Hajdú-Bihari Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-04 / 2. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! , U mMohMI árfegyelem, az ellenőrzés XL. ÉVFOLYAM 2 SZÁM A NAPLÓ POSTÁJA ÁRA: 1,40 FORINT 1983. I. A., ■ ■ m U H KEDD KÉPERNYŐ Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség utazott Prágába Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának vezetésével hétfőn magyar párt- és kormány­­küldöttség utazott Prágába, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai politi­kai tanácskozó testületének soron következő ülésén. A küldöttség tagjai: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Várko­­nyi Péter, a Központi Bizott­ság titkára, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter és Pója Frigyes külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tag­jai. A küldöttség búcsúztatásá­ra a Keleti pályaudvaron megjelentek Aczél György, Havasi Ferenc, Korom Mi­hály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizott­ság titkárai, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a Politikai Bizottság tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke; Szű­rös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője; Pullai Árpád köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter; Csémi Károly vezérez­redes, honvédelmi; Kamara János belügyi államtitkár, a Központi Bizottság tagjai, továbbá Nagy János külügyi államtitkár. Jelen volt Andrej Barcák, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. *** A magyar párt- és kor­mányküldöttség, amely Ká­dár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével részt vesz a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületének prágai ülésén, hétfőn az esti órákban meg­érkezett a Csehszlovák fővá­rosba. A prágai főpályaudvaron a magyar vendégeket Gustáv Husák, a CSKP Központi Bi­zottságának főtitkára, köz­­társasági elnök és több más magas rangú csehszlovák személyiség üdvözölte. A fo­gadtatáson jelen volt Kovács Béla prágai magyar nagykö­vet is. Prágába utazott a magyar párt- és kormányküldöttség. A képen Kádár János és Lázár György (MTI-fotó : KS) Andropov Prágába érkezett Prága (TASZSZ)­­ Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának vezetésével hétfőn szovjet küldöttség ér­kezett Prágába, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés Szervezete tagállamai politi­kai tanácskozó testületének soron következő ülésén. AZ AFIT ÉS A GELKA „UTÓDAI” Új kisvállalatok alakultak Mint arról az újságolva­sók már korábban értesül­hettek, az elmúlt év végén megszűnt az Autófenntartó Ipari Tröszt. Tevékenységét új szervezeti formában foly­tatják a helyébe lépő válla­latok és kisvállalatok. Hajdú- Bihar megyében az előzővel megegyező helyeken, telepe­ken, szervizekben továbbra is megtalálhatók lesznek az autók javításával foglalkozó szervizek. Debrecenben — Szabadság úti központtal — megalakult a Hajdú-Bihar megyei Autószerviz Kisvál­lalat, amelynek irányítása alá tartozik az AFIT korábbi, Gyár utcán található részlege is. Hajdúszoboszlón megala­kult a Hajdú-Bihar megyei Autójavító Kisvállalat, s mindkét gazdasági egység szolgáltatást végez ezentúl. Minisztériumi irányítás alá tartozó, önálló gazdasági egységként üzemel ezentúl a Debrecenben, a Balmazúj­városi úton található ha­szongépjármű-részleg. Az új kisvállalatok az elő­ző szervizek teljes állomá­nyát átvették. Forgóeszközeik az elmúlt évi szinten marad­nak. Az 1982. évi mérlegzá­rás után történik a részletes és részleges vagyonmegosztás az új vállalatok között. Mint azt a megyei tanács ipari osztályának szakem­bereitől