Hajdú-Bihari Napló, 1981. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-25 / 147. szám

r­o­­­v. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÁRA: 1,40 FORINT­­ (4. oldal) CSÜTÖRTÖK : I® 'Pfe Hj Miks&k AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT MÉRLEGE WJTWjTffjk M MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL:­­ HOGYAN JUTHATUNK LAKÁSHOZ?­­ :7//r l-jm A KONYHA ÉS a „MARADÉK” DIALEKTIKÁJA IRÁNY A KEMPING XXXVIII. ÉVFOLYAM­­ (3. oldal) POLGÁRI VÉDELEM BÁNYÁSZOK OROSZLÁNYBÓL Integráció az építőgépgyártásban FOLYam­oDIK a KGST-SZEMINÁRIUM ÉS GÉPBEMUTATÓ DEBRECENBEN Június 24-én, szerdán dél­előtt a KGST-tagállamok épí­tőgépgyártó szervezeteinek képviselői ismertették a fej­lesztés eredményeit, a leg­újabb tendenciákat. Szarvas Miklós, az Építő­­gépgyártó Vállalat vezérigaz­gató-helyettese elemezte az építőgépgyártás és -fenntar­tás hatodik ötéves tervi ha­zai feladatait Bevezetőjében utalt arra, hogy rendkívül dinamikusan fejlődött az épí­­tőipar gépesítése 1976—80. között. A korszerű építési módok elterjesztése mellett az építés iparosítása volt a fő feladat. A gépállomány rend­kívüli mértékben növekedett s a 2,3-szeres mennyiségi nö­vekedés, a 30 milliárd forin­tot elérő eszközállomány mel­lett minőségi változások is bekövetkeztek. Az ötödik ötéves terv idő­szakában végezték el az első házgyárak rekonstrukcióját Ekkor korszerűbb lett a pa­nelgyártás technológiája s több építési, szerelési felada­tot a házgyári gyártósorokra vittek. Ez csökkentette a helyszíni munkákat és az élőmunkaigényes ráfordítást. A rekonstrukció eredménye­képpen a panelek minősége, előkészítettségi foka igen ma­gassá vál Az épületen gya­korlatilag nincs szükség élet­telő munkára, mert a közö­sen kialakított betonsimító gépek lehetővé tették, hogy még a házgyárban olyan mi­nőségű betonfelületet állítsa­nak elő, amely közvetlenül tapétázásra is alkalmas. Előadása következő részé­ben Szarvas Miklós a gépfej­lesztés­i feladatait elemezte, majd a hatodik ötéves tervi elképzelésekről szólt. Az épí­tőipari gépesítés területén sa­játos helyzettel kell számol­ni. Magyarország kis ország, de építési feladatai ugyan­olyan sokoldalúak és bonyo­lultak, mint bármelyik más államé. Éppen ezért a világ iparában alkalmazott építőgé­pek majd mindegyike megta­lálható hazánkban, de nálunk csupán néhány darabra van szükség. Az elmúlt évek dinamikus fejlődése után a VI. ötéves terv szükségszerűen más jel­legű lesz, mint az eddigi. Az építés technológiájának egyes területein telített szintet ért el a gépesítettség. Ebből kö­vetkezik, hogy a hazai építő­gépgyártás feladatai is lénye­gesen megváltoztak. Ennek összhangban kell lennie a szocialista integrá­cióval. Az ÉPGÉP részben a KGST Gépipari Állandó Bi­zottságának IX. szekciójában való közreműködéssel, rész­ben pedig a kétoldalú állam­közi kapcsolatok felhasználá­sával igyekszik megfelelő munkamegosztást létrehozni. Részeredmények már vannak. Egyes építőgépfajták gyártá­sáról lemondott a vállalat, így például glettelő és vako­ló gépeket Lengyelországból kapunk ezentúl. Az előadó sajnálatosnak nevezte, hogy például a vib­rátorok, házgyári berendezé­sek, különböző daruk, beton­gyárak és betonszivattyúk gyártásánál nem sikerült az együttműködést kialakítani. A párhuzar­os gyártás nagy­mértékben zavarja a válla­latokat és különösen sok gondot okoznak Magyarorszá­gon, mert az építőipar gép­állományának struktúráját, a viszonylag csekély darabszám mellett igen sokféle típussal kell bővíteni. Ennek súlyos következményei vannak a pótalkatrész­-ellátásban és a gépek üzemeltetésénél. Beszéde befejező részében Szarvas Miklós elemezte az építőgépjavító vállalatok KGST-szervezeténe­k munká­ját, s utalt arra, hogy az elő­­relépés mellett továbbra is alapvető problémák vannak a csehszlovák mixergépkocsik, a lengyel, román, valamint az NDK kotrógépek pótalkat­rész-ellátásában. Ezt követően szovjet, cseh­szlovák, román, NDK-beli, lengyel szakemberek ismer­tették az építőgépgyártás kü­lönböző területeinek fejlesz­tési elképzeléseit. Délután gépbemutatón vettek részt a KGST-szeminárium vendé­gei. Ma, csütörtökön tovább folytatja munkáját a szemi­nárium, délután kerül sor a záró plenáris ülésre.