Hajdú-Bihari Napló, 1981. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-02 / 127. szám

BEFEJEZŐDÖTT A KISZ X. KONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról) hogy valamennyi elhangzott vagy írásban benyújtott ja­vaslatot, észrevételt tanul­mányozza, s a hasznosítha­tó javaslatokat foglalja fel­adattervbe. — Kongresszusunkat az egység jellemezte — folytat­ta Fejti György. — Mind­végig kifejezésre jutott: a küldöttek elfogadták az if­júsági szövetség további programját, annak fő meg­állapításait Most arra kell törekednünk, hogy ugyan­ilyen egységben és közös akarattal lássunk hozzá a közösen kimunkált feladatok végrehajtásához. A központi bizottság, de valamennyien abban vagyunk érdekeltek, hogy az eddigi munkánk fo­gyatékosságait felszámoljuk, gondjainkat megoldjuk. A kongresszus egyértelműen azt bizonyította: van erőnk ah­hoz, hogy e nagy munkát el­végezzük, s hogy kellő erő és tettrekészség van KISZ- szervezeteinkben és -tagsá­gunkban a továbblépésre. A valós ügyekről hozzáértéssel s a megoldás keresésének szándékával folytatott pár­beszéd hűen tükrözte, hogy a fiatalok készek felelősen, felkészülten, előretekintve, a terheket is vállalva részt kérni a közös munkából. Megerősödve kerültünk ki a vitából. Ez igaz általában, s igaz a különböző rétegek­re, így például az egyetemi ifjúságra is, akik körében — jól tudjuk — a kongresszust előkészítő fórumokon a szo­kottnál is szenvedélyesebb, élesebb viták folytak a moz­galmi munkáról, annak fo­gyatékosságairól. Az egye­temi,főiskolai szekció mun­kája is arról győzött meg bennünket, hogy az egyete­mi, főiskolai fiataloknak is megfelelő cselekvési terüle­tük van közös céljaink va­lóra váltásához, a munka megjavításához. — Az ifjúsági szövetség, előtt a továbbiakban is sok, fontos feladat áll. A kong­resszuson is kifejezésre ju­tott: szövetségünk azzal erő­sítheti tekintélyét, társadal­mi súlyát, befolyását, hogy ha részt kér és részt vállal valós feladatok megoldásá­ból, ha a jövőben is cselek­vő és nem valamiféle szem­lélődő szervezetként tevé­kenykedik, ha tettekre moz­gósít, mindenekelőtt a mun­kában, a tanulásban és a ha­za védelmében.­­ Nagy erőt jelent szá­munkra az, hogy terveink, törekvéseink valóra váltásá­ban nem vagyunk egyedül, hogy élvezhetjük pártunk támogatását, bizalmát és megértését. Ezt tapasztalhat­tuk már a kongresszusi fel­készülés időszakában is, s mindez kifejezésre jutott abban is, hogy az MSZMP Központi Bizottságának első titkára felszólalásában meg­osztotta az ifjúság küldöttei­nek tanácskozásával gazdag tapasztalatait, és szólt az ifjúság ügye mellett az or­szág és a nagyvilág dolgai­ról is. Erről a helyről is biztosíthatjuk pártunk veze­tőit; azért fogunk dolgozni, hogy a KISZ a jövőben is be­töltse hivatását. Pártunk bízhat az ifjúságban, erejé­ben, tettrekészségében. Mi is azt valljuk , miként Ká­dár János elvtárs a KISZ kongresszusán megfogalmaz­ta —, hogy dolgozni kell, és az eredmények nem fognak elmaradni. Fejti György vitazáró válasza után határozathoza­tal következett. A kongresz­­szus résztvevői — két el­lenszavazattal — elfogadták a központi bizottság beszámol­­óját a központi pénzügyi ellenőrző bizottság jelenté­sét a KISZ X. kongresszu­sának határozatát, valamint a szervezeti szabályzat mó­dosítására tett javaslatot. Ezután a kongresszus zárt ülésen megválasztotta a 105 tagú központi bizottsá­got valamint a 17 tagú köz­ponti pénzügyi ellenőrző bizottságot .A központi bizottság Haj­­dú-Bihar megyei tagjai: Ba­logh Katalin, a Hajdú me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat üzemmérnöke, Bánfalvi Attila egyetemi hallgató, Kathi Róza, az Unió Áruház osztályvezetője és Koncz Tibor polgári tsz-elnök. A központi pénzügyi ellenőrző bizottság tagjává választot­ták Szilágyi Jenőt, a Debre­cen városi KISZ-bizottság titkárát.