Hajdú-Bihari Napló, 1980. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-23 / 275. szám
I BMARI [ \V . 1 I 1 | I 1 ■ I B E ■ [ ■ 8 5 TM EBE |j| || 1 ■ | | \ [' I |1 MAGYAR SZOCIALIST!! MUNKA SPART HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGfINDK LAPJA I 1918. november 24. Az ünnepek sorában látszólag szolid évforduló. 1918. november 24-én Budapesten, egy Városmajor utcai lakásban megalakult a Kommunisták Magyarországi Párt-ja. Az akkori idők, az 1918-as polgári demokratikus forradalom látványos eseményei közepette mindez lényegtelennek tűnt. Hogy e nappal mégis új korszak kezdődött Magyarországon, azt az azóta eltelt évtizedek mutatták meg a történészeknek is, a közembereknek pedig különösen. A tizenkilencedik század közepétől, a levert 1848-as polgári forradalom és szabadságharc után a század utolsó harmadában megindult kapitalizálódás ellenére továbbra is olyan ellentmondások feszítették a Kárpát-medence magyar társadalmát, mint a nemzeti függetlenség hiánya, az agrár- vagy a nemzetiségi kérdés megoldatlansága. Ezek mellé zárkózott fel a munka és tőke egyre jobban kibontakozó ellentéte, s a századforduló második évtizedének végére az elvesztett háború okozta nélkülözés ezernyi baja, hogy az őszirózsás forradalom kirobbanásában nyerjen megoldást. Amit azonban a századforduló progresszív erői, politikusai nem tudtak, vagy osztálykorlátaik miatt nem láthattak, hogy mindez csak félmegoldás, hogy az 1910- es évek végén a demokratikus vívmányok is csak úgy őrizhetők meg, ha az időközben színre lépett munkástömegek osztálykövetelései szerint továbbhalad a forradalom, tudták azon kevesek képviselői, akik 1918. november 24-én a Városmajor utca 42. szám alatti házban összeültek. Tudták, mert az orosz-országi forradalom iskolájában megtanulták a hazatért hadifoglyok. Tudták vagy érezték a Galilei Kör vitáin, előadásain nevelkedett forradalmi értelmiségi és diákfiatalok, sejtették, érezték a régi és új baloldali szocialista munkások, üzemi bizalmiak. Tettükkel, az új típusú forradalmi párt megalakításával, nemcsak a szocialista forradalom fontos feltételét, a Tanácsköztársaság vezető erejét teremtették meg, de azt a politikai erőt, amely a levert Tanácsköztársaság utáni ellenforradalmi rendszer idején is a társadalmi haladás sok véráldozatot hozó, legkövetkezetesebb harcosa volt, amely a felszabadulás után kibontakozó népi demokratikus forradalom máig elvezető vezetője lett. A párt születésnapját köszöntve, az alapítók emléke előtt tisztelegve tehát egész mai valóságunkat ünnepeljük ... Az őszi munkák finise a mezőgazdaságban Ülést tartott a mezőgazdasági tárcaközi koordinációs bizottság November eddig eltelt időszakában csak alig egy hét volt alkalmas arra, hogy zavartalanul dolgozzanak a gépek az őszi munkákon, a betakarításon, a szántásonvetésen. Így a kedvezőtlen időjárás miatti korábbi háromhetes késés nem mérséklődött. A termelők továbbra is nagy erőfeszítéseket tesznek a még kint levő termények betakarítására, állapította meg a mezőgazdasági tárcaközi koordinációs bizottság szombati ülésén, a MÉM-ben. Két kivétellel valamennyi növényt betakarítottak. A sáros, felázott talajon nagy gondot okozott a cukorrépa fölszedése, a munkát az idén ősszel sokfelé kézzel végezték. A termés 15 százalékát kell még a szó szoros értelmében „kiásni” a földből. A kukorica 72 százalékát törték le, ami viszonylag jó eredmény, hiszen a nagy testű, nehéz kombájnok a szokásosnál lassabban haladhattak a süppedős talajon. Tokaj kivételével lényegében befejeződött a szőlő szüretelése, a pincegazdaságok jelentése szerint az utóbbi időben javult a cukorfok. Még ezen a héten is 14—15 ezer tonna zöldséget vettek át a termelőktől. A készlet jó részét tárolják. Megindult az export is. Az alma szüretelése