Hajdú-Bihari Napló, 1983. március (40. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-30 / 75. szám

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemére nyok filozófiai problémái (1 éves) Debrecenben. 21. Közoktatás-politika (1 éves) Debrecenben. Politikai gazdaságtan 22. Gazdaságpolitika (1 éves) Debrecenben. 23. Világgazdaság fejlődé­sének kérdései (1 éves) Deb­recenben. 24. Gazdasági hatékony­ság (1 éves) Debrecenben. 25. Életszínvonal és szo­ciálpolitika (1 éves) Debre­cenben. Munkásmozgalom-történet 26. A szocialista társada­lom gazdasága. A párt gaz­daságpolitikájának néhány kérdése. A szocialista társadalom ideológiai és kulturális élete (1 éves) Debrecenben. 27. A nemzetközi politika időszerű kérdései (1 éves) Debrecenben. 28. A szocializmus fejlő­désének időszerű kérdései, különös tekintettel a magyar népi demokratikus fejlődés folyamatára 1944/45-től nap­jainkig (1 éves) Debrecen­ben. 29. A párt szövetségi poli­tikája (1 éves) Debrecenben. A speciális továbbképző tanfolyamok feladata, hogy a káderfejlesztés érdekében, valamint a már funkcióban levő elvtársak részére — akik filozófia, politikai gaz­daságtan és munkásmozga­lom (tudományos szocializ­mus) című tárgyakból közép- és felsőszintű képzettséggel rendelkeznek — magas szin­tű továbbképzést biztosítson a szaktudományokhoz kap­csolódó tárgykörökben és időszerű kérdésekben. Valamennyi tagozatra párttagok és pártonkívüliek is jelentkezhetnek. A jelent­kezési lapot a munkahely szerint illetékes járási, váro­si pártbizottságoknak kell beküldeni (debreceni lako­soknak az MSZMP Hajdú- Bihar megyéi Bizottság Ok­tatási Igazgatósága, 4027 Debrecen, Böszörményi út 25—27.). Kérjük, hogy a jelentkezési lapon a munkahely- és a la­káscím előtt .a postai irányí­tószámot tüntessék fel. A je­lentkezési laphoz mellékelni kell 2 db megcímzett válasz- borítékot, bélyeggel. Jelentkezési határidő: 1983. április 15. A jelentkezéshez szükséges kérdőíveket, valamint a sza­kosított tagozat felvételi kér­déseit a járási, városi párt- bizottságokon, illetve az Ok­tatási Igazgatóságon kell be­szerezni. A jelentkezők a meghir­detett szakokon felvételi vizsgán vesznek részt. A felvételi vizsgákra általános és szakosító tago­zaton 1983. május 2—13., speciális tanfolyamon 1983. május 6.—június 1. között ke­rül sor. A félvételi vizsga követel­ményei : — Általános tagozaton a kétéves ML középiskola tan­anyaga és a legfontosabb aktuális párthatározatok, — Szakosított tagozaton és a speciális továbbképző tanfolyamon az MLEE há­roméves általános tagozatá­nak a választott szakra vo­natkozó tananyag ismerete és a legfontosabb aktuális párthatározatok. Felvételt nyerhet, aki a felvételi vizsgán megfelel és egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra nem jelentke­zett. A munkaügyi miniszter 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH sz. rendelete és a 60 001/1982. (ÁBMH/MüK 1982/3. kiegé­szítő rendelkezése alapján a hároméves általános tagoza­ton 15 nap, a szakosított ta­gozaton és a speciális to­vábbképző tanfolyamokon ta­nuló hallgatókat 10 nap ta­nulmányi szabadság illeti meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú- Bihar megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának Okta­tási Igazgatósága az 1983/84- es tanévre felvételi pályáza­tot hirdet a Marxizmus- Leninizmus Esti Egyetemé­nek alábbi tagozataira: HÁROMÉVES ÁLTALÁNOS