megtudtuk, a szer­vizekben ezentúl is ugyan­azokat a szolgáltatásokat végzik, mint korábban. Azonban várható, hogy a nem gazdaságos tevékenysé­geket idővel felülvizsgálják. Az új kisvállalatok tevé­kenységi körébe tartozik kü­lönböző fogyasztási cikkek nagy- és kiskereskedelmi ér­tékesítése. Terveik között szerepel az autókölcsönzés és egyéb kereskedelmi-szol­gáltatási tevékenység. Így például a távlati elképzelé­sekben helyet kapott, hasz­nált gépkocsik értékesítése is. Az új kisvállalatok pénz­ügyi támogatására az elkö­vetkezendő két évben a szol­gáltatás-fejlesztési alapból mintegy ötmillió forintot for­dítanak. Az új kisvállalatok tevékenységét elősegítő át­alakításokat a pénzügyi le­hetőségektől függően végzik. Korábban gazdaságos te­vékenység volt az AFIT-szer­­vizekben a ZIL-ek felújítása. A debreceni kisvállalatnál erre az esztendőre 200 da­rab ZIL felújítását, motor­cseréjét irányozták elő, együttműködve a Balmaz­újvárosi úti önálló vállalat­tal. A GELKA szervezete is át­alakult január 1-től. A me­gyében négy kisvállalat ala­kult. Ezek az illetékes váro­si tanácsok felügyelete alá tartoznak, míg az autójavító kisvállalatok felügyeleti szer­ve a megyei tanács ipari osz­tálya. A GELKA-szervizek helyébe lépő kisvállalatok te­vékenységi köre néhány he­lyen bővült. Például kiskö­zösségi antennarendszerek tervezésével és javításával, vagyonvédelmi rendszerek tervezésével, érintésvédelmi felülvizsgálatával, olajkály­hák javításával és karbantar­tásával, elektroakusztikai műszerek és berendezések ja­vításával foglalkoznak. Debrecen, Derecske és Hajdúsámson tartozik a Deb­receni Elektromos Karban­tartó Kisvállalat — a DEKVA — hatáskörébe. A vállalat több mint száz dol­gozója ebben az esztendőben 21,5 millió forintos árbevé­tel elérésén munkálkodik. Nádudvar, Kaba, Ebes, Haj­­dúszovát ellátását a Hajdú­szoboszlói Elektromos Kar­bantartó Kisvállalat huszon­egy dolgozója végzi. Beret­­­tyóújfaluban harminchárom dolgozóval alakult ugyan­ilyen kisvállalat. A tevékeny­ségi terület: Berettyóújfalu, Püspökladány, Biharnagy­­bajom és Komádi. A Hajdú­böszörményi Elektromos Karbantartó Kisvállalat hu­szonkilenc dolgozója végzi Balmazújváros, Tiszacsege, Hajdúdorog, Téglás és Haj­dúböszörmény területén az előbb említett javítási és szolgáltatási tevékenysége­ket. Az új kisvállalatok több­ségében a szükséges eszkö­zök és műszerek­ rendelkezés­re állnak, sok helyütt azon­ban a szolgáltatás-fejlesztési alapból finanszírozott támo­gatásra is sor kerülhet. Az elektromos cikkek javítását végző kisvállalatok egyéb­ként laza együttműködésben dolgoznak. Az elképzelések között sze­repel a számviteli tevékeny­ség bérmunkában történő el­végzése, közös oktatási fej­lesztési tevékenység. Máris kapcsolatba kerültek olyan nagy gyárakkal, mint a Vi­deoton, az Orion és a Lehel, ahonnan közvetlenül fogják szállítani a szükséges alkat­részeket. Megmarad a GELKA deb­receni Segner téri szervize referenciaüzemként, és ugyancsak a GELKA kezelé­sében marad a Vágóhíd utcai háttérüzem is. H. L A KALENDÁRIUMTÓL A NAPTÁRIG LAKÁSLEXIKON oldal) (4. oldal) Az Elnöki Tanács elnöke fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetői hétfőn az új év alkal­mából jókívánságaikat fejez­ték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács elnöké­nek fogadásán az Országház­ban részt vett Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke és Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívélyes légkör­ben zajlott le. (MTI) A parlamenti fogadáson Losonczi Pál üdvözli Vlagyi­mir Bazovszkijt, a Szovjetunió nagykövetét (MTI-fotó : RS) ­ Ünnepélyes