Hajdú-Bihari Napló, 1981. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-30 / 100. szám

„Növekedjen a lakosság és az anyagi javak védelme" a HINDÚ-BIHAR MEGYEI POLGÁRI VÉDELEM FEJLESZTÉSÉNEK FŐBB CÉLKITŰZÉSEI ÉS FEUDETRI 1981-85 KÖZÖTT A megyei polgári védelem 1981—85. közti fejlesztésének alapját a Politikai Bizottság és a Minisztertanács által hosszabb távra elfogadott fejlesztési koncepció képezi, és eszerint a fejlesztési prog­ram első öt évében megkez­dett munkát hasonlóképpen kell folytatni továbbra is. A célkitűzések és feladatok maradéktalan megvalósításá­val azt kívánjuk elérni, hogy a polgári védelem szocialista államrendszerünk honvédel­mének szerves részeként fo­lyamatosan fejlődjön; tovább szélesedjenek és erősödjenek állami-társadalmi alapjai; fo­kozódjon a polgári szervek rendeltetésszerű tevékeny­ségével való kapcsolata; nö­vekedjen a polgári védelmi állomány felkészültségének, anyagi-technikai ellátottsá­gának színvonala; fejlődjön az alkalmazási készség a rendkívüli időszakban vár­ható feladatok ellátására, va­lamint az elemi csapások kö­vetkezményeinek felszámo­lására; tovább növekedjen a lakosság és az anyagi javak védelme. A VI. ötéves terv időszaká­ban a következő főbb célkitű­zések és feladatok megvaló­sítását irányozzuk elő.­­ A szakszolgálati és ön­védelmi szervezetek alkalmazási készenléte terén A PVOP követelményei alapján a gazdaságmozgósítás rendszerével összehangoltan tovább tökéletesíthetjük a polgári védelmi katonai szer­vezetek, szakszolgálati és ön­védelmi szervezetek hadra­foghatóságát, alkalmazható­ságát. Biztosítani kívánjuk a polgári védelmi tervek napra­készségét, és a tervekben foglalt feladatok végrehajtá­sát és ennek gyakoroltatását, ellenőrzését. Ezért a tervidő­szakban : a) a polgári védelmi szak­­szolgálati és önvédelmi szer­vezetek számára kidolgozzuk és életbe léptetjük az alkal­mazási készenlétbe helyezési tervrendszert, 1982-től pedig megkezdjük a tervekben fog­lalt feladatok végrehajtásá­nak gyakoroltatását; b) a megyei parancsnoksá­gok irányításával az aláren­delt városi, járási parancs­nokságok részére (a legfon­tosabb üzemek bevonásával) évenként parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot haj­tunk végre. A híradás üzemkészségé­nek, hadrafoghatóságának fenntartása mellett folyama­tosan végezzük a szükségsze­rű fejlesztést, valamint a korszerűtlen berendezések re­konstrukcióját. Tovább fejlesztjük a pol­gári védelmi parancsnoksá­goknak, a szakszolgálati és önvédelmi szervezeteknek az elemi csapások, ipari és egyéb katasztrófák elhárításában, a mentésben, mentesítésben, helyreállításban való közre­működését, felkészülségét és a más mentőerőkkel való együttműködést.­­ A szervezeti-anyagi­­technikai fejlesztés és gazdálkodás terén A tervidőszakban a fő fi­gyelmet (létszámnövelés nél­kül) a technikai felszerelés fejlesztésére, a szervezetek felülvizsgálatára és korszerű­sítésére, valamint az eszkö­zökkel való ellátottság nö­velésére fogjuk összpontosí­tani. Ennek érdekében a szakszolgálati és önvédelmi szervezeteknél tovább vizs­gáljuk és a végbement válto­zásoknak megfelelően kor­szerűsítjük a polgári védelmi parancsnokságokat, szakszol­gálati és önvédelmi szerveze­teket. Folytatjuk a híradóeszköz­ellátást, befejezzük a légzés­védő és alapbőrvédelmet biz­tosító eszközökkel való ellá­tást, folytatni fogjuk az el­látást az integrált sugármérő eszközökkel és az új rbv-cso­­magokkal; az rbv., az állat- és növényvédelmi szakszolgá­lat ellátását vegyi felderítő, sugárzásmérő és mentesítő szaktechnikai eszközökkel, kézi mentesítésre tervezett egységes mentesítő felszere­léssel. Megkezdjük a tűzoltó szakszolgálat ellátását is alap­eszközökkel, folytatjuk az ön­védelmi szervezetek egyéni és tbv. szakfelszereléssel való el­látását. A gazdaságmozgósí­tási tervekkel összehangoltan a polgári védelmi intézkedési tervrendszert felülvizsgáljuk és egyszerűsítjük. Kidolgoz­zuk a városi, járási, községi és üzemi részterveket. Rend­szerbe állítjuk az 5 kW-os szirénatípust, valamint a szükség-riasztóeszközöket. Az üzemi dolgozók védő­eszköz-ellátása terén a terv­időszakban a kiemelt városok „M” üzemi dolgozói részére további 50 százalékos (össze­sen 100 százalék), az egyéb területen levő „M” üzemi dolgozók részére további 20 százalékos (összesen 40 száza­lék) gázálarcellátást biztosí­tunk. Megkezdjük 1981-től az üzemi dolgozók egyéni tkv.