Hajdú-Bihari Napló, 1982. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-18 / 41. szám
I I HAJOL/-I1 I I I 1 111 I i 1 1 I I I ! HMHGY8R SZOCinilSTIlMUNKnSPORTBUDÚ-BIHaR MEGYEI BIZOTTSnGflHDKinPin I [ Testvéri együttműködés Harmincnégy éve annak, hogy Moszkvában aláírták a magyar— szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A Szovjetunió volt az első, nagyhatalom, amely kapcsolatot létesített az új Magyarországgal, még a békeszerződés aláírása előtt lehetőséget adott a diplomáciai képviselők cseréjére, kereskedelmi egyezményt kötött országunkkal, segített kitörni a nemzetközi elszigeteltségből. A kibontakozó együttműködés jelentősen hozzájárult hazánk belső fejlődéséhez, a népi demokratikus hatalom megszilárdításához. A szerződést országaink 1967. szeptember 7-én újabb húsz évre megerősítették: ez az okmány az elmúlt időszak történelmi változásait is rögzítette, két olyan ország együttműködését szabályozta, amelyeknek immár közösek a politikai céljaik, azonos a társadalmi-gazdasági berendezkedésük. A magyar—szovjet kapcsolatok több mint három évtizedes története a gyümölcsöző együttműködés krónikája. Különösen jól fejlődtek a gazdasági kapcsolatok. Jelzi ezt néhány szám is. Magyarország legnagyobb gazdasági partnere ma a Szovjetunió, tavalyi kereskedelmi forgalmunk összege hatmilliárd rubel körül volt. Energiahordozó- és villamosenergia-behozatalunknak több mint háromnegyede, nyers- és alapanyag-importunknak harmada a Szovjetunióból származik. A szovjet gazdasággal és tudománnyal való együttműködés eredményességét számos magyarországi ipari létesítmény bizonyítja. Jelenleg is szovjet közreműködéssel épülnek az eocénprogram keretében létesülő szénbányák, a paksi atomerőmű, a dunaújvárosi kokszolómű és a budapesti metró. Nagy jelentősége van számunkra a most megújított timföldi alumínium egyezménynek, az agrokémiai és a villamosenergia-ipari kapcsolatoknak. Fejlődik a magyar és a szovjet vállalatok közötti kooperáció is. Magyarország ma a Szovjetunió kereskedelmi partnerei között a hatodik helyen van. " A magyar—szovjet kapcsolatok természetesen nem korlátozódnak a gazdaság területére. Számtalan példáját lehetne hozni a kulturális csere eredményeinek, az immár több évtizedes ösztöndíjas-cserének. Mind a két országban , fontosnak tartják az egyes intézmények, kollektívák közvetlen kapcsolatainak fejlődését, hogy a magyar és a szovjet emberek között is mind több személyes barátság szövődjön. Emelkedő bevételek, erősödő takarékosság OTP-igazgatóságok is postai vezetők tanácskozása A lakossági bevételek 1981-ben lényegesen emelkedtek, és erősödött a takarékossági hajlam — állapították meg a Szolnok, Szabolcs- Szatmár és Hajdú-Bihar megyei OTP-igazgatóságok, valamint a Debreceni Postaigazgatósághoz tartozó három megye takarékszolgálattal foglalkozó postás dolgozói a Szolnok megyei OTP-igazgatóságon rendezett megbeszélésen. A tanácskozás témája az 1981. évi takarékbetét-gyűjtési és szelvényértékesítési terv értékelése, és az 1982. évi feladatok megbeszélése volt. A beszámoló igen szép eredményekről adhatott számot: a Debreceni Postaigazgatóság az igazgatóságok közti országos versenyben első helyezést ért el. A 290 millió forintos betétgyűjtési tervet a postahivatalok 543 millió 600 ezer forintra teljesítették (azaz 185,5 százalékra). Ezzel az emelkedéssel a postahivatalok a három megye területén összesen ötmilliárd 696 millió 224 ezer forintnyi betétet tartanak már nyilván. A terv teljesítése megyénként úgy alakult, hogy Hajdú-Biharban a 100 milliós tervet 193 millió 826 ezer forintra, Szabolcs-Szatmárban a 105 milliós tervet 235 millió 