Hajdú-Bihari Napló, 1980. december (37. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-16 / 294. szám
I Ihajdúm II lilVll vlililll fl MAGYAR SZOCIALISTA MUHKflSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK Lflpjn | [ „A szakszervezetek teljesítették és teljesítik feladataikat” Befejezte munkáját a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa Vasárnap reggel fél 9-kor plenáris üléssel folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke is. Az elnöklő Dajka Ferenc a titkárság nevében bejelentette a kongresszusnak, hogy a programnak megfelelően szombat délután megtartották a négy szekcióülést, amelyek munkájában valamennyi küldött és a meghívottak jelentős hányada részt vett. Mind a négy szekcióban sok értékes javaslat hangzott el, ami egyben azt is jelenti, hogy a kongresszusi munkának ez az új módszere bevált. Bővítette azt a lehetőséget, hogy a küldöttek még szélesebb körben vehessenek részt az egyes kérdések megvitatásában. A szekciókban elhangzott javaslatoknak egy részét átadták a kongresszus munkabizottságainak értékelés és feldolgozás céljából, más javaslatokat alapos rendszerezés után a megválasztásra kerülő testületek vesznek fel programjukba, munkaterveikbe. Továbbá bejelentette az elnök, hogy a szekcióülések értékelésére vitaösszefoglalójában Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára visszatér. Mi, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó szakszervezeti tisztségviselők büszkén valljuk, hogy a munkásság osztályszervezetének vagyunk tagjai és küldetésünknek tekintjük a munkás-paraszt szövetség erősítését. A termelőszövetkezetekben létrehozott szakszervezeti alkalmazotti alapszervezetekre is nagy feladat hárul a feladatok megvalósításában. Mi továbbra is célul tűzzük ki a falu és a város között még meglevő, a munkásság és parasztság, valamint a tsz-en belül a tagság és az alkalmazottak életkörülményei között fellelhető különbségek megszüntetését Felszólalások A vasárnapi tanácskozás első hozzászólója Moldován Gyula, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára volt, aki hangsúlyozta, hogy szemléletváltozásra van szükség a szakszervezeti mozgalomban. A gazdaságban végbemenő mélyreható változásokat, a társadalom fejlődését követniük kell a szakszervezeteknek. Luciano Lama, az Olasz Általános Munkásszövetség főtitkára mindenekelőtt a magyar szakszervezetek és az általa képviselt olasz hármas szövetség — a CGIL—CISL —UIL — között kialakult jó kapcsolatokról, együttműködésről szólt. Rámutatott, hogy természetesen a kétoldalú kapcsolatokat lehet még tovább fejleszteni, mélyíteni. De éppen mert a legfőbb jellemzője a nyíltság és az őszinte testvériség, már ma is jó példája a nemzetközi együttműködésnek. Kifejezésre juttatta ezt — mondotta — az a segítség, amelyet a magyar szakszervezetek a közelmúltban a földrengéssújtotta terület szenvedő lakóinak nyújtottak. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a tanácsok és a szakszervezetek gyümölcsöző együttműködésével, közös tennivalóival foglalkozott Nagyra értékelte a szakszervezetek területi munkáját, amely hozzájárult ahhoz, hogy • a tervidőszakban csaknem húszmilliárd forint értékű társadalmi munka gyarapította a lakóhelyi környezetet, a tervezettnél mintegy kétezerrel több bölcsődei, 25 ezerrel több óvodai hely és csaknem ezerrel több általános iskolai tanterem létesült. A XII. pártkongresszus és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére a Sziklai brigád felhívására kezdeményezett, s a szakszervezetek által támogatott, kommunista műszakokból eddig 132 millió forint jutott a gyermekintézmények támogatására. Szólt arról, hogy az államigazgatás minden szintjén szükséges a közigazgatás korszerűsítése, amelyben a szakszervezet is részt vállalt a személyi feltételeket javító képzési és továbbképzési rendszer fejlesztésével, közreműködött a létszámcsökkentésben, a feladatokhoz igazodó átcsoportosításokban. A jövőben is igénylik a szakszervezetek támogatását ahhoz, hogy az államigazgatás ne a létszám emelésével, hanem a tanácsi dolgozók politikai, szakmai tudásának növelésével, a lakosság szolgálatát kötelességnek tartó szemlélet erősítésével tegyen eleget a nagyobb