Hajdú-Bihari Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 6. szám

Feloszlatták a nyugatnémet parlamentet Bonn (DPA).­­ Karl Carstens nyugatné­met államfő pénteken feloszlatta a Bundes­tagot, és március 6-ra írta ki a választásokat. Az elnöki rendeletet a reggeli hivatalos köz­löny tartalmazza; a rendelet ezzel érvény­be lépett. Karl Carstens pénteken este televíziós és rádióbeszédben indokolta meg azt a dönté­sét, hogy miért oszlatta fel az ország parla­mentjét, és írta ki 1983. március 6-ra az idő előtti országos választást. A kereszténydemokrata Carstens okfejté­sében lényegében elfogadta és átvette a ke­resztény-liberális kormány pártjainak ér­veit. Eszerint, a CDU—CSU és az FDP ta­valy októberben mind időben, mind tartal­mában, korlátozott feladatra, nevezetesen az 1983-as költségvetés kidolgozására és elfo­gadtatására vállalkozott. Ennek teljesítése után a kormánypártok vezetői közölték Carstensszel, hogy új választás nélkül sem­milyen kormányt sem hajlandók támogatni a Bundestagban. Carstens így bizonyított­nak látta, hogy a keresztény-liberális koa­líció számszerű többsége ellenére sincs cse­lekvőképes parlamenti többség a Bundes­tagban. Carstens szerint a választás megtartását indokolja az is, hogy a parlament minden pártja, tehát az ellenzéki Német Szociálde­mokrata Párt is, az idő előtti választás meg­tartásáért szállt síkra. Carstens szerint a mostani döntés egyik pártnak sem nyújt jogtalan előnyt, s az sem volt előre látható, hogy a keresztény-liberá­lis koalíció pártjai számára kedvező volt vagy sem az a tavalyi döntésük, hogy idén márciusban kell választást tartani. Bonni megfigyelők, rámutatnak: tavaly ősszel a CDU és az FDP azért utasította el az SPD-nek az azonnali választásra vonat­kozó javaslatát, mert attól tartott, hogy az 1980-as választási ígéretet megszegő FDP kibukik a parlamentből. A kereszténydemok­rata és szabaddemokrata vezetés abban bí­zott, hogy a választók hat hónap alatt elfe­lejtik, hogy az FDP egy törvényhozási idő­szak kellős közepén az SPD-től átállt a CDU—CSU-hoz. Karl Carstens nyugatnémet államfő A sorozatos merényletek után nagyszabású ellenőrző ak­ciót kezdtek a megszálló izraeli hatóságok a libanoni Szi­­don környékén. Képünkön: fegyveres izraeli járőr a liba­noni kikötőváros utcáján (Telefotó: AP — MTI — RS) Újabb harcok Tripoliban Bejrút (MTI)­­ Az ismé­telt tűzszüneti felhívások el­lenére pénteken is folytatód­tak a tüzérségi és kézifegy­verekkel vívott harcok az észak-libanoni Tripoliban, ahol a nap folyamán 16 em­beri életet követelt a város ellenőrzésére törő fegyveres csoportok konfliktusa. Az utóbbi egy hét alatt több mint 180 volt a halálos ál­dozatok száma. Libanon má­sodik legnagyobb városában szünetel az áramszolgáltatás és a vízellátás. A kórházak képtelenek a sok sebesült ellátására. Rasid Karami volt minisz­terelnök, a szemben álló val­lási-politikai csoportok veze­tőiből alakult koordinációs bizottság elnöke egy magas szintű szíriai katonai kül­döttség segítségével próbál­ja helyreállítani a nyugalmat. Puskaporos légkör Alig egy évvel ezelőtt, amikor Zimbabwe délnyu­gati részén fellángoltak a harcok a hadsereg egységei és a kormányellenes fegy­veres csoportok között, a tekintélyes londoni lap, a The Times a következőket írta: ezt a viszályt a szom­szédos Dél-afrikai Köztár­saság fehér lakossága kö­reiben kárörvendően figye­lik. Igazoltnak látják az ál­taluk sokat emlegetett té­telt: egy fekete kormány mindig csak zűrzavart okoz, a törzsi