Hajdú-Bihari Napló, 1982. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-07 / 56. szám
Dohányosok figyelmébe! Négymillió magyar hétmilliárdot költ cigarettára A dohányzással az Újvilágban ismerkedtek meg Kolumbusz hajósai, s ők terjesztették el e szokást Európában is. Az új szenvedély gyorsan hódított földrészünkön. 1673-ban már az északi Lappföldön is dohányoztak, Magyarországra pedig a XVI. században spanyol zsoldosok hozták először a pipát. A gyorsan szaporodó pipagyártó műhelyek közül a debreceni és a selmeci volt a legismertebb. A cigarettaszál égése tökéletlen, s kevesen találnák ki, hogy a keletkező füst több mint háromezerféle anyagot tartalmaz! A szilárd szemcsék a cigaretta rövidülésével egyre töményebbé teszik a füstöt. E tömény füst szennyezőanyag-tartalma több ezerszerese a legelviselhetetlenebb városi levegőnek. Egy szál cigaretta körülbelül egy gramm dohányt tartalmaz, melyben tíz milligramm nikotin van. Ha leszívják a füstöt, akkor a nikotintartalom 80—90 százaléka, ha csak pöfékelnek, 10 százaléka szívódik fel a szervezetben! A főfüst nikotinjai a légutak és a gyomor nyálkahártyáin keresztül a véráramba kerülnek. A füst kellemetlen, csípő-kaparó hatását a benne levő ammónia okozza. De szénmonoxidja, ingerlő anyagai, kátránya és főleg nikotinja miatt is káros a szervezetre. A szénmonoxid ötször-tízszer több vérfestéket köt le a A cigarettázás viszonylag újabb, de legelterjedtebb módja a dohányzásnak. Ma már hazai gyáraink több mint 25 milliárd cigarettát készítenek évente, s a négymillió magyar dohányos több mint hétmilliárd forintot költ a szívnivaló beszerzésére. Annyit, mint húsra vagy tejtermékre, és kétszer annyit, mint friss gyümölcsre és zöldségfélékre, dohányosokban, mint a nem dohányzók testében. Az oxigénszállító hemoglobinhoz sokkal jobban kötődik, mint maga az oxigén, így gátolja a szervezet gázcseréjét. A dohány és a cigarettapapír szerves anyagaiból képződő kátrány számos vegyületéről kiderült, hogy rákot okozhat. A nikotin alkaloida zsírban és vízben jól oldódik, így a nyálkahártyákról, de a bőrről is felszívódik. Ezért szenvedhetnek nikotinmérgezést még a dohánycsempészek is, ha ruházatuk alatt csupasz bőrükre erősítik fel a dohánylevélkötegeket. A nikotinra az idegrendszer, a vérkeringés és légzés központjai a legérzékenyebbek. Hatására a vérerek szűkülnek, a mirigyek, a gyomor, a belek károsodnak. A terhes nők méhének izomzata pedig néha vetélést vagy koraszülést okozva görcsösen összehúzódik. hangos köhögésünknek oka az, hogy a hörgők nyálkahártyájának mirigyállománya fokozottan termel váladékot, s ezt csak köhögéssel, köpködéssel tudja eltávolítani a szervezet. A dohányos szülőknek még a gyerekei is gyakrabban szenvednek légzőszervi betegségekben — valószínű, hogy „füstös” környezetük miatt. A cigarettázás okozta tüdőrákon általában a hörgőrákot, ritkábban a gégerákot értjük. A humórozók, tubákolók között ezzel szemben az orr- és melléküregeinek rákja a gyakoribb. Nem szabad elhallgatni viszont, hogy nemcsak a dohányzás okozhat idült légzőszervi betegségeket, s a ráknak sem a dohányzás az egyedüli kiváltója. A dohánykátrány aromás szénhidrogénjei a rákkeltő képesség hordozói. Statisztikák szerint a dohányosok 32-szer gyakrabban betegszenek meg hörgőrákban, mint az e szenvedélytől mentesek. Hazánkban az 1972—1978 közötti hat évben több mint 17 ezer új tüdőtumoros megbetegedést észleltek, és az utóbbi húsz év alatt