követelményeknek. A szakszervezetek is nagyobb segítséget adhatnak az államigazgatásnak az állampolgárok életét esetenként még megkeserítő sablonos, lélektelen ügyintézés, a szocialista közigazgatás szellemétől idegen bürokratizmus elleni fellépésben. Podina Sebő, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének titkára megállapította, hogy az ágazatban most előtérbe került a változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás. A korábbinál kevesebb beruházás és a fenntartási munkák arányának növekedése módosította az építés szerkezetének összetételét, azt és annyit kell építeni, amit a megbízók kérnek. Ács László felszólalása A nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet szakszervezeti titkára a következő gondolatokat fejtette ki: — Mint a MEDOSZ-elnökség tagja, örömmel jelenthetem, hogy a tsz alkalmazotti alapszervezetek létrehozását biztosító párt- és SZOT-határozat óta eltelt négy év alatt 653 termelőszövetkezetben hoztunk létre szakszervezeti alapszervezetet. Ezekben az összalkalmazotti létszám 75,3 százaléka a szervezett dolgozó. A számok tanúsága szerint az eltelt időben jelentős politikai és szervező munkát végeztünk. Az aggályoskodókat viták alkalmával, személyes meggyőzéssel igyekeztünk megnyugtatni, ami abban az időben nem mindig sikerült egyértelműen. Az eltelt négy év eredményei önmagukért beszélnek, s — nyugodtan mondhatom — azokat az aktivistákat, tisztségviselőket igazolják, akik hittek az 1975. évi döntés végrehajtásának eredményességében. Ma már — és ebben jelentős szerepe volt a szakszervezeti bizottságok kezdeményezésének — alig van termelőszövetkezet, ahol a belső szabályzatok a hatáskörükbe tartozó kérdésekben különbséget tesznek tsz-tag és alkalmazott között. A tsz alkalmazotti alapszervezetek többsége jelentős szerepet vállalt a közös gazdaságok előtt álló feladatok megoldásából. Szervezik, segítik a szocialista brigádmozgalom kiszélesítését, az újítómozgalom fejlesztését. A szakszervezeti tisztségviselők — elsősorban a bizalmiak munkája nyomán — az ösztönző jutalom és bérmegállapítások következtében javult a munkahelyi légkör, észrevehető a munkafegyelem megszilárdulása. Nőtt a tsz-dolgozók aktivitása a közösség ügyeinek megtárgyalásában. Különleges szerepe lehet a szakszervezetnek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, továbbá termelőszövetkezeti közös vállalkozások termelési rendszerekben való együttműködésében is. Az állami és szövetkezeti szektor szervezett dolgozóinak kapcsolata, együttműködése komoly munkasikerek záloga lehet. Erre jó gyakorlati példa a termelőszövetkezetünk gesztorsága mellett működő Kukorica- és Iparinövény-termelési Együttműködés — országosan is népszerű nevén: KITE. Az egyesülés 320 dolgozójának döntő többsége alapszervezetünk tagja, * * * Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter felszólalásában elmondotta, hogy az építőipar előtt változatlanul nagy feladatok állnak a következő tervidőszakban. Változást elsősorban az jelent, hogy területileg és összetételben is nagyon eltérőek ezek a feladatok. Ezért a korábbinál megfontoltabb és nagyobb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy gyorsabb és szervezettebb munkával, rugalmasabb alkalmazkodással álljanak helyt az építőipar dolgozói a következő esztendőkben is. Az elmúlt öt évben 738 milliárd forint értékű építési és szerelési munkával gyarapították országunkat az ágazat dolgozói. Ezzel tevékenyen közreműködtek nemcsak a szocialista életmód építészeti feltételeinek, hanem a jó társadalmi közérzetnek az alakításában is. Az ágazat dolgozói képesek a megnövekedett követelmények teljesítésére. Ebben a szakszervezet együttműködését eddig is nagyra becsültük — mondotta a miniszter —, s továbbra is számítunk a szakszervezeti aktivisták fokozott közreműködésére, támogatására az elkövetkező évek nehéz feladatainak végrehajtásában. Gudenusz László, a budapesti Táncsics Mihály Kollégium nevelőtanára a fiatal pedagógusok lakásgondjaira hívta fel a figyelmet, s javasolta, hogy az anyagi lehetőségek figyelembe vételével növeljék a pedagógusszállók helyeit. Dr. Szabó Irma, a Szolnok megyei Tanács szervezési, jogi osztályának vezetője az államigazgatási