Hajdú-Bihari Napló, 1980. december (37. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-16 / 294. szám

I Ihajdúm II lilVll vlililll fl MAGYAR SZOCIALISTA MUHKflSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK Lflpjn | [ „A szakszervezetek teljesítették és teljesítik feladataikat” Befejezte munkáját a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa Vasárnap reggel fél 9-kor plenáris üléssel folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Méhes Lajos ipari mi­niszter, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke is. Az elnöklő Dajka Ferenc a titkárság nevében bejelentette a kongresszus­nak, hogy a programnak megfelelően szombat délután megtartották a négy szekcióülést, amelyek munkájában va­lamennyi küldött és a meghívottak je­lentős hányada részt vett. Mind a négy szekcióban sok értékes javaslat hang­zott el, ami egyben azt is jelenti, hogy a kongresszusi munkának ez az új módszere bevált. Bővítette azt a lehetőséget, hogy a küldöttek még szélesebb körben vehes­senek részt az egyes kérdések megvita­tásában. A szekciókban elhangzott ja­vaslatoknak egy részét átadták a kong­resszus munkabizottságainak értékelés és feldolgozás céljából, más javaslato­kat alapos rendszerezés után a megvá­lasztásra kerülő testületek vesznek fel programjukba, munkaterveikbe. To­vábbá bejelentette az elnök, hogy a szekcióülések értékelésére vitaössze­foglalójában Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára visszatér. Mi, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben dol­gozó szakszervezeti tisztség­­viselők büszkén valljuk, hogy a munkásság osztály­­szervezetének vagyunk tag­jai és küldetésünknek te­kintjük a munkás-paraszt szövetség erősítését. A termelőszövetkezetekben létrehozott szakszervezeti alkalmazotti alapszerveze­tekre is nagy feladat hárul a feladatok megvalósításá­ban. Mi továbbra is célul tűzzük ki a falu és a város között még meglevő, a mun­kásság és parasztság, vala­mint a tsz-en belül a tagság és az alkalmazottak életkö­rülményei között fellelhető különbségek megszünteté­sét Felszólalások A vasárnapi tanácskozás első hozzászólója Moldován Gyula, a Közlekedési és Szál­lítási Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára volt, aki hangsúlyozta, hogy szemlé­letváltozásra van szükség a szakszervezeti mozgalomban. A gazdaságban végbemenő mélyreható változásokat, a társadalom fejlődését követ­niük kell a szakszervezetek­nek. Luciano Lama, az Olasz Általános Munkásszövetség főtitkára mindenekelőtt a magyar szakszervezetek és az általa képviselt olasz hármas szövetség — a CGIL—CISL —UIL — között kialakult jó kapcsolatokról, együttműkö­désről szólt. Rámutatott, hogy természetesen a kétoldalú kapcsolatokat lehet még to­vább fejleszteni, mélyíteni. De éppen mert a legfőbb jellemzője a nyíltság és az őszinte testvériség, már ma is jó példája a nemzetközi együttműködésnek. Kifeje­zésre juttatta ezt — mondot­ta — az a segítség, amelyet a magyar szakszervezetek a közelmúltban a földrengés­sújtotta terület szenvedő la­kóinak nyújtottak. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke a tanácsok és a szakszervezetek gyümöl­csöző együttműködésével, közös tennivalóival foglalko­zott Nagyra értékelte a szakszervezetek területi munkáját, amely hozzájárult ahhoz, hogy • a tervidőszak­ban csaknem húszmilliárd forint értékű társadalmi munka gyarapította a lakó­helyi környezetet, a terve­zettnél mintegy kétezerrel több bölcsődei, 25 ezerrel több óvodai hely és csak­nem ezerrel több általános iskolai tanterem létesült. A XII. pártkongresszus és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére a Sziklai brigád felhívására kezdeményezett, s a szakszervezetek által tá­mogatott, kommunista mű­szakokból eddig 132 millió forint jutott a gyermekin­tézmények támogatására. Szólt arról, hogy az állam­­igazgatás minden szintjén szükséges a közigazgatás kor­szerűsítése, amelyben a szakszervezet is részt vállalt a személyi feltételeket javító képzési és továbbképzési rendszer fejlesztésével, köz­reműködött a létszámcsök­kentésben, a feladatokhoz igazodó átcsoportosítások­ban. A jövőben is igénylik a szakszervezetek támogatá­sát ahhoz, hogy az államigaz­gatás ne a létszám emelésével, hanem a tanácsi dolgozók politikai, szakmai tudásának növelésével, a lakosság szol­gálatát kötelességnek tartó szemlélet erősítésével tegyen eleget a nagyobb követelmé­nyeknek. A szakszervezetek is nagyobb segítséget adhat­nak az államigazgatásnak az állampolgárok életét eseten­ként még megkeserítő sablo­nos, lélektelen ügyintézés, a szocialista közigazgatás szellemétől idegen bürokra­tizmus elleni fellépésben. Podina Sebő, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dol­gozók Szakszervezetének tit­kára megállapította, hogy az ágazatban most előtérbe ke­rült a változó körülmények­hez való rugalmas alkalmaz­kodás. A korábbinál keve­sebb beruházás és a fenntar­tási munkák arányának nö­vekedése módosította az épí­tés szerkezetének összetéte­lét, azt és annyit kell építe­ni, amit a megbízók kérnek. Ács László felszólalása A nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet szak­­szervezeti titkára a követ­kező gondolatokat fejtette ki: — Mint a MEDOSZ-el­nökség tagja, örömmel je­lenthetem, hogy a tsz alkal­mazotti alapszervezetek lét­rehozását biztosító párt- és SZOT-határozat óta eltelt négy év alatt 653 termelő­­szövetkezetben hoztunk létre szakszervezeti alapszerveze­tet. Ezekben az összalkal­­mazotti létszám 75,3 száza­léka a szervezett dolgozó. A számok tanúsága szerint az eltelt időben jelentős politi­kai és szervező munkát vé­geztünk. Az aggályoskodókat viták alkalmával, személyes meg­győzéssel igyekeztünk meg­nyugtatni, ami abban az időben nem mindig sikerült egyértelműen. Az eltelt négy év eredményei önmagukért beszélnek, s — nyugodtan mondhatom — azokat az aktivistákat, tisztségviselő­ket igazolják, akik hittek az 1975. évi döntés végrehajtá­sának eredményességében. Ma már — és ebben jelen­tős szerepe volt a szakszer­vezeti bizottságok kezdemé­nyezésének — alig van ter­melőszövetkezet, ahol a bel­ső szabályzatok a hatáskö­rükbe tartozó kérdésekben különbséget tesznek tsz-tag és alkalmazott között. A tsz alkalmazotti alapszervezetek többsége jelentős szerepet vállalt a közös gazdaságok előtt álló feladatok megol­dásából. Szervezik, segítik a szocialista brigádmozgalom kiszélesítését, az újítómozga­lom fejlesztését. A szak­­szervezeti tisztségviselők — elsősorban a bizalmiak munkája nyomán — az ösz­tönző jutalom és bérmegál­lapítások következtében ja­vult a munkahelyi légkör, észrevehető a munkafegye­lem megszilárdulása. Nőtt a tsz-dolgozók aktivitása a közösség ügyeinek megtár­gyalásában. Különleges szerepe lehet a szakszervezetnek a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, to­vábbá termelőszövetkezeti közös vállalkozások termelé­si rendszerekben való együttműködésében is. Az állami és szövetkezeti szek­tor szervezett dolgozóinak kapcsolata, együttműködése komoly munkasikerek zálo­ga lehet. Erre jó gyakorlati példa a termelőszövetkeze­tünk gesztorsága mellett működő Kukorica- és Ipari­­növény-termelési Együttmű­ködés — országosan is nép­szerű nevén: KITE. Az egyesülés 320 dolgozójának döntő többsége alapszerve­zetünk tagja, * * * Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter felszólalásában el­mondotta, hogy az építőipar előtt változatlanul nagy fel­adatok állnak a következő tervidőszakban. Változást el­sősorban az jelent, hogy te­rületileg és összetételben is nagyon eltérőek ezek a fel­adatok. Ezért a korábbinál megfontoltabb és nagyobb erőfeszítéseket kell tenni an­nak érdekében, hogy gyor­sabb és szervezettebb mun­kával, rugalmasabb alk­al­­mazkodással álljanak helyt az építőipar dolgozói a kö­vetkező esztendőkben is. Az elmúlt öt évben 738 milliárd forint értékű építé­si és szerelési munkával gya­rapították országunkat az ágazat dolgozói. Ezzel tevé­kenyen közreműködtek nem­csak a szocialista életmód építészeti feltételeinek, ha­nem a jó társadalmi közér­zetnek az alakításában is. Az ágazat dolgozói képe­sek a megnövekedett köve­telmények­­ teljesítésére. Eb­ben a szakszervezet együtt­működését eddig is nagyra becsültük — mondotta a mi­niszter —, s továbbra is szá­mítunk a szakszervezeti ak­tivisták fokozott közremű­ködésére, támogatására az elkövetkező évek nehéz fel­adatainak végrehajtásában. Gudenusz László, a buda­pesti Táncsics Mihály Kollé­gium nevelőtanára a fiatal pedagógusok lakásgondjaira hívta fel a figyelmet, s java­solta, hogy az anyagi lehető­ségek figyelembe vételével növeljék a pedagógusszállók helyeit. Dr. Szabó Irma, a Szolnok megyei Tanács szervezési, jogi osztályának vezetője az államigazgatási munka egy­szerűsítéséről, korszerűsí­téséről beszélt. Elmondotta, hogy a Közalkalmazottak Szakszervezete segítségével a megye hét városából hat­ban olyan új ügyintézési for­mát dolgoztak ki, amely lé­nyegesen megkönnyíti az ál­lampolgárok­­ eligazodását a tanácsi ügyek intézésének útvesztőiben. Ezután az elnök javaslatá­ra a kongresszus úgy dön­tött, hogy a SZOT és a számvizsgáló bizottság je­lentése fölötti vitát bezárja. Az elnök bejelentette, hogy a plenáris ülésen 52-en szó­(Folytatás a 3. oldalon) A HÉT TÉMÁJA: A MUNKÁSOK SZOCIÁLIS ELLÁTÁSA KÁDERMUNKA EGY TSZ-BEN (3. oldal) A NAPLÓ POSTÁJA (4. oldal) AJÁNDÉKKÖNYVEK KARÁCSONYRA TÖRTÉNELEM — FÖLÜLNÉZETBEN (5. oldal) MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Kádár János fogadta dr. Armand Hammert Megállapodások aláírásával zárult az amerikai üzletemberek budapesti látogatása Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára hétfőn a KB szék­házában fogadta dr. Armand Hammert, az Occidental Pet­roleum Corporation igazga­tó tanácsának elnökét, a ne­ves amerikai közéleti szemé­lyiséget, aki a konszern más vezetőivel szombaton érkezett Budapestre. A találkozón je­len volt Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a kormány gazdasági bizott­ságának elnöke. Marjai József — ugyan­csak hétfőn — az Országház­ban megbeszélést folytatott dr. Armand Hammerrel az Occidental Petroleum és az érdekeltségi körébe tartozó cégek, valamint a magyar vállalatok üzleti, termelési kapcsolatairól és más kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó kérdésekről. Az amerikai üzletemberek budapesti tárgyalásai megál­lapodások aláírásával zárul­tak. A természeti erőforrások komplex hasznosítására vo­natkozó műszaki-tudományos, gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló ke­­retmegállapodást az Occiden­tál Petroleum konszern ré­széről dr. Armand Hammer, az érdekelt magyar vállalatok nevében a Központi Bányá­szati Fejlesztési Intézet, vala­mint a MINERALIMPEX külkereskedelmi vállalat ve­zetői látták el kézjegyükkel. Ennek alapján kidolgozzák az együttműködés lehetősége­it az olaj és földgáz, vala­mint szilárd ásványok kuta­tásában, feltárásában és ki­termelésében, továbbá kü­lönböző vegyipari termékek közös gyártásában és értéke­sítésében. Ezen kívül ve­gyesvállalatok létrehozását és — harmadik piacokon — közös fellépés kialakítását is célul tűzték ki. A Tatabányai Szénbányák és az Island Creek Coal — az Occidental leányvállalata — az Egyesült Államokban működő vegyesvállalat létre­hozásáról írt alá szerződést. Ebben a magyar haldex eljárás alkalmazásával az amerikai szénbányák meddő­hányóinak hasznosítását irá­nyozzák elő közös beruházás­sal. Dr. Armand Hammer és kísérete hétfőn elutazott Bu­dapestről. (MTI) Előadás a megyei politikai akadémián Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága által szerve­zett megyei politikai akadémia soron következő előadását december 19-én, pénteken 14 órakor tartják a Kossuth­ La­­jos Tudományegyetem aulájában. Az előadó ezúttal dr. Lengyel Zsuzsa lesz, az MSZMP Központi Bizottsága Társa­dalomtudományi Intézetének főmunkatársa. Előadásának címe: A párt szövetségi politikája Fegyelmi bizottsági elnökök továbbképzése A városi, járási, községi, valamint az üzemi és intéz­ményi pártbizottságok fe­gyelmi bizottsági elnökeinek és a megyei fegyelmi bizott­ság tagjainak rendezett Deb­recenben háromnapos to­vábbképzést az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizott­sága. A tanfolyam célja, hogy segítséget adjanak a pártfe­gyelmi munkában tevékeny­kedőknek a XII. kongresz­­szus határozataiból adódó feladatok egységes értelme­zéséhez, a pártfegyelmi mun­ka viteléhez, a fegyelmi vét­ségek megelőzéséhez. A megyei pártoktatási igazgatóságon hétfőn dél­előtt kezdett továbbképzést Sikula György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára nyitotta meg. Ezt követően megkez­dődtek az előadások. A há­romnapos tanfolyam során a résztvevők elméleti, gyakor­lati, módszertani ismeretei­ket fejlesztik az időszerű gazdasági, politikai, ideoló­giai kérdésekkel, a fegyelmi munkával és pártfeg­yelmi helyzettel foglalkozó előadá­sok és konzultációk során, többek között a Központi Ellenőrző Bizottság munka­társainak és a megyei párt­­bizottság titkárainak előadói közreműködésével.

Next