Hajdú-Bihari Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-14 / 11. szám
I I hajdúM 1 I 1 | V I 1 ^^MIlGYÄ^ZOClÄllSTMlUHIIiSPiRniÄIDÜ-BIHBMIEGYE^IZOTTSiGiMDIHÄPI^J A nagy lehetőség Az emberiség nagy lehetősége a szocializmus — ez az Aczél György, által definiált gondolat mintegy jelszava, meghatározó tartalma lehetne annak az országos tanácskozásnak, amely e napokban zajlott Budapesten, az MSZMP Központi Bizottsága rendezésében. Egy évtizede nem ült össze hasonló széles körű, és ilyen átfogóan gazdag tematikájú konferencia művelődéspolitikánk, ideológiai életünk időszerű teendőiről, s a hozzá kapcsolódó agitációs, propagandamunkáról. Különleges szerepe volt abban, hogy az ideológia, a politika, a gazdaság, a társadalom, a történelem legfontosabb mai kérdéseiről összetetten tárgyaltak tudósok és írók, újságírók, művészek, művelődési intézmények vezető munkatársai társadalmipolitikai életünk illetékes személyiségeivel, az ország valamennyi megyéje ideológiai életének vezető képviselőivel. Végül is — már amennyire a két nap erre módot adott — az egész mai magyar valóság jelen volt a referátum után kialakult vitában. Kimondva, kimondatlanul minden fölszólalás, akárcsak a vitaindító, a szocializmus nagy lehetőségét elemezte, járta körül azt kutatva, hogy napjainkban, a jelenlegi helyzetben miként tudunk élni vele. Itt és most, a mai Magyarországon meg tudunk-e felelni történelmi utunk reális fölmérésével, a bennünket körülvevő világ tárgyilagos megítélésével, ideológiaiszellemi erőink kellő mozgósításával a megújulás elháríthatatlan követelményeinek. Ez a kulcsa, ez az egyik legfőbb társadalmi feltétele ugyanis annak, hogy a szocializmusban rejlő lehetőségeket megragadjuk. Megújulás és aktívabb cselekvőkészség! Előrehaladásunk két elválaszthatatlan alkotóeleme, melynek kibontakoztatása nem megy, nem is mehet viták nélkül. Ezek azonban csak akkor termékenyek, ha különböző megközelítési oldalakról is egy irányba hatnak, a magyar nép szocialista fejlődését kívánják elősegíteni. Ezen a tanácskozáson is kommunisták és pártonkívüliek egyaránt részt vettek, és kifejtették véleményüket, sőt kétségeiket. Esetenként érződtek felfogásbeli különbségek, aminthogy a terem falain kívül is így van ez az országban. Ám anélkül, hogy elhangzott volna a ma gyakorta használt közmegegyezés, mégis az eltérő nézeteknek és véleményeknek ez adta meg a közös vonását. Azon az alapon, hogy megújulási igényünk és útkereséseink mellett is változatlanul egy közös célunk van: a szocializmus építése. Hiszen éppen ezt a célt szolgálja az igényesebb megújulás, amely abból indul ki, hogy soha nem, volt és a jövőben sem lehet perfekt, befejezett marxizmus. A társadalom előrehaladásával fejlődnie kell az ideológiának, sőt elöl kell járnia. A megújuló elmélet segítségéről — éppen a gyorsan vátozó világban — ezért nem mondhatunk le. Ezenközben folyamatos szellemi érintkezésben állunk mindazokkal, akik netán egész sor kérdésben nem értenek velünk egyet, de elismerik társadalmi rendünket, és hajlandók segíteni a szocializmus építését. Ez a szövetségi politika meghatározója, és ez hosszú távra szól. Sőt, napjainkban mindinkább meg kell újítani ezt a szövetséget a felnövekvő új generációra gondolva, amely — éppúgy, mint az egész társadalom — nincs elzárva a különféle, gyakran divatos szellemi áramlatoktól. Elvi, elméleti viták kellenek a meggyőződésükhöz, sok megértéssel, de nem mondva le egyetlen területen sem a marxizmus hegemóniájáról. Ez is olyan feltétel, amely egyértelmű meghatározottsággal kapott hangot ezen a tanácskozáson is, érvényesítésének módja és gyakorlata körül természetesen még számos megoldandó problémával. Megújuló világ formálódik hazánkban, pontosabban vár megújulásra a mi cselekvő politikánk révén. Nem azért, mintha zsákutcában lennénk — amint ellenfeleink hangoztatják —, vagy rosszul csináltunk valamit, hanem elsősorban azért, mert a szocializmus sem lehet soha befejezett. Állandóan továbbfejlődő rendszer. Éppen annak érdekében, hogy a világban végbemenő folyamatokhoz, változásokhoz rugalmasan alkalmazkodva segíthesse elő az emberek anyagi boldogulásáért folytatott igyekezetét. Eközben érvényre kívánjuk juttatni nemes, igazi emberi értékeinket, erkölcsi elveinket. Erről van szó, amikor a szocialista társadalom reformján gondolkodunk. Nem jelent tehát negatívumot, mivel ott vannak benne és mögötte a megteremtett értékeink, az eddig megtett út eredményei is. Ezeket védelmezzük! A sokat emlegetett gazdasági reformunkat, az 1968-ban megkezdett úgynevezett új mechanizmust is ilyen értéknek tekintjük. Szó sincs róla, hogy elvessük, de továbbfejlesztését a körülmények teszik elodázhatatlanná. Ennek módozatai viszont bizonyára még sok vitát, töprengést fognak előidézni. Legfőbb nemzeti sorskérdésünk is éppen ezért a szocializmus építésének korszerű továbbfolytatása. Ettől függ minden más egyéb, ezért kap napjainkban oly erőteljes hangsúlyt minden fórumon. Ezért állt e tanácskozás középpontjában is. A közvéleményt élénken foglalkoztató egyéb — jogosan nemzeti sorskérdésnek nevezett — gondok is ennek talaján számolhatók fel vagy csökkenthetők. Mert valóban aggasztó a tömegméretű alkoholizmus, az öngyilkosságok magas aránya, a népszaporulat kedvezőtlen alakulása a leggyakrabban emlegetett fájó jelenségek közül. Az előzmények, méghozzá a régi világba visszanyúló előzmények ismerete nélkül, s önmagukban különkülön kezelve aligha lehetséges a felszámolásuk. Számon kell tartani őket annak tudatával, hogy a nép, a nemzet jövőjét hosszú időre meghatározó korszakban élünk, amely megteremtheti a feltételeit, a marxista elemzés segíti a valóság pontos ismeretét, tettekre sarkalló erővel mindazért, ami közös érdek és közös érték ebben az országban. Lőkös Zoltán I III III MU SZAMUNK tartalmából: CSÁRDA A HORTOBÁGY KAPUJÁBAN LAKÁSLEXIKON (3. oldal) A BARÁTSÁG VONATÁN TERVEK A TERVEZÉSRŐL (4. oldal) JÖVŐ HETI RADIO- ÉS TÉVÉMŰSOR (5. oldal) Eredmények és tendenciák az áruforgalomban, a növénytermelésben és az állattenyésztésben TERMELŐSZÖVETKEZETI SZAKVEZETŐK TANÁCSKOZÁSA Termelőszövetkezeti vezető szakembereknek szervezett háromnapos tanácskozássorozatot a Hajdú-Bihar megyei tsz-szövetség. Az év kezdetén immár hagyományosan megrendezésre kerülő konzultációkra ezúttal növénytermesztő, állattenyésztő és áruforgalommal foglalkozó szakvezetők voltak hivatalosak. Lehetőség nyílt a rendezvényeken a tavalyi termelőmunka értékelésére, illetve arra is, hogy a résztvevők használható információkat kapjanak az idei feladatok végrehajtásához. Az áruforgalommal foglalkozó szakemberek tanácskozására a többi közt az adott okot, hogy a megye termelőszövetkezetei több mint 9 milliárd forint értékű növényi és állati eredetű árut adnak át az élelmiszerfelvásárló és -feldolgozó vállalatoknak. A megyei felvásárló vállalatok igényeit, követelményeit, valamint az áruértékesítés zavartalanságát biztosító termelői igényeket Tóth Zoltán, a szövetség osztályvezetője ismertette. A külföldön elhelyezhető áruk piaci pozíciójáról Dull Ferenc, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője tartott előadást. A szakemberek bizonyos megnyugvással hallgatták, hogy a külkereskedelem biztosítottnak látja a mezőgazdasági termékek piacát. A jelenlegi megítélés szerint igény van a gabonafélékre, a hízott sertésre és marhára, meghatározott mennyiségben a baromfihúsra. Várhatóan nem ismétlődik meg a gond a hízott bárány értékesítésében, míg az almát ezután sem lesz könnyű eladni. A növénytermesztő szakemberek tanácskozásán Filep József, a tsz-szövetség főmunkatársa értékelte a termelőszövetkezetek 1982. évi növénytermesztési eredményeit. Megállapította, hogy a tsz-ek összességében teljesítették a tervet. Kiemelkedő a búza és a kukorica rekordtermése, ami biztosította a gabonaprogram időarányos teljesítését. Nőtt a cukorrépa termésátlaga, a répa cukortartalma azonban csökkent, így az egy hektárra jutó cukorhozam (71 mázsa) nem változott. A napraforgó-termesztésben számottevő terméskiesést okozott egy új betegség. A tsz-ek 1983. évi tervei szerint nő a gabonafélék vetésterülete, amely lehetővé teszi a termésmennyiség további 8 százalékos növelését. A cukorrépát az üzemek prémiummegvonása ellenére is közel az előző évi szinten tervezik termeszteni, míg a napraforgó-termesztés jelentősen csökken. A szakemberek érdeklődéssel hallgatták Keszthelyi Istvánnak, a HAGE osztályvezetőjének előadását a kialakítás alatt álló folyékony műtrágyázási technológiáról, amely a HAGE- gazdaságokon kívül további 50 000 hektáron teszi lehetővé a növények korszerű tápanyagellátását. Nagy Károly, a kokadi Lenin Termelőszövetkezet elnöke a hektáronként 11 tonnát adó kukoricatermesztés, míg Lövei Sándor, a nádudvari Vörös Csillag Tsz üzemegység-vezetője a hektáronként 90 mázsa cukrot adó cukorrépa-termesztés tapasztalatait ismertette. A termelőszövetkezetek főállattenyésztőinek tanácskozásán a megye húsprogramjának időarányos teljesítéséről, a tervidőszak további feladatairól Barti Jenő, a szövetség főállattenyésztője tájékoztatta a résztvevőket. A megyei vágóállat-termelés növekedése évek óta meghaladja a tervezettet és az országos ütemet. A 100 hektár termőterületre jutó vágóállat-termelésben a megyék közül második helyre kerültek szövetkezeteink. További előrelépés érhető el a tenyésztői munkajavításával, a gazdaságosság tartalékainak feltárásával, a szaporulat növelésével. Molnár Ferenc, a hajdúböszörményi Zola Tsz szarvasmarha-ágazatának vezetője erre adott hasznos gyakorlati tanácsokat, ismertetvén a borjúnevelés és a marhahizlalás üzemükben bevezetett eredményes módszereit, amelyekkel a borjúelhullást jelentősen csökkenteni, a hizlalás eredményességét növelni lehet. Martos Géza, a nádudvari Vörös Csillag Tsz sertéságazatának vezetője a szárítás nélküli kukoricával való takarmányozás módszerét, a melléktermékként jelentkező húspép felhasználásának lehetőségét, gazdaságosságának eredményeit ismertette a résztvevőkkel. A három tanácskozáson a megye 240 szakembere