Hajdú-Bihari Napló, 1981. május (38. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-14 / 111. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ------------------------------------------------— -------------- mmm hmm hmm m MAI SZÍÍMUNK IMIM.MÍBŐL: ■TTYTTffW KOMÁDI FEJLŐDNI AKAR oldal) XXXVIII. ÉVFOLYAM ÚJ GÉPEK A KITE-KÖZPONTBAN 111 száM GYEREKEK EGYEKEN ÁRA: 1,40 FORINT (4. oldal) 1981. V. 14., • A KÖZMŰVELŐDÉS HÉTKÖZNAPJAI CSÜTÖRTÖK A hét FILMJEI ERŐ A HÉTKÖZNAPOKRA Munka- vagy munkásvédelem? Hazánkban szinte mindennap meghal valaki üzemi baleset miatt. A tragikus adat mellett ugyan kit vigasztal, hogy a korábbi évek átlagaihoz képest tavaly a biztonságtechnika úgyszólván valamennyi mutatója javult? Vígságra azért sem lehet ok, mert a balesetek sérültjeitöbb mint kétmillió munkanapot töltöttek betegállományban. Arról, hogy mennyire hamis a puszta számok bűvöletében értékelni a munkavédelem helyzetét, egy váratlan találkozás győzött meg. Egy vállalati munkavédelmissel futottam össze. Ismeretségünk egy halálos munkahelyi baleset után kötődött. Akkori faggatózásom kellemetlenül érintette egyébként lelkiismeretes emberünket. Most viszont örömtől sugárzott az arca. Nem csoda, hiszen — amint mondja — 12 százalékkal csökkent a balesetek száma „a bázishoz képest”, és ha csak egy kicsit kevesebb a csonkulásos sérült, ha nincs az a csúnya haláleset, akár az ágazati vándorzászlót is elnyerhették volna. A meglehetősen bizarr történet szinte tálcán kínálja az alkalmat a moralizálásra. Arra, hogy szót csépeljünk emberünk embertelen szemléletmódjáról, bürokrata mivoltáról. Korántsem bizonyos, hogy igazunk lenne. Hiszen a biztonságtechnika szakavatottjának bizonyára nem kevés szerepe van abban, hogy a vállalatnál valóban jóval kevesebb baleseti veszélyforrás található, amint akár egy esztendővel ezelőtt. Munkavédelem. Maga a fogalom sem arra utal, hogy valójában a munkások védelméről, életük, testi épségük megóvásáról van. A szomorú statisztikákban mutatkozó javulás ellenére a kifejezés mégis híven tükröz valamit a honi viszonyainkból. A korszerű gyártósor mellől takarékossági buzgalmukban elspórolják az automatikus biztonsági berendezést. A zajcsökkentésre nem áldoznak néhány tízezer forintot, ehelyett kényelmetlen füldugókkal „szerelik fel” a dolgozókat. Tavaly 212 millió forint táppénzt fizettek ki az üzemi baleset miatt betegállományba kényszerülő dolgozóknak. A munkahelyi ártalmak révén rokkantnyugdíjassá válók száma riasztóan növekszik. Rokkantságuk mérhetetlen veszteség. A megelőzés — vagyis a humánus és hatékony munkásvédelem — feltehetőleg csupán ennek a mammutösszegnek a töredékét emésztené fel. És akkor még mindig csak a pénzről beszéltünk. Szó sem esett a munkából kiesők szenvedéséről, jövőjéről, lehetőségeiről, életkedvéről! Gazsó L. Ferenc Még van ,és vetnivaló Ülést tartott a szervezési bizottság Tegnap tartotta meg a megyei tanácson soros ülését a mezőgazdasági szervezési bizottság. A résztvevőket, többek között Juhász Imrénét, a megyei pártbizottság munkatársát Karácsony Sándor osztályvezető-helyettes köszöntötte. Karácsony Sándor 1981 tavaszáról szólva előbb az időjárás hűvös, csapadékos, aszályos jellegét elemezte. A csapadékbőség nagy térségekben (például a bihari részeken) veszélyeztette a növényi kultúrákat. Áprilisban a fagyok nem okoztak ugyan tragédiát, de a lehűlésután sok helyütt csak közepes termés várható. Az öthetes szárazság