Hajdú-Bihari Napló, 1983. június (40. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-01 / 128. szám
11 A MAGYAR SZOCILIS MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Közös óhaj: vessenek véget a fegyverkezési versenynek Az Interparlamentáris Unió keddi programja Plenáris ülésen, az elfogadott napirendnek megfelelően általános vitával folytatódott kedden az Országházban az Interparlamentáris Unió V. európai együttműködési és biztonsági konferenciája. A 28 országból érkezett mintegy 200 parlamenti képviselő elsősorban az európai biztonságot érintő kérdéseket elemezte, s — más-más szempontból ugyan — az együttműködés szorosabbá tételének lehetőségeit kereste. Az általános vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a törvényhozó testületeknek fontos szerepük van a jelenlegi, kiélezett nemzetközi problémák megoldásának elősegítésében. Bár az európai és a világhelyzet megromlásának okairól a vélemények természetesen eltértek, közös volt az az álláspont, hogy a budapesti tanácskozásnak — éppúgy, mint az IPU eddigi hasonló konferenciáinak —, hozzá kell járulnia az európai légkör megjavításához, a fegyverkezési verseny megállításához, a leszereléshez. A felszólalók részletesen foglalkoztak a helsinki záróokmány alapelveinek megvalósulásával, a biztonsági konferencia résztvevőinek madridi tanácskozásával. Számos kérdésben, így a humanitárius témák az emberi jogok problémái terén nem egyszer egymásnak ellentmondó nézetek hangzottak el. Több, a NATO-országokból érkező képviselő például az Atlanti Szövetség közismert álláspontjának adott hangot, egyetértés mutatkozott azonban abban, hogy következetesen meg kell valósítani a záróokmány rendelkezéseit, s Madridban haladék nélkül megfelelő, kölcsönösen elfogadható megállapodásra kell jutni. Hasonlóképpen ellentmondó vélemények ütköztek a vitában a fegyverkezés, az euroh- rakéták tárgyalásánál, de közös volt az óhaj, hogy vessenek véget a fegyverkezési versenynek, amely súlyos veszélyt jelent Európa népeinek. A keddi ülés első felszólalója a görög Dimitriosz Nianiasz olyan különleges bizottság felállítását javasolta, amelynek feladata lenne megvizsgálni, mi módon akadályozható meg az európai megosztottság elmélyülése. (Folytatás a 2. oldalon) Plenáris üléssel folytatódott kedden az Országházban az Interparlamentáris Unió konferenciája, amelyen 28 ország mintegy kétszáz képviselője vesz részt. A képviselők Elliot Livitas amerikai küldött felszólalását hallgatják (MTI-fotó: Manek Attila felvétele — Telefotó — KS) Napirenden a kulturális nevelőmunka Pedagógus-szakszervezetiek tanácskozása Hajdúszoboszlón Minden évben úgynevezett összapparátusi értekezleten tekinti át munkaterületének időszerű kérdéseit a Pedagógusok Szakszervezete. Az idei országos tanácskozás most zajlik Hajdúszoboszlón, a polgári védelmi iskolában működő oktatási bázison. A háromnapos programon a központi vezetőség apparátusa, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságainak függetlenített titkárai, politikai munkatársai és az alapszervezeti titkárok vesznek részt. Az országos értekezlet körülbelül nyolcvan résztvevőjét a házigazda, a Pedagógusok Szakszervezete Hajdú- Bihar megyei Bizottságának képviselői május 30-án délben fogadták Hajdúszoboszlón. Az aktivisták a hétfő délutánt a fürdőváros megismerésével töltötték, kedden pedig a Pedagógusok Szakszervezete és a kulturális nevelőmunka kapcsolatáról tanácskoztak. Ezt a témakört 1979-ben tekintette át a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetősége, s állásfoglalása ma is irányadó a megyei feladatok meghatározásához. A tanácskozás referátumát május 31-én dr. Molnár Lajosné, a Pedagógusok Szakszervezete Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára tartotta a bizottság kulturális nevelőmunkát irányító tevékenységéről. A pedagógusoknak, lévén az iskolában folyó oktató-nevelő munka elválaszthatatlan a közművelődéstől, sajátos szerepük van a kulturális nevelőmunka folyamatában. Ezt