Hajdú-Bihari Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-27 / 200. szám

cfó. • - • VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r*— ■ mm MAI SZÁMUNK TflRTALMI DÚL­­ÁRA: 1,40 FORINT ' -----------------------------------------------1981. vili. 27., TÁNCTÚRA AZ NSZK-BAN CSÜTÖRTÖK NEHÉZ ISTENNEK LENNI iiíMMJiKaiULUyUaiMtaiyiUMiUíiiMUÉMÉiüaUIittilHdaJiiJlliUiM 1 ' _________ Tartalmas szakmai fórum Befejeződött az egészségügyi szakdolgozók tanácskozása Szerdán zárult Debrecen­ben az egészségügyi szakdol­gozók immár tizenkettedik alkalommal megrendezett tu­dományos értekezlete, amely ismét értékes tapasztalatokat hozott az ország minden ré­széből érkezett mintegy ezer résztvevőnek. A dolgozatot készítők, az érdeklődők ma­gas száma is jelzi, hogy a rendezvény rangos helyet ví­vott ki magának. A különbö­ző egészségügyi intézetek ta­pasztalatai szerint a konfe­renciákon részt vevő ápoló­nők, asszisztensek, nővérek az itt nyert szakmai ismere­teiket mindennapi gyógyító munkájukban igen jól tudják hasznosítani. Szerdán délben dr. Pinczés László, a Hajdú-Bihar me­gyei Tanács Kórház-Rende­lőintézetének főorvosa zárta be a tanácskozást és ismer­tette a díjazott előadásokat, pályamunkákat. Az első szekcióban első dí­jat kapott Nemes Gézáné, Bihari Sándorné és Köké­­nyesi Jánosné asszisztensek (MVT Ifjúságvédelmi Szol­gálat, Debrecen) Középisko­lai és szakmunkástanulók szeszesital-fogyasztása, 2500 fiatal körében végzett felmé­rő vizsgálat tapasztalatai cí­mű előadása. A második té­makörben második lett Gal­­góczy Ilona asszisztens (Me­gyei KÖJÁL, Debrecen) dol­gozata, harmadik díjat ka­pott Nyíri Ilona ápolónő (megyei kórház-rendelőinté­zet). Oklevelet kapott Os­­gyáni Gabriella dietetikus és Marosi Emese egészségügyi szakoktató Debrecenből. A negyedi témakörben első helyezést ért el Halmi An­­talné osztályvezető ápolónő és Szász Györgyné ápolónő (tanács kórház-rendelőinté­zet) A Biogastrone hatásának vizsgálata című munkája, Marosi Emese harmadik dí­jat kapott. A bútoripar újdonságai Belföldi bútorkínálatunkat tizenkét nagyobb bútorgyár termékei határozzák meg. Az ellátásban lényegesen kisebb — leginkább választékbővítő — szerepe van a szövetkezeti bútoriparnak és az import­nak. A korábbi években vég­rehajtott rekonstrukció meg­teremtette a feltételeket ah­hoz, hogy ma már elegendő a bútor, az igények mennyisé­gi kielégítése nem okoz gon­dot. Sőt, a kereskedelem bő­séges készleteiből úgy tűnik, túlkínálat van. Csakhogy a vásárlók gyakran nem azt ta­lálják az üzletekben, áruhá­zakban, amit keresnek. A ke­reslet-kínálat összhangjának megteremtése korántsem egy­szerű feladat, a választék és az igények közeledésének biz­tató jeleiről, a minőségben, funkcióban, küllemben és ár­ban megfelelő bútorújdonsá­gokról tudósítanak az MTI munkatársai. Az elemes bútor esztendők óta keresett cikk. A Budapes­ti Bútoripari Vállalat Réka bútorcsaládja az egyik leg­kedveltebb, az idén 150 mil­lió forint értékűt szállítanak belőle a kereskedelem számá­ra. A tölgy- és kőrisborítású, negyvenféle elemből álló bú­torcsalád előjegyzési idejét az idén három hónapról ket­tőre csökkentették. Jövőre a BUBIV tovább növeli a Ré­­ka-elemek gyártását, az 5-ös számú rákospalotai gyárában is megkezdi e termék előállí­tását. A másik népszerű ele­­mes BUBIV-bútor a Horizont — ami a házgyári kislakások, gyermekszobák egyéni, ötletes berendezésére alkalmas , új felülettel, cseresznyefa színű borítással is megjelenik az idén az üzletekben. Szeptem­berben az üzletekbe kerül a Tip ’80 elnevezésű szekrény­soruk, amelyet Farkasinszky Zoltán belsőépítész tervezett. A különleges felületkezelésű, szép, selyemfényű, mahagóni színű bútorból az encsi gyár ebben az évben 200-at, jövőre pedig 600-at készít a belföldi vásárlók számára. A Székesfehérvári Bútor­ipari Vállalat is tovább bőví­ti a sikeres, lapra szerelt ele­mes bútorainak választékát. A 29 elemből álló, a nappali szobák minden funkcióját be­töltő