megosztottság pe­dig kiirthatatlan, és mindig konfliktusokba torkollik. Az utóbbi napokban újra arról érkeztek hírek, hogy Zimbabwe délnyugati vi­dékén, a Matabeleföldön, a Robert Mugabe vezette fe­kete többségi kormány ka­tonáinak és rendfenntartó erőinek hajszát kellett in­dítani ugyancsak fekete, banditákként élő lázadók ellen. Az üldözők a sho­­na, a banditák a ndebele népből valók ugyan, csak­hogy messze nem pusztán törzsi jellegű konfliktus az, ami ma Zimbabwében tör­ténik. Az 1980-ban függetlenné vált, az afrikai átlagnál jó­val gazdagabb országban épp hogy megindult a nem­zetté válás folyamata, s ez még külön megnehezíti a többségi kormányzat hely­zetét, azt, hogy a hatalom stabilizálásának gondjaival megküzdhessen. Ismeretes, hogy 1980-ban az elsöprő választási győ­zelem emelte a kormány­fői székbe Robert Mugabét, az egyik felszabadítási mozgalom, a ZANU veze­tőjét. A másik felszabadí­tási szervezet, a Joshua Nkomo vezette ZAPU gyengébb választási ered­ményei alapján eleve hát­térbe szorítottan vált Mu­­gabéék koalíciós partneré­vé. Nkomo pártja nem tu­dott megbékélni választási vereségével, s ez is egyik oka volt annak, hogy a kormánykoalíció a múlt év elején gyakorlatilag fel­bomlott. Mugabe kormány­­ellenes összeesküvéssel is megvádolta Nkomót. A ZAPU korábbi gerilla­hadseregének fegyveresei nagyobbrészt bekerültek az új hadseregbe, de ahogy telt az idő, több százan kö­zülük — revánsvágytól, csalódottságtól s egyéb in­dítékoktól vezérelve — de­zertáltak, s banditákká zül­löttek le csakúgy, mint azok a gerillatársaik, akik nem kerültek be a hadse­regbe, és a polgári életben sem találták meg a helyü­ket. Embereket — köztük külföldi turistákat — rabol­tak el, gyilkoltak, és telje­sen szétbomlasztották Ma­­tabeleföld biztonságát. Miközben az ország más vidékein viszonylag nyuga­lom van, Matabeleföldet a kormányzat valóságos kato­nai megszállás alá helyezte. A szigorú biztonsági intéz­kedések persze nem tetsze­nek a helyi lakosságnak, a ndebelék népéhez tartozó törzseknek, és ezért előfor­dul, hogy cinkosságot vál­lalnak a banditákkal­ A húsz-harminc fős csopor­tokban az erdők mélyén bujkáló banditák politikai jelleget próbálnak adni kö­zönséges bűncselekmé­nyeiknek, s azt a látszatot kelteni, mintha Nkomo pártjának fegyvereseiként cselekednének. Nkomo azonban minden csalódottsága ellenére sem vállal közösséget velük. Mugabe kormányfőnek nehéz a helyzete. Meg kell találnia az együttműködés, az együttélés módját mind a gazdasági szempontból nélkülözhetetlen fehér ki­sebbséggel, mind Nkomo pártjával és a mögötte ál­ló tömegekkel. Mugabe politikai rugal­masságán és Nkomo reali­tásérzékén is múlik, hogy a kormány mikor fordíthat­ja végre egész erejét Zim­babwe gazdasági fejleszté­sére, a szegényparaszti tö­megek és a munkanélküli városlakók helyzetének ja­vítására. Kurucz János ­."IN­ RAJDP-BIHARI WAPLO — HM. JANUAR 8. Befejezte működését a Kozmosz-1402 Moszkva (TASZSZ) —1982. augusztus 30-án a Szovjet­unióban föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—1402 jelzésű mesterséges holdat, amelynek fedélzetén nuk­leáris energiaellátó berende­zés biztosította a kozmikus térség tanulmányozásához szükséges energiát. A kérdésben illetékes szov­jet szervezetek közlése sze­rint 1982. december 28-án az említett mesterséges hold befejezte tevékeny működé­sét, és a repülési program­nak megfelelően, földi utasí­tásra, részegységeire vált szét. A művelet célja az volt, hogy különválasszák belőle a reaktor