is éreztette hatását. Ennek ellenére a vetésátlaggal nincs különösebb baj. Tíz évre visszatekintve körülbelül tízezer hektár vizes terület maradt ki időlegesen a művelésből. A vetésszerkezetben csupán módosításokra van szükség. Sajnos az őszi kalászosokból kevesebb a vetés, mint az előző években, hisz a téli kipusztulás is kapárította a vetéseket. Hajdú- Bihar megyében 11 200 hektár őszi kalászos pusztult ki. Tavaszi árpából és zabból többet vetettünk, mint az elmúlt évben. Ha a foltok helyére kukoricát vetnek a gazdaságok, akkor 1981-ben is meglesz az egymillió tonna szemes termény. Kukoricát 105 ezer hektáron vetünk a megyében, a vetés június 10-ig javasolható. Az április 20-a előtti kukoricavetésekben egyenetlenség tapasztalható. Itt talán az újravetés segít, a szuperkorai hibrid kukorica vetőmagja. Mindenesetre 105 ezer hektár kukoricavetéssel számolhatunk. Nem állunk rosszul a napraforgóval sem — területileg. 20 159 hektár a vetés. Karácsony Sándor hangsúlyozta, hogy 1981-ben a nagyüzemekben már mindenütt csávázott napraforgó vetőmag került a földbe, s jó a tőállomány. A rizsről szólva azt említette meg, hogy a hektárok száma ugyancsak csökkent. 670 hektár rizstelepünk van, de volt már 3500 hektár is. Többre lesz szükség ! A rizstelep-rekonstrukciókat a MÉM hathatósan fogja támogatni. Burgonyából többet vetettünk, mint az elmúlt évben, 500 hektár a ráadás. Sajnos a csírázás viszszamaradt. Dohányból, a fajtákat tekintve, változott a kép. Cokerből kevesebbet palántáztak s palántáznak a gazdaságok, mint tavaly. Jóval többet például a VPO 9- esből. A kertészetekben szólt közbe leginkább a hűvös idő. Sok helyütt nem mertek a megszokott időben palántázni, féltek a fagytól. Paradicsomból például még csak a palánták 70 százaléka került ki a szántóföldekre a melegágyakból. Nagyot ugrott a csillagfürt vetésterülete. Ez a tény egy új fajtának köszönhető. Az ipari fehérjepótló takarmány egyébként zölden is etethető. 1980-ban 685 hektárról takarították be a csillagfürtöt, 1981-ben 1800 hektáron termesztik az értékes takarmánynövényt. Végezetül Karácsony Sándor az időszerű gyomirtásról, a repcékben jelentkező hatalmas fagykárról és a lucernakaszálás mielőbbi munkájáról szólt. Megemlítette azt is, hogy sikerült mentesíteni a cukorrépát a kezdődő gyökérfekélytől. Felhívta a figyelmet az öntözésre is, mert több mint valószínű, hogy 1981 első fele csapadékban szegény lesz. Visszatekintve az elmúlt tavaszi időszakra, megállapította, hogy bár vetőmag bőven volt, a vegyszerekből, a nitrogén és a karbamid anyagú műtrágyákból nem tudtak eleget vásárolni a nagyüzemek. A vegyszereknek a választéka volt a szokásosnál szegényebb. Hiány van a tavaly ősszel megviselt lánctalpasok alkatrészeiből is. A tennivalókat összefoglalva Karácsony Sándor kijelentette, hogy az időjárás ugyan foltos keléseket okozott, a bevetetlen területeket nem lehet ölbe tett kézzel nézni. Amint szabadulnak a víztől a mély fekvésű részek, vetni kell. Ahol a cukorrépákban szakaszos a kelés, oda a nehezen végrehajtható gyomirtás miatt a kapát javasolta. Megjegyezte, hogy a kalászosok gombafertőzését is időben lehet és kell megakadályozni. Kiváló címet kapott a tiszacsegei Béke Tsz Az elmúlt évben végzett jó munka elismeréseként a tiszacsegei Béke Tsz-t kiváló szövetkezeti címmel tüntették ki, megismétlődött tehát az egy esztendővel korábbi bravúr. Az egyesülést követő három év alatt a szövetkezeti