kőris, vajszínű és bar­na garzon a bútorpiac sláge­(Folytatás a 2. oldalon) Debrecenben tartja vándorgyűlését a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Augusztus 27-én és 28-án a Kossuth Lajos Tudomány­egyetem ad otthont a Magyar Elektrotechnikai Egyesü­let idei, sorrendben huszon­nyolcadik vándorgyűlésének. A vándorgyűlés a villamos berendezések energia- és élő­munka-, valamint anyagta­­karékos kialakításával, ter­vezésével, gyártásával és üzemeltetésével foglalkozik. Az ország minden részéből részt vevő több mint ötszáz szakember vitatja meg a té­makör hat fő csoportba so­rolt előadásait és korreferá­tumait, ily módon nyújtva segítséget a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetsége által meghir­detett és hosszú távú kiemelt feladatként kezelt energia­takarékossági feladatok vég­rehajtásához. A vándorgyűlés témaköré­hez kapcsolódóan az egyetem díszudvarán kiállításon mu­tatják be 13 vállalat leg­újabb fejlesztési eredménye­it. A kiállított berendezési tárgyak közül sokkal most találkoztak először a szak­emberek. Kiemelhetők ezek közül is a VBKM Elektro­mos Készülékek Gyára által kifejlesztett, energiatakaré­kos fénycsöveket magukba foglaló lámpatestek, a Vil­lamosszigetelő- és Műanyag­gyár fejlesztésében elkészült élőmunka-takarékos veze­tékcsatorna-rendszer, a Ma­gyar Kábel Művekben gyár­tott energiatakarékos szige­telt vezetékek, a VERTESZ új konténeres kapcsolóberen­dezése, és a házgyári lakó­épületek új típusú kábeles csatlakozásai, amelyeket már Debrecenben a TITÁSZ Vál­lalat eddig is sikeresen alkal­mazott. A mezőgazdaság szeptember 1-től október 15-ig igényli a diákok munkáját Sajtótájékoztató a diákok őszi mezőgazdasági foglalkoztatásáról Egy mezőgazdasági dolgo­zó húsz ember élelmét ter­meli meg, a tevékenységhez azonban külső segítség kell az őszi csúcsmunka idején, mikor néhány hét alatt egye­bek között 300—350 ezer ton­na szőlőt, több százezer ton­na almát és emellett több százezer tonnányi zöldséget és gyümölcsöt kell leszüre­telni, betakarítani. Az idei őszön — ugyanúgy, mint máskor — diákok segítik majd a mezőgazdaságot, mintegy kiegészítik az üze­mek kézi és gépi erejét. Az őszi diákmunkáról szerdán a MÉM-ben Kovács Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tájékoz­tatta az újságírókat. A következő hetekben csaknem 500 ezer fiatal mintegy 19 millió munka­órát teljesít a gazdaságok­ban. Természetesen­­ a ko­rábbi évekhez hasonlóan — most sem ingyen dolgoznak, a gazdaságok, vállalatok több mint 180 millió forint munkabért fizetnek munká­jukért. A kézimunka-igényes növények negyedét takarít­ják majd be a diákok, az ál­taluk leszüretelt áru értéke eléri a 4 m­illiárd forintot. A foglalkoztatási munkaidőt jogszabályok rögzítették, ezekben nincsen változás; a tanulók szorgalmi időben az iskola tanrendjéhez igazod­va foglalkoztathatók. A mező­­gazdaságban szeptember 1-től október 15-ig, kivételes idő­járás és az átlagosnál több termés esetén legfeljebb no­vember 15-ig igénylik a diá­kok munkáját. Fontos része a bérezésnek, hogy a munka­díjakat közvetlenül a tanu­lóknak kell kifizetni. Kivéte­les esetekben a felügyeletet ellátó pedagógus is jogosult a munkadíj átvételére, amit azonban a foglalkoztató min­den esetben jegyzék, bér­jegyzék alapján köteles kifi­z­­­zetni. Mindezt a sajtótájé­koztatón külön is hangsú­lyozták, ugyanis az évről év-­ re kiadott közlemények és állásfoglalások ellenére még­ mindig gyakori, hogy a pénzt­­ nem a diákok kapják kézhez, és megesik az is: a kifizetés után különböző kiadásokra kell — jószántuk nélkül felajánlaniuk. Az élelmiszer­­iparban hasonló feltételekkel dolgoznak majd a diákok. Miután az idei őszön a be­takarítás várhatóan előbb kezdődik, mint tavaly, az ál­lami gazdaságok, a téeszek és élelmiszer-ipari vállalatok már megtették a szükséges előkészületeket a diákok fo­gadására. Az őszi munka idején a diákoknak mintegy 10 százaléka kerül táborokba, a többiek, nagyobb részük