véget ért, a külföldön értékesítendő áru döntő többségét már útnak indították. Folyamatosan veszik át a gazdaságoktól a kukoricát is. Az őszi talajmunkák alaposan próbára tették a traktorosokat. A rendkívül nehéz terepviszonyok közepette a búzavetés előirányzatát eddig teljes egészében még nem sikerült teljesíteni. Az állatfelvásárlás szintén zavartalan. Jó ütemben veszik át a feldolgozó üzemek a sertéseket és a szarvasmarhákat. Az idén az előirányzott 8—10 százalékkal több baromfit értékesítenek a termelők. Meggyorsultak a szerződéskötések. A jövőre értékesítésre kerülő áru 90—95, százalékára sikerült a kereskedelemnek és a feldolgozóknak szerződéses termelő partnert találniuk. Friss zöldségből egyelőre „papíron” még nincs elég, ezért folytatják a szerződési megbeszéléseket, tárgyalásokat. A bizottság felhívta a figyelmet arra: ugyan az őszi munkák alkatrészellátása általában kielégítő, a téli nagyjavításokhoz szükséges készletek azonban még nem állnak rendelkezésre, az igények 30 százalékát a hazai gyártó és külkereskedelmi vállalatok eddig még nem igazolták vissza. Várhatóan a szokásosnál később ér véget a mezőgazdasági üzemanyag-fogyasztási csúcsszezon. Az ellátás kielégítő, bár az elmúlt időszakban, például Tolna és Somogy megyében — igaz, rövid időre — kiürültek az üzemanyag-tárolók, ami átmenetileg akadályozta a gépmunkákat. (MTI) Hajdú-bihari tájnapok a Centrum Áruházban Sikeres kezdeményezése a Centrum áruházaknak a tájnapok, amikor egy-egy megye vállalatai, üzemei, ipari szövetkezetei mutatkoznak be az ország más vidékén, a Centrum egy másik áruházában. November 25-től rendhagyó módon a hajdúbihari vállalatok a megyeszékhely áruházában rendeznek bemutatóval egybekötött árusítást. A kereskedelmi szakemberek szándéka kettős. Nyilvánvaló, hogy azokra a partnerekre szeretnének számítani a következő, másutt megrendezendő hajdú-bihari tájnapok során, akikkel most kapcsolatba tudnak kerülni. Másik, ennél fontosabb ok, hogy megyénk iparának termékeit egy helyen, úgy láthatják a hajdú-bihariak, hogy közben lehetőségük nyílik más árukkal való összehasonlításra. A kettős cél indokolja azt is, hogy túllépett eredeti üzletkörén a debreceni áruház korábbi partnervállalatai, a Debreceni Ruhagyár, a BFK, a Hajdú-Bihar megyei Textilfeldolgozó termékein kívül az MGM, a BIOGAL, a konzervgyár, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat dolgozói által készített gyártmányokkal is találkozhatnak az érdeklődők. A megye iparában régen nagy szerepet vállaló üzemek — dohánygyár, kefegyár, szalag- és zsinórgyár — mellett a tájnapok során bemutatkoznak a nemrégiben befejeződött beruházások eredményeként létrejött vállalatok is. A hajdú-bihari tájnapokon huszonnyolc vállalat mutatkozik be, s közülük jó néhányan jelentős értékű árukészlettel a bemutató mellett megrendezésre kerülő vásár sikerét próbálják szolgálni. Azon cikkek, amelyek terjedelmüknél fogva nem helyezhetők el az áruházban, a gyárak, üzemek prospektusaiban, termékismertetőiben megtalálhatók. Természetesen előjegyzést vesznek fel a ki nem állított termékekre is. A tájnapokhoz kapcsolódva a Debreceni Ruhagyár divatbemutatót rendez, a Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat debreceni gyára és a Hajdúsági Iparművek szakmai bemutatókra várja az érdeklődőket. ÚJABB OTP-LAKÁSOK HAJDÚSZOBOSZLÓN A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat kivitele-zésében 240 OTP-lakás épül meg a jövőben Hajdúszoboszlón. Nemrégiben a város főutcája mellett felépült tízemeletes lakóépületbe költözhettek be a az új lakástulajdonosok. Ebben az évben a kivitelező vállalat három 130 lakásos lakóépületet ad át a megrendelőknek. Képünkön: a jövőre átadandó tízemeletes lakóépületet szemelik. (Fotó: Kőszeghy György) MGM-rekonstrukció