. Brezsnyev igen határozot­tan leszögezte: a jelenlegi fej­leményekért az imperialista körök, mindenekelőtt az Egyesült Államok vezetése a felelős. Nyilvánvaló, hogy amerikai részről nem csupán pillanatnyi kirobbanásokról van szó — bár éppen ezek teszik megbízhatatlan part­nerré az Egyesült Államo­kat —, hanem átgondolt fo­lyamatról. Ennek állomásai a Carter-kormányzat idejére esnek: a NATO határozata a fegyverkezési kiadások fo­lyamatos növeléséről, a SALT—II. szerződés körüli méltatlan huzavona, majd a Brüsszelben kikényszerített­­ döntés az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris raké­ták telepítéséről. Washington a jelek szerint gondosan elő­készítette a talajt a szovjet­ellenes akciókra, a kapcso­­­­latok megrontására, s az af­ganisztáni fejleményeket csak ürügyül használja fel. Leonyid Brezsnyev mind­ezek ellenére indokolt opti­mizmusról beszél nyilatkoza­tában: a Szovjetunió úgy ítéli meg, hogy az enyhülési politika mélyreható gyökerei kibírják ezt a megpróbálta­tást is. S a körülmények el­lenére még mindig van lehe­tőség tárgyalásokra, megál­lapodásokra, elsősorban ép­pen Európában, feltéve, ha a másik fél hajlandó a becsü­letes és ésszerű alapokon­­ nyugvó tárgyalásra. A nyilatkozatban érthető módon nagy helyet kaptak az afganisztáni eseményekkel kapcsolatos megállapítások Brezsnyev rendkívül világo­san szögezte le: a szovjet se­gítségnyújtás a külső agres­-­­ szió elhárítására irányul. A TÉL TOVÁBBRA IS KITARTÓ Az év eddig eltelt immár­­ fél hónapja során egyfolytá­­­­ban az igazi arcát mutatja felénk a tél. Január 14-én, a­­ reggeli órákban — kétnapos csen­desség után — újra elkezdett szállingózni a hó, de koránt­sem olyan erővel, mint az el­múlt napok során. A csendes hóesés mellett viszont leg­jobban a kemény hidegtől kellett tartanunk, a vastag kabát — a meteorológiai in­tézet legfrissebb jelentése szerint —, a meleg ruhanemű továbbra is szükséges. A Közúti Igazgatóság út­­ügyeletétől szerzett informá­ció szerint a délelőtti órák­ban, a gyenge hószállingózás idején, a megye egész terüle­tén borult volt az ég és mí­nusz 6, mínusz 10 fokot mu­tattak a hőmérők. Stefán Endre ügyeletes elmondta, hogy január 14-én a délelőtti és a délutáni órákban az uta­kon a látástávolság a köd miatt gyenge volt, különösen Polgár és Berettyóújfalu környékén lassította a közle­kedést. A főutakon — a nagyobb forgalom miatt — az útra rakódott hóréteg hamar elol­vadt, a síkosság ezeken a he­lyeken nem annyira veszé­lyes tényező. A mellékutak viszont havasak, jegesek voltak, ezért is intette foko­zott óvatosságra az autózókat az ügyeletén szolgálatot tel­jesítő közlekedési szakember. A Közúti Igazgatóság egész nap sózta az utakat, a többi gép is készenlétben áll. A Köztisztasági Szolgáltató Vállalat dolgozóinak hason­lóan a csúszós utak okoznak gondot. A megyeszékhely közútjain reggel fél hétkor munkába álltak a homokszó­ ,­ró gépek (összesen 7) és 10 órára — mint azt Vályi Elek igazgatótól megtudtuk — a síkosságot megszüntették délutánra a város útjai jár­hatóvá váltak. A kézi mun­kával történő hóeltakarítás úgyszintén folyamatosan tar­tott egész napon át. A hó­eltakarító munkások a gya­­­logátkelő­helyeket és az autóbuszmegállókat tették szabaddá — a gyors munkát megintcsak a szokatlanul hi­deg idő gátolta. Egyébként is a vállalat gépei nehezebben indulnak be a mínusz 15 fo­kos hidegben, folyamatos üzemeltetésük is problémás. K. D. P. Hószállimintái"JjSlfal "fllrjBwPy .-Mi»-*—' . A gyerekek fittyet hánynak a mínusz 15 fokos hidegre (Fotó: Kalmár)

Next