TAGOZAT A hároméves általános ta­gozat ' elméleti képzést, világ­nézeti nevelést, a gyákorlati munkához hatékony felké­szítést nyújt, és középfokú politikai végzettséget bizto­sít. A hallgatók a filozófiát, a politikai gazdaságtant és a munkásmozgalom történetét tanulják. Félévenként vizs­gáznak. A tagozatra való jelentke­zés feltétele: középiskolai vagy marxizmus—leniniz- mus esti középiskolai vég­zettség. A tagozatnak Debrecenben, Hajdúnánáson, Hajdúbö­szörményben, Hajdúszobosz­lón, Berettyóújfaluban, De­recskén, Vámospércsen, Bal­mazújvároson, Egyeken és Téglás, HIM-ben indul első évfolyama. HÁROMÉVES SZAKOSÍ­TOTT TAGOZAT 1. Filozófia Indul: Debrecenben, Be­rettyóújfaluban, Püspökla­dányban. 2. Politikai gazdaságtan Indul: Debrecenben, Haj­dúnánáson, Balmazújváro­son, Nyírábrányban. 3. Magyar munkásmozga­lom története Indul: Debrecenben, Nyír­acsádon. 4. Nemzetközi munkás- mozgalom története Indul: Debrecenben. A Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetem szakosí­tott tagozatain a marxiz­mus—leninizmus három al­kotórészének egyikét tanul­ják a hallgatók. Azok jelentkezhetnek, akik egyetemi, főiskolai végzett­séggel rendelkeznek, vagy a Marxizmus—Leninizmus Es­ti Egyetemének általános ta­gozatát, illetve az 1 éves pártiskolát elvégezték. A szakosított tagozatokon a tanulmányi idő három év. A hallgatók az első két év­ben a fő tárgyat, a harmadik évben a szakághoz kapcso­lódó témakörök egyikét ta­nulmányozzák. A szakosított tagozat há­rom évének sikeres befeje­zésekor a hallgatók felsőfokú politikai végzettséget igazoló bizonyítványt kapnak. [10/ 1979. (III. 2.) Mt. rendelet] SPECIÁLIS TOVÁBBKÉP­ZŐ TANFOLYAMOK Pedagógia, módszertan 1. A pártoktatás pedagó­giája (1 éves) Debrecenben. Pártépítés 2. Vezetési ismeretek (1 éves) Debrecenben, Hajdú­szoboszlón. 3. Pártirányítás és idősze­rű pártpolitikai kérdések (1 éves) Debrecenben, Hajdú- böszörményben, Berettyóúj­faluban. 4. Pártépítés és vezetésel­mélet (2 éves) Püspökladány­ban. 5. A szocialista állam fej­lődése és működése (1 éves) Debrecenben. 6. Nőpolitikái tanfolyam (1 éves) Debrecenben. 7. Információs felelősök tanfolyama (1 éves) Debre­cenben, Hajdúnánáson. 8. Ifjúságpolitikai tanfo­lyam (1 éves) Debrecenben, Hajdúböszörményben, Haj­dúnánáson. 9. Személyzeti vezetők tanfolyama (1 éves) Hajdú­szoboszlón. 10. Szakszervezet-politikai ismeretek (1 éves) Debrecen­ben. 11. Munkáspolitikai Aka­démia (1 éves) Debrecenben: MGM, könnyűipari üzemek, Téglás: HIM. Filozófia 12. Politikai szociológia (1 éves) Debrecenben. 13. Az ideológiai harc idő­szerű kérdései (1 éves) Deb­recenben. 14. Művelődéspolitika (1 éves) Debrecenben, Létavér- tesen. 15. Esztétika (1 éves) Deb­recenben. 16. Etika (1 éves) Debre­cenben. 17. Valláskritika (1 éves) Debrecenben. 18. Valláskritika (2 éves) Debrecenben. 19. Művészetpolitika (1 éves) Debrecenben. 20. A természettudomá­ÁLTALÁNOS TUDNIVA­LÓK A tanév minden tagozaton szeptember 1-től június 30- ig tart. A hároméves általá­nos tagozaton, a szakosított tagozaton és a speciális to­vábbképző tanfolyamon he­tenként egyszer — meghatá­rozott napon és időpontban — háromórás kötelező elő­adás, illetve osztályfoglalko­zás van. A tandíj egy iskolai évre általános tagozaton 170 Ft, a szakosított tagozaton és a speciális továbbképző tan­folyamon 250 Ft, melyet a tanév kezdetéig be kell fizet­ni. GRANDPIERRE LAJOS: HA MEGVADUL AZ EGER II. Realista fantasztikus regény 4. 