gazdaság másodszor lett kiváló. Ezen önmagában is figyelemre méltó eredménynek további jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy a Béke Tsz adottságai kedvezőtlenek. Az ünnepi eseményen, amelyen többek között jelen volt Varga Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa, Juhász István, a megyei tanács elnökhelyettese és Tóth Imréné, a termelőszövetkezetek megyei szövetségének osztályvezetője, Csirkés István tsz-elnök adott áttekintést az elmúlt gazdasági évben végzett munkáról s az idei feladatokról. A 367 tagot és alkalmazottat számláló szövetkezet 1980-ban 108 százalékra teljesítette bevételi tervét, miközben a költségek 91—92 százalék körül alakultak. „Volt már jobb is — mondta az elnök —, így például 1979- ben, amikor a költségek nem haladták meg a 86 százalékot, s az ötszázaléknyi különbség tekintélyes nyereségkiesést takar.” A kiesések ellenére az esztendőt a tsz nyereséggel zárta. A nyereségből év végén a tagság több mint egyhavi munkadíjnak megfelelő összeggel részesedett. Az egy főre jutó jövedelem megközelítőleg 46 700 forint volt, amely a megye 95 termelőszövetkezete sorában a tiszacsegei Békének a 61. helyet jelenti. Ez, mondta Csirkés István, összhangban áll az egy főre jutó termelési érték alapján elfoglalt hellyel. A kiváló szövetkezet címet tanúsító oklevelet dr. Pálos Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese adta át a kollektívának. Id. Nagy László növénytermesztési brigádvezető, Vincze Lászlóné baromfigondozó és Szilágyi József párttitkár Kiváló Munkáért kitüntetésben részesültek. . Magyar szakszervezeti napok az NSZK-ban Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) meghívására szerdán szakszervezeti küldöttség utazott a Német Szövetségi Köztársaságba, és részt vesz a Ruhr-vidéki ünnepi játékok keretében megrendezésre kerülő magyar szakszervezeti kulturális napok megnyitóján. Gáspár Sándor tárgyalást folytat Heinz-Oscar Vetterrel, a DGB elnökével , a DGB más vezetőivel. Programja keretében német szakszervezeti tisztségviselők részére tájékoztató előadást tart a magyar szakszervezetek szerepéről, helyéről, feladatairól, a politikai, gazdasági és társadalmi életben, majd találkozik a sajtó képviselőivel. A Ruhr-vidéki ünnepi játékokon magyar szakszervezeti kulturális küldöttség vesz részt Vinizlay Gyulának, a SZOT titkárának vezetésével. A magyar napok keretében eszmecserére kerül sor a szakszervezetk kulturális tevékenységéről a Magyar Népköztársaságban, illetve a Német Szövetségi Köztársaságaban. A fesztiválon részt vevő együttesek és szólisták május 15-én gálaesten mutatkoznak be Recklingsrausenben, és az azt követő napokon több előadást tartanak. (MTI) Szezon előtt a konzervgyárban Az egressel indul a szezon a Debreceni Konzervgyárban. A május 20-i egyeztetőn döntenek az árról, a felvásárlás napjáról és a feldolgozás megkezdésének időpontjáról. Az első borsószállítmányok, az időjárástól függően, június 10-e, 12-e körül érkeznek a gyárba. A gépsorok, épületek karbantartása befejezés előtt áll. Kisebb gépalkatrész-problémák még vannak, de remélhetőleg ezek időben megoldódnak. A hűtőüzem és a tartályos tárolók már készen várják a friss árut. A konzervgyárban létszámhiány jelenleg nincs, a nyári főszezonra viszont várják a diákok jelentkezését. Befejezés előtt áll a töltősor zárógépének felújítása is Dolgoznak a feldolgozó gépsor adagolóján A steril főzőüstök készen várják a friss árut