36 ezerrel, Szolnok megyében pedig a 85 milliós tervet 114 millió 707 ezer forintra teljesítették. _ Megyénkben a betétforrást főleg a háztáji állattenyésztés, a málna- és zöldségtermelés, virágtermesztés adja változatlanul. Szabolcs-Szatmárban a postahivatalok betétgyűjtési tervének jelentős túlteljesítésében az alma- és burgonyatermesztés játszott szerepet. Szolnok megyében a háztáji állattartás mellett a zöldség- és primőr áruk értékesítéséből származik a betétek nagy része. A tanácskozáson elhangzott beszámoló taglalta a kézbesítők betétgyűjtési tevékenységének fejlődését is. A korábbi évekhez képest most már egyre több kézbesítő foglalkozik betétgyűjtéssel. A takarékszolgálat másik területe a szelvényértékesítés, a totó-lottó szelvények eladása. A három megye postahivatalai ezt a tervüket is túlteljesítették, együttesen 103,3 százalékra. A beszámolót követően dr. Szilágyi Gábor, a Debreceni Postaigazgatóság vezetője, a takarékbetétgyűjtésben és szelvényértékesítésben kiemelkedő munkát végző postai dolgozóknak jutalmakat adott át. Az elért eredmények az ez évi terv teljesítésének alapját adják — foglalták össze az OTP- és postai vezetők megbeszélésüket. ELŐDÖNTŐK ELŐTT Hortobágytól a Sárrétig Február 20-án kezdődik a Hortobágytól a Sárrétig mozgalom döntősorozata. Megyénk községeiben nagyon sok fiatal és idős embert megmozgatott a régi eszközök gyűjtése, a műsorokban való szereplés vagy a kiállítások, műsorok megtekintése — hiszen saját hagyományaikról volt szó ezeken az alkalmakon. Komódiban például a művelődési házban először komódi, bihari, sárréti népdalokat adott elő a Nevelőotthon énekkara, s az I. számú iskola citerazenekara, majd bemutatták a „lakodalmast” és a „cuhárét”. Ez utóbbi régen a házaknál tartott, munkával egybekötött összejövetel volt. Kendertilolás, gerebenezés vagy fonás alkalmával nemegyszer tánccal fejezték be a napot. A műsor mellett kiállítás is nyílt Komódiban, melyen a Házi testvérek életével, a helyi munkásmozgalom, az ÁFÉSZ, a Bihar Népe Tsz, a kenderfonógyár, a nevelőotthon történetével is megismerkedhettek a helybeliek, régi munkaeszközök, komódi hímzések között. Szerepen a műsoros együttesben a nyolcévestől a hetvenévesig minden korosztály képviseltette magát. A gyermek és felnőtt citerazenekar, az úttörők betlehemes játéka, a régi szerepi lakodalmak felidézése s a kapcsolódó kiállítás több mint háromszáz látogatót vonzott. Rigmussal adták fel a tortát Komádiban a lakodalomban A régi eszközök ma már kiállítási tárgyak EGY TEREMBEN A FALU (3. oldal) AZ ÁLLAMPOLGÁRI FEGYELEMRŐL GRANDPIERRE LAJOS: HÚSVÉTI LOCSOLÁS (4. oldal) ISKOLA ÉS ÉLET KÜLÖNVÉLEMÉNY A KABARÉRÓL (5. oldal) MI SZÁMÜNK TARTALMÁBÓL: A HÉT TÉMÁJA: A MUNKÁSŐRSÉG Küldöttgyűlésre készülve Számvetés a TIT megyei szervezetében A társadalmi szervek sorra országos fórumokon összegzik az elmúlt években végzett munkájukat. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat június 26-án tartja VIII. küldöttgyűlését. A TIT szervezeteinek legfontosabb teendője a folyamatos ismeretterjesztő tevékenységen kívül ezért most az, hogy összegezzék a legutóbbi, az 1977-ben tartott küldöttgyűlés óta eltelt időszak munkáját. A társulat Hajdú-Bihar megyei szervezetének több mint 800 tagja most készíti a számvetést. Előbb a községekben, vállalatoknál és üzemekben működő helyi csoportok, valamint a felsőoktatási intézmények TIT-szervezetei teszik mérlegre az ismeretterjesztésben az utóbbi öt évben kifejtett tevékenységüket, majd új vezetőséget választanak, kidolgozzák munkatervüket és kijelölik, ki képviselje őket a területi tanácskozásokon. A járási, városi elnökségek