7. Miután Szántó imbolyogva el­indult a motorkerékpárján, meg­könnyebbültem. Nyomasztott az érzéketlensége. Elhatároztam, hogy a rendőrség megérkeztéig tisztázom magam előtt, hogyan történhetett a gyilkosság. Azokban a percekben szilárdan meg vol­tam győződve, hogy Karcsit vala­ki megölte. Fogtam egy széket, ki­ültem a tornácra. Jóformán bele sem mélyedhettem gondolataimba, meghallottam egy közeledő autó zúgását. Csaknem bizonyos vol­tam abban, hogy a rendőrség. Elébe mentem a kapuba, ott vár­tam meg, míg kiszállt a helyszí­nelő csoport. Vezetője egyenesen hozzám sietett. — Jó napot! Mi már ismerjük egymást — mondotta, s barátsá­gosan kezet nyújtott. Megszorítot­tam. — Rábai elvtárs telefonált? Zelenka Mihály volt. Egy éve együtt fejeztük be az esti egyete­met. Egy csoportban tanultunk. — Én. — Miről van szó? — Barátomat, rokonomat, dr. Csornai Károlyt körülbelül más­fél órája halva találtam. Gyilkos­ságra gyanakszom. Nem akartam elhagyni a házat. Mihelyt lehetett, azonnal telefonáltam önöknek. — Hol van az elhunyt? — A szobájában, ahol rátalál­tam. — Kérem, vezessen oda. Zelenka körülnézett, de legfel­jebb két percig nézelődött. Nem nyúlt semmihez. Körbejárta Kar­csit, szótlanul, minden oldalról megszemlélte, aztán visszatért az ajtóhoz, s intett a fényképésznek, aki nyolc vagy tíz felvételt készí­tett Karcsiról, majd a szoba álla­potáról. Zelenka figyelte munká­ját. Kimondatlan kérdésére néha intett neki. Szavak nélkül is meg­értették egymást. Miután a fény­képezés befejeződött, Zelenka az ajtóban várakozó doktorhoz for­dult, — Kérem ... Az orvos előrelépett. — Hagyjuk magára — fordult felém Zelenka, s kifelé indult. Kö­vettem. Kissé megborzongtam, amikor megcsapott az időközben feltámadt szél, amely esőcseppe­ket sodort a tornácra. Ennek elle­nére az ottlevőkhöz kivittem még egy széket. Leültünk. — Mikor érkezett ide? — kér­dezte. — Ha jól emlékszem, a Csapókertben lakik. Beszámoltam a reggeli esemé­nyekről, de elhallgattam, hogy Szántó is ott volt. Érzéketlenségé­ért nehezteltem rá, örültem, hogy megszabadultam tőle, s nem aka- dékoskodhatik. — Milyen állapotban volt Csor­nai, amikor beszélt vele? — Jókedvű volt, boldog, dia­dalmas. Elgondolkozott, aztán élesen rám pillantott. — S egy órára rá halott. Fur­csa ... — Én is furcsállom. — Bizonyos abban, hogy a tele­fonáló Csornai volt? — Teljesen. Gyermekkorom óta ismerem. Együtt nőttünk fel. — Csornai személyi adatai? — Harminckét éves, nőtlen, mikrobiológus, tanársegéd az egyetemen. Itt lakott. — Köszönöm, ön hány órakor indult el otthonról? — Fél kilenc körül. Lekéstem a 8,30-as buszt. — Mikor érkezett ide? — Lehetett fél tíz. — Miért hívta ide? — Azt állította, hogy valami­lyen nagy felfedezésre bukkant. Meg akarta mutatni. Ugyanis most itthon kísérletezett. Szabad­ságon volt. — Mi a véleménye, hogyan történt a haláleset? — Ismétlem, gyilkosságra gya­nakszom. Nem gondolhatok más­ra, hiszen unokatestvérem ma reggel egészséges volt, jókedvű. Nem hinném, hogy lenne ilyen gyorsan lefolyó betegség.