aktív részét, s ezál­tal biztosítsák, hogy a szét­válást követően az egyes ré­szek teljes mértékben elég­jenek, megsemmisüljenek a földi légkör sűrűbb rétegeibe jutva. E folyamat lejátszó­dásakor a radioaktivitás mértéke a normális szint ha­tárain belül marad. Gustav Husák 70 éves Prága (MTI) — Gustáv Husáknak, a CSKP KB fő­titkárának, Csehszlovákia köztársasági elnökének 70. születésnapja alkalmából a csehszlovák szövetségi gyűlés (parlament) Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának javaslatára a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Hőse címet, en­nek aranyjelvényét, valamint a Klement Gottwald Érdem­rend a Szocialista Haza Épí­téséért elnevezésű kitüntetést adományozta. E legmagasabb csehszlovák állami kitüntetéseket pénte­ken a prágai várban Alois Indra, a CSKP KB elnöksé­gének tagja, a szövetségi gyűlés elnöke adta át Gustáv Husáknak. Kambodzsa nemzeti ünnepe PHNOM PENH (LPK). A kambodzsai haza védelmére és építésére alakult egység­front országos tanácsa pénte­ken ünnepi ülésen emléke­zett meg Phnom Penhben ar­ról, hogy négy évvel ezelőtt, 1979. január 7-én kiáltották ki a Kambodzsai Népköztár­saságot. Az ünnepi ülésen Heng Samrin, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, az államtanács elnöke mondott beszédet. A kambodzsai vezetők pén­teken megkoszorúzták a Pnom Penh-i Győzelem em­lékművet. Olaszország: Sztrájk, tüntetés, rendőri beavatkozás ROMA (MTI): Rómában a rendőrség szétverte a fém­munkások tüntetését. Pénteken délelőtt több száz fémmunkás vonult a minisz­terelnöki palota előtti térre, azzal a szándékkal, hogy a kormány gazdaságpolitikája ellen tiltakozzon. A rendőrök közbeléptek. Három munkás megsebesült. Olaszország több városából is felvonulásokról és külön­böző munkásmegmozdulá­sokról érkeztek jelentések. Nápolyban például mintegy háromezer munkás elfoglalta a vasútállomást, s ez fenn­akadást okozott a vonatköz­lekedésben. Pomigliano d’Arco körzetében a munká­sok egy időre megszállták a Nápolyt Barival összekötő autóutat. Firenzében és Leccében ugyancsak a vasút­állomást foglalták el a kor­mány ellen tiltakozó munká­sok. Milánóban általános sztráj­kot hirdetett az egységes szakszervezeti szövetség. Az olaszországi tüntetések és tiltakozások a hét közepe óta erősödtek fel. nem végzik ki Mao özvegyét PEKING (MTI). A kínai igazságügy-minisztérium il­letékesei külföldi látogatók előtt megerősítették, hogy nem végzik ki Mao Ce-tung özvegyét, Csiang Csinget, va­lamint legközelebbi munka­társát, Csang Csun-csiaót, akiket 1981. január 23-án ítéltek halálra Pekingben. Az 1979-es kínai büntetőtör­vénykönyv értelmében a ha­lálbüntetés végrehajtását két évre felfüggeszthetik, s amenyiben az elítélt maga­tartása lehetővé teszi — az­az megbánást tanúsít —, a büntetést megmásíthatják. Az igazságügy-minisztéri­um szakértői véleményüket kínai párt- és kormányveze­tők kijelentéseire alapozták. Managua vendégei Szinte nem múlik el nap, hogy Nicaraguából ne ér­kezne hír arról, hogy a Hondurasszal határos térségben újabb incidens volt. Megbízható források több ezer ni­­caraguai ellenforradalmárról tudnak, akiket Honduras­­ban — amerikai tisztek irányításával — kiképzőtábo­rokban készítenek fel a Nicaragua elleni agresszióra. Managua az elmúlt napokban élesen tiltakozott az amerikai külügyminiszternél, arra hivatkozva, hogy a haladó nicaraguai rendszer elleni akciókat Washington sugalmazza. Két évvel ezelőtt az USA felfüggesztette a Nicaraguába irányuló katonai