Hajdú-Bihari Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám

Guy Spitaels látogatása hazánkban Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ja­nuár 23—26-a között látoga­tást tett hazánkban Guy Spi­taels, a Belga Frankofon Szocialista Párt elnöke. Guy Spitaelst fogadta Né­meth Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Megbeszélést folytatott a belga vendég­gel Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára és Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai, valamint Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára. A szívélyes légkörű tárgyaláso­kon véleménycserét folytat­tak a nemzetközi helyzetről, mindenekelőtt az európai béke és biztonság időszerű kérdéseiről, valamint a ma­gyar—belga kapcsolatokról, az MSZMP és a Belga Fran­kofon Szocialista Párt kö­zötti együttműködés kiszéle­sítésének lehetőségeiről. Guy Spitaels megbeszélést folytatott Huszár Istvánnal, az MSZMP KB tagjával, a KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatójával is. Guy Spitaels szerdán el­utazott­ Budapestről. Búcsúz­tatására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. (MTI) Korom Mihály Győr-Sopron megyében Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára kétnapos látogatást tett Győr-Sopron megyében. A vendéget kedden délután Győrött a megyei pártszék­házban Háry Béla első tit­kár és Lombos Ferenc me­gyei tanácselnök fogadta és tájékoztatta a megye gazda­sági, politikai, társadalmi életéről, az ipar és a mező­­gazdaság múlt évi eredmé­nyeiről, idei terveiről. Szerdán Korom Mihály felkereste a Graboplast Pa­mutszövő és Műbőrgyárat. Itt Tomaskovits Gyula ve­zérigazgató­­ és Szemenyei János, a gyári pártbizottság titkára ismertette a 3200 főt foglalkoztató nagyvállalat tevékenységét. Az ország egyetlen műbőrgyára tavaly 44 millió négyzetméter mű­bőrt állított elő, termékeik­ből 7,6 millió dollár, illet­ve 19 millió rubel értékben exportáltak, éves nyereségük elérte a 485 millió forintot. A gyár az idén is növelni kí­vánja exportját a tőkés és a szocialista piacon egyaránt. Rövidesen befejeződik az üzemben egy kapacitást nö­velő beruházás, amellyel megkétszerezhetik a műbőr készáru termelését. A Politikai Bizottság tag­jának programja a megyei tanács székházában folyta­tódott, ahol meghallgatta Lombos Ferenc tanácselnök tájékoztatóját a megyében fo­lyó tanácsi munkáról. Korom Mihály kétnapos Győr-Sopron megyei látoga­tása szerdán délután a győri városházán fejeződött be. Itt aktívaülésen találkozott a tanácsi dolgozókkal, tájékoz­tatót tartott számukra idő­szerű témákról, s válaszolt kérdéseikre. (MTI) Husszein Brüsszelben tárgyal Brüsszel, 1983. január 26. (MTI) — Husszein jordániai király négynapos látogatásra szerdán Brüsszelbe érkezett Baudouin belga király meg­hívására. Kíséretében van Marvan Al-Kasszem külügy­miniszter. Husszein jelenleg a nyuga­ti országok közel-keleti ren­dezési javaslatainak közpon­ti alakja. A „tízek” ugyanis támogatják — bár nem tart­ják teljesen kielégítőnek — Reagan amerikai elnök el­képzelését, amely a palesztin kérdést a Jordániával köten­dő államszövetséggel kívánja megoldani. Husszein igyek­szik megnyerni a nyugat­európai országokat a fezi csúcstalálkozón kialakított arab álláspontnak. ím HAJPP-BIHARI NAPLÓ - 1983. JANUÁR 37. ­ Választások Paraguayban Egy „életfogytiglani” diktatúra Választásokra készülőd­nek Latin-Amerika egyik leginkább elfelejtett álla­mában, Paraguayban. A hetvenes éveibe lépő