­ Ezt követően a KISZ köz­ponti bizottsága és központi pénzügyi ellenőrző bizott­sága megtartotta első ülését, s megválasztotta a 17 tagú intéző bizottságot és a 11 ta­gú titkárságot. A központi bizottság első titkára — jelentették be a választást követő plenáris ülésen — ismét Fejti György. A központi bizottság titká­rai: Juhász András, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, dr. Nagy Sándor, Nyitrai István és Varga László. Rajtuk kí­vül a titkárság tagja lett még Barabás Miklós, Szabó Já­nos, Szűcs Istvánné és dr. Tar­csi Gyula. Az intéző bizottság tagjai: dr. Bulla Miklós, Cseh Györgyi, Fejti György, Ju­hász András, Koncz Tibor, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, Kis Imréné, dr. Nagy Sán­dor, Nyitrai István, Szabó János, Szabó Tibor, Széles Sándor, Szűcs Istvánné, dr. Turcsi Gyula, Varga László és Veress András. A központi bizottság tiszt­ségében megerősítette Szabó Jánost, a Magyar Ifjúság főszerkesztőjét A KISZ X. kongresszusá­nak tanácskozása a DIVSZ-induló eléneklésével, mozgalmi dalokkal fejező­dött be. Fogadás A Kommunista Ifjúsági Szövetség újonnan megvá­lasztott központi bizottsága és központi pénzügyi ellen­őrző bizottsága a tanácskozást követően a Magyar Néphad­sereg Művelődési Házában fogadást adott Jelen voltak Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Maróthy László, a budapesti pártbizottság első titkára és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A fogadá­son Fejti György, a KISZ központi bizottságának első titkára mondott pohárkö­szöntőt. Elutaztak a külföldi küldöttségek Hétfőn elutaztak Buda­pestről azok a küldöttségek, amelyek — több mint 40 or­szág ifjúsági szervezetét kép­viselve — részt vettek a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség X. kongresszu­sán. Puccskísérlet Bangladesben Rövid életű volt a chittaeongi rendőr­ség felkelése. A katonák, akik megöl­ték szombatra virradó éjjel Ziaur Rah­man tábornok bangladesi elnököt, hét­főn megadták magukat. A meggyilkolt államfő névrokonát, Ahmed Manzur Rahman vezérőrnagyot, a hatalomátvé­teli kísérlet vezetőjét Chittagong kikö­tőváros közelében letartóztatták. A hírügynökségek jelentették: az ország­ban helyreállt a rend. A telex híradása szerint tehát Bang­ladesben ismét minden visszazökkent a normális kerékvágásba, a daccai kor­mány ura a helyzetnek. Az elnök-tábor­nok megölése s a rövid életű katonai zendülés mégiscsak erre az országra, a korábbi Kelet-Pakisztánra fordította a világ közvéleményének figyelmét, s ismételten aláhúzta: Dél-Ázsiának ez a túlzsúfolt állama nem mentes a feszí­tő ellentmondásoktól, s ismét kitörhet a vihar. Emlékeztessünk rá: Banglades füg­getlenségét az indiai hadsereg hozzájá­rulásával vívta ki, amikor Új-Delhi csapatokat küldött a pakisztáni meg­torlás ellen védekező bengáliak meg­segítésére. Az ország első államfője a kiemelkedő államférfi, Mudzsibur Rahman sejk lett Egy sor reform be­vezetését tervezte. Az ország az Indiá­val kötött baráti szövetség jegyében el nem kötelezett politikát folytatott. Jelentős segítséget kapott Banglades a szocialista országoktól is. (Így példá­ul a Szovjetunió küldött szakembere­ket Chittagong kikötőjének aknamente­sítésére is.) Sok gazdasági problémát, főleg a gyors ütemben növekedő, nagy­számú népesség ellátását alig-alig tud­ták megoldani. Banglades területét a Pakisztánhoz tartozás évtizedeiben végletesen kizsákmányolták. A szakí­tás után a menekültek elhelyezése, el­látása okozott újabb nehézségeket. A belső feszültséget szították a fanatikus muzulmánok is . Mudzsibur Rahman és családja lemészárlása kétségkívül az ő kezük műve volt Az alapító államfő halála utáni ha­talmi vetélkedésből mint az ország „erős embere” került ki a most meg­gyilkolt tábornok elnök. Kormányzása alatt sikerült jelentősen