Hajdú-Bihari Napló, 1982. június (39. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-01 / 126. szám
BERLINI BESZÉLGETÉSEK A hennigsdorfi gyáróriásban Az NDK iparának egyik üszkesége a mozdonyokat , elektrotechnikai berendezseket gyártó LEW kombinát. Törzsüzeme a Berlintől 1 kilométerre fekvő Henigsdorfban van. Itt, e gyártásban foglalkoztatják aállalat 13 500 dolgozójának tbb mint hatvan százalékát. A hennigsdorfi üzemet 1909- en, alapították, s az AEG tonopoltőkés csoporthoz tartott. A háború alatt azem nyolcvan százaléka inkrement, s a dolgozók ante a semmiből építették jjá. Ma a népi tulajdonná ált gyáróriás termelési volumene a hatszorosa az 1939. éinek. Mindezt Werner Kurz, a ennigsdorfi üzem vezérgazgatóságának sajtórefeense mondja el beszélgetőink során. A hennigsdorfi vár 1951-ben a spanyol polárháborúban hősi haláltalt német kommunista, Hans Beimler nevét vette el. A dolgozók kiváló munkját dicséri, hogy 1974-ben 7 üzemet a Munka Zászlóendjével tüntették ki, s azta is minden évben elnyer-e az NSZEP, vagy a Miniszertanács és a szakszervezesk zászlaját. Az üzem leglátványosabb esze a hatalmas szerelősarnok, ahol az elektromos ■mozdonyokon a végső muna folyik. Mint elmondták, a lgutóbbi három évtizedben 0 ezer 500 különböző típusú ökomotív hagyta el a szeelőcsarnokot; az itt gyártott mozdonyok a világ sok vastvonalán közlekednek. A terelőcsarnokban látható az üzem új büszkesége, a BR 12-es villanymozdony, amely a legutóbbi lipcsei vásáron ranyérmet nyert A híres gyárra az elkövetkező években is rendkívüli eladatok várnak. Az NDK- ban nagy erővel folytatódik z olaj-energiatakarékossági program végrehajtása, és ennek keretében a vasútvonaak villamosítása. A Dieselmozdonyokat új elektromos ökomotívokkal váltják fel. Ezek közül sok készül majd a hennigsdorfi gyárban. Túl szén, növelik az exportot is. A gyár termékei — amelyekmek csupán egy része a mozdony — a szocialista országokon kívül már eddig is 29 capitalista államba is eljuttak. A gyárban 398 szakszervezeti bizalmi látja el a dolgozók érdekképviseletét. Magasfokú a szociális gondoskodás, túlterjed a gyárkapukon. Az üzemi konyhán főzött ebédekkel látják el a hennigsdorfi iskolákat, és a nyugdíjas dolgozóknak térítés nélküli étkezést biztosítanak. Az üzemi poliklinikán 14 orvos és 4 fogorvos áll a dolgozók és családtagjaik rendelkezésére. Ezek az orvosok rendszeres „őrjáratokat” tartanak az üzemrészekben és állandóan ellenőrzik az egészségügyi követelmények megtartását, így például azt is, hogy a megengedettnél nem magasabb-e a zajszint? A Hans Beimler gyárnak 1587 szolgálati bérlakása van, ezen kívül jelentős összegekkel járult hozzá 1794 szövetkezeti lakás építéséhez. Túl ezen, az üzem segítséget nyújt Hennigsdorf tanácsának is a lakásépítési program megvalósításához. A dolgozók kulturális ellátására évente 6,5 millió márkát fordít a gyár. Ezt az öszszeget a szakszervezeti bizottság kezeli. Ezer dolgozó vesz részt a különböző szakkörökben. 17 900 kötetből álló üzemi könyvtáruknak 2330 állandó olvasója van. Élénk az üzem sportélete is. A Hans Beimler gyár kooperációs és exporttevékenységéről Hans-Jörg Schirrmeister, a külkereskedelmi osztály egyik vezetője tájékoztat. A hét termékcsoport mintegy felét kivitelre termelik. A minielektronikus technika élvonalában haladnak, a szocialista országokon kívül sok terméküket egyebek közt az Egyesült Államokba és Japánba is szállítják. Schirrmeister elmondta, hogy Magyarországra 1974 óta exportálnak elektromos gyártmányokat, s büszkén hivatkozik arra, hogy ő volt annak idején a magyar partnerrel kötött első kooperációs szerződés egyik aláírója a Hans Beimler gyár részéről. Azóta ez az együttműködés a gyártásban széles körűvé bontakozott