­ ­ A BALKANCAR targoncák bemutatója Aratják a repcét a Hortobágyo Jóllehet napról napra vál­tozó időjárással köszöntött be a nyár, az időszerű mezőgaz­dasági munkákban nincs kü­lönösebb fennakadás, meg­kezdődött ,vagy a napokban kezdődik, több gazdaságban pedig be is fejeződött az őszi árpa aratása. Utóbbiak közé tartozik a Hortobágyi Állami Gazdaság, ahol a 144 hektá­ron termesztett őszi árpa­ a tervezettet meghaladó ho­zammal fizetett. Aratják már a repcét is, tegnap hat kom­bájnnal láttak munkához az aratók az ohati kerületben. A több mint 700 hektáron ter­mesztett repce betakarítására hat napot szántak a szakve­zetők, a kérdés itt is az, hogy mit szól majd ehhez az idő­járás. A Hortobágyon a repcék várhatóan a tervezett termés­átlagot fogják adni, kaptuk a tájékoztatást dr. Csillik Jó­­zsef növénytermesztési osz­tályvezetőtől, aki ezt elsősor­ban az idejében való vetés­sel hozza összefüggésbe. Ke­vesebb derűlátással tekinte­nek a gazdaságban az őszi búzára, ami igen megsínylet­te a tél hidegét és a kora ta­vaszi belvizeket. Mindezt hosszan tartó aszály tetézte. Igaz, március 19-e és június 4-e között tizenhárom alka­lommal volt eső, de egyetlen alkalommal sem esett több két-két és fél milliméternél Az átmeneti lehűlést nagy megkönnyebbüléssel fogadták a szakvezetők, lassult az érés, így a búza aratásával körül­belül tíz nap múlva indul­­hatnak. A műszaki feltételek egyéb­ként az idén szinte kifogás­talanok , zavartalanabb volt az alkatrészellátás, így az előző évekhez képest a Hor­tobágyi Állami Gazdaságban is jobban elő tudták készíte­ni a betakarító gépeket és a szállító járműveket. Természetes, a Hortobá­gyon is igyekszenek kihasz­nálni az öntözési lehetősége­ket. 1200 hektár gyep kapott öntözővizet s most a máso­dik növedéket öntözik. Ele­­pen a cukorrépára, Ohaton és Borsóson a kukoricára per­metezik az éltető vizet az ön­töző berendezések. Kiegészítették a kutatási, fejlesztési tervet ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vet­te Marjai József miniszterel­nök-helyettes beszámolóját a közelmúltban a Szovjetunió­ban tett hivatalos látogatásá­ról, valamint a magyar­­szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság buda­pesti ülésszakáról. Megbízta a gazdasági bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedési ter­vet az ülésszak határozatai­nak végrehajtására. A Minisztertanács áttekin­tette a vállalati jóléti és kul­turális alapok képzésének és felhasználásának tapasztala­tait. Megállapította, hogy az 1976 óta működő rendszer be­vált, az alapokban rendelke­zésre álló összeg évről évre dinamikusan­­növekedett, s tavaly elérte a 7,3 milliárd forintot. Az érvényben levő szabályokat a rendszer alap­jainak érintetlenül hagyása mellett, a Minisztertanács ál­lásfoglalása szerint úgy kell továbbfejleszteni, hogy több lehetőség nyíljon a jóléti el­látásra fordítható összegek ésszerűbb elosztására és fel­­használására. A kormány — a tudomány­­politikai bizottság javaslata alapján — az országos közép­távú kutatási-fejlesztési ter­vet „Az egységes szociálpoli­tikai koncepció fejlesztését szolgáló kutatások” című programmal egészítette ki, a kutatások irányítására a Ma­gyar Tudományos Akadémiát kérte fel. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a fel­sőoktatási intézmények ku­tató-fejlesztő munkájának helyzetéről szóló jelentést. Megállapította, hogy a ta­pasztalatok kedvezőek, ezért helyeselte és jóváhagyta a kutatási feltételek javítására előterjesztett javaslatokat. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Minisztertanács, a kormánybizottságok, vala­mint a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság 1981 má­sodik félévi munkatervét. (MTI) A textil- és ruházati ipar helyzete ÜLÉST TARTOTT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA Szerdán ,székházának nagy tanácstermében tartotta so­ron következő ülését a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizott­sága. A tanácskozáson, ame­lyen dr. Szabó Imre, a me­gyei tanács elnöke, a megyei párt-végrehajtó bizottság tag­ja elnökölt, meghívottként részt vettek a járási és váro­si pártbizottságok első titká­rai is. A testület első napiren­di pontként meghallgatta Si­­kula Györgynek, a KB tagjá­nak, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját a Központi Bizottság június 18-i üléséről. Ezt követően­­ a megyei pártbizottság Tóth Imkre me­gyei titkár szóbeli kiegészí­tésével és előterjesztésében jelentést tárgyalt meg és fo­gadott el a megye textil- és ruházati iparának helyzetéről, továbbfejlesztésének felada­tairól. E napirend tárgyalásá­ra meghívták a ruhaipari vállalatok vezetőit és párt­titkárait is. A vita során dr. Alberth Béláné, a Hazafias Népfront megyei titkára tett fel kérdést, Elek Imre, a Hajdú-Bihar megyei Textil­­feldolgozó Vállalat igazgató­ja, Farkas Anna, a BFK deb­receni gyárának művezetője, Sikula Györgyné, a Háziipari Szövetkezet elnöke, valamint Dede László, a BFK debrece­ni gyárának igazgatója mond­ta el észrevételeit, vélemé­nyét a tárgyalt napirenddel kapcsolatban. A megyei pártbizottság — tanácskozásának harmadik napirendi pontjaként — szó­beli kiegészítés és írásos elő­terjesztés alapján jelentést tárgyalt meg és fogadott el a társadalmi tulajdon védelmé­nek helyzetéről, a népgazda­ságot károsító bűncselekmé­nyek megyén belüli alakulá­sáról és az ezzel kapcsola­tos feladatokról. A napi­rend előterjesztője Kollár Já­nos ezredes, megyei rendőr­főkapitány volt. A vitában Grandpierre Lajos nyugdíjas, Seres György, a Hajdú me­gyei Állami Építőipari Válla­lat vezérigazgatója, Szilágyi Gábor, a Postaigazgatóság vezetője, dr. Kozma Tibor, a Megyei Bíróság elnöke, dr. Alberth Béláné megyei nép­fronttitkár, dr. Kereszti Csa­ba főügyész, Béres József, a MESZÖV elnöke, valamint Fülöp János, a megyei párt­­bizottság titkára szólalt fel. Negyedik napirendi pont­ként a megyei pártbizottság Fülöp János megyei titkár előterjesztésében elfogadta a megyei pártbizottság és a vb ezévi második félévi üléster­vét. Ennek tárgyalásakor dr. Onosi László, a megyei párt­oktatási igazgatóság vezetője és Elkán Károly ezredes, helyőrségparancsnok szólalt fel. ORVOSTUDOMÁNYI KONGRESSZUS KEZDŐDÖTT DEBRECENBEN Tegnap, június 24-én a Debreceni Orvos­­tudományi Egyetem elméleti tömbjében nyitották meg a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság XI. ván­dorgyűlését. A társaság tagjain kívül a vándorgyűlésen többek között részt vett Pántya György, a megyei pártbizottság po­litikai munkatársa és dr. Tarczali Dezső városi főorvos is. A kongresszust dr. Karmazsin László, a Debreceni Orvostudományi Egyetem rekto­ra nyitotta meg, elnöki köszöntőt pedig dr. Leövey András egyetemi tanár mondott. A programban három referátumra és tizenöt előadásra került sor. Elsőként D. R. Stan­worth birminghami professzor tartotta meg referátumát a Különböző sejtstruktúrák és az allergiás reakciók kapcsolata címmel. G. N. Beall Los Angeles-i professzor, va­lamint dr. Leövey András, a Debreceni Or­vostudományi Egyetem I. számú Belklini­kájának igazgatója a pajzsmirigybetegsé­gek immunológiai problémáiról számolt be. A referátumok mellett az előadások is — melyeket az ország orvostudományi egye­temeiről érkezett tudósok tartottak — az allergiás betegségek kutatási eredményeit foglalták össze. A tanácskozás ma folytatódik.

Next