üléseit márciusban és áprilisban tartják, a sort Hajdúböszörmény nyitja és Debrecen zárja. A megyei elnökség ülése május 22-én lesz. Miről adhatnak számot ezeken a tanácskozásokon a TIT aktivistái? Az ismeretterjesztés területein, rétegein, formáin kívül jellemzik a társadalmi és tömegszervezetekkel, illetve a közművelődési intézményekkel kialakított kapcsolatot és a munkamegosztás eredményeit, értékelik a belső társulati életet és a tagságnak az ismeretterjesztés irányításában és szervezésében való részvételét. Annyi máris bizonyos, hogy a társulat megyei szervezete folyamatosan és fokozatosan fejlődő tevékenységről adhat számot. Területében, hatókörét tekintve növekedett a TIT-munka, formáiban gazdagodott és színvonalasabb lett. Az előadások és egyéb rendezvények száma 1974- ben alig több mint négyezer, 1981-ben viszont már 7330 volt. A résztvevők száma hat év alatt ötven százalékkal növekedett, tavaly körülbelül négyszázezren látogatták megyénkben a TIT rendezvényeit! Mindezek ellenére — az igények alapján legalábbis elmondható — növelni lehetne az ismeretterjesztést a megye területén, különösképpen a termelőszövetkezetekben. A következő öt évben megvalósítandó legfontosabb feladatok között szerepel, hogy fejleszteni kell a társulati ismeretterjesztés szakmai színvonalát, tudományosságát és hatékonyságát, még nagyobb figyelmet fordítva a befogadók, tehát az előadásokat megrendelők igényeire. Műtrágyából nincs ellátási gond A határt járva, sok helyen látni már, hogy a táblákat keréknyomok csíkjai cakkozzák. A műtrágyát szórják. A talaj még kemény, megbírja a gépeket. Ez is haszna a korai műtrágyaszórásnak. S az is, ha az idő sürget majd tavaszszal, nem torlódnak a munkák össze. Az AGROKER-től kapott adatok szerint a rendelések nem azt mutatják, hogy 1982-re (az előző évi rendelésekhez viszonyítva) megcsappant volna a vásárlási kedv a nitrogén, a foszfor, a kálium tartalmú műtrágyák vagy a karbamid iránt. Nitrogénből ugyan a 28 és a 34 százalékos (mint választék) az igényeket nem tudja maradéktalanul kielégíteni, ezért a karbamidot ajánlja (hatóanyagpótlásul) az AGROKER. Már csak a kedvezmény okán is. Ha az import karbamidot választják a gazdaságok tizenhárom százalékkal olcsóbban vehetik meg a hazainál. 1982-re (hatóanyagban kifejezve) az AGROKER-től 19 ezer 845 tonna foszfort, 15 ezer 485 tonna káliumot rendeltek Hajdú-Bihar megyében. Gyimesi Gábor előadó azt is elmondta, hogy a jövő műtrágyájából, a folyékony nitrogénből 690 tonnát vásárolt 1982-re a mikepércsi Rákóczi Termelőszövetkezet. Elsőnek. A másik nagy forgalmazó, a TSZKER adatai sem roszszabbak. A tavalyihoz képest azonos mennyiségűek a rendelések. A nitrogénféleségekből 38 ezer tonnát rendeltek erre az évre a termelőszövetkezetek. Az NPK kevert műtrágyából 20 ezer, szemcsés szuperfoszfátból 32 ezer, PK-keverékből 4 ezer, triplefoszfátból 4 ezer, 60 százalékos káliumból 14 ezer tonnát szállít a TSZKER. Az éves igénynek több mint fele március 31-ig jut ki a földekre és a raktárakba. Rezes Lajos osztályvezető arról is hírt adott, hogy öt repülőgép és egy helikopter a termelőszövetkezetek földjei fölött már részt vesz a műtrágyakiszórásban. A termelőszövetkezetek igénye 70 ezer hektár. Megkérdeztük Kábán a Vörös Csillag elnökhelyettesét, hogyan s miként állanak az idei műtrágyával. Paulovich Jenő csak megerősíthette a TSZKER-től kapott információt Ellátási gondjuk nincs, s mint mondotta, nem is szokott lenni. Egyébként eddig 1200 hektár őszi búzát fejtrágyáztak, 450 hektár pillangóst és 300 hektár legelőt úgyszintén. A vagonokból pedig megállás nélkül rakodják az érkező műtrágyát.