ki. Bizonyítják ezt a gyár végszereldéjéből kikerült HÉV-vonatok, amelyek közös munka eredményei. De működnek Csepelen, Esztergomban, Romhányon és Székesfehérvárott szintén a Hans Beimler gyárban készült égető kemencék. Az üzemben a kormányközi megállapodás alapján magyarok is dolgoznak.Ez idő szerint 45-en ismerkednek a gyárban alkalmazott technológiával, amely, mint mondják, némileg eltérő a magyar üzemekétől. Persze a napi munka közepette a német nyelvet is elsajátítják. Kozma Sándor és felesége immár négy esztendeje dolgozik a gyárban, Kádár Gyula és László József lakatosok két esztendeje, s elismeréssel beszélnek tapasztalataikról. Werner Kurz pedig az üzemvezetőség véleményét tolmácsolja, amikor kifejezi, hogy mennyire elégedettek a magyar dolgozók munkájával. Mint mondja: az országaink közötti együttműködés mindennapi gyakorlata a gyártmányok előállításában így válik élővé a helyszínen végzett közös munkában is. Árkus István (Következik: Az NDK— magyar kapcsolatok mindennapjai) Munka közben... A végszerelde 2. CSOKONAI LAKÁSSZÖVETKEZET Halmozott szabálytalanságok Súlyos szabálytalanságok tapasztalhatók a Csokonai Lakásszövetkezet gazdálkodásában — hangzott el nemrégiben azon a küldöttértekezleten, ahol a fogyasztási szövetkezetek vezetői adtak számot az elmúlt évben végzett munkáról. Az akkori megbeszélésen Kovács Sándor, a MÉSZÖV Lakásszövetkezet titkárságának vezetője még nem tudta értékelni, hogyan gazdálkodtak az elmúlt esztendőben a lakásszövetkezetek. Most azonban a tavalyi mérlegek ismeretében kerestük fel a titkárság vezetőjét . Hogy áll a Csokonai Lakásszövetkezet? — Elég bonyolult a helyzet. Az már világos, hogy súlyos szabálytalanságokat követtek el a szövetkezet vezetői. Ez dióhéjban úgy foglalható össze, hogy a szövetkezeti lakásépítés alapvető szabályát szegték meg; az egyik üzem tagjainak pénzét egy másik ütemben épülő lakások költségeinek finanszírozására használták fel. Amikor ezt tapasztaltuk, felhívtuk rá az elnök figyelmét. 1980 végéig folyamatos volt a kapcsolat a lakásszövetkezettel, azóta ritkábban találkozunk. A múlt év elején folytatódott ez a dolog, ezért megkértük, hogy kérje fel a MESZÖV-öt: tegyük rendbe a lakásszövetkezet aktáit. Tavaly április 5 — szeptember 15. között két szakemberünk folyamatosan ott dolgozott. Munkájuk eredményéről egy beszámolót készítettek, szabályzatokban foglaltak végrehajtása nem következetes. Tagnyilvántartó lapot nem vezettek, így nem volt megállapítható, hogy adott időpontban mennyi a taglétszám, nem tisztázott az egyegy építési ütemhez tartozó tagok névsora sem. A szövetkezet tagjainak tájékoztatása nem rendszeres, elmaradt a tagokkal való elszámolás mind az építési, mind a fenntartási költségekkel. A gazdálkodás területén olyan alapvető hiányosságok merültek fel, amelyek miatt érdembeli ellenőrzést, pontos számszaki kimunkálást nem lehetett végezni. A számviteli munkát nem a számlakeret előírásainak megfelelően végezték, így az nyolc évre visszamenően rendezetlen volt. Nem vezettek nyilvántartást az építési ütemenkénti befizetésekről. Hiányosak az erőforrások személyenkénti és jogcímenkénti felhasználásának elszámolására szolgáló nyilvántartások, így az ütemenkénti OTP-csekkszámlák nem a valóságos helyzetet tükrözték. Üzemelési költségként nem az előirányzott, hanem a tényleges befizetést számolták el. Nem mutatták ki az üzemelési hátralékot, annak betartásáról nem gondoskodtak. Jelentős arányban fedezték az üzemelő üzemek költségeit az építő üzemek pénzéből, s az egyes építési ütemekben levők által befizetett összegeket más építési üzemeknél használták fel. Az ellenőrzés megállapította, hogy a kisiparosok foglalkoztatásával kapcsolatos rendeleteket sem tartották be. Szabálytalan előlegfolyósítások történtek, elmaradt a szükséges adóigazolások bekérése, az elvégzett munka műszaki ellenőrzése felületes volt. A szövetkezet tevékenysége 1980. december végéig huszonöt építési ütemre terjedt ki. Ebből öt ütemben 164 lakás építése befejeződött. Hét ütemben 144 építésére az OTP-vel kölcsönszerződést kötöttek, míg tizenegy ütemben az épülő 367 lakástető alá hozásához az OTP-kölcsönszerződések megkötése folyamatban volt, illetve megkezdték az előkészítést Sok a befejezetlen építkezés „A vizsgálat során ellenőrizték az alapszabály szerinti működést, a gazdálkodással összefüggő kérdéseket, a pénzforgalommal és a számvitellel kapcsolatos helyzetet, valamint a társadalmi tulajdon és a szövetkezeti tagok érdekeinek védelmét. A szövetkezet jóváhagyott alapszabállyal rendelkezik, azonban az abban foglaltak betartásáról az esetek többségében nem gondoskodtak. A rendelkezésre álló belső Elszámolás júliusig — A MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkársága szerint hogyan szüntethetők meg a vizsgálat által feltárt szabálytalanságok? — Néhány befejezett ütemnél utólag el kell számolni a tagokkal. Az építés alatt álló házaknál, például a Besze János utcán épülő tizenkét lakásos háznál a tagok kétmillió forintot fizettek be, ugyanakkor a szövetkezetnek 2,5 millió forintjába került eddig az épület. Ráadásul még 112 ezer forint van a számlán. A Poroszlay úti lakásoknál 4,9 millió a befizetés, 6,2 a számla. A Péchy Mihály utcán 2,1 milliónyi a hiány. Ezekre — OTP-hitelnyitáson keresztül — fedezetet kell teremteni, önálló téma a Simonyi úti telek ügye. Itt a tanács nem adott építési engedélyt, és a szövetkezet 1978 óta húzza az időt, abban bízva, hogy kiharcolják az építési lehetőséget. Az ide tervezett társasház tagjait régen más üzemekbe szervezték be, de a telekben „fekszik” több mint 2 millió forint. Ez a Szigligeti utcai építkezésnél csapódik le. A Debreceni Postaigazgatóság, a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat és a Hajdú- Bihar megyei Tanácsi Építőipari Vállalat fiataljai laknának a Szigligeti utcai házban, de az általuk összeadott 10 millió forintból, ami a szanálás megindításához kellene, csak hét van letétbe helyezve a tanácsnál. Öt építési ütemnél az OTP-hitel nincs benyújtva, a tagok pénzét pedig forgatja a szövetkezet. Tavaly novemberben az igazgatóság elnöke lemondott. A választások, a részközgyűlések most zárultak, de a lemondásnak feltétele, hogy a régi elnök számoljon el az eddig végzett munkáról. Egyébként a járási-városi népi ellenőrzési bizottság is nemrégiben folytatott vizsgálatot a szövetkezetnél. Hajdú István (Folytatjuk) Időjós-e a fátyolfelhő? Egy ironikus megjegyzés szerint a mezőgazdaság igényeinek csak a fitotronkamrákban szabályozott időjárással lehetne eleget tenni. A növénytermesztési „üzem teteje” azonban továbbra is az égbolt, tehát az időjárási tényezők, ha nem is végzetszerűen, de meghatározzák az évi termést. Az emberi beavatkozás lehetőségei ugyancsak korlátozottak: a világ legbékésebb rakétaütegeivel részben elháríthatók a jégesők, kisebb esőzések előidézhetők permetezéssel és szélmotorokkal kivédhetők a fagyok. A technikai korlátok azonban nem jelentenek tehetetlenséget; az agrometeorológiával az időjárás és a mezőgazdasági termelés közötti biológiai és fizikai jelenségek összefüggései meghatározhatók. Az így nyert információk alapjául szolgálnak a mezőgazdasági terveknek, az a mögött rejlő gazdasági számításoknak. Félreértések elkerülése végett: az agrometeorológia „föltalálása” előtt a felhalmozódott tapasztalatok alapján is tudták a parasztok, hogy a különböző természeti jelenségek, az időjárásváltozások hatnak a mezőgazdaságra. Például, ha enyhe a január vége, bő szőlőtermésre lehet számítani. Az idevágó népi szólás: ha csöpög a Vince (január 22.), teli a pince. Ami a közvetlen jövőre vonatkozó népi előrejelzéseket illeti, az alacsonyan repülő fecskékből, és a naplemente utáni piros égboltból még a városlakók is következtethetnek a másnapi időjárásra. De azt már csak a mezőn dolgozó emberek tudják (tudták), hogy például a reggeli, délelőtti szivárvány rossz, a délutáni jó időt jelez, a fátyolfelhő a meleg előhírnöke és így tovább. A döntést megalapozó meteorológiai információknak nem az időjárási és éghajlati viszonyok általános alakulását kell jellemezniük, hanem konkrét meteorológiai problémákra kell választ adniuk. Az agrometeorológiai szolgálat csak akkor tud megfelelni feladatának, ha tevékenységét a kutatástól az információszolgáltatásig a meteorológiai és a mezőgazdasági termelésre vonatkozó párhuzamos megfigyelésekre építi, és azt egységes tájékoztató rendszerbe foglalja. Az agrometeorológia, mint alkalmazott tudomány, bevonult a termelési rendszerekbe is. Magyarországon a konzervipari növények termelési és feldolgozási programozásába. Ha például a legérzékenyebb konzervipari alapanyagot, a zöldborsót a csépléstől számított 4-5 órán belül nem teszik üvegbe, a termés erjedésnek indul. Fontos tehát a termesztés, a betakarítás és a feldolgozás szinte percre pontos szervezése. A Nyíregyházi Konzervgyárban például a borsófeldolgozó kapacitása napi 26 vagon. A termelés programozása előtt viszont napi 30—35 vagonzöldborsó „zúdult” a gyárra. A gyár, az OMFB és a MÉM anyagi támogatásával, több mezőgazdasági kutatóintézet és az Országos Meteorológiai Szolgálat bevonásával kidolgozott egy zöldborsó-termeltetési modellt. Ennek lényege, hogy a tényleges talajtani, meteorológiai agrometeorológiai adatok és a különböző korlátozó tényezők (például cséplőkapacitás, fogadókészség), valamint az adott tájkörzet 25 éves klimatológiai átlagai alapján elkészítik a gazdaságok borsóvetési tervét. Ez nem egyszerű dolog, hiszen azt kell meghatározni, hogy 4-5 éghajlati körzetben, 6—8 talajtípuson gazdálkodó 30 termelő mikor és hová vesse a 8—10 fajta zöldborsót. A vetési forgatókönyveket számítógépes adatfeldolgozás segítségével a vetés előtt 48 órával bocsátják a gazdaságok rendelkezésére. Az ökológiai, agrometeorológiai függvények segítségével úgy szervezik a vetést, hogy a feldolgozókapacitással összehangolt betakarolás időszakában a gazdaságok a legjobb minőségű zöldborsót, vagyis a legmagasabb átvételi árat kapják. Mindezek eredményeként a termelési rendszer előtti (1972—1976) és a rendszert alkalmazó (1977—80- as) évek átlaga alapján — miközben a termelési körzetben 800 hektárral csökkent a vetésterület —, a hektáronkénti hozam egy tonnával, az árbevétel pedig 11 millió forinttal nőtt. Ezt a programot a zöldborsón kívül kidolgozzák a zöldbabra, a paradicsomra, a szamócára, az uborkára és a fűszerpaprikára is. A népgazdaságban a termésbecslésnek, a termés-előrejelzésnek van nagy szerepe. Ezek a meglehetősen pontos előrejelzések — tavaly például csaknem kilogrammnyi pontossággal határozták meg az őszi búza várható hozamát — a meghatározó meteorológiai tényezők ismeretén alapulnak. A reális termésbecslések csak a tényleges érés előtt kb. egy hónappal lehet elvégezni, de ha bizonytalan az időjárás, akkor ez az idő 1-2 hét. A termésbecslés — legalábbis elvileg —, arra szolgál, hogy a betakarításra, a tárolásra megtegyék a szükséges előkészületeket. Mivel az előrejelzések tulajdonképpen nincs információk is, az exportra, az előnyös üzletkötésekre időben fel lehet készülni. Magyarán: a termés várható mennyiségének pontos ismeretében kedvezőbb az eladó pozíciója. Bonyhádi Péter HAJDÚ-BIHARI NAPfcO - nat. jOtflUB .■ BjtJ .