- Tud­tommal nem szívbajos. Nem pa­naszkodott az egészségére. Valaki leütötte, és megfojtotta. Miért? ... Erre nem tudok felelni. — Ellenségei voltak? — Nem hinném. * (Folytatjuk) KÉPERNYŐ | L Csillagűzött szerető Akik ismerik a Csillagűzött szerető alapanyagát — márpe­dig gondolom sokan ismerik a Galaktika tudományps-fan- tasztikus folyóiratunk jóvoltából — bizonyíthatják, hogy Ve­rebes István — szövegíró — és Bartha Attila — rendező — szinte szóról szóra filmre fordították William W. Stuart no­velláját. Amolyan magyaros leleménnyel. Azaz a lehető leg­takarékosabban. éppen csak annyi költséggel, hogy még oda lehessen rá montírozni: Sci-fi vígjáték. Hát hogy sci-finek mennyiben volt sci-fi, én azt nem nagyon tudom megítélni, mindenesetre abban már bizonyosabb vagyok, vígjátéknak nem volt klasszikus. Bár ott, amikor az a két kis egypetéjű iker eltáncolta a lírai atomkeringőt, enyhén szólva elröhög­tem magam, de aztán átérezve a helyzet csodaszép meghitt­ségét, mindjárt mondtam is esedezve: mea culpa, mea culpa, Szóval nehéz azt a laikusnak megértenie ,hogy miért kell nekünk ilyen „nem is tudom, hogy hívjákot” csinálni. Csak azért hogy legyen — aligha lehet meggyőző érv. Ti. szóra­koztatni nem szórakoztat, gondolkodni nem gondolkodtat, legfeljebb az időnket pocsékoljuk, holott abból van a legke­vesebb. De, ha nem is vagyunk ilyen szigorúak, akkor is lát­nunk kell: a mi próbálkozásainknak gátat szab a lehetőség. Az anyagi, s annál nincs illúziótlanabb, mint látni, hogy például egy fantasztikusnak is felfogható történetből miként lesz amolyan suta, darabos vaskosság. Pedig hát ha valahol akkor az ilyen típusú történeteknél szükség van a fantáziá­ra. A remekül és féktelenül működő ábrándokra, amelyek a hol volt, hol nem volt mesék tündéri folytatását ígérik. Meg­győződésem, hogy a sci-fi is tulajdonképpen mese. A kor le­hetetlen idillje, mert ebben sincs másról szó, mint a jó meg a rossz ellentétéről. Csak mai fantáziánk másképp vetíti ki látomásait. Gigantikus torzókat is képes megidézni, a rette­net Gorgóját is életre tudja kelteni. A Csillagűzött szerelő a fantázia szelídebb terméke. De hát ez is csak a mesék motívumára támaszkodik. Ugye jön egy nőnemű lény az űrből, megszeret egy férfit, aztán annyi és olyan alakban tud az övé lenni, ahány csak a másik vágyá­ban létezik. Aztán, mikor teherbe esik. távoznia kell, mert sorsa beteljesedett. A mesemotívum meg: a gyönyörű ki­rálylány, csikó vagy éppen varangyos béka. De ha a kedve­se becézi, máris megtörténik a csoda. És még abban is ha­sonlatosak, hogy igazukat senki sem hajlandó elhinni. Min­denki kételkedik, mindenki gyanakszik, pedig mi tudjuk: hőseink csak az igazat mondják. ' Egy kis tündéri bevonat nem ártott volna a Csillagűzött szeretőnek sem. Akkor lett volna bája, s jobban méltányol-1 juk Kern András fanyar humorát, Inke László sűrű detek- tívfelügyelőjét, Pártos Erzsi és Bordán Irén átváltozásait., így kénytelenek voltunk megelégedni csak a valóval, vagy hogy a szemnek is jusson valami, a tájak fotóival, makett­jeivel és képzeletünkkel, hogy az egyensúly helyrebillenjen. 2. Elmebajnokság Egri János legújabb vetélkedőjének, az Elme bajnokság­nak van némi debreceni vonzata. Varga György szereplése okán. A második fordulóban ő is beszállt a ringbe, s bár szereplését nem kísérte siker, vállalkozó kedvét elismerés il­leti. Pláne akkor ha tudjuk, hogy ő már egy régebbi tévé­mérkőzésen is ott volt, s ha emlékezetem nem csal, eredmé­nyesen. Persze, azt hiszem, az ilyen fellépésekre is — leszá­mítva a jó értelemben vett hiúságot — igaz: nem a győze­lem, hanem a részvétel a fontos. A bátorság, a vállalkozás, a siker vagy a kudarc elviselése a nyilvánosság előtt. Monda­nom se kell, az utóbbihoz kell nagyobb