enyhíteni a fa­lu állapotán . Banglades mezőgazdasá­gi alaptermékekből önellátó lett Ugyan­akkor a városok lakói továbbra is igen rossz anyagi és szociális helyzetben vannak. Az egy főre jutó évi nyolcvan­­dolláros átlagos jövedelem a világ nyomorszegletévé teszi az országot Banglades gazdasága rendkívüli mérték­ben függ a jutatermeléstől és ennek az ipari réstnak a világpiaci árától, de ez érvényes a többi termékekre is. A kő­olajárak emelkedése is igencsak meg­viselte a­­bangladesi gazdaságot. Ziaur Rahman fő feladatának a bel­politikai helyzet stabilizálását, a gaz­daság rendbehozását tartotta. Ugyan­akkor az „erős kezet” elsősorban a bal­oldal ellen alkalmazta —­ a múlt év­ben például letartóztatták­­Banglades Kommunista Pártja és több más hala­dó szervezet vezetőit. A tábornok-elnök külpolitikájában Pakisztán-barát ele­mek is érvényesültek, s a külpolitikai kérdések egész sorában Kína, az Egye­­sült Államok és a reakciós iszlám or­szágok mellé sorakozott fel. Ziaur Rahman fő hatalmi bázisa a hadsereg volt. A mostani lázadás azt bizonyítja, hogy a hetvenezer katonát számláló bangladesi fegyveres erők korántsem voltak egységesek. A felke­lőket vezető tábornok például Kína­­szimpátiájáról volt ismeretes, és szepa­ratista erőket támogatott. A chittagon­­gi lázadók korrupciómentes politikát ígértek. Ez az ígéret azonban nem volt elegendő arra, hogy maguk mellé állít­sák az egész hadsereget s a bangladesi városok és falvak lakóit Miklós Gábor WtM HAJDU-BIHAIU NAPLÓ - 1961. JONIUS 2._________ Kisdobos- és úttörőavatás Debrecenben (Folytatás az 1. oldalról) Dévényi Ágota városi úttörő­titkár üdvözölte, majd Or­bánné Molnár Judit, a KISZ Debrecen városi bizottságá­nak titkára mondott avató beszédet. Ezután került sor a kisdo­bosok és úttörők ünnepélyes ígéret-, illetve fogadalomté­telére, majd az avatószülők, az úttörőcsapatokat patroná­ló üzemek, KISZ-szervezetek, fegyveres testületek képvise­lői megkötötték a gyerekek kék vagy piros nyakkendő­jét. Az avatás ünnepélyessé­gét egy-egy szavalat is fokoz­ta, majd az ünnepség zárá­saként elhangzott a DIVSZ- induló a munkásőrségi dísz­össztűz kíséretében. A kisdobos- és úttörőava­tást követően megyeszerte számtalan színes és érdekes rendezvény várta a gyermek­napon a gyerekeket. Debre­cenben az Ady Endre sugár­úton aszfaltrajzversenyen mérhették össze képességei­ket. Ingyen léphettek be e napon a Vidám Parkba és az Állatkertbe s igazolványuk felmutatásával ingyen utaz­hattak a villamoson a kisdo­bosok és az úttörők. A Nagyerdő különböző pontjain számtalan szórako­zási lehetőséget találhattak a gyerekek. Volt térzene, já­téksarok, fejtörő, ügyességi és célba dobási verseny, báb­színház, néptáncbemutató. Délután a művelődési köz­pont előtti téren folkpódiu­­mon majd úttörődiszkón szó­rakozhattak a gyerekek. Hármashegyen, az úttörő­vasút végállomásánál úttörő­majálison vettek részt a deb­receni járás és a város úttö­rői. A gulyáságyúban főttek a finom falatok, és MHSZ- bemutatókon ámulhattak a gyerekek. Számtalan színes és érde­kes program kísérte a gyer­meknapot a megye városai­ban és községeiben. Illést tartott az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága A hagyományos béke- és barátsághónapi eseménysoro­zat programja keretében az európai biztonság és együtt­működés magyar nemzeti bi­zottsága hétfőn ülést tartott az Országház vadásztermé­ben. Kállai Gyula elnökölt a tanácskozáson, ahol a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseit tűzték napirendre, kü­lönös tekintettel az európai biztonság és együttműködés ügyére. Horn Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezető­je tájékoztatójában egyebek között rámutatott, hogy a rendkívül bonyolult és na­gyon feszült nemzetközi helyzetben is megvan a lehe­tőség az enyhülés vívmányai­nak megvédésére, eredmé­nyeink