dik­tátor, Alfredo Stroessner, „hívei unszolásának en­gedve”, hetedszer is a vá­lasztók áldását kéri. S nyilván meg is fogja kapni, ahogyan minden szavazáson 1954 óta, amikor katonai puccsal hatalomra került. Bár a Mbruvic­a, a „fő­nök” (így nevezik a gua­rani indiánok), másképpen a „szőke” (eképpen titulál­ják német származására utalva a spanyolok) egész­sége bizony már ingatag, senki nem vonja kétségbe, hogy „életfogytiglani” el­nöke lesz Paraguaynak. Stroessner, a diktátorok doyenje, az az utolsó „cau­­dillo”, ma már az egyetlen „régi vágású”­ diktátor La­­tin-Amerikában, aki úgy irányítja hárommilliós or­szágát, mint kiskereskedő az üzletét, a hatalom egye­düli letéteményeseként. Nevét viseli a főváros, Asuncion repülőtere, utcák, hidak, városok, szerte Pa­raguayban. A harmadik évtizede érvényben levő rendkívüli állapot, több­szöri alkotmánymódosítás, csalásokkal bebiztosított vá­lasztások, ügyesen oszto­gatott üzleti előnyök és ki­váltságok garantálják ha­talmát. A­ kormányzó Nemzeti Republikánus Pártnak, más néven a Colorado pártnak 900 ezer ember, gyakorlatilag az egész fel­nőtt lakosság a tagja. Sőt, még az ellenzéket is a ha­talom jelöli ki: „őfelsége ellenzéke”, a Liberális Párt automatikusan meg­kapja a képviselői helyek egyharmadát, többet soha. A valódi ellenzék jó ré­sze már régen áldozatul esett a terrornak, a kínzá­soknak a diktatúra börtö­neiben, koncentrációs tá­boraiban. A katonaság, a rendőrség kiképzését volt náci tisztek irányítják. Pa­raguayban talált ugyanis menedéket számos náci háborús bűnös, közöttük a hírhedt Mengele, s itt lelt otthonra jó néhány levitéz­­lett latin-amerikai diktá­tor is, legutóbb például az időközben meggyilkolt ni­­caraguai Somoza. Több mint egymillió paraguayi emigrációban keresett me­nedéket. A szakszervezeti mozgalmat szétzilálták, a kommunista párt vezetői­nek többsége „eltűnt”, vagy valamelyik börtönben síny­lődik, így Antonio Maida­na, a KP első titkára, akit emigrációban, az argentin hatóságok segítségével fog­tak el. A megtűrt ellenzék csak lassan kezdi felismerni az összefogásban rejlő lehe­tőségeket. Négy polgári párt részvételével 1979-ben alakult meg a Nemzeti De­mokratikus Egyetértés el­nevezésű tömörülés, amely a rendkívüli állapot felol­dásáért, a demokratikus szabadságjogok biztosítá­sáért, a politikai foglyok szabadon bocsátásáért, az emigránsok hazatérésének engedélyezéséért küzd. Ezek a követelések, aho­gyan erre a KP nemegy­szer rámutatott, alapját képezhetnék egy széles dik­tatúraellenes egységfront­nak. A történelme során min­dig az elszigeteltség falai mögé zárkózott ország tár­sadalma ma már koránt­sem mozdulatlan. Az alapvetően paraszti or­szágban, ahol a földterület háromnegyede néhány nagybirtokos kezében van, ahol az ipari termelés, az export, a bankrendszer 80 százalékát a külföldi tőke ellenőrzi, néhány év alatt gyors változások mentek végbe. A Le Monde „be­gyújtott rakétaként” jel­lemzi a paraguayi gazdasá­­ságot, s e rakéta üzemanya­gát a világ leghatalmasabb vízierőműve, a tavaly át­adott Itaipu adja. A bra­zil—paraguayi határon épült komplexum évek óta munkaalkalmat biztosít mintegy húszezer ember­nek, virágzó vállalkozá­sok ösztönzője lett. Új tí­pusú munkásság, új vál­lalkozók, üzletemberek je­lentek meg, akik már tevé­kenységük gátját látják a kiváltságokra, korrupcióra, csempészetre alapozott „ál­lóvizű” gazdálkodásban. Paraguay hamarosan a vi­lág első hidroelektrikai em­i­­rátusa lesz. A villamos­energia