a tevékenységet a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottsága számos kezdeményezéssel, új vonással gazdagította: öt pedagóguskórus működik a megyében, felélénkült a klubmozgalom, kiállítások rendezésével is támogatják a rajztanárok alkotó törekvéseit, felkarolják a vers- és prózamondó pedagógusokat éppúgy, mint a fafaragókat, nyaranta pedig számos tanfolyamot (klubvezetői, anyanyelvi stb.) szerveznek. A Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának kulturális nevelőmunkájáról szólva, végezetül, nem lehet említés nélkül hagyni a Kölcsey Művelődési Központ és a Pedagógus Művelődési Ház eredményes együttműködését, valamint azt, hogy Hajdú-Biharban országosan is példaszerű a nyugdíjas pedagógusok kulturális élete. Dr. Molnár Lajosné referátumát vita, tapasztalatcsere, majd pedig a jövendő legfontosabb feladatainak meghatározása követte. A Pedagógusok Szakszervezete összapparátusi értekezletének résztvevői május 31-én, kedden délután Petrovszki Istvánnak, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesének felőadását hallgatták meg a szakszervezetek pártirányításának időszerű kérdéseiről. A pedagógus-szakszervezeti aktivisták hajdú-bihari programja ma, szerdán hortobágyi kirándulással fejeződik be. MM SZÁMOM TARTALMIBÓL: FORUM A LAKÓHELYEN VÉGZETT TÁRSADALMI MUNKÁRÓL (3. oldal) A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KULTÚRA TERJESZTŐI (4. oldal) AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT ÚJDONSÁGAI KÉPERNYŐ (5. oldal) HARMINCÉVES A TIT Társadalmi igény és a tudomány fejlődése hozta létre A TIT MEGYEI SZERVEZETÉNEK KIBŐVÍTETT ÜLÉSE A DÉRI MÚZEUMBAN 1953. április 29-én tartotta alakuló közgyűlését Budapesten a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Két nappal később a vidéki szervezetek közül elsőként a Hajdú-Bihar megyei szervezet alakult meg a Déri Múzeumban. Az évforduló alkalmából a TIT megyei szervezetének elnöksége kibővített ülést tartott kedden, május 31-én a Déri Múzeumban A megemlékezésre a megyébe érkezett dr. Kurucz Imre, a szervezet országos főtitkára, akit délelőtt fogadott dr. Ónosi László, a megyei pártbizottság titkára. Beszélgetésükön szóba került a megye ideológiai és kulturális életének több kérdése, különös tekintettel az ismeretterjesztés helyzetére. Délután az elnökségi tagok és a társszervek képviselőinek jelenlétében kezdődött a megemlékezés. A résztvevőket, köztük Pataki Györgyöt, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, dr. Gyarmati Kálmánt, a megyei tanács elnökhelyettesét és Kósné Török Erzsébetet, a KISZ megyei bizottságának titkárát dr. Durkó Mátyás megyei elnök köszöntötte, majd megnyitó szavaiban felidézte az ismeretterjesztés kialakulásának körülményeit. Az ismeretterjesztés a felvilágosodás korszakának terméke, a mozgalom hazánkban az ötvenes évek szülötte. Társadalmi igény és a tudományok fejlődése hozta létre a közműveltség gyarapítására. Az új szervezet vállalta, hogy egységesíti, összefogja az addig külön-külön folyó tudományos ismeretterjesztést, és mozgósítja az értelmiségi rétegeket a művelő-önművelő funkció teljesítéséért. A harminc év tanulságait összefoglaló beszámolójában dr. Nagy János megyei titkár az ismeretterjesztés általános feladatairól, és helyi történetéről szólt. Mint kifejtette, a három évtized alatt különböző formák váltották egymást, de a társulat minden körülmények között igyekezett megtalálni a cselekvés érvényes lehetőségeit. A szervezet teljesítménye évről évre növekszik, a csúcsot az utóbbi két esztendőben érte el. Ez párhuzamos azzal a folyamattal, amelyben megnőtt az ember szerepe az értékek megőrzésében és továbbadásában. Erősödik a kölcsönhatás is a különböző társadalmi rétegek között. Döntő szerepe természetesen az értelmiségnek van az ismeretterjesztésben, ezért a fiatal értelmiségieket jobban be kell vonni a mozgalomba. A beszámolót követően a TIT egykori és mai aktivistái rövid megemlékezésekben utaltak vissza a megtett útra. Felszólalt dr Kurucz Imre is, aki az országos elnökség nevében köszöntötte a megyei szervezetet és az ünnepség résztvevőit. Megyénk kertészetének helyzete Országos tanácskozás és tapasztalatcsere Hajdú-Bihar megye adott otthont ezúttal annak a kétnapos tanácskozásnak és tapasztalatcserének, amelyen az ország mintegy 40—50 megyei főkertésze vett részt, a amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a megyei tanács közösen szervezett. A tájegységenként, megyénként immár rendszeresen megtartott hasonló jellegű tanácskozásnak most is az a célja — mondta Jakab Tamás, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője —, hogy bemutassuk megyénk kertészeti kultúráját, a kertészet jelenlegi helyzetét és eredményeit, valamint a kertészethez kapcsolódó üzemek munkájába is bepillantást kapjanak a megyei főkertészek. A tanácskozás és tapasztalatcsere résztvevői tegnap, május 31-én érkeztek a megyei tanács székházába ahonnan a program szerint Hajdúhadházra látogattak a Bocskai Termelőszövetkezetbe, ahol Kukk Mihály tsz-elnök fogadta a vendégeket. Itt került sor arra a tájékoztatóra, amelyet Jakab Tamás tartott a megye kertészeti termelésének eredményeiről, helyzetéről. E tájékoztatón, illetve a kétnapos tanácskozáson részt vett egyébként Zsitvay Attila, a MÉM főosztályvezetőhelyettese is. Hajdú-Bihar megyében jelenleg a zöldség, szőlő és gyümölcs összes területe 32 ezer hektár. A kertészet fő célja és rendeltetése mindenekelőtt a lakosság ellátása, illetve a Debreceni Konzervgyár nyersanyagigényének kielégítése. Mindemellett természetesen főleg almából, köszmétéből tormából és málnából jelentős mennyiséget exportálnak is. A megye kertészeti ágazata különösen az ötödik ötéves terv időszaka alatt mutatott országos viszonylatban is jelentős fejlődést — állapította meg Jakab Tamás. — Ebben az időben például 1500 hektár szőlőt és gyümölcsöst telepítettek a nagyüzemekben. Ugyancsak erre az időszakra esik a Debreceni Gyümölcstermelési Rendszer létrehozása is, amely alapvető változást jelentett a termelés mennyiségi és minőségi színvonalának emelésében. A megye zöldséghelyzetéről szólva az osztályvezető mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy az 1976-os zöldségprogram eredményeként 1980-ban a megye zöldségtermő területe 7400 hektárra növekedett. A termelőszövetkezetekben javult a termelés technikai feltétele, s az a 18 termelőszövetkezet, amely a zöldségprogram megvalósítására pályázott, négy év alatt mintegy 50 millió fejlesztési támogatást kapott központi keretből. Ebből az összegből elsősorban üvegházakat, öntözőberendezéseket, célgépeket vásároltak, illetve újítottak fel. Ugyanakkor a kisüzemi zöldségtermelés színvonala is fejlődött. Mindezek eredményeként 1982-ben kisebb területen is sikerült megtermelni a megye igényeinek megfelelő mennyiségű és összetételű zöldséget, ami egyébként több mint 66 ezer tonna nagyüzemi és mintegy 20 ezer tonna kisüzemi termést jelentett. Ez a 86 ezer tonna mennyiségű zöldség fedezte a megye szükségleteit. Érdemes megemlíteni az utóbbi években egyre népszerűbb tormatermesztést külön is, hiszen jelenleg mintegy 6—700 hektáron folytatják már a termelését főleg Újléta, Létavértes és Álmosd községekben, s ebből a növényből mintegy 6 millió forint árbevételt értek el, s jól exportálható. A gyümölcstermesztésről Jakab Tamás a következőket mondta el: — Megyénkben jelenleg mintegy 4800 hektár gyümölcsös van, az ötödik ötéves tervben 1100 hektár új telepítés történt. Az összes gyümölcsnek 73 százaléka alma. Az almával kapcsolatosan nálunk is az országos gondok észlelhetők, például 1982-ben a megtermelt több mint 40 ezer tonna almának csupán egyharmadát sikerült exportálni, szemben a 80-as év több mint 61 százalékos arányával. Az elmúlt évben egyébként összesen 111 ezer tonna gyümölcs termett a megyében, ami fedezte a lakosság igényeit. A szőlőtermesztés jelenleg elég heterogén. A 4700 hektár területnek csupán 20 százaléka a nagyüzemi. (Folytatás a 2. oldalon)