munka egyszerűsítéséről, korszerűsítéséről beszélt. Elmondotta, hogy a Közalkalmazottak Szakszervezete segítségével a megye hét városából hatban olyan új ügyintézési formát dolgoztak ki, amely lényegesen megkönnyíti az állampolgárok eligazodását a tanácsi ügyek intézésének útvesztőiben. Ezután az elnök javaslatára a kongresszus úgy döntött, hogy a SZOT és a számvizsgáló bizottság jelentése fölötti vitát bezárja. Az elnök bejelentette, hogy a plenáris ülésen 52-en szó(Folytatás a 3. oldalon) A HÉT TÉMÁJA: A MUNKÁSOK SZOCIÁLIS ELLÁTÁSA KÁDERMUNKA EGY TSZ-BEN (3. oldal) A NAPLÓ POSTÁJA (4. oldal) AJÁNDÉKKÖNYVEK KARÁCSONYRA TÖRTÉNELEM — FÖLÜLNÉZETBEN (5. oldal) MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Kádár János fogadta dr. Armand Hammert Megállapodások aláírásával zárult az amerikai üzletemberek budapesti látogatása Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB székházában fogadta dr. Armand Hammert, az Occidental Petroleum Corporation igazgató tanácsának elnökét, a neves amerikai közéleti személyiséget, aki a konszern más vezetőivel szombaton érkezett Budapestre. A találkozón jelen volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány gazdasági bizottságának elnöke. Marjai József — ugyancsak hétfőn — az Országházban megbeszélést folytatott dr. Armand Hammerrel az Occidental Petroleum és az érdekeltségi körébe tartozó cégek, valamint a magyar vállalatok üzleti, termelési kapcsolatairól és más kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. Az amerikai üzletemberek budapesti tárgyalásai megállapodások aláírásával zárultak. A természeti erőforrások komplex hasznosítására vonatkozó műszaki-tudományos, gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló keretmegállapodást az Occidentál Petroleum konszern részéről dr. Armand Hammer, az érdekelt magyar vállalatok nevében a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet, valamint a MINERALIMPEX külkereskedelmi vállalat vezetői látták el kézjegyükkel. Ennek alapján kidolgozzák az együttműködés lehetőségeit az olaj és földgáz, valamint szilárd ásványok kutatásában, feltárásában és kitermelésében, továbbá különböző vegyipari termékek közös gyártásában és értékesítésében. Ezen kívül vegyesvállalatok létrehozását és — harmadik piacokon — közös fellépés kialakítását is célul tűzték ki. A Tatabányai Szénbányák és az Island Creek Coal — az Occidental leányvállalata — az Egyesült Államokban működő vegyesvállalat létrehozásáról írt alá szerződést. Ebben a magyar haldex eljárás alkalmazásával az amerikai szénbányák meddőhányóinak hasznosítását irányozzák elő közös beruházással. Dr. Armand Hammer és kísérete hétfőn elutazott Budapestről. (MTI) Előadás a megyei politikai akadémián Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága által szervezett megyei politikai akadémia soron következő előadását december 19-én, pénteken 14 órakor tartják a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában. Az előadó ezúttal dr. Lengyel Zsuzsa lesz, az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetének főmunkatársa. Előadásának címe: A párt szövetségi politikája Fegyelmi bizottsági elnökök továbbképzése A városi, járási, községi, valamint az üzemi és intézményi pártbizottságok fegyelmi bizottsági elnökeinek és a megyei fegyelmi bizottság tagjainak rendezett Debrecenben háromnapos továbbképzést az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága. A tanfolyam célja, hogy segítséget adjanak a pártfegyelmi munkában tevékenykedőknek a XII. kongreszszus határozataiból adódó feladatok egységes értelmezéséhez, a pártfegyelmi munka viteléhez, a fegyelmi vétségek megelőzéséhez. A megyei pártoktatási igazgatóságon hétfőn délelőtt kezdett továbbképzést Sikula György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. Ezt követően megkezdődtek az előadások. A háromnapos tanfolyam során a résztvevők elméleti, gyakorlati, módszertani ismereteiket fejlesztik az időszerű gazdasági, politikai, ideológiai kérdésekkel, a fegyelmi munkával és pártfegyelmi helyzettel foglalkozó előadások és konzultációk során, többek között a Központi Ellenőrző Bizottság munkatársainak és a megyei pártbizottság titkárainak előadói közreműködésével.