gyáravatás Váncsodon Új lehetőség a tőkés export növelésére A Debreceni Konzervgyár­ban a hagyományokhoz hí­ven munkásgyűléssel kezdő­dött az új esztendő. Hétfőn reggel hat órakor a műszak­ba lépő dolgozók előtt dr. Nagy Gábor igazgató értékel­te az elmúlt év eredményeit­s vázolta az idei tennivaló­kat. A konzervgyár vezetőinek és azoknak a dolgozóknak, akik részt vettek az egész hazai élelmiszeriparban úttö­rőnek számító vállalkozás megvalósításában, kilenc órakor már Váncsodon volt elfoglaltságuk. Ekkor került sor a mezőpeterdi Dózsa, a váncsodi Rákóczi Termelő­­szövetkezet és a Debreceni Konzervgyár összefogásával épített üzem ünnepélyes ava­tására. Ahhoz, hogy az esemény jelentőségét értékelni tudjuk, rövid visszapillantást kell tennünk. A Debreceni Kon­zervgyár 1970-ben kezdte meg termelését, eredetileg 60 ezer tonnás évi kapacitással, amely azonban 1982-ben már meghaladta a 100 ezer ton­nát. A gyár adottságai, mű­szaki felszereltsége, belső szervezettsége elsősorban a nagy sorozatú gyártáshoz biztosít kedvező feltételeket. Igen ám, de a 70-es évek má­sodik felében változtak az igények — különösen az egy­re fontosabbá váló tőkés pia­con. A dollár alapú rendelé­seknél már nagy tételnek számít az ezer tonnát meg­haladó áru, de nem ritka az 50—100 tonnás igény sem. A konzervgyár válaszút elé került: vagy lemond a tőkés piacról, vagy vállalja a kis tételek gazdaságtalan elő­állítását. Végül egy harmadik utat választottak, s ezen az úton volt fontos mérföldkő a váncsodi üzemavatás. Az említett három gazda­sági egység által létesített minigyár technikai színvo­nala a magyar átlagnak felel meg, higiéniai feltételei vi­szont biztosítják a tőkés igé­nyek teljesítésének lehetősé­gét. A beruházás további elő­nyei: ott növekszik a kapa­citás, ahol rendelkezésre áll a munkaerő; a kis sorozatú cikkek gazdaságos gyártását a kisüzem rugalmassága biz­tosítja, ezzel jól tud a piaci igényekhez igazodni; külön­leges minőségi igényeket is teljesíteni lehet; s­ a váncso­di termelőszövetkezet gazdál­kodását is stabilizálja a kon­­zervkészítésből származó be­vétel. Az üzem kapacitása évi 6000 tonna meleg konzerv, amely folyó áron 90 millió forintos árbevételt jelent. Egyelőre 100 váncsodi és környékbeli dolgozó jut mun­kához az üzemben, de ké­sőbb mód nyílik a bővítésre is. Váncsodon a hagyomá­nyos termékek mellett — akár belföldi, akár külföldi megrendelésre — különleges, munkaigényesebb konzerve­­ket is tudnak készíteni. Az eredeti határidőre, 1982. december 31-re (a ter­vezett 34,1 milliós költséget csak az időközben történt ár­emelkedések mértékével túl­lépve) elkészült üzem jelen­tőségét a munkához felké­szült — és korábban a deb­receni gyárban már beta­nult — dolgozók, valamint a meghívott vendégek jelenlé­tében dr. Nagy Gábor, a Deb­receni Konzervgyár igazga­tója méltatta beszédében. Kiemelte, hogy a minigyá­rat egyben mintának szeret­nék állítani a tőkés exportot fokozni szándékozó élelmi­szeripar elé. A gyárat Máthé Zoltán, az üzemeltető Rákó­czi Termelőszövetkezet elnö­ke vette át képletesen, majd a vendégek — köztük Sikula György, a megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Postás Sándor, a debreceni városi pártbizottság első titkára, Miskolczi János, a berettyó­újfalui városi-járási pártbi­zottság első titkára, Sipőcz Miklós, a Mezőgazdasági­­és Élelmiszeripari Minisztéri­um tanácsosa. Fazekas Ká­roly, a megyei tsz-szövetség elnöke és Jakab Tamás, a megyei tanács osztályvezető­je — megtekintették a már működő gépsorokat.­­ Az ünnepélyes avatás után a vendégek megtekintették a működő gépsorokat

Next