naponta járművön érkezik munkahelyére és ugyanúgy szállítják őket haza. (MTI) OLCSÓ AZ ÉLET? TÖNKREMENT ÉPÜLETEK DEBRECENBEN oldal) XXXVIII. ÉVFOLYAM 200. szám POLGÁRI VÉDELEM (4. oldal) TÖBBET „TUD” A FÖLD ALATTI TÁROLÓ­díj szociális létesítmény a földgázüzemi dolgozóknak Termékeny talajba fektet­te pénzét az állam, amikor a hajdúszoboszlói föld alatti gáztárolót megépíttette. Amíg ugyanis gyakran az a gond, hogy a nagy beruházá­sok nyomán megvalósuló lé­tesítmények teljesítménye csak vontatottan fut fel a tervezett szintre, itt a tapasz­talatok rendkívül kedvezőek. Már a másfél éven át tartó próbaüzem során kiderült, hogy sokkal jobbak a táro­lási viszonyok, mint amilye­nekre számítottak — a gáz­tároló a tervezettnél jóval nagyobb teljesítményre is igénybe vehető. Igazolja ezt az idei esztendő is: ma már megközelítőleg 300 millió köbméter földgáz van a tá­rolóban, ami másfélszerese az eredetileg elképzelt meny­­nyiségnek, és a besajtolás még tovább folytatódik. Ezek után a VI. ötéves terv idején megvalósuló bővítés költségeivel is lehet majd ta­karékoskodni, nem kell pél­dául újabb besajtoló és ki­termelő kutakat építeni. Az év végétől az eddiginél jobb lesz a földgázüzem, il­letve — részben — a szom­szédos kőolajkutató-üzem dolgozóinak szociális ellátása is. Elkészül ugyanis és még az idén átadásra kerül egy korszerű szociális létesít­mény, ami a hatvanas évek­ből örökölt, felvonulási épü­letben kialakított öltözőket fogja felváltani. Az új épü­letben száz személy kulturált kiszolgálására alkalmas ét­terem (ahol szükség esetén kétszázan is elférnek), egy ugyancsak százszemélyes öl­töző és fürdő, továbbá egy munkahelyi büfé szolgálja majd a dolgozók kényelmét. Az étterem és a büfé a léte­sítmény közös használatú ré­sze lesz. A több mint hét­száz négyzetméter alapterü­letű, egyszintes épületet a Hajdú megyei Állami Építő­ipari Vállalat HAJDÚVÁZ szerkezetből készítette, a be­fejező munkákat a KEVIÉP végzi. (Felvételünkön­ épül a szociális létesítmény. Fotó: Kőszeghy György.) Nemzetközi összefogás a Balatonért Szovjet, amerikai, holland és magyar szakemberek széles körű kutatásainak összegezésével matematikai modelleket dolgoztak ki a Balaton vizének megbízható ellenőrzésére, és a változások elemzésére, értékelésére. Ezek a modellek és a segítségükkel nyerhető tapaszta­latok, valamint az azokra épülő javaslatok szerepeltek a nemzetközi Balaton-modellezési szinpozion napirendjén,­­ amely tíz ország szakembereinek háromnapos eszmecse­réje után szerdán ért véget Veszprémben, az Akadémiai Bizottság székházában. A tudományos munka eddigi eredményének ismertetése egyben az 1978-ban kezdő­dött, s a Balaton védelmére létrejött nemzetközi tudo­mányos összefogás értékelése is volt. A kutatások kezdeményezője a szovjet—amerikai ala­pítványként 1973-ban Ausztriában, Luxemburgban létre­jött kutatási központ, a Nemzetközi Alkalmazott Rend­szerelemzési Intézet volt. Ennek az intézetnek ma már 17 ország a tagja. Tudományos programjában 1978 óta szerepel a Balaton-kutatás. Időközben hatékony együtt­működést alakítottak ki a hazai kutatóintézetekkel, így elsősorban a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetével, a szintén akadémiai Számí­tástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel, vala­mint a Vízügyi Tudományos Kutatóintézettel. A széles körű tudományos munka során elemezték a Balatonba kerülő tápanyagok hatását a víz összetételére, az élő­vi­lág változására. Megvizsgálták, hogy ezeket a változá­sokat miként befolyásolja a víz áramlása, hőmérséklete. Elemezték az üledékek összetételét, és annak változásait is. Mindezek értékelésére matematikai modellek készül­tek, amelyek választ adhatnak arra is, hogy az adott mennyiségű szennyező anyag milyen változásokat indít el a tóban. Mindezen ismeretekre alapozva állítják ösz­­sze javaslataikat a Balaton védelmére. A javaslatok, ajánlások részletes kidolgozására a jövő év közepéig kerül sor. (MTI)

Next