iparosítási lehetősé­get, a társadalmi mozgás beláthatatlan változásokat indíthat el ebben a képte­len diktatúrában. A lát­szat­ választások ide vagy oda, sokan megkezdték már az óvatos készülődést a Stroessner utáni időszak­ra. Elekes Éva Pérez de Cuellar Moszkvába látogat New York, 1983. január 26. (Reuter) — Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitká­ra március végén Moszkvá­ba látogat. Ezt a főtitkár je­lentette be kedden az ENSZ székhelyén, sajtóértekezletén. Pérez de Cuellar közölte, hogy a találkozót Jurij And­ropov, az SZKP KB főtitká­ra javasolta. A világszerve­zet főtitkára közölte, hogy moszkvai megbeszéléseinek nincs előre meghatározott napirendje. Véleménye szerint elsősor­ban a leszerelés, a közel-ke­leti és az afganisztáni hely­zet lesz a tanácskozások té­mája. Afganisztánnal kapcsolat­ban Pérez de Cuellar han­goztatta, hogy ebben a kér­désben Afganisztán, Irán és Pakisztán számít tárgyaló­félnek. Mint ismeretes, Diego Córdovez, a főtitkár afga­nisztáni különmegbízott­ja az elmúlt napokban Teheránban és Iszlamadban tárgyalt a kérdésről, és csütörtökön az afgán vezetőkkel találkozik Kabulban. Várkonyi Péter Párizsba érkezett Párizs, 1983. január 26. (MTI) — Várkonyi Péter, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságáiak titkára szerdán délben — a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására — Párizsba érke­zett. Az Orly repülőtéren dr. Bényi József párizsi magyar nagykövet és a Francia Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának képviselői fogad­ták. Mubarak nyugati körútra indult Kairó, 1983. január 26. (MTI) — Hoszni Mubarak egyiptomi államelnök szer­dán tíznapos nyugati körút­ra indult, amelynek első ál­lomása az Egyesült Államok, a második Kanada, innen pedig Angliába, s utoljára Franciaországba látogat el. Első tárgyaló partnere Caspar Weinberg amerikai hadügyminiszter lesz, majd Reagan elnökkel, a későb­biekben pedig számos más kormánytisztviselővel talál­kozik. Sort kerítenek arra is, hogy megbeszélést folytasson Mubarak elnök a Világbank képviselőivel, illetve New Yorkban Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárral. Mubarak az amerikai— egyiptomi viszony kérdéscso­portjának keretében az or­szágának nyújtott gazdasági és katonai támogatás fokozá­sát fogja sürgetni. Tárgyal a közel-keleti helyzetről is. Elnökké választása óta Mubarak másodszor utazik Amerikába, legutóbb csak­nem pontosan egy évvel ez­előtt járt Washingtonban. Azóta több változás követ­kezett be. Tavaly április­ban Egyiptom visszakapta Izraeltől a megszállt Sínai­­félsziget jó részét, s nem igazolódtak be azok az aggá­lyok, hogy Egyiptom ezért felbátorodik, felhagy az úgy­nevezett békefolyamattal és visszatér az arab táborba. Ezután azonban Izrael el­­özönlötte Dél-Libanont, ami feszültté tette Kairó és Tel Aviv kapcsolatait. Egyiptom azzal vádolta Izraelt, hogy megsértette Camp David be­tűjét és szellemét. Lehűltek Egyiptom és az Egyesült Ál­lamok kapcsolatai is. Egyip­tom ugyanis szemére vetette amerikai partnerének, hogy támogatta Izrael lépéseit. A legutóbbi Mubarak-láto­­gatás óta bekövetkezett har­madik fontos fejlemény a tavaly szeptember elsején előterjesztett úgynevezett Reagan-terv volt. Egyiptom támogatja azt a palesztin ön­­rendelkezés érvényesítésé­nek elébe vágó elgondolást, amely a palesztin autonó­miát Jordániával szövetség­ben tervezi el. Kodály - Franciaországban Párizs, 1983. január 26. (MTI) — A magyar népi