cserélt véleményt a mezőgazdasági termelés aktuális kérdéseiről. Gazdagodott a műkőgyártó részleg Már dolgoznak az új üzemcsarnokban A Debreceni Üvegipari Szövetkezet műkőgyártó részlegében tavaly kezdtek el építeni egy gyártócsarnokot. Az új üzem a szakmai munkák kivételével jórészt saját kivitelezésben épült. A szövetkezet tervei szerint a befejező (szakipari) munkák még az idén elkészülnek, s az új üzem elnyeri végleges formáját. A frissen épült műkőgyártó csarnokban a korábbinál jobb munkakörülmények között dolgozhatnak a szakemberek, és a technológiai sor is áttekinthetőbbé, egyszerűbbé vált. Ma már nem lapáttal kell a műkőanyag előkészítésének keverését végezni. A betonkeverő a sorozatgyártáshoz szükséges alapanyag összekeverésénél tesz jó szolgálatot (Fotó: Nagy Gábor) A Debreceni Akadémiai Bizottság 1982. évi díjazott pályamunkái A megyékben folyó tudományos tevékenység hatékonyabbá tételére, a tudomány és gyakorlat kapcsolatának erősítésére részben saját anyagi erőkből, részben a régió megyéiben levő tanácsok, intézmények és termelőüzemek által rendelkezésre bocsátott anyagi támogatások révén a DAB évenként meghirdeti a régióhoz tartozó három megyében (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Szolnok) a tudományos pályázatot. A DAB pályázati munkája ötéves múltra tekint vissza. Ez alatt közel ötven dolgozat érkezett be, melyek között több jelentős, hasznosítható dolgozat is van. Néhány kiadvány formájában is megjelent már. 1982-ben tizennégy dolgozatot bíráltak az illetékesek : öt orvostudományi, hat társadalomtudományi, két mezőgazdasági, egy dolgozat pedig a fizikai tudományok területéről érkezett. A díjazottak: dr. Hernádi Zoltán—dr. Juhász Béla—dr. Lampé László (Debrecen, DOTE, Női Klinika). Retrospektív tanulmány a DOTE Női Klinikáján 1962—1978. között gyógyított I. stádiumú ovariumcarcinomás betegekről; dr. Kolozsvári Mária (Debrecen, KLTE szociológiai csoport): A Kossuth Lajos Tudományegyetemen dolgozó fiatal diplomások helyzete, munkája és közéleti tevékenysége; Németh Gyula (Tiszaföldvár, Gimnázium, középiskolai tanár): Környezeti alfa-radioaktivitás-vizsgálatok; Orsi Julianna (Karcag, Győrffy István Múzeum): Egy nagykun város társadalomszervezete a XVIII—XX. században; dr. Szenszky Valéria—dr. Kozma László—dr. Balázs Csaba (Debrecen, Megyei Kórház): Matematikai módszerek alkalmazása a HLA antigének és betegségek kapcsolatának kutatásában, modellként választva a Basedow-kórt; dr. Szabó Judit—dr. Nosztray Klára (Debrecen, DOTE Gyógyszertani Intézet): A szívmiozin ATP-áz aktivitásának tanulmányozása izoprotenol kezeléssel és tiroxin kezeléssel létrehozott szívhipertrófiákban; dr. Székely Pálma (Debrecen, Ladler Jenő Szakközépiskola); Az iskolai könyvtár hatásrendszere a nevelői munkára; dr. Szilágyi Ferenc (Debrecen, KLTE magyar irodalomtörténeti tanszék); Debrecen szellemi erőtere — Bevezetés Csokonai költői pályájához; dr. Tanyi János—dr. Czirják László—dr. Hortobágyi Eleonóra (Debrecen, Állategészségügyi Intézet — Nádudvar, Vörös Csillag Tsz): A pulykák szalmonellózisairól; dr. Tóth Tibor (Szolnok, Megyei Kórház): Vírus-naphropathiak; Varga Júlia (Debrecen, nyugdíjas főkönyvtáros) : Magyarország erdőgazdasága az 1873. évi bécsi világkiállításon. dr. Balajthy Béla (Berettyóújfalu, Városi Kórház): A parasuicidiumok problematikája.