két és félszeresére emelkedett az ebben meghaltak száma. Országosan a keresőképtelen betegek 17 százaléka szenved légzőszervi betegségben. A vérkeringési szerveknek a dohányzással összefüggésbe hozható betegségei közé tartozik a fiatal felnőttkori érelmeszesedés, az alsó végtag verőerének szűkülete, a szívinfarktus is. Az úgynevezett dohányos angina vagy más néven szívszorulás az oxigénhiánnyal magyarázható. A dohányosok esélye az infarktusra háromszor nagyobb, ennek túlélésére pedig jóval kisebb, mint a nem dohányzóké. Az emésztőrendszer károsodásai közül régóta ismert a pipázók ajakrákja. A bagózók között elég gyakori a szájüreg rákja. Az idült gyomorhurut és az étvágycsökkenés is általános. Ha gyomorfekélyt nem is okoz a dohányzás, hátráltatja a már meglevő fekély gyógyulását. A nők az átlagosnál jóval nagyobb veszélyt vállalnak a dohányzással, de közben születendő gyermekük sorsát is veszélyeztetik. Csökken a fogamzóképesség, és gyakoribbak a terhességi zavarok. A nikotin bejut az anyatejbe, a szénmonoxid pedig hátráltatja a tejelválasztást, a méhben fejlődő magzat vérellátását és agyának fejlődését. Az anyák sem terhességük alatt, sem a szoptatás idején ne dohányozzanak! De még a passzív dohányzási kényszertől is kíméljék a babákat. Szénmonoxid, kátrány, nikotin A köhögéstől az infarktusig A dohányzás okozta betegségeknek három nagyobb csoportja van: a légutak és a tüdő, a szív és érrendszer, valamint az emésztőrendszer károsodása. Az idült hörghuruttól a tüdőrákig sorolhatnánk az elsőbe tartozó betegségeket. A dohányosok a hörgők gyulladásos fala miatt könnyebben kapnak felső és alsó légúti fertőzéseket, például influenzát. A sokszor oly zavaró és kellemetlenül Jobb nem elkezdeni Mit tegyünk a megelőzés vagy leszokás érdekében? A nem dohányzóknak csak azt ajánlhatjuk, hogy ne szokjanak rá! Sőt harcolják ki, hogy a közös helyiségben szűnjön meg a füstölés. Senkinek sincs joga, hogy e hajat, ruhát átjáró terjengő büdösség beszívására kényszerítsen másokat is! 1970-től az Egészségügyi Világszervezet minden tanácskozásán tilos a dohányzás. Ugyanebben az évben hazánk egészségügyi miniszterhelyettese is kiadott egy körlevelet, amelynek azonban nem sok foganatja volt. Hogyan lehet leszokni? A nikotinéhség csillapítására a hasonló élettani hatású gyógyszereket ajánlják, a magyar Lobelint, Spiradtint, Kariont és a bolgár Tabexet. Az is jó, ha nem teljesen csonkig, hanem félig szívják a cigarettaszálat, s füstjét rögtön kifújják a szájüregből. A rágyújtási kényszerrel járó szertartás pótlására használhatnak rágógumit, szopogassanak mentolos vagy üres szipkákat. A nikotinmentes cigarettákkal kísérletező gyárak már salátával is megpróbálják helyettesíteni a dohányt — kevés sikerrel. A fokozatosságot betartva érdemes reggelente minél később rágyújtani, majd felhagyni a kávézást kísérő füsteregetéssel. Ajánlatos kerülni az erős dohányosok táborát, s érdemes nemdohányzó fülkében utazni a vonatokon. Aki elhatározta magát, mondja el mindenkinek, hogy leszokott, így talán nehezebb lesz szavát megszegni! Csubak Zoltán Csapágyak A gördülőcsapágy korunk legfontosabb gépelemeinek egyike, ezért szerkezeti és minőségi szempontból ki kell elégítenie a technika fejlődésével növekvő igényeket. Az igények sokrétűsége azt eredményezte, hogy ma már tízezernél is több csapágyféleséget gyártanak. A csapágyak méretei 1 millimétertől 9 méter külső átmérőig terjednek. Terveznek csapágyat 3 perces és több éves élettartamra. Számtalanszor ki kell elégíteniük a csapágyaknak a magas hőfokon történő üzemelés követelményét is. A csapágy egyébként tengelyek és csapok támasztékául szolgáló gépalkatrész, amely általában forgó mozgást végez. A gépek forgó tengelyeinek súrlódása az álló- és forgórész közé helyezett gördülőtestekkel, golyókkal vagy görgőkkel csökkenthető, és a gördülőtestek továbbítják a mozgást és a fellépő erőhatásokat. Kevesen tudják, hogy a gördülőtesteket teherhordó eszközként már időszámításunk előtt alkalmazták. Az egyiptomiak például a piramisok építésénél hengeres fagörgők segítségével szállították a kőtömböket. A görög és római időkben is használták ezt a megoldást, gördülőcsapággyal működött az a faltörő kos, amit Diadész i. e. 330 körül talált fel. Hasonló elven szállítottak Katalin cárnő parancsára 1770- ben egy 1500 tonna súlyú sziklatömböt Finnországból Pétervárra, hogy arra felállíthassák Nagy Péter lovasszobrát. A gördülőcsapágyak elméleti tanulmányozására Leonardo da Vinci végzett először mélyreható vizsgálatokat, aki a csapágyazások egész sorát alkalmazta. A gördülőcsapágyak fejlődésének nagy lendületet adott a múlt század hetvenes éveiben a kerékpár feltalálása, és a kerékpárnál, mint emberi erővel hajtott járműnél elsőrendű fontosságú volt a súrlódás csökkentése. A gördülőcsapágyakkal szemben támasztott növekvő követelmények nagy feladat elé állítják a csapágygyártó ipart. A csapágyak méreteit a milliméter ezredrészének pontosságával kell tömeggyártás jelleggel készíteni. Szerelik a gyár új automata több műveletes sajtoló gépét (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) NAPPAL FŰTÖTT ÜZEM A Nap a Földnek minden tájára sugároz energiát. Bár az egyes földrészek évente kapott energiamennyisége függ a földrajzi és klimatikus viszonyoktól, mégis mindenütt lehet több-kevesebb napenergiát hasznosítani. Természetesen ahol évente mintegy 4000 órát süt a nap, a hasznosítás egyszerűbb és olcsóbb, mint például Skandináviában, ahol csak 1200 a napsütötte órák száma, és a sugárzás intenzitása is kisebb. A napenergia egyik legfontosabb alkalmazási területe a vízmelegítés. Ha valamely felületet napsugárzás ér, annak hőmérséklete a környező levegőé fölé emelkedik. Ez a nagyobb hőmérséklet annak a következménye, hogy a felület elnyeli a napsugarakat. Ha a felületet üreges testként alakítjuk ki, és abban vizet keringtetünk, akkor a víz felmelegszik. Hogy adott mennyiségű víz milyen gyorsan ér el egy bizonyos hőmérsékletet, attól függ, hogy mennyi hasznosítható hőt szállít a nap, és milyenek az elemek (kollektorok, hőtárolók). A korszerű szolár-vízmelegítők két fő részből állnak: a kollektorból és a melegvíz-tárolóból. A síikkollektorok a vizet 50—80 Celsius-fokra tudják melegíteni, de parabolikus sugárzásgyűjtőkkel ennél sokkal nagyobb hőmérséklet i® előállítható. Amennyiben nagyobb mennyiségű meleg vízre van szükség, például ipari célokra vagy kórházak, laktanyák, fürdők, sátortáborok, szállodák, diákotthonok részére, a kollektorok többszörözhetők, és ezáltal a napi teljesítmény fokozható. Észak-Afrikában és a Közép-Keleten olyan berendezések is működnek, amelyek napi teljesítménye 5000— 10 000 liter meleg víz. A Szovjetunióban is intenzívebben kutatják a napenergia ipari hasznosításának a módszerét. A kutatások középpontja a „Szclence” (Nap) ipari komplexum, amelyet a Türkmén Tudományos Akadémia Napenergia Intézete irányít. Hatvani István , fizikaverseny Az általános iskolák 8. és a középiskolák 1—2. osztályos tanulói számára az 1981/82- es tanévben az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Hajdú-Bihar megyei Szervezete és a Hajdú- Bihar megyei Úttörőelnökség a fizika iránt érdeklődő diákok számára problémamegoldó versenyt indított. A feladatsorokat stencilezett formában juttattuk el az iskolákhoz. Ez a módszer nem volt elég hatékony. Sok tanuló csak késve kapta meg a feladatokat. Ettől a fordulótól kezdve a Napló vasárnapi számában fogjuk közölni az új feladatokat és a pontversenyben jó eredményt elért tanulók neveit, iskoláját. A feladatmegoldásokat továbbra is stencilezett formában juttatjuk el az iskolákhoz, fizikatanáraitoknál érdeklődhettek utána. A harmadik forduló feladatai 1. Mennyi idő alatt ér a fény a Napból a Földre? 2. Milyen ismereteket szerezhetünk a fény (elektromágneses hullámok) segítségével a világegyetemről? 3. Miért van az üzemanyag-szállító gépkocsik fémtestéhez egy földre érő lánc erősítve? (Néha személy,autókon is látható hasonló.) 4. Minden feltalálóra , nagy emberre érvényes: olyan nemzetiségű, amilyennek magát vallja. Róla Bécs város polgármestere — aki pedig nem szerette a magyarokat —, síremléke felavatásakor többek közt a következőket mondta: „Nagy ember volt..., fényt és dicsőséget hozott Bécsre, az Egyetemre és az Akadémiára, ő tette meg Bécset a fényképezés központjává. Bécs város nem maradt hálátlan, síremléket emelt neki, utcát nevezett el róla, pedig ..., aki negyven évet töltött Bécsben, nem akart, nem tudott bécsivé lenni, hű maradt hazájához, megmaradt magyarnak ...” Ki ő? Milyen jelentős találmányai voltak? A tudomány, a természettudomány milyen ágaival foglalkozott? 5. Mi történik, ha két egymás mellett égő gyertya közötti térségbe vékony csővel levegőt fújunk? Magyarázd meg tapasztalataidat! 6. Hogyan tudnád hosszúságmérő eszköz hiányában megállapítani egy kiszáradt kút mélységét? 7. Egy űrhajó az égitestektől nagy távolságra egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez. Egy m tömegű hulladéktartályt kidobunk az űrhajóból. Az űrhajó tartály nélküli tömege M. Mekkora lesz, a tartály, illetve az űrhajó mozgási energiája, a két test tömegközéppontjához rögzített koordinátarendszerben? 8. Felfüggesztett gumiszál közepéhez m, aljához 4 m tömeg van erősítve. A testek nyugalomba vannak. A felső test fölött elvágjuk a rugalmas szálat. Mekkora lesz az egyes testek gyorsulása közvetlenül a szál elvágása után? (Lásd az ábrát.) *** Az 1. feladat megoldásáért csak általános iskolásoknak adunk pontot. A feladatokra adott válaszaitokat mindig indokoljátok is meg! Mindegyik feladat megoldását írólap nagyságú külön lapra készítsétek, melynek bal felső részére a következő adatokat írjátok fel: a feladat száma; a feladatmegoldó neve, osztálya; iskolájának neve; iskolájának címe (település, utca, szám); a fizikát tanító tanár neve. A hiányos adatokkal ellátott megoldások akadályozzák a pontversenyben való eredményes szereplést! Beküldési határidő: 1982. március 22. A megoldásokat a következő címre küldjétek: ATOMKI Debrecen, 4001 Pf.: 51. A bélyeggel ellátott borítékra írjátok rá: Hatvani István fizikaverseny. A megoldásokat tartalmazó borítékokat közvetlenül is leadhatjátok az MTA Atommagkutató Intézetnek Poroszlay úti portáján. Dr. Nagy Mihály HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1982. MÁRCIUS 7. 5