ze­ne és Kodály életműve áll az idei toulouse-i népzenei filmfesztivál középpontjá­ban, amely kedden kezdődött meg Dél-Franciaország e nagy városában. A toulouse-i fesztiválok célja különböző népzenei kultúrák bemutatá­sa s az idei rendezvények té­mája a magyar népi zene. A fesztivál keretében Vi­­kár László, a Magyar Tudo­mányos Akadémia zenetudo­mányi intézetének igazgató­­helyettese és Sárosi László, az intézet osztályvezetője tart előadásokat Kodály életművéről. Az érdeklődők számára rövid tanfolyamokat is rendeznek, amelyeken Kodály zenepedagógiai mód­szereit ismertetik. Levetítik a Psalmus Hungaricus, a Budavári Me deum és­ a Háry János előadásairól készített rövidfilmeket, s magyar né­pi zenekar és táncegyüttes fellépéseire is sor kerül. A fesztiválon bemutatják a Kodály életpályáját illuszt­ráló kiállítást, amelyet ta­valy a párizsiak láthattak, s több­ magyar filmet is vetíte­nek. ÚJ-DELHI. India szerdán katonai díszszemlével és ünnepi felvonulással emlé­kezett meg arról, hogy 33 évvel ezelőtt kiáltották ki a köztársaságot és fogadták el az ország új alkotmányát. A díszszemlén jelen volt Indira Gandhi miniszterel­nök, valamint számos kül­földi meghívott. Üzenet, kulcsévben Egy amerikai elnöki ciklus négy esztendő. Régi ha­gyomány, hogy január második felében az elnök úgy­nevezett kongresszusi üzenetet intéz országához „az Unió helyzetéről”. Az államalapító honatyák szándéka szerint ez afféle kötelező időszaki számadás arról, hogy hogy az államfő mit volt képes teljesíteni a választási kampány alatt tett ígéreteiből. Elméletben ma is ez az üzenet funkciója — de csak elméletben. Az üzenet már régen szerves része annak a szupermanipulálás­nak, amely nem akármilyen gátlástalansággal magya­rázza a tényeket, a mindenkori elnök mindenkori poli­tikai érdekei szerint. Ezúttal ismét ennek tanúi va­gyunk. Egy olyan esztendőben azonban, amelyet — új szov­jet vezetés, a genfi tárgyalás finise, a rakétatelepítési döntés esztendeje — a megfigyelők joggal minősítenek világpolitikai kulcsévnek, valóban rendkívül fontos, hogyan közelítette meg Reagan mostani beszédében hazája és a világ alapvető kérdéseit. Ami a belpoliti­kát illeti, az elnök legfőbb törekvése, hogy megpróbál­jon felcsillantani némi fényt a recessziós alagút végén. A lényeg továbbra is a bérek és a szociális kiadások széles körű befagyasztása, s közben a tizenkétmilliós munkanélküliség elegáns mellőzése. Az elnök büszkén jelentette ki, hogy a katonai kiadásokat öt esztendő alatt ötvenötmilliárd dollárral csökkenti. Első hallás­ra ez óriási összegnek tűnik. De annak a ténynek az ismeretében, hogy a fél évtizedes katonai rekordkölt­ségvetés ezerhatszázmilliárd(!) dollár, jogos a megfi­gyelőknek az a véleménye, miszerint „ez bizony csak kozmetika”. Hasonló előjelű az üzenetnek az a nyilván majd leg­többet idézendő része, amely szerint Washington „kész a pozitív változásra a szovjet—amerikai viszonyban”. Ez önmagában nagyszerű lenne, ha nem követné e mondatot számos „ha”­a „nullamegoldás” köré kerekí­tett különféle feltételek felsorolásával. Mi derül ki összességében az üzenetből? Reagan az marad, aki volt: a konzervatív jobbszárny képviselője. De — és ez nagyon fontos lehet: 1983 elején az elnök már mind a bel-, mind a külpolitikában kénytelen a korábbinál rugalmasabban beszélni. Az pedig hamaro­san kiderül, hogy rugalmasabban cselekszik-e? Harmat Endre Brit nyilatkozatok a fegyverkezésről, a leszerelésről London, 1983. január 26. (MTI) A Pym brit külügy­miniszter egy kedd éjszakai televíziós nyilatkozatában „köztes” megállapodást sür­getett az európai rakétafegy­verzet csökkentéséről. A nyi­latkozatot Londonban a „haj­lékonyság” jeleként értelme­zik. Hasonló jellegű washing­toni sugalmazások­ közepette — és saját miniszterelnökét lényegében megerősítve — Pym mindössze annyi kikö­tést tett a szóban forgó meg­állapodással kapcsolatban, hogy annak „egyensúlyt” kell teremtenie és a másik fél által ellenőrizhetőnek kell lennie. Részleteket nem mon­dott. Ugyancsak kedden, Rober Runcie canterburyi érsel az anglikán egyház legma­gasabb papi méltósága a Angol Királyi Külügyi Inté­zetben bírálta a Nyugat ma­gatartását a szovjet leszere­lési javaslatokkal szemben Kijelentette: „Megdöbbent hallani a nyomban elutasít­ó reagál­ásokat.” Közben a konzervatív szél­sőjobboldalon David Stores a „Hétfői klub” elnevezés csoport vezetője kifejtette: kormánynak meg kell szaba­dulnia „gátlásaitól”, és le kell győznie a brit közvéle­ményt az (amerikai) nuk­leáris rakéták Európába tele­pítésének szükségességéről. Parlamenti küldöttség a Koreai NDK-ból Január 24—26. között Cso Szu Hon kéviselő vezetésével Magyarországon tartózkodott a Koreai NDK interparla­­mentáris csoportjának kül­döttsége. A küldöttség meg­beszélést folytatott Barcs Sándorral, az Interparlamen­táris Unió magyar csoportjá­nak elnökével és Darvasi Istvánnal, az IPU Végrehajtó Bizottságának tagjával a két csoport kapcsolatainak fej­lesztéséről és az unióban folytatott közös tevékenység­ről. A küldöttséget fogadta Pé­ter János, az országgyűlés al­­elnöke és Házi Vencel kül­ügyminiszter-helyettes. (MTI) Colombo Berlinben Berlin, 1983. január 26. (MTI) — Emilio Colombo olasz külügyminiszter szer­dán délben egynapos hivata­los látogatásra a Német De­mokratikus Köztársaságba érkezett. Az olasz politikus Oskar Fischer külügyminisz­ter meghívásának tesz ele­get. Várható, hogy a két kül­ügyminiszter megbeszélésén érdemben lesz szó a kelet— nyugati viszonyról, minde­nekelőtt pedig a szovjet— amerikai fegyverzetkorláto­zási tárgyalásokról, a Varsói Szerződés tagállamainak prágai politikai nyilatkoza­táról, a békés egymás mel­lett élés politikájának távla­tairól. A külügyminiszter csütör­tökön fejezi be berlini lá­togatását. Letartóztatták a lyoni hóhért La Paz, 1983. január 26. (AP, Reuter, AFP) — Ked­den La Patzban letartóztatták Klaus Barbiet, álnevén Kla­us Altmant, a „lyoni hóhér­ként” hírhedtté vált náci háborús bűnöst. Barbie a második világ­háború idején Lyon városá­nak Gestapo-főnöke volt. Kiadatását Bolíviától a Né­met Szövetségi Köztársaság és Franciaország kérte. Bar­bie a második világháború után sok más náci háborús bűnöshöz hasonlóan Latin- Amerikába szökött, s 1957 óta bolíviai állampolgár. Most a bolíviai hatóságok egy ál­lami bányatársasággal szem­ben elkövetett csalásért tar­tóztatták le. Az utóbbi hónapokban — a demokratikus programot hirdető bolíviai kormány hatalomra kerülését köve­tően — az ország hatóságai mind több figyelmet fordí­tottak a volt náci Bolíviá­ban kifejtett politikai tevé­kenységére is. Barbieről ki­derült ugyanis, hogy a ko­rábbi katonai junta vezető­jének, Luis García Meza tá­bornoknak volt az egyik politikai tanácsadója. Tagja volt egy szélsőséges újfa­siszta csoportnak is, amely­nek egyik tagját, a három évvel ezelőtt a bolognai pá­lyaudvaron elkövetett me­rényletben való részvételért már ki is adták az olasz ha­tóságoknak.

Next