Már egy évtizede annak, hogy a világpiaci igények, a csapágyak iránti növekvő belföldi kereslet jogosan tette szükségessé a Magyar Gördülőcsapágy Művek rekonstrukcióját. A versenytárgyalást követően a Kohó- és Gépipari Minisztérium a Prommashexport szovjet külkereskedelmi vállalattal történő szerződéskötésre tett javaslatot. A Gazdasági Bizottság 1972 márciusában hozott határozata után — kormányközi megállapodást követően — 1974 júliusában kötötték meg a rekonstrukció elvégzésére irányuló szerződést. Az összesen 3,6 milliárd forint fejlesztési költségből 500 millió forintot forgóeszközökre, 3,1 milliárd forintot beruházásra fordíthattak. A rekonstrukció során Debrecenben egy 12 ezer négyzetméter alapterületű nagysorozatgyártó csarnokot, háromszintes szociális- és irodaépületet, 3240 négyzetméteres kosársajtoló üzemet és 1100 négyzetméteres automata kovácsoló üzemet építettek. A kivitelezés során 80 millió forint értékű egyedi tervezésű gépet és berendezést gyártott le az MGM célgépüzeme és a gépek felszerszámolásában is jelentős részt vállaltak a gyár dolgozói. A rekonstrukció során 587 millió forint értékű belföldi gépet vásároltak, s a szocialista országokból közel 450, a tőkés országokból 850 millió forint értékű berendezés érkezett összesen több mint 1500 gépet és berendezést állítottak üzembe, s ezek segítségével a Magyar Gördülőcsapágy Művek gyártókapacitása jelenleg eléri az évi 25 millió darabot. Ma már a debreceni gyárban 182 alaptípust és 319 szerkezeti változatot gyártanak, s a teljes lista megközelíti a 800-at. A rekonstrukció során 188 új típusú, variációjú gördülőcsapágy gyártását oldották meg. A felújítás 1979. december 31- én pénzügyileg lezárult, de két épület átadása még hátra van. Debrecenben az utolsó munkálatokat végzik az importforgalmi raktáron, és jövőre átadják a budapesti marketing házat. Az ötödik ötéves tervben épült Marjai József Moszkvába utazott Szombaton küldöttség utazott Moszkvába a magyar— szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXVI. ülésszakára. A delegációt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormányközi bizottság magyar tagozatának elnökevezeti. Bács-Kiskun megye bemutatkozik. November 24. és december 14. között a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ Bács- Kiskun megyei napokat rendeez. A rendezvénysorozat teljes időtartama alatt a színházi előcsarnokban bizonyára sokan megnézik majd a méltán világhírű halasi csipke- és népviselet legszebb darabjait bemutató kiállítást. A bajai Csitaonica együttes délszláv, főleg bunyevác táncokat mutat be. Az együttes legfiatalabb tagja 8, legidősebb tagja pedig 81 éves, s közöttük tanulók, nyugdíjasok, fizikai és szellemi dolgozók egyaránt megtalálhatók. A Táncos Péter népdalkor zömét gyári munkások adják. Műsorukon elsősorban Kecskemét környéki népdalok szerepelnek, de szívesen énekelnek más tájegységek dalaiból is. A Ciróka bábegyüttes immár húszéves , bár tagjai fiatalok. A háromszoros kiváló, nívódíjas együttes mindenekelőtt a gyermekeknek szóló darabokat játszik, de műsorukon megtalálhatók a felnőttek szórakoztatására készült bábjátékok is. A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola és a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központ közös színjátszó együttese Weöres Sándor kedves mesejátékát, a Csalóka Pétert mutatja be majd a debreceni gyerekeknek. A Kecskemét néptáncegyüttes alig öt éve alakult, de már ez idő alatt is szép sikereket ért el, nemcsak itthon, hanem Jugoszláviában, Ausztriában és a Szovjetunióban is. A hagyományokat nemcsak a táncokban, hanem az eredeti minta után készült népviseletükben is őrzik. A Bács-Kiskun megyei napok keretében fellépő együttesek színes műsorokat, jó szórakozást nyújtanak a debrecenieknek is.