­­csomaggal való ellátását is. Biztosítjuk a gyermek- és csecsemővédőeszköz-ellátás 20—25 százalékra való növe­lését, és megkezdjük az egyé­ni rkv-csomaggal és integrált sugáradagmérővel való ellá­tást. A műszaki, fejlesztési, gyártási, kapacitási és be­szerzési lehetőségek figyelem­bevételével az ellátást por­szűrő álarcból 20 százalékos, gyermekálarcból 25 százalé­kos, csecsemő-védőeszközből 33 százalékos szintre emeljük. 4,5 százalékkal (építéssel és korszerűsítéssel) az óvóhely­ellátást is fejlesztjük. A fej­lesztési és fenntartási felada­tok végrehajtása során törek­szünk a takarékos gazdálko­dás érvényesítésére. Az új eszközök, felszerelések, be­rendezések, építkezések stb. megvalósításakor — az érin­tett minisztériumok bevoná­sával — biztosítani fogjuk az eszközök és létesítmények kettős (béke és háborús) cél­ra való felhasználását. mivé kívánjuk tenni az állo­mány eszmei tisztánlátásá­nak, politikai aktivitásának és befolyásolásának szünte­len erősítése érdekében vég­zett munkát. A területi párt- és társa­dalmi szervek politikai irá­nyítására és segítségére tá­maszkodva biztosítani fog­juk, hogy az állampolgárok — főképpen a polgári védel­mi feladatokra kijelölt sze­mélyek — továbbra is a szo­cialista haza iránt érzett fe­lelősséggel, kezdeményezően vegyenek részt a polgári vé­delmi célkitűzések megvaló­sításában. A lakossághoz és a területi párt-, állami, társadalmi szer­vekhez fűződő sokoldalú kap­csolat erősítését minden tiszt kötelességévé tesszük. Fokozni fogjuk — a terü­leti, üzemi stb. pártszervek segítségével a polgári védel­mi politikai szervezet (háló­zat) útján — a honvédelmi felvilágosító, nevelő és pro­paganda tevékenységet, a szocialista hazafiság és inter­nacionalizmus elmélyítését és erősítését. Az 1976—80-as években el­ért eredményekre alapozva az alapvető ismereteket bő­vítjük és a gyakorlatiasságot fokozzuk. Magasabb szintre kívánjuk emelni a polgári vezető állomány szakképzett­ségét, elemző és elhatározó készségét tanfolyamrendszerű felkészítéssel. Az ismeretek fejlesztése és elmélyítése ér­dekében tovább folytatjuk az államigazgatási, gazdasági vezetők felkészítését, két-há­­rom évenként a minisztériu­mok által megrendezésre ke­rülő GM­PV-tanfolyamokon; a szakszolgálati önálló al­egységparancsnokok egyhe­tes alapképzését; a polgári védelmi szervezetek parancs­noki és politikai helyettesi állománya továbbképzését évenként, általában két-há­­rom napos, a beosztott állo­mány továbbképzését éven­ként, általában tizenöt-húsz órás időtartamban; a dolgo­zók differenciált felkészí­tését a minisztériumok és a tanácsok szervezésében; a nem dolgozó lakosság és a ta­nulóifjúság felkészítését a bevált módszerekkel (kikép­zés, honvédelmi oktatás, tv, film, sajtó stb.). A polgári védelmi felké­szítés eredményeinek leméré­­se, az operatív vezetés és működés gyakorlatának elsa­játítása, valamint a tapaszta­latok cseréje érdekében to­vább végezzük a polgári vé­delmi gyakorlatok szervezését és megtartását. Ennek kere­tében a tervidőszakban, a Hajdú-Bihar megyei Polgári Védelmi Parancsnokság irá­nyításával járási, városi és az ezek területén kijelölt üze­mek polgári védelmi szerve­zeti bevonásával járási, városi polgári védelmi gyakorlatot tartunk. A megyei, városi, járási polgári védelmi gyakorlatok­ba bevont üzemeken felül a tervidőszak során üzemi pol­gári védelmi gyakorlatot tar­tunk a minisztériumok, vala­mint a tanácsok felügyelete alatt álló és haditechnikát termelő vállalatok 20 százalé­kánál, a fontos alapanyag- és energiatermelő, valamint szolgáltató vállalatok maxi­mum 10 százalékánál, továb­bá az „M” termelést folytató vállalatok mintegy 5 százalé­kánál. A gyakorlatok során arra törekszünk, hogy a törzsek, egységek és alegységek ké­pesek legyenek vegyi- és su­gárszennyezett stb. körülmé­nyek között (valamint elemi csapás, ipari és egyéb ka­tasztrófa esetén békeidő­szakban is­, a mentés, men­tesítés végrehajtására védő­­felszerelésben, normaidőn be­lül. A gyakorlatokat a lehetősé­gekhez képest össze kell kap­csolni a gazdasági építőmun­­kával. Különös gondot kívá­nunk fordítani arra, hogy a felkészítés terén elért ered­mények szinten tartása és to­vábbfejlesztése a lehető leg­kevesebb idő- és energia­­ráfordítással valósuljon meg. Felülvizsgáljuk és folya­matosan korszerűsítjük a pol­gári védelmi felkészítés, ki­képzés és gyakorlatok sza­bályzatait, tananyagait, esz­közeit és egyéb technikai se­gédleteit (film, makett). A munkaviszonyban álló lakosság polgári védelmi fel­készítését a lehetőségek fi­gyelembevételével összehan­goljuk az adott üzemben fo­lyó oktatásokkal. A felkészí­tett dolgozókat bevonjuk a komplett üzemi, megyei, vá­rosi, járási gyakorlatokba. Szorgalmazzuk, hogy mi­nél előbb bevezetésre kerül­jön az általános iskolákban és középfokú tanintézetekben a honvédelmi ismeretek új tan­terve. Parancsnokságunk messzemenő személyi és tech­nikai segítséget nyújt a kép­zés eredményes végrehajtásá­hoz. A megyei PV­M együtt­működve az iskolai honvédel­mi oktatásban közreműködő más HM-szervekkel és az MHSZ-szel — biztosítja az oktatáshoz szükséges tan­könyvek, tansegédletek, és szemléltető eszközök elkészí­tését és kiadását. Tervszerűen folytatjuk — az 1976—80-as években ki­alakult rendszerben — a la­kosságvédelem és az anyagi javak tbv-védelme fejleszté­sét. Végrehajtjuk a kiépített riasztórendszer teljes rekonst­rukcióját. Elkészítjük az új kitelepítési terveket. Gyako­roltatjuk a különböző törzs­vezetési és harcászati gya­korlatokon, a megyei, városi, járási gyakorlatok keretében a kitelepítési és befogadási tervek végrehajtását. Folytat­juk — megfelelő műszaki­pénzügyi stb. előkészítéssel — a legfontosabb üzemekben az óvóhelyépítést (korszerűsí­tést), továbbá az üzemi és la­kóházi óvóhelyek karbantar­tását és felújítását. Gondos­kodunk az egyéni védőesz­köz-ellátás fejlesztéséről. Megkezdjük a 2016/1976. Mt.­­h. sz. határozat alapján a népgazdaság teherbíró képes­ségétől függően az rbv ható­sági előírások érvényesítését. Folytatjuk a megelőző rbv­­védelem eszközeinek (szűrők), a mentesítő állomásoknak és berendezéseknek a fejleszté­sét, a területi és helyszíni mérő- és ellenőrző állomások állománytábla szerinti esz­közökkel és műszerekkel való ellátását, továbbá a gépkocsi­ba szerelhető mobil laborató­riumok fejlesztését.­ ­ A vezetés és irányítás, együttműködés terén A vezetés tudományos megalapozottságának megja­vításával, a belső tartalékok feltárásával, a vezetés szer­vezeti és technikai feltételei­nek javításával, a káderbiz­tosítás és -felkészítés, a ve­zetési stílus és munkamód­szerek tökéletesítésével, a változó körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodás­sal a megnövekedett társa­dalmi elvárásoknak megfe­lelően a korábbinál maga­sabb színvonalon biztosítjuk a polgári védelem előtt álló igényesebb és bonyolultabb feladatok teljesítését. Minden vezető tekintse fő feladatának­ annak tudatosí­tását, hogy a bonyolultabbá vált feladatokat csak a sze­mélyes példamutatás erősíté­sével, a döntés-előkészítési módszerek jelentős javításá­val, a feladatok világosabb, egyértelműbb megfogalma­zásával, a végrehajtás lé­­nyegretörőbb megszervezésé­vel, határozottabb irányítá­sával és ellenőrzésével lehet eredményesen végrehajtani. A meghatározott célkitűzé­sek és feladatok teljesítése nagy felelősséget ró a polgá­ri védelmi parancsnoksága­inkra, egyben egységes ala­pot biztosít a végrehajtás megszervezésére, irányításá­ra, megvalósítására és ellen­őrzésére. Ez a polgári védelem tel­jes személyi állományának, valamint a polgári védelmi feladatok ellátására kötelezett szervek összehangolt mun­káját, tevékenységét igényli. Dr. Hegedűs Gábor ezredes, pv-törzsparancsnok . A politikai munka terén Az MSZMP XII. kongresz­­szusán elfogadott célkitűzé­sek eredményes végrehajtása érdekében erősíteni fogjuk a parancsnoki és a beosztott ál­lomány körében az MSZMP politikájának hű szolgálatát, a politikai felkészültséget, az erkölcsi-politikai helyzetet és a haza védelme iránti elkö­telezettséget. Minden szinten szilárdítjuk az egyszemélyi parancsnoki rendszert, fokozzuk a veze­tők politikai irányító tevé­kenységét, a személyi állo­mányról való gondoskodást, a felelősségérzetet. Javítjuk a munkahelyi légkört és a ki­emelkedő tevékenység elis­merését. Valamennyi parancsnok te­vékenységének állandó ele­­ m A kiképzés és felkészí­tés terén . A lakosság és az anyagi javak védelme terén ",­­ HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1981. ÁPRILIS 30._________ A haza iránti felelősséggel KOMPLEX ÜZEMI GYAKORLAT A KONZERVGYÁRBAN A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendel­kezései szerint került sor 1981. április 16-án a Debreceni Konzervgyárban komplex üzemi gyakorlat lefolytatására. A gyakorlat — amelyen mintegy 250 fő vett részt — fő célja volt bemutatni az üzemi polgári védelmi parancsnoki törzs, valamint az önvédelmi alegységek munkáját; a dol­gozók tevékenységét a különböző veszélyeztetettségi idő­szakokban; az üzem állóképességének növelését; a mentés­mentesítés és együttműködés megszervezését és végrehaj­tását. A gyakorlat első részében a résztvevők a háborút meg­előző feszültségi és veszélyeztetettségi időszak tennivalói szerint tevékenykedtek. A parancsnoki állomány behívása, a dolgozók alkalmazási készenlétbe helyezése, beöltözteté­­se, felszerelése volt az egyik „vizsgafeladat”. Nem kis mun­kát jelentett az üzem védelmének biztosítása, vagyis a há­borús működés feltételeinek megteremtése. Népgazdasági­­lag is hasznos volt harminc vagon összkészlet gyorsított vagonba rakása, és a „veszélyeztetett” területről való el­szállítása. Gyors és pontos segítséget kell nyújtani a feltételezett sérülteknek A gyakorlat igazolta a dolgozók differenciált felkészíté­sének ötéves eredményét is. Minden dolgozó ismerte a ki­telepítés feladatait, de azok is tudták, hogy mit kell csele­kedniük, akik nem kerültek kitelepítésre. A munkások he­lyesen oldották meg a raktári készletek megelőző védel­mét, az elsötétítés, fényálcázás feladatait, lombtalanítást, az üzem belső berendezéseinek karbantartását. Azt, hogy a polgári védelmi munka az üzemi munka szerves része, jól igazolták az érkező jelentések feldolgozásai és a vezetők által kiadott parancsok, intézkedések. A feltételezés szerint Debrecen várost nukleáris csapás érte. Dr. Nagy Gábor, a konzervgyár dolgozói védelmi pa­rancsnoka helyesen értékelte az üzem területén kialakult helyzetet. A felderítés eredménye bizonyította, hogy az üzem karzónába esik. Ezután munkába kezdenek a tűzol­tók, folyik a megközelítő utak tisztítása. Gyors a sugár­­szennyezett terület mentesítése. Jól vizsgáztak az egészség­­ügyi egységek, szakszerűen látták el a sérülteket, és gyor­san elszállították a rászorulókat a sebesült­ gyűjtőhelyek­re. A helyszíni és területi RBV Adatszolgáltató és Ellenőrző Rendszer állománya eredményesen végezte a víz- és élel­miszerkészletek szennyezettségének mérését, és a mért adatok dokumentálását. Begyakoroltan végezték munkáju­kat és biztosították a termelési zavartalanságát. A Debreceni Konzervgyár komplex üzemi gyakorlatát megtekintette a Polgári Védelem, a MÉM főosztály és a konzervgyár vezetősége. A gyakorlat pozitív eredmények­kel, tapasztalatokkal zárult. A dolgozók érezték a gyakorlat jelentőségét, a haza irán­ti felelősséget, munkájukat lelkes tevékenység jellemezte, s ez szép példája volt a hazaszeretetnek. A teherszállító járműveket szakszerűen kell mentesíteni

Next