lelkierő. Visszatérve a műsorhoz: a Magyar Televízióban minden­képpen Egri János neve fémjelzi az utóbbi idők legszínvona­lasabb tévévetélkedőit. A Lehet egy kérdéssel több? például bosszú ideig kötötte le a nézők figyelmét. A jelentkezőkét is, amiben gondolom közrejátszott a nem kis értékű jutalom. A nyertesek ugyanis minden esetben egy színes televíziót tudhattak magukénak. Sőt. a GELKA ingyen és bérmentve üzembe is helyezte a szerencsés tulajdonos lakásán. Aztán a Lehet egy kérdéssel több? is befutotta a maga pá­lyáját, újat kellett helyette kitalálni. Nos, . örökébe lé­pett az Elmebajnokság, ez a vasárnap délután kéthetenként jelentkező játék, amely formájában is, s talán szerkezetében is eltér az eddigiektől. Lehet, hogy a későbbiekben, hozzá- hangolódom, eddig azonban — s minek titkoljam — még nem nagyon nyerte meg a tetszésemet. Nem látom a végki­fejletet. Meg aztán az egész olyan kimódoltnak, művinek tűnik. Legnagyobb baí persze az, hogy túlságosan „tudás”- centrikus. Alig van hely benne a talpraesettségnek, a gyors észváltásnak, a helyzetfelismerésnek, szóval annak, amitől játék a játék. Van két témakör: egyiket a versenyző szabja meg, a másikat a szakzsüri. S ha jelez az óra, indul az idő­mérő és peregnek a kérdések sorban, egymás után. Egyhan­gúan, érdektelenül, hiszen csak két lehetőség van: igen, nem. Hogy végül is mi jön ki ebből az egészből, most még ne­héz megmondani. Mindenesetre a selejtezők már lezajlottak, sőt, kezdetét vette a középdöntő. Még leginkább a szignál szokott lázba hozni, akkor tényleg kerülget az elmebaj. Olyankor úgy érzem magamat, mint a mostanság divatos slágereknél: ezerszer elmondja ugyanazt, holott ha csak egy­szer hallom, már akkor is tudom, miről van szó. Elme bajnok­ságról, bár nekem a Keresztkérdés sokkal izgalmasabb. 3. Összhang A televízió legemlékezetesebb műsorai mindig beleférnek öt-tíz percbe. Például a Vers mindenkinek, vagy Kocsis Zol­tán sorozata Kodály magyar népzenéjéről. Csodálatos vál­lalkozás, illő a mester s az utód zsenijéhez. Elöljáróban s eligazítóként: „1924-től 1932-ig — tíz füzet­ben — Kodály folyamatosan jelenteti meg magyar népdal­feldolgozásait, számszerint ötvenhetet, Magyar népzene gyűj­tőcím alatt. A maga nemében egyedülálló munka, amely — ha nem főműve is — kiemelkedő helyet foglal el Kodály élet­művében. Megtalálható benne a magyar népdalkincsnek szinte valamennyi rétege, általában népzenekultúránk jel­lemző, sajátságos terméseinek a legértékesebbje”. Nos, ezek közül szólalnak meg a Kocsis Zoltán válogatta népdalok, sőt a zongorakíséretet is ő látja el. Izgalmas találkozás, több­szörös a nyereség. Maga a népdal, Kodály, Kocsis, majd az énekesek. Közülük eddig Gregor Józsefet és Hamari Júliát hallhattuk. Az együttműködésből bárki megsejtheti: mi iá a zenei anyanyelv. A művészet kifejezőeszközei páratlanok. A hang, a szín, a nyelv sajátságos lehetőséget adnak azok számára, akik ké­pesek a mulandóban is létrehozni a maradandót. És van, aki mással hódítja el a mindenséget. Mint Kocsis Zoltán. A bil­lentyűk gyönyörű világa a teljességet zengi ki az ő ujjai alatt. Magunkról, s arról a reményről, amit a szépség fa­kaszt. Vagyis, ahogy a költő mondja: „egybe álltunk álta­lad — s az is, ki nem dalol, — érzi a Lét, a Rend szabad — összhangját valahol.” Boda István HAJDÜ-BIHARI NAPfcO — 1P8J. MÁRCIUS 3«. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék