Hajdú-Bihari Napló, 1983. június (40. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-12 / 138. szám

Egy hét a világpolitikában HÉTFŐ: UNCTAD-tanácskozás kezdődik Belgrád­ban — Koi­­visto elnök Moszkvában; meghosszabítják a szovjet—finn ba­rátsági szerződést — Budapestre érkezik a Béke-világtanács elnöke — Megkezdődik a kínai parlament ülése — Általános sztrájk Dél-Libanonban az izraeli támadás évfordulóján KEDD: Tovább romlik az amerikai—nicaraguai viszony, diplomaták kölcsönös kiutasítására kerül sor — Arafat Új- Delhitten tárgyal — Új koalíciós kormány Norvégiában SZERDA: A SALART-tárgyalások új fordulója Genfben — Kétnapos késéssel megkezdődik az Afrikai Egységszerve­zet csúcsértekezlete Addisz Abebában — Török—bolgár csúcstalálkozó CSÜTÖRTÖK: A konzervatív párt elsöprő többséget sze­rez a brit parlamenti választásokon — Beiktatták az új por­tugál kormányt — Vietnami—thaiföldi külügyminiszteri tár­gyalások PÉNTEK: Befejeződik a NATO kétnapos külügyminiszte­­ri tanácsülése, a helyszín 17 év múltán először ismét Pá­rizs — A salvadori felszabadító erők új tárgyalási javaslata — Világméretű tiltakozás a dél-afrikai néger hazafiak ki­végzése miatt — Szaúdi—líbiai megbeszélések SZOMBAT: Heves harcok a nicaraguai—hondurasi határ­vidéken — Izrael-ellenes akciók Szidonban és Tyrben Nicaragua konzulátusait az Egyesült Államokban. Az amerikai légierő fokozta ak­tivitását a hondurasi—nica­raguai határtérségben, ki­szolgálva az ellenforradalmi csoportokat. Az egyetlen biz­tató jel: az újonnan kineve­zett amerikai különmegbí­zott, Richard Stone tény­megállapító körútja során a feszültség fokozódása ellené­re ellátogatott Managuába. Félő azonban, hogy csupán Washington régi ultimátu­mait vitte magával s nem új békejavaslatokat. E. É. A HÉT 3 KÉRDÉSE 1. Van-e remény kibontako­zásra a libanoni válság­ból? Az évforduló napján ün­neplésre nem gondolt senki — inkább a komor számvetés volt indokolt a héten. Épp egy évvel ezelőtt kezdődött meg Izrael Libanon elleni tá­madása. Egy esztendő hosszú idő, ám a véres összecsapá­sok, Bejrút ostroma, a diplo­máciai huzavona, majd a Bejrút és Tel Aviv között amerikai segítséggel létreho­zott egyezmény ellenére ma sem látszik világosan: hol a kiút a libanoni válságból. Izrael — legalábbis a fel­színen — elérte fő céljait. Katonai csapást mért a PFSZ-re, és elfogadtatta északi szomszédjával a Da­maszkusz bevonása nélkül kidolgozott „békemegállapo­dást”. (Ennek ratifikálásáról egyébként most hétfőn kez­dődik meg a vita a bejrúti parlament rendkívüli ülésén.) De a libanoni kalandot Jeru­zsálemben mégsem tekintik lezártnak. Sőt változatlan a veszélye egy újabb fegyveres konfliktusnak, hiszen a Be­­kaa-völgyben szíriai és izrae­li csapatok néznek farkassze­met. Az évforduló napján Dél-Libanonban meghirde­tett általános sztrájk pedig azt jelezte, hogy a helyzet a megszállt területeken sem nyugodt. Az izraeli hadsereg tömeges letartóztatásokkal, kijárási tilalommal torolta meg a tiltakozó megmozdu­lásokat. Ami a katonai erőviszonyo­kat illeti, Libanon megosz­tottsága szinte reménytelen képet tükröz. Gemajel elnök hatalma alig terjed túl a fő­város környékén. A pártok és klánok, illetve fegyveres alakulataik összecsapása cseppet sem csökkentek. A déli országrészben mintegy 50 ezer főnyi az izraeli had­erő. Más körzetekben viszont körülbelül 40 ezer szíriai ka­tona és tízezer palesztin har­cos állomásozik. Nem sike­rült feloszlatni Haddad őr­nagy hírhedt milíciáját. Nem távoztak a kudarcot vallott ENSZ-békefenntartó egysé­gek, Bejrút térségébe pedig új nemzetközi ellenőrző erők érkeztek. Ilyen körülmények között a haladó erők több képviselője joggal figyelmez­tetett arra, hogy az ország szuverenitását súlyosan sértő egyezmény ratifikálásával a bejrúti törvényhozás volta­képp Libanon szétszabdalt­­ságának állandósulását koc­káztatja. 2. Milyenek a kilátások a genfi SAL­ART-tárgyalá­sokon? Teljes üzemmel működik immár a svájci konferencia­­város. Az európai közép-ha­tótávolságú atomeszközökről folyó szovjet—amerikai tár­gyalások májusi felújítása után Genfben a hét közepén megkezdődtek a megbeszé­lések a két nagyhatalom kö­zött a hadászati fegyver­­rendszerek korlátozásáról és csökkentéséről is. E fórum feladata lenne, hogy előrelé­pést érjenek el az interkon­tinentális rakéták, valamint a tengeralattjárókról és ne­hézbombázókról indítható nukleáris fegyverek korláto­zásában. (Az utolsó megálla­podást, az 1979-ben kötött SALTA II-t az USA nem ra­tifikálta, ám előírásait meg­tartják.) A SALART- (vagy más né­ven START) tárgyalások csaknem egy éve kezdődtek, ám eddig kevés sikert hoz­tak. Emlékezhetnénk: a Szov­jetunió kezdettől fogva az egyenlő biztonság elve alap­ján a hadászati fegyverek át­fogó, arányos és fokozatos csökkentését javasolta. Az amerikai kiindulópont vi­szont fölényszerzési szándé­kot tükröz. Az USA ugyanis egyoldalúan szárazföldi tele­pítésű rakétákra koncentrál, mivel ezekben a Szovjetunió élvez előnyt, míg az ameri­kai stratégiai potenciál 70 százaléka tengeralattjárókon található. Ez a hozzáállás erősen be­árnyékolja a mostani tár­gyalási forduló kilátásait is, mivel alapvető módosulás a jelek szerint nem követke­zett be. Igaz, Reagan elnök nagyobb rugalmasságot ígért delegációja részéről. Wa­shington elfogadta például, hogy a robbanófejek számai vegyék alapul. Az az igyeke­zet viszont, hogy előtérbe állítsák a rakéták tolóerejé­nek kérdését, ismét leblok­kolhatja a megbeszéléseket, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az Egyesült Államok a tárgyalásokkal párhuzamosan folytatja nuk­leáris erőinek modernizálá­sát — gondoljunk csak a tíz robbanófejes MX rakéták te­lepítési terveire. Washington tehát miközben radikális fegyverzetkorlátozási szándé­kát hangoztatja, kész nuk­leáris potenciáljának tovább­fejlesztésére. 3. Tovább keményedik-e az USA közép-amerikai poli­tikája? A kecskét is jóllakatták, a káposztát is megtartották — summázhatnánk a Reagan­­kormányzat közép-amerikai politikájának heti fejlemé­nyeit. Útnak indították ugyanis azt a 120 katonai tanácsadót, akinek döntő szerepet szánnak a salvadori hadsereg katonáinak kikép­zésében, ám mivel a parti­­zánvadász-táborok Hondu­ras területén lesznek, így pa­píron nem sértik meg a wa­shingtoni kongresszus tiltó rendelkezéseit. Egyes aggódó honatyákban a tanácsadók számának sza­porodása kellemetlen vietna­mi párhuzamokat ébreszt. Az aggodalomra jócskán lehet is ok, hiszen a legutóbbi sze­mélycserék egyértelműen jelzik: győzedelmeskedett a kemény kéz politikája. Az USA közép-amerikai tevé­kenységét irányító diplomá­ciai gárdájából menesztették mindazokat, akik — akár a legenyhébb formában — kétségbe vonták a furkósbot­­politika mindenhatóságát, és felvetették a válság tárgyalá­sos rendezésének lehetősé­gét. A Fehér Ház Salvadorban a katonai megoldásra eskü­szik, Nicaragua ellen pedig teljes erővel folyik a titkos és a kevésbé leplezett hábo­rú egyaránt. Washington és Managua viszonya a héten mélypontra süllyedt: három amerikai diplomata kiutasí­tására válaszul bezáratták idő előtti választások Nagy-Britanniában. A győztes kon­zervatív párt vezetője, M. Thatcher miniszterelnök, férje és fia társaságában a szavazás után (Telefotó AP—MTI—RS) A jugoszláv fővárosban megkezdődött az ENSZ Kereskedel­mi és Fejlesztési Konferenciájának, az UNCTAD-nak hato­dik ülésszaka. Képünkön: a megnyitó plenáris ülés a belg­rádi Száva palotában Portugáliában a koalíciós egyezmény létrejötte után meg­kezdték a kormányalakítási tárgyalásokat. Képünkön: a vá­lasztásokon legjobb eredményt elért Szocialista Párt veze­tője, Mario Soares (jobbra), a kijelölt miniszterelnök és a szociáldemokraták vezetője. Carlos Mota Pinto az egyez­mény megkötése után Változatlanul igen feszült a libanoni helyzet. Az AP ameri­kai hírügynökség térképe a közel-keleti ország robbanás­­veszélyes részét, a Bekaa-völgy körzetét mutatja HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ­F­ILM, JÚNIUS 12. Kedvező jelek a lengyel népgazdaságban Varsó (MTI).­­ A pápa látogatásának előkészületei­ről, a gazdasági helyