Hajdú-Bihari Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-22 / 18. szám

­T. IH­O­ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MM ' ‘ JJinī, A PÁLCA KIMENT A DIVATBÓL mmmmmmrm « B _ SL MBI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: ■■ÉABMfflMH KÖRNYEZETÜNK VÉDELMÉBEN W •!! IFA fl ! ! MEGY A GYŰRŰ oldal) XXXVIII. ÉVFOLYAM MAGYARORSZÁGON JELENLEG 18. SZÁM SZÉNHIÁNY VAN , | ÚJ REND AZ OTP-NÉL ÁRA: 1.40 FORINT (4. oldal) MÚLTUNK FORRÁSAIBÓL LAKÁSOK ÉS LAKOSOK Magyar felszólalók az ifjúsági világfórumon ■ naBanHHHBMHHBHBMMManHHB Szerdán a Finlandia-ház­­ban négy bizottságban foly­tatta munkáját az ifjúsági le­szerelési világfórum. Kedden az esti órákig tar­tott a munka az 1-es számú bizottságban: a vita résztve­vői a világpolitikai helyzet­ről, valamint az enyhülés ka­tonai és gazdasági következ­ményeiről fejtették ki állás­pontjukat. A nemzetközi lég­kör megromlásának okait il­letően a felszólalók vélemé­nye eltérő, sok esetben ellen­tétes politikai nézeteket tük­rözött. Miroslav Stepán, a Nemzet­közi Diákszövetség csehszlo­vák elnöke aggodalmának adott hangot a nemzetközi helyzet utóbbi időben történt megromlása miatt és rámu­tatott, hogy ezért az amerikai imperializmus kalandor poli­tikája és a hegemonista erők a felelősek. Anna Lindh, az Európai Nemzeti Ifjúsági Bizottságok Tanácsának svéd tagja, egyenlőségjelet téve a Varsói Szerződés és a NATO közé, úgy vélekedett, hogy a két katonai tömb egyaránt fele­lős a nemzetközi légkör meg­romlásáért. Akira Kasai, a Japán De­mokratikus Liga elnöke az Afganisztánnak nyújtott szov­jet segítséget félreértelmezve azt hangoztatta, hogy az ürü­gyet szolgáltat az Egyesült Államoknak és más imperia­lista hatalmaknak az erő­szak alkalmazásához. Ugyan­akkor Kasai kiemelte az ame­rikai imperializmus háborús, agresszív politikája elleni harc fontosságát és szorgal­mazta a nukleáris fegyverek gyártásának és alkalmazásá­nak, illetve más országok te­rületén való elhelyezésének teljes betiltását. A 3. számú bizottságban Lennart Rohdin, a Liberális és Radikális Ifjúság Világ­­szövetségének (WFLRY) kül­dötte azt hangoztatta, hogy a politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni, és síkraszállt az európai le­szerelési konferencia összehí­vásáért. Roddin sürgette a SALT III. szerződés mielőb­bi ratifikálását és azt, hogy a SALT-folyamatba vonják be a középhatótávolságú rakéta­­fegyverek kérdését. A nuk­leáris leszereléssel egyidejű­leg lépéseket kell tenni a hagyományos fegyverek terén való leszerelésért is — mon­dotta Rohdin, és követelte a biológiai, a vegyi és a sugár­fegyverek teljes betiltását. A Szocialista Internacioná­­lé Ifjúsági Szervezetének (IUSY) nevében felszólalt Jukka Oas kijelentette, hogy a nukleáris leszerelésnek az egyes katonai tömbök poten­ciálja kiegyensúlyozott csök­kentésén kell alapulnia. •** Szerdán délelőtt szólalt fel az ifjúsági leszerelési világfó­rum 1. számú bizottságában Fejti György, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. A magyar küldöttség vezetője kifejtette a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség állás­pontját a nemzetközi helyzet összefüggéseiről, az enyhülés katonai és politikai vonatko­zásairól. Kedden az esti órákban a 2. számú bizottságban a nem­zetközi diákszövetség küldöt­teként felszólalt György Ká­roly. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a kato­nai-ipari körök érdekeit szol­gáló fegyverkezési hajsza fo­kozódása, az imperialista erők közvetlen fegyveres beavat­kozási kísérletei következté­ben megromlott a nemzetkö­zi helyzet. Ugyancsak a 2. számú bizottságban kapott szót Lovassy Tamás, a DÍVSZ küldötte. Eredményesen működött a Tsz-ek Kölcsönös Támogatási Alapja A Hajdú-Bihar megyei me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek Kölcsönös Támogatási Alapjának intéző bizottsága szerdán ülést tartott Debre­cenben, a tsz-szövetség szék­házában. Szombati László, az intéző bizottság elnöke, a nádudvari Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet elnökhelyet­tese a támogatási alap létre­hozásáról és működéséről el­mondotta: — A kölcsönös támogatás és önsegélyezés rendszerének kialakítása társadalmi és üze­mi igényként fogalmazódott meg. Megyénkben — ahol a kölcsönös támogatás eszméjé­nek és gyakorlatának hosz­­szabb múltja és gazdag ta­pasztalata is van . 1979. áp­rilis 19-én 76 gazdasági egy­ség mondta ki a Kölcsönös Támogatási Alap megalaku­lását. A létrehozó szövetke­zetek azt az alapvető célt fo­galmazták meg, hogy gazdál­kodásuk biztonsága, alkal­mazkodóképessége, külső ha­tásokkal szembeni tűrőképes­sége a kölcsönös segítség ré­vén fokozódjék. A KTA lét­rehozásakor kitűzött célok között szerepelt, hogy az erők egyesítése révén gyorsabban legyenek elérhetők a célkitű­zések, s a gazdasági nehézsé­gek a szövetkezetek összefo­gása révén kisebb megráz­kódtatással legyenek áthidal­hatók. Az alap tevékenysége fo­lyamatosan bontakozott ki s a tapasztalatok gazdagodásá­val változott, ennek eredmé­nyeként az alapítókhoz to­vábbi 11-en csatlakoztak, s ma már 87 termelőszövetke­zet, illetve szövetkezeti vál­lalkozás a KTA tagja. Az 1980-as esztendőre kitű­zött célkitűzések megvalósí­tásáról,­ eredményeiről Ká­dár Pál, a szövetség főmun­katársa tájékoztatta az intéző bizottság tagjait. Elmondotta többek között, hogy a megyei KTA jelenleg 56 millió fo­rinttal rendelkezik. A szövet­kezetek által történő befize­tések véglegesen másnak át nem adhatók, tehát azok mindvégig a szövetkezetek sajátjai. Az alap minden olyan célra, amely elősegíti a szövetkezetek gazdasági, tár­sadalmi céljainak megvalósí­tását, kölcsönt nyújt. Az 1980-as esztendő eredményes­ségét bizonyítja, hogy 49 esetben több mint 100 millió forint kölcsönt­ nyújtott, rész­ben sürgős pénzügyi problé­mák áthidalására, másrészt pedig fejlesztési célokra. Ezek között előkelő helyen szerepelnek a termelőszövet­kezeti szakemberek letelepí­tésével, otthonának építésé­vel kapcsolatos kiadások. Az intéző bizottság tagjai elismeréssel szóltak az 1980 ban végzett munkáról, amely a kölcsönt kapott termelőszö­­vetkezetek megítélése sze­rint is mindenképpen előre­­lépés volt az 1979-es évhez képest. Kifejtették, hogy az alap eddigi működésének ta­pasztalatai kedvezőek, s ezért a működést a szövetkezetek vezetésének figyelmébe ajánlják és kérik azokat a termelőszövetkezetek és vál­lalkozásokat, amelyek még nem tagjai KTA-nak, hogy lépjenek be, s ezáltal is na­gyobb alapot, szélesebb körű összefogást tudjanak biztosí­tani a segítségnyújtáshoz. / Medgyessy-emlékkiállítás Varsóban Medgyessy Ferenc születésének 100. évfordulóját nemcsak itthon, hanem külföldön is megünneplik. Ja­nuár 29-én 12 órakor nyílik a Varsói Magyar Intézetben a debreceni Déri Múzeum anyagából rendezett gyűjte­ményes kiállítás. A negyven szoborból, harminc pasz­­tellből, rajzból álló kiállítást a köztéri szobrokról ké­szült fotóanyag egészíti ki. A kiállítás olyan fontos mű­veket mutat be, mint a „Kövér gondolkodó”, a „Három grácia”, a „Táncosnő” változatai, a Hunyadi-szoborterv, a „Sportlovas”, Móricz-, Rippl-Rónai-portrék, a Móricz Zsigmond-emlékmű stb. A kiállítás öt hétig, lesz a len­gyel fővárosban, majd március 12.—április 10. között a szófiai Magyar Intézetben kerül bemutatásra. A tervek szerint Szófiából Lumenbe vándorol az anyag. Megközelítőleg kétmilliárd­­ forintos termelési tervét két és fél százalékkal túlteljesí­tette 1980-ban a Hajdúsági Iparművek. A korábban több nehézséggel küszködő megyei nagyvállalat már az elmúlt esztendőben olyan tervet ál­lított össze, amelynek teljesí­tését az akkori géppark mű­szaki-technikai állapota és a munkaerő-állomány lehetővé tette. Az elmúlt esztendőben a hatékonyság fokozatos nö­velésével, a minőségi követel­mények előtérbe állításával növekedett az iparművek munkájában a szervezettség és a munkafegyelem.­­ A belföldi szállítási kötele­zettség teljesítése mellett erő­teljesen növekedett az ex­portértékesítés, ezen belül a dollárelszámolású kivitel. Az 1979. évihez képest 100 száza­lékos növekedéssel, megköze­lítőleg 8 millió dolláros ár­bevétele volt a Hajdúsági Iparműveknek. Az automata mosógépeket Finnországba, Angliába, Olaszországba és az NSZK-ba szállították, míg a keverőtárcsás mosógépek­nek Irán, Egyiptom és Jordá­nia volt vásárlója. A forró­víz-tárolók, Franciaországba, a lapradiátorok az NSZK-ba és Ausztriába kerültek. a Hajdúsági Iparművekből Az export és a termelés növelésén kívül figyelemre méltó, hogy gazdaságosabban termelt 1980-ban a Hajdúsá­gi Iparművek. Számos mű­szaki és gazdasági intézke­dés révén az export jövedel­mezősége közel 7 százalékkal növekedett. A hazai szállítá­sok ütemének tartásával a belföldi piaci munka is egyenletesebb lett. A jó mun­kát végzett kollektívának, a hatékonyabb vezetésnek kö­szönhetően a Hajdúsági Ipar­művek 1980-ban számottevő nyereséget ért el. Szalagon az automata mosógépek Szerelik az elektronikát Szállítás előtt az Energomat Félmilliárd forint Félmilliárd forint értékű fejlesztést valósí­tanak meg 1981-ben a magyar—szovjet vas­úti árucsere-forgalom központjában, Záhony­ban, az esztendő közepén átadják rendelte­tésének a Tiszabezdéd szomszédságában ké­szülő fedett darabosáru-átrakót. A másfél labdarúgópályányi, több mint kilencezer négyzetméter alapterületű csarnokot úgy tervezték meg, hogy a beérkező szerelvé­nyekből targoncákkal rakhatják majd át a hazánkba, illetve a Szovjetunióba irányuló árut. Négy, egyenként 30 méter fesztávolságú, 12,5 tonna teherbírású daruval gazdagodik az eperjeskei darus átrakó pályaudvar. Ugyan­ott tovább folytatják a vontatási telep­re- mm 1 T­,r^-­ síti 9 Záhony FEJLESZTÉSÉRE konstrukcióját és új 500 személyes szociális épületet is átadnak. Az eperjeskei ömlesztettáru-átrakó mun­káját könnyíti s gyorsítja majd az a június 30-ig elkészülő csigás szerkezet, amellyel óránként 80 tonna vasércet vagy más öm­lesztett állapotban érkező nyersanyagot lehet átrakni. Jelentős esemény lesz a Komoró és Fé­­nyeslitke közötti második vágánypár január végi forgalomba helyezése. Záhonyban még az idén befejezik az új, ezer gépkocsi befo­gadására alkalmas tároló kivitelezését, ahol zárt területen, kisebb baleset- és sérülésve­széllyel oldhatják meg a Szovjetunióból ha­zánkba érkező gépjárművek ideiglenes rak­tározását, átrakását.

Next