továbbfejlesztésére. Nyilvánvaló — mondta —, hogy mi, szocialista országok, egyedül nem vagyunk képe­sek erre, ehhez szükség van a partner tőkés országok józan politikai köreinek a készsé­gére és cselekvésére is. Úgy ítélhetjük meg, hogy politi­kai, gazdasági, biztonsági szempontból egyaránt él ré­szükről az a felismerés, hogy a szocialista országokkal együtt újabb erőfeszítéseket kell tenni a jelenlegi helyzet javítása, a feszültség csök­kentése érdekében. A lengyel­­országi helyzet alakulását il­letően mi elsősorban abban vagyunk érdekeltek, hogy a lengyel párt és kormányzat politikai megoldást találjon a válságból kivezető útra. Az MSZMP­­teljes mértékben szolidáris a lengyel testvér­párttal, mindazokkal a törek­véseivel, amelyek a válság megoldására, a szocialista vívmányok megőrzésére irá­nyulnak. A szocialista Len­gyelország nélkül nem létezik az európai status quo, nem lehetséges az európai enyhü­lés és biztonság tartós meg­őrzésének garantálása. A tájékoztatót követő véle­ménycserében felszólalt Vár­­konyi Imre prépost kanonok, Barabás Miklós, a KISZ KB titkárságának tagja, a DÍVSZ főtitkára, Horváth István, a Csepel Művek szerszámgép­gyárának szocialista brigád­vezetője, Fábián Ferenc, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkárhelyet­tese és Vadas Sándorné, az Egyesült Izzó dolgozója. Véres vasárnap Bejrútban BEJRÚT (MTI) A Bejrút lakosságát hosszú ideje rette­gésben tartó erőszak új hul­láma kezdődött meg vasár­nap, amikor a falangista mi­líciák tüzérsége a nyugat­­bejrúti strandokat, tengerpar­ti sétányokat vette célba. Mostanáig tiszteletben tartot­ták azt a hallgatólagos meg­állapodást, hogy nem foszt­ják meg a pihenés, a felüdü­lés egyetlen megmaradt le­hetőségétől az állandó bezárt­ságra ítélt embereket. A fa­langista provokációk nyomán heves tüzérségi és rakéta­párbaj bontakozott ki egyfe­lől a jobboldali milíciák, másfelől az arab békefenn­tartó erőkhöz tartozó szíriai csapatok, illetve a baloldali fegyveres erők között. A har­cok nem végleges mérlege: 18 halott, 270 sebesült. A falangisták ismét ágyúz­­ták a nyugat-bejrúti palesz­tin menekülttáborokat. Pén­teken több találat érte az egyik nyugat-bejrúti kórhá­zat, ahol egy személy meg­halt és 11 — köztük a kórház igazgatója — megsebesült. Ugyanakkor a 2500 gyermek­nek otthont adó muzulmán árvaházat is lőtték. Eltemették Wyszynski bíborost Varsóban az ország min­den részéből összesereglett sok ezer fős tömeg jelenlété­ben vettek végső búcsút Ste­fan Wyszynski bíborostól, Lengyelország prímásától, aki 32 éven át állt a len­gyel katolikus egyház élén. A több órás gyászszertartá­son II. János Pál pápa sze­mélyes megbízottjaként részt vett Agostino Casaroli bíbo­ros, vatikáni államtitkár, va­lamint számos külföldi egy­házi és állami küldöttség. A magyar római katolikus egy­házat dr. Lékai László bíbo­ros, esztergomi érsek képvi­selte. A lengyel állami dele­gációt Henryk Jablonski ál­lamfő vezette, s tagjai kö­zött volt Jerzy Ozdowski, Mieczyslaw Rakowski és Kazimierz Barcikowski. A gyászszertartás délután négy órakor kezdődött a var­sói karmelita templomban. Innen átvitték Wyszynski koporsóját a Győzelem te­rére, ahol gyászmisét ce­lebráltak. Ennek során Casa­roli bíboros lengyelül bú­csúztatta az elhunyt prímást, majd Franciszek Marcharski bíboros, Krakkó érseke mon­dott gyászbeszédet. A szertartás után Stefan Wyszynski bíborost a varsói Szent János székesegyház kriptájában helyezték nyuga­lomra. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szennay Andrásnak, a pannonhalmi bencés rend főapátjának az állam és a katolikus egyház együttműködésének fejleszté­se, valamint a bencés rend társadalmi beilleszkedése te­rén végzett kimagasló tevé­kenysége elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hét­főn adta át.

Next