segélyt, azzal vádolva a sandinista vezetést, hogy a térségben a forradalmi moz­galmakat segíti. Meglehet, Washingtonban most józanabbul ítélik meg a közép-amerikai térséget, mint korábban. Reagan el­nök nemrégiben Latin-Amerika néhány országában járt, s tárgyalópartnerei szinte kivétel nélkül rosszallották közép-amerikai politikáját. E megjegyzések valószínű­leg közrejátszottak abban, hogy most magas rangú ka­tonai küldöttség érkezett Managuába, William Odom tábornok, vezérkari főnökhelyettes vezetésével. A delegáció fontos politikai jelentőségű tanácskozás küszöbén érkezett a nicaraguai fővárosba. Az el nem kötelezett országok koordinációs irodája ugyanis ott tartja rendkívüli ülését, ezzel is kifejezésre juttatva mély aggodalmát a Közép-Amerikában kialakult fe­szültség miatt. Ha az USA csakugyan nem törekszik a robbanásig feszült helyzet további élezésére, most jó alkalma kínálkozik a félreértések eloszlatására. A Pen­tagon küldöttsége meggyőződhet róla: Nicaragua senkit sem fenyeget, viszont joga és állampolgárai iránti köte­lessége, hogy határait megvédje. Managuában érthető bizalmatlansággal viseltetnek a Reagan-kormány iránt. Ha viszont Washington fel­hagyna a Nicaragua elleni agresszív tervekkel, és jó szándékát tettekkel bizonyítaná, ennek a közép-ameri­kai térség békéjére és biztonságára rendkívül kedvező hatása lenne. Gyapay Dénes A Békevilágtanács a prágai felhívás mellett HELSINKI (TASZSZ). A meg, amelyben konkrét lépé- Békevilágtanács felhívásba seket lehetne tenni a leszere­­foglalt állásfoglalása szerint léshez. A BVT felhívása — a szocialista országok azon amelyet Romes Csandra, a javaslata, hogy a Varsói a BVT főtitkára ismertetett Szerződés és a NATO tagál- Helsinkiben tartott sajtóál­­lamai kössenek szerződést a­tekezletén — felszólítja az katonai erő alkalmazásáról Egyesült Államok és a NATO való kölcsönös lemondásról más tagállamainak kormá- és a békés kapcsolatok fenn­­nyait, hogy pozitívan vála­­tartásáról, olyan nemzetközi szóljanak a szocialista orszá­­légkör lehetőségét teremti gok prágai javaslataira. Lassú kibontakozás Lengyelországban VARSÓ (MTI). Nem lehet állítani, hogy Lengyelország felett 1983-ban teljesen de­rült lesz az ég, de bizonyára nem lesz olyan sötét, mint a múlt év első hónapjaiban, s a felhők lassan eloszlanak. Így fogalmazta meg az idei kilátásokat Mieczyslaw Rakowski miniszterelnök­helyettes egy lódzi lapnak adott nyilatkozatában. Kifej­tette, hogy sikerült földre szorítani azokat a szélsősé­ges erőket, amelyek koráb­ban konfliktusokat provokál­tak, módszeresen szították a nyugtalanságot, a társadalom megosztására törekedtek, s minden eszközzel nehezítet­ték Lengyelországnak a vál­ságból való kijutását. Ugyanakkor — mondotta Rakowski — azok az erők, amelyeket politikai ellenzék­nek is lehet nevezni, nem tet­ték le a fegyvert. Sokan kö­zülük, így a volt Szolidaritás egyes szélsőségesei, folytatni kívánják a harcot. A szélsőséges erők egyre kevesebb támogatásra talál­nak a társadalom részéről, ami azonban nem jelenti azt, hogy a társadalom teljesen elfogadná a vezetés, a kor­mány lépéseit. Ugyanakkor az sem mellőzendő szem­pont, hogy az emberek ma már egyre világosabban lát­ják, mit is akarnak tulajdon­képpen a szélsőségesek — je­lentette ki a lódzi lapnak adott nyilatkozatában Mie­czyslaw Rakowski. Éleződik a brit-dán halászati vita Egy dán halászhajó és egy angol őrnaszád a brit területi vizek tizenkét mérföldes határa közelében (Telefotó: AP — MTI — RS)

Next