Hajdú-Bihari Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-05 / 3. szám
Védett állatok és növények Hajdú-Biharban Magyar kökörcsin Kevesen ismerik ezt a növényt rendkívül ritka volta miatt. A hazánkban élő kökörcsinfajok közül a magyar körkörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. hungarica) kárpátmedencei—alföldi bennszülött növény. Földrajzi elterjedtsége szinte rendkívüli: az egész világon csak a Nyírség homoktalaján található meg! A növény magassága mintegy 20—25 cm. Vastag, mélyen lenyúló kiadógyökérrel kapaszkodik a talajba. Mint a legtöbb kökörcsinfaj, ez sem tűri, ha átültetik, gyökerét megbolygatják; ilyenkor legtöbbször elszárad a növény. A levelek egy része tőből ered, szeldelten szárnyas összetett levél. A virág és termés lehullása után is sokáig zöldell, s az elszáradt levélmaradványok is hosszú ideig a kökörcsin tövén láthatók. A magyar kökörcsin virágzásának ideje április, május hónapokra esik az időjárástól függően. A bókoló virágok színe szennyessárga, halványlilás árnyalattal. A harangszerűen lefelé hajló lepellevelekből álló virágot gallérként veszik közre a sallangos levelek. A virág s az egész növény is, bozontos, gyapjas szőrökkel van borítva. A virágszerkezet az ősi formát mutatja, sok sárga színű porzó és termő alkotja az ivarleveleket. A termés aszmag, csoportosan fejlődik, a mag gyapjas függeléket visel. A magyar kökörcsin élőhelye a Nyírség homoktalaja. Régebben tölgyerdők tisztásain, cserjésekben is nőtt, ma már inkább csak a homoki legelőkön, réteken találunk néhány tövet ebből a növényből. Legszebb állománya Bátorliget melletti réten él, (Szabolcs-Szatmár megye), ahol más kökörcsinfajok társaságában tenyészik. Hajdú-Bihar megyében jelentős állományát csak a Hajdúbagos határában elterülő legelőről ismerjük. Eredetileg ez a szép növény honos volt a debreceni Nagyerdőben, Halápon, Nagycserén, Pácon, de napjainkban már a fenti helyeken nagy valószínűséggel kipusztult. A Hajdúbagos melletti állományának a fennmaradása egyelőre biztosítottnak látszik. Állományát veszélyeztetheti a bagosi legelő területén élő földikutya (Spalax leucodon), amennyiben a kökörcsin vastag karógyökerét károsítaná. Ugyancsak káros lehet az intenzív legeltetés a kökörcsin termőhelyén. Mint világviszonylatban is igen ritka, magyarföldi növény fokozottan védett, eszmei értéke tövenként 5000 forint. Juhász Lajos Elébe kell menni a vendégnek! MILYEN LEHET AZ ÉV IDEGENFORGALMA? Ilyenkor, télvíz idején még nehéz tervezni az év szebbik felére. És mégis: a március végén megrendezésre kerülő, hagyományosnak számító budapesti tavaszi fesztivál plakátjai már hosszú ideje láthatók több európai nagyváros és idegenforgalmi centrum házfalain. Hívogatva a vendégeket, akik közül sok ezren azért jönnek el, mert korábban sem csalódtak rendezvényeinkben. Mind többen és mind szívesebben jönnek hozzánk Európa és más földrészek sok országából. Ha sokára, ha „magas tandíjat fizetve” is, de mostanára megtanulta a magyar idegenforgalom a vendégek kulturált fogadásának legfőbb teendőit. Van már elegendő luxusszállónk és mind több olyan hely is, ahol a szerényebb igényű (pénzű?) vendégek kaphatnak szállást. Gondolnak a magyar utazási irodák a hazai vendégekre is, ami az előbbinél is nagyobb és összetettebb feladatot jelent. Számolni kell ugyanis azzal, hogy a belföldi turizmus elé új követelményeket állítanak a nehezebb körülmények, s mindez hatással lesz a belföldi turizmusra éppúgy, mint a magyar utasok külföldi programjaira. A magyar turista — csakúgy mint más országok lakói — továbbra is szeret és akar utazni, de előnyben részesíti azokat az utakat, amelyek nem merítik ki pénztárcáját. Minden utazási iroda igyekszik „közel jönni” a turistákhoz. Igazi verseny folyik most az utazási irodák között, s bármennyire is a gazdasági nehézségeik kényszerítették ezt ki — mégis, így természetes. Az irodáknak, a vállalatoknak kell elébe menniük a vendégeknek, a turistáknak, s nem fordítva. Talán most először bekövetkezik az is, hogy az utazni akaróik valóban válogathatnak, s érdeklődésükre nem a fanyalgó „nincs” választ kapják, mint eddig sok út esetében megtörtént. Minden rosszban van valami jó! Előtérbe kerültek a hazai utak. Korántsem véletlen, hogy valamennyi utazási iroda legalább ugyanolyan vastag füzetet adott ki belföldi útjairól, mint a külföldiekről. Ezek között is — elsősorban az egyéni utaknál — különösen nagy súlyt kaptak a rövid utak. Ma a megemelt vasúti és autóbusztarifák, a rendkívül drága benzin miatt aligha utazik bárki is szívesen távolabbi vidékekre az országon belül. Ezért is szólnak úgy a programok, hogy mindenki megtalálhassa bennük azt, amire vágyik, de lehetőleg lakóhelyéhez közel és olyan árakon, amelyek még a drágább közlekedés esetén is megfizethetők. Ha kényszer szülte is, tény, hogy az ésszerű, átgondolt és közérdekű belső turizmus új fejlődési szakaszához érkezett. Mindez indokolja, hogy a megyei idegenforgalmi hivatalok, irodák az eddiginél is jobban kapcsolódjanak be a belföldi turizmusba, ők tudják legjobban megmutatni a szűkebb haza, a megye, a tájegység idegenforgalmi értékeit, látnivalóit, megkóstoltatni a tájjellegű enni- és innivalókat. Vendéget könynyű találni a helyben és a környékén. Csak jó szervezés és megfelelő propaganda kell hozzá. Várkonyi Endre WI HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 12M. JANUAR ?. Új gyógyüdülők Tavaly három létesítménynyel bővült a SZOT üdülőhálózata: áprilisra készült el a hévízi SZOT-gyógyüdülő, valamint a hajdúszoboszlói Barátság üdülő fürdő- és gyógyászati épülete. Júniustól fogadja a beutaltakat a Lazaro Penáról , a Szakszervezeti Világszövetség alapító tagjáról, a volt kubai szakszervezeti főtitkárról — elnevezett gyulai családos gyógyüdülő. A hévízi gyógyüdülő 150 szobás, 300 ágyas, nyolcszintes impozáns létesítmény. Hévíz forgalmas központjától távolabb eső, csendes zöldövezetben a SZOT-szanatórium szomszédságában épült. A kelet-nyugati tájolású szobák összkomfortosak, szőnyegpadlóval és beépített szekrénnyel készültek. Fürdőszoba, külön W. C.-helyiség, valamint loggia tartozik a szobákhoz. A szálló épületéhez csatlakozó úgynevezett „lepény” részen hatszáz adagos konyhát és háromszáz személyes éttermet alakítottak ki. *** A beutaltak a szobákból fürdőköntöst öltve látogathatják a hajdúszoboszlói Barátság Üdülő gyógyászati és fürdőépületét, amelyet fedett fűtött folyosó köt össze a már öt esztendeje működő üdülővel. A földszinten két-két egyméteres vízmélységű ülőmedence található. Az emeleten orvosi rendelők, terápiás szobák állnak a vendégek rendelkezésére. Az új épület az eddiginél nagyobb kényelmet ad a beutaltaknak, már nem szükséges átjárniuk az utca túloldalán levő Béke gyógyüdülő fürdőjébe. *** A gyulai Lazaro Pena családos gyógyüdülő a Várfürdő szomszédságában, a 12 esztendeje működő és tavaly korszerűsített SZOT—MEDOSZ üdülőhöz csatlakoztatva készült, összefogás eredményeként létesült a Csepel Vas- és Fémművek kezdeményezésére. A SZOT szervezésével a kooperációs beruházásban több ágazatiiparági szakszervezet vett részt. Az üdülő az év nagyobb részében — 20 csoportban — gyógyulni vágyó felnőtteket fogad. Nyáron családosok kapják a beutalókat. A főszezonban mintegy kétszáz összkomfortos szobájában a gyermekekkel együtt csoportonként 160-an üdülhetnek. Többségében egy- és kétgyerekesek helyezhetők el, de húsz egymásba nyitható szobában lehetőség nyílik nagycsaládosok beutalására is. A 14 hektáros védett ősparkban levő Várfürdőbe fedett és fűtött térben járhatnak át az üdülőből. A beutaltak gyógyulását és pihe nését 134 dolgozó biztosítja. A fejlesztés folytatódik: az idén év közepére befejeződik a zalakarosi gyógyüdülő építése. Az új gyógyüdülők létesítése lehetővé tette, hogy már minden harmadik felnőtt beutalójegy gyógy- vagy szanatóriumi üdülésre érvényes. Bányai János, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságának osztályvezetője Kertet ás a visszavarrt karú ember Pécsi kertjét ássa Gerlecz József, akinek a múlt év tavaszán bravúros műtéttel visszavarrták a karját. A Mecseki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozójának bal karját egy szállítószalag szakította le munka közben. A Pécsi Orvostudományi Egyetem I. számú Sebészeti Klinikájának traumatológiai osztályán dr. Nyárádi József tanársegéd és munkatársai mintegy tizenegy órás műtéttel visszavarrták a testtől elvált végtagot. A sérült kar a rendszeres kezelés és tornáztatás — az ízületek, izmok, idegek edzései nyomán egyenletesen javul. Kétszázötven nappal az operáció után Gerlecz József már már könyökből tudja mozgatni a karját, sőt az ujjait is. Munkával igyekszik gyorsítani a gyógyulást, erősíteni a műtött kart. (MTI) ítéletvégrehajtás A kegyelmi kérvény elutasítása után, kedden végrehajtották az ítéletet Bencsik László Tibor 32 éves, büntetett előéletű, foglalkozás nélküli, budapesti lakáson. Azért kapott halálbüntetést, mert 1982. január 26- án Újpesten, a Rózsa utca 8. szám alatti házban az ott lakó 8 éves Kreibich Tamást a liftben megtámadta, majd erőszakkal a X. emelet fölötti szintre, a liftházhoz vitte, s megfojtotta. A Fővárosi Bíróság 1982. július 14-én Bencsik László Tibort aljas célból elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, és a közügyek gyakorlásától tíz évre eltiltotta. A Legfelsőbb Bíróság 1982. november 24-én kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és Bencsik László Tibort halálbüntetésre ítélte. (MTI) Megújul a kalocsai Margit malom Bács-Kiskun megye A legkorszerűbb és legnagyobb malma lesz a közel 100 éve épített kalocsai Margit malom. Berendezéseit elavulásuk miatt leszerelték, a jó állagú épületet viszont teljesen felújították. A magyar gyártmányú 14 hengerszéken naponta 150 tonna búzából lehet majd 8-10-féle kiváló minőségű lisztet őrölni. (MTI-fotó: Karáth Imre felvétele — KS) Zenész tiszthelyetteseket képző szakközépiskola A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja az általános — de elsősorban zenei — iskolák nyolcadik osztályos fiú tanulóit, akik vonzódnak a katonai életpálya és a zenészi hivatás iránt, s vállalják, hogy tanulmányaik befejezése után a Magyar Néphadseregben zenész tiszthelyettesként teljesítenek szolgálatot. Az iskola képzési ideje 5 év. A felvételi követelményeknek megfelelő tanulók az iskola növendékeként, az ötödik évben tiszthelyettes hallgatóként folytatják tanulmányaikat. Ezek befejezése után tiszthelyettesi rendfokozattal, középiskolai végzettséggel (érettségivel) a Magyar Néphadsereg fúvószenekaraiban kezdik meg szolgálatukat. A tanulók teljes és ingyenes ellátásban (kollégiumi elhelyezés, étkezés, tanszer, ruházat, hangszer, tanulmányi pótlék, zsebpénz, kulturális és sporteszközök) részesülnek. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, egészségügyi alkalmasság hivatásos katonai szolgálatra, rátermettség, középiskolai tanulmányokra és zenei oktatásra (fúvós- és ütőshangszer) való rátermettség, illetve zenei előképzettség. A pályázók a jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságtól, illetve az általános iskola igazgatójától szerezhetik be. A jelentkezés nem zárja ki más közép- vagy szakmunkásképző iskolába való jelentkezés egyidejű lehetőségét. Érdeklődni személyesen vagy levélben lehet az iskola igazgatóságán (Magyar Néphadsereg, Zenész Tiszthelyettesképző Szakközépiskola, Budapest, pf. 12/7, IX., Üllői út 133.). A pályázati határidő: február 20. (MTI) Haldex-Ostrava Haldex-Ostrava elnevezéssel magyar—csehszlovák vállalat alakult azzal a céllal, hogy hasznosítsák az ostravai szénmedence bányáinál az évtizedek során felhalmozódott meddőhányókat a Tatabányai Szénbányák szakemberei által kidolgozott eljárás alkalmazásával. A közös vállalat két részvényese a Tatabányai Szénbányák és az évi 25 millió tonna szenet termelő Ostrava-Karvínai Konszern. A vállalat központja Ostravában működik. Vezetői csehszlovák, tagjai magyar szakértők. Tatabányán már készülnek a tervek. Itt gyártják, innen szállítják majd a berendezéseket Ostravába, ahol ez év végén megkezdik a helyszíni munkálatokat. A jövő év második felében már termel az új üzem, amelyben évente félmillió tonna meddőből nyolcvanezer tonna kőszenet nyernek majd viszsza. A jó minőségű szén értékesítéséből származó nyereségen osztozik a közös vállalat két résztvevője, a tatabányai és az ostravai szénbánya. A széntől különválasztott meddő felhasználásáról később döntenek. (MTI) MAGYAR NYELVŰ SZOVJET LAPOK SZOVJETUNIÓ A lap 1983. évi első számában Lev Volodarszkij vezető közgazdász adatokban gazdag összeállításában mutatja be az egységes szovjet népgazdasági komplexumot — e területi és ágazati szempontból egyaránt összehangolt, az ötéves tervek által megalapozott rendszert. A TERMÉS BÁNYÁSZAI című képes riport érzékelteti, miként fejlődött ki a szerény kapacitású oroszországi vegyiparból az a hatalmas teljesítményű szovjet vegyipar, amely ma a világ műtrágyatermelésének egyötödét állítja elő. A kőolaj-kitermelés sok módjáról olvashattunk már, de olyanról aligha, mint amilyenről a FÚRÓTORONY A JE®TORLASZOK KÖZÖTT című cikk szól. A Szevasztopol és az Ob nevű hajókon működő fúrótornyok a Tyiman-pecsorai-medencének az Északi-Jeges-tenger medrébe nyúló lelőhelyeit aknázzák ki. A 83 TARTUI KATEDRA című riportból sok érdekességet tudhatunk meg az egyik legrégibb és legjobb szovjet felsőoktatási intézményről. Az észtországi egyetem több világhírű felfedezőt adott a tudománynak, s egyebek között a magyar nyelv oktatásában is jeleskedő finnugor tanszékéről nevezetes. A művészet is úttörő szerepet játszhat a tudományos fejlődésben — állítja ELMÉLKEDÉS A SCI-FI-kről című cikkében a tudományos-fantasztikus irodalom szovjet művelőinek szervezetét vezető Jeremej Parnov. Forgatási érdekességeket is felvillant a VÖRÖS HARANGOK című írás, amely bemutatja Szergej Bondarcsuk új filmeposzát. A világhírű amerikai újságíró, John Reed könyvei alapján készült alkotás első része a Mexikó lángokban, a második része a Láttam megszületni az új világot címet viseli. LÁNYOK, ASSZONYOK A Lányok, Asszonyok januári száma interjút közöl Bíró Gyulával, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkárával, aki beszámol a társaság munkájáról, rendezvényeiről, terveiről és az együttműködésről a szovjet testvértársasággal. Képes riport mutatja be Hajdú-Bihar megye és a Litván SZSZK több esztendős testvérkapcsolatát. V. Minajeva öt este az Amurnál című, sok képpel illusztrált írása az Amur menti Komszomolszk történetéről, első építőiről, mai életéről számol be. A város 1982-ben ünnepelte alapításának 50. évfordulóját. A népi iparművészetről szóló rovatban ezúttal N. Grasin a kirgiz jurtát ismerteti, bemutatva készítését, történetét, használatát. A januári számban két új sorozat indul. A gyerekolvasók szórakoztatását szolgálja az Ügyeskedj, okoskodj! című rovat, amely játékötleteket, tréfás feladatokat kínál. A legügyesebbek az év végén díjakat nyerhetnek. Julian Szemjonov Szemtől szembe című kisregénye a felnőttek érdeklődésére tarthat számot. Folytatásokban közli majd a lap az ismert szerző dokumentumregényét, amely a híres borostyánszobából a nácik által elrabolt kincsek utáni nyomozásról szól. A Szovjetunió népeinek viseletét bemutató, színes 1983. évi naptár egészíti ki a januári számot.