Hajdú-Bihari Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-05 / 3. szám

Védett állatok és növények Haj­dú-Biharban Magyar kökörcsin Kevesen ismerik ezt a nö­vényt rendkívül ritka volta miatt. A hazánkban élő kö­körcsinfajok közül a magyar körkörcsin (Pulsatilla praten­sis ssp. hungarica) kárpát­medencei—alföldi bennszü­lött növény. Földrajzi elter­jedtsége szinte rendkívüli: az egész világon csak a Nyír­ség homoktalaján található meg! A növény magassága mint­egy 20—25 cm. Vastag, mé­lyen lenyúló kiadógyökérrel kapaszkodik a talajba. Mint a legtöbb kökörcsinfaj, ez sem tűri, ha átültetik, gyöke­rét megbolygatják; ilyenkor legtöbbször elszárad a nö­vény. A levelek egy része tőből ered, szeldelten szárnyas összetett levél. A virág és termés lehullása után is so­káig zöldell, s az elszáradt levélmaradványok is hosszú ideig a kökörcsin tövén lát­hatók. A magyar kökörcsin virágzásának ideje április, május hónapokra esik az idő­járástól függően. A bókoló virágok színe szennyessárga, halványlilás árnyalattal. A harangszerűen lefelé hajló lepellevelekből álló virágot gallérként veszik közre a sallangos levelek. A virág s az egész növény is, bozontos, gyapjas szőrökkel van borít­va. A virágszerkezet az ősi formát mutatja, sok sárga színű porzó és termő alkotja az ivarleveleket. A termés aszmag, csoportosan fejlődik, a mag gyapjas függeléket vi­sel. A magyar kökörcsin élőhe­lye a Nyírség homoktalaja. Régebben tölgyerdők tisztá­sain, cserjésekben is nőtt, ma már inkább csak a ho­moki legelőkön, réteken ta­lálunk néhány tövet ebből a növényből. Legszebb állo­mánya Bátorliget melletti ré­ten él, (Szabolcs-Szatmár me­gye), ahol más kökörcsinfa­jok társaságában tenyészik. Hajdú-Bihar megyében je­lentős állományát csak a Hajdúbagos határában elte­rülő legelőről ismerjük. Eredetileg ez a szép növény honos volt a debreceni Nagy­erdőben, Halápon, Nagycse­rén, Pácon, de napjainkban már a fenti helyeken nagy valószínűséggel kipusztult. A Hajdúbagos melletti állo­mányának a fennmaradása egyelőre biztosítottnak lát­szik. Állományát veszélyez­tetheti a bagosi legelő terü­letén élő földikutya (Spalax leucodon), amennyiben a kö­körcsin vastag karógyökerét károsítaná. Ugyancsak káros lehet az intenzív legeltetés a kökörcsin termőhelyén. Mint világviszonylatban is igen ritka, magyarföldi nö­vény fokozottan védett, esz­mei értéke tövenként 5000 forint. Juhász Lajos Elébe kell menni a vendégnek! MILYEN LEHET AZ ÉV IDEGENFORGALMA? Ilyenkor, télvíz idején még nehéz tervezni az év szebbik felére. És mégis: a március végén megrendezésre kerülő, hagyományosnak számító bu­dapesti tavaszi fesztivál pla­kátjai már hosszú ideje lát­hatók több európai nagyvá­ros és idegenforgalmi cent­­rum házfalain. Hívogatva a vendégeket, akik közül sok ezren azért jönnek el, mert korábban sem csalódtak ren­dezvényeinkben. Mind többen és mind szí­vesebben jönnek hozzánk Európa és más földrészek sok országából. Ha sokára, ha „magas tandíjat fizetve” is, de mostanára megtanulta a magyar idegenforgalom a vendégek kulturált fogadá­sának legfőbb teendőit. Van már elegendő luxus­szállónk és mind több olyan hely is, ahol a szerényebb igényű (pénzű?) vendégek kaphatnak szállást. Gondolnak a magyar uta­zási irodák a hazai vendé­gekre is, ami az előbbinél is nagyobb és összetettebb feladatot jelent. Számolni kell ugyanis azzal, hogy a belföldi turizmus elé új kö­vetelményeket állítanak a nehezebb körülmények, s mindez hatással lesz a bel­földi turizmusra éppúgy, mint a magyar utasok kül­földi programjaira. A ma­gyar turista — csakúgy mint más országok lakói — to­vábbra is szeret és akar utazni, de előnyben részesíti azokat az utakat, amelyek nem merítik ki pénztárcáját. Minden utazási iroda igyekszik „közel jönni” a turistákhoz. Igazi verseny fo­lyik most az utazási irodák között, s bármennyire is a gazdasági nehézségeik kény­szerítették ezt ki — mégis, így természetes. Az irodák­nak, a vállalatoknak kell elébe menniük a vendégek­nek, a turistáknak, s nem fordítva. Talán most először bekövetkezik az is, hogy az utazni akaróik valóban válo­gathatnak, s érdeklődésükre nem a fanyalgó „nincs” vá­laszt kapják, mint eddig sok út esetében megtörtént. Min­den rosszban van valami jó! Előtérbe kerültek a hazai utak. Korántsem véletlen, hogy valamennyi utazási iro­da legalább ugyanolyan vastag füzetet adott ki bel­földi útjairól, mint a külföl­diekről. Ezek között is — el­sősorban az egyéni utaknál — különösen nagy súlyt kap­tak a rövid utak. Ma a megemelt vasúti és autóbusz­tarifák, a rendkívül drága benzin miatt aligha utazik bárki is szívesen távolabbi vidékekre az országon belül. Ezért is szólnak úgy a prog­ramok, hogy mindenki meg­találhassa bennük azt, amire vágyik, de lehetőleg lakóhe­lyéhez közel és olyan árakon, amelyek még a drágább köz­lekedés esetén is megfizet­hetők. Ha kényszer szülte is, tény, hogy az ésszerű, át­gondolt és közérdekű belső turizmus új fejlődési szaka­szához érkezett. Mindez indokolja, hogy a megyei idegenforgalmi hiva­talok, irodák az eddiginél is jobban kapcsolódjanak be a belföldi turizmusba, ők tud­ják legjobban megmutatni a szűkebb haza, a megye, a táj­egység idegenforgalmi érté­keit, látnivalóit, meg­kóstol­­tatni a tájjellegű enni- és innivalókat. Vendéget köny­­nyű találni a helyben és a környékén. Csak jó szervezés és megfelelő propaganda kell hozzá. Várkonyi Endre W­­I HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 12M. JANUAR ?. Új gyógyüdülők Tavaly három létesítmény­nyel bővült a SZOT üdülőhá­lózata: áprilisra készült el a hévízi SZOT-gyógyüdülő, va­lamint a hajdúszoboszlói Ba­rátság üdülő fürdő- és gyó­gyászati épülete. Júniustól fogadja a beutaltakat a Laza­­ro Penáról , a Szakszerve­zeti Világszövetség alapító tagjáról, a volt kubai szak­­szervezeti főtitkárról — elne­vezett gyulai családos gyógy­­üdülő. A hévízi gyógyüdülő 150 szobás, 300 ágyas, nyolcszin­tes impozáns létesítmény. Hévíz forgalmas központjá­tól távolabb eső, csendes zöld­övezetben a SZOT-szanató­­rium szomszédságában épült. A kelet-nyugati tájolású szo­bák összkomfortosak, sző­nyegpadlóval és beépített szekrénnyel készültek. Für­dőszoba, külön W. C.-helyi­­ség, valamint loggia tartozik a szobákhoz. A szálló épüle­téhez csatlakozó úgynevezett „lepény” részen hatszáz ada­gos konyhát és háromszáz személyes éttermet alakítot­tak ki. *** A beutaltak a szobákból fürdőköntöst öltve látogat­hatják a hajdúszoboszlói Ba­rátság Üdülő gyógyászati és fürdőépületét, amelyet fedett fűtött folyosó köt össze a már öt esztendeje működő üdülő­vel. A földszinten két-két egyméteres vízmélységű ülő­medence található. Az eme­leten orvosi rendelők, terá­piás szobák állnak a vendé­gek rendelkezésére. Az új épület az eddiginél nagyobb kényelmet ad a beutaltaknak, már nem szükséges átjárniuk az utca túloldalán levő Béke gyógyüdülő fürdőjébe. *** A gyulai Lazaro Pena csa­ládos gyógyüdülő a Várfür­dő szomszédságában, a 12 esztendeje működő és tavaly korszerűsített SZOT—ME­­DOSZ üdülőhöz csatlakoztat­va készült, összefogás ered­ményeként létesült a Csepel Vas- és Fémművek kezde­ményezésére. A SZOT szer­vezésével a kooperációs be­ruházásban több ágazati­iparági szakszervezet vett részt. Az üdülő az év nagyobb részében — 20 csoportban — gyógyulni vágyó felnőtteket fogad. Nyáron családosok kapják a beutalókat. A fő­szezonban mintegy kétszáz összkomfortos szobájában a gyermekekkel együtt csopor­tonként 160-an üdülhetnek. Többségében egy- és kétgye­rekesek helyezhetők el, de húsz egymásba nyitható szo­bában lehetőség nyílik nagy­­családosok beutalására is. A 14 hektáros védett ős­parkban levő Várfürdőbe fe­dett és fűtött térben járhat­nak át az üdülőből. A be­utaltak gyógyulását és pihe­­ nését 134 dolgozó biztosítja. A fejlesztés folytatódik: az idén év közepére befejeződik a zalakarosi gyógyüdülő épí­tése. Az új gyógyüdülők lé­tesítése lehetővé tette, hogy már minden harmadik fel­nőtt beutalójegy gyógy- vagy szanatóriumi üdülésre érvé­nyes. Bányai János, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságának osztályvezetője Kertet ás a vissza­varrt karú ember Pécsi kertjét ássa Gerlecz József, akinek a múlt év ta­vaszán bravúros műtéttel visszavarrták a karját. A Mecseki Erdő­ és Fafeldol­gozó Gazdaság dolgozójának bal karját egy szállítósza­lag szakította le munka köz­ben. A Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem I. számú Sebé­szeti Klinikájának trauma­tológiai osztályán dr. Nyárá­­di József tanársegéd és munkatársai mintegy tizen­egy órás műtéttel vissza­varrták a testtől elvált vég­tagot. A sérült kar a rendszeres kezelés és tornáztatás — az ízületek, izmok, idegek edzé­se­i nyomán egyenletesen javul. Kétszázötven nappal az operáció után Gerlecz József már már könyökből tudja mozgatni a karját, sőt az ujjait is. Munkával igyekszik gyorsítani a gyó­gyulást, erősíteni a műtött kart. (MTI) ítéletvégrehajtás A kegyelmi kérvény el­utasítása után, kedden vég­rehajtották az ítéletet Ben­­csik László Tibor 32 éves, büntetett előéletű, foglalko­zás nélküli, budapesti laká­son. Azért kapott halálbün­tetést, mert 1982. január 26- án Újpesten, a Rózsa utca 8. szám alatti házban az ott lakó 8 éves Kreibich Tamást a liftben megtámadta, majd erőszakkal a X. emelet fölöt­ti szintre, a liftházhoz vitte, s megfojtotta. A Fővárosi Bíróság 1982. július 14-én Bencsik László Tibort aljas célból elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytig tartó szabadság­­vesztésre ítélte, és a köz­ügyek gyakorlásától tíz évre eltiltotta. A Legfelsőbb Bíróság 1982. november 24-én kelt ítéleté­vel az elsőfokú bíróság ítéle­tét megváltoztatta, és Bencsik László Tibort halálbünte­tésre ítélte. (MTI) Megújul a kalocsai Margit malom Bács-Kiskun megye A leg­korszerűbb és legnagyobb malma lesz a közel 100 éve épített kalocsai Margit ma­lom. Berendezéseit elavulá­suk miatt leszerelték, a jó állagú épületet viszont tel­jesen felújították. A magyar gyártmányú 14 hengerszé­ken naponta 150 tonna búzá­ból lehet majd 8-10-féle ki­váló minőségű lisztet őrölni. (MTI-fotó: Karáth Imre fel­vétele — KS) Zenész tiszthelyetteseket képző szakközépiskola A Honvédelmi Miniszté­rium jelentkezésre hívja az általános — de elsősorban zenei — iskolák nyolcadik osztályos fiú tanulóit, akik vonzódnak a katonai élet­pálya és a zenészi hivatás iránt, s vállalják, hogy ta­nulmányaik befejezése után a Magyar Néphadseregben zenész tiszthelyettesként tel­jesítenek szolgálatot. Az iskola képzési ideje 5 év. A felvételi követelmé­nyeknek megfelelő tanulók az iskola növendékeként, az ötödik évben tiszthelyettes hallgatóként folytatják ta­nulmányaikat. Ezek befejezé­se után tiszthelyettesi rend­fokozattal, középiskolai vég­zettséggel (érettségivel) a Magyar Néphadsereg fúvós­zenekaraiban kezdik meg szolgálatukat. A tanulók teljes és ingye­nes ellátásban (kollégiumi elhelyezés, étkezés, tanszer, ruházat, hangszer, tanulmá­nyi pótlék, zsebpénz, kultu­rális és sporteszközök) része­sülnek. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, egészségügyi alkalmasság hi­vatásos katonai szolgálatra, rátermettség, középiskolai tanulmányokra és zenei ok­tatásra (fúvós- és ütőshang­­szer) való rátermettség, il­letve zenei előképzett­ség. A pályázók a jelentkezési lapot a megyei hadkiegészí­tési és területvédelmi pa­rancsnokságtól, illetve az általános iskola igazgatójá­tól szerezhetik be. A jelent­kezés nem zárja ki más kö­zép- vagy szakmunkáskép­ző iskolába való jelentkezés egyidejű lehetőségét. Érdeklődni személyesen vagy levélben lehet az is­kola igazgatóságán (Magyar Néphadsereg, Zenész Tiszt­helyettesképző Szakközépis­kola, Budapest, pf. 12/7, IX., Üllői út 133.). A pályázati határidő: február 20. (MTI) Haldex-Ostrava Haldex-Ostrava elneve­zéssel magyar—csehszlovák vállalat alakult azzal a cél­lal, hogy hasznosítsák az ostravai szénmedence bá­nyáinál az évtizedek során felhalmozódott meddőhányó­kat a Tatabányai Szénbá­nyák szakemberei által ki­dolgozott eljárás alkalmazá­sával. A közös vállalat két részvényese a Tatabányai Szénbányák és az évi 25 millió tonna szenet termelő Ostrava-Karvínai Konszern. A vállalat központja Ostra­­vában működik. Vezetői csehszlovák, tagjai magyar szakértők. Tatabányán már készül­nek a tervek. Itt gyártják, innen szállítják majd a be­rendezéseket Ostravába, ahol ez év végén megkezdik a helyszíni munkálatokat. A jövő év második felében már termel az új üzem, amelyben évente félmillió tonna med­dőből nyolcvanezer tonna kőszenet nyernek majd visz­­sza. A jó minőségű szén ér­tékesítéséből származó nye­reségen osztozik a közös vál­lalat két résztvevője, a ta­tabányai és az ostravai szén­bánya. A széntől különválasztott meddő felhasználásáról ké­sőbb döntenek. (MTI) MAGYAR NYELVŰ SZOVJET LAPOK SZOVJETUNIÓ A lap 1983. évi első számában Lev Volodarszkij vezető közgazdász adatokban gazdag összeállításában mutatja be az egységes szovjet népgazdasági komplexumot — e terü­leti és ágazati szempontból egyaránt összehangolt, az öt­éves tervek által megalapozott rendszert. A TERMÉS BÁNYÁSZAI című képes riport érzékelteti, miként fejlődött ki a szerény kapacitású oroszországi vegy­iparból az a hatalmas teljesítményű szovjet vegyipar, amely ma a világ műtrágyatermelésének egyötödét állítja elő. A kőolaj-kitermelés sok módjáról olvashattunk már, de olyanról aligha, mint amilyenről a FÚRÓTORONY A JE®­­TORLASZOK KÖZÖTT című cikk szól. A Szevasztopol és az Ob nevű hajókon működő fúrótornyok a Tyiman-pe­­csorai-medencének az Északi-Jeges-tenger medrébe nyúló lelőhelyeit aknázzák ki. A 83 TARTUI KATEDRA című riportból sok érdekessé­get tudhatunk meg az egyik legrégibb és legjobb szovjet felsőoktatási intézményről. Az észtországi egyetem több világhírű felfedezőt adott a tudománynak, s egyebek kö­zött a magyar nyelv oktatásában is jeleskedő finnugor tanszékéről nevezetes. A művészet is úttörő szerepet játszhat a tudományos fej­lődésben — állítja ELMÉLKEDÉS A SCI-FI-kről című cikkében a tudományos-fantasztikus irodalom szovjet mű­velőinek szervezetét vezető Jeremej Parnov. Forgatási érdekességeket is felvillant a VÖRÖS HARAN­GOK című írás, amely bemutatja Szergej Bondarcsuk új filmeposzát. A világhírű amerikai újságíró, John Reed könyvei alapján készült alkotás első része a Mexikó lán­gokban, a második része a Láttam megszületni az új vilá­got címet viseli. LÁNYOK, ASSZONYOK A Lányok, Asszonyok januári száma interjút közöl Bí­ró Gyulával, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitká­rával, aki beszámol a társaság munkájáról, rendezvényei­ről, terveiről és az együttműködésről a szovjet testvértár­sasággal. Képes riport mutatja be Hajdú-Bihar megye és a Lit­ván SZSZK több esztendős testvérkapcsolatát. V. Minajeva öt este az Amurnál című, sok képpel il­lusztrált írása az Amur menti Komszomolszk történetéről, első építőiről, mai életéről számol be. A város 1982-ben ün­nepelte alapításának 50. évfordulóját. A népi iparművészetről szóló rovatban ezúttal N. Grasin a kirgiz jurtát ismerteti, bemutatva készítését, történetét, használatát. A januári számban két új sorozat indul. A gyerekolvasók szórakoztatását szolgálja az Ügyeskedj, okoskodj! című ro­vat, amely játékötleteket, tréfás feladatokat kínál. A leg­ügyesebbek az év végén díjakat nyerhetnek. Julian Szem­­jonov Szemtől szembe című kisregénye a felnőttek érdeklő­désére tarthat számot. Folytatásokban közli majd a lap az ismert szerző dokumentumregényét, amely a híres boros­tyánszobából a nácik által elrabolt kincsek utáni nyomo­zásról szól. A Szovjetunió népeinek viseletét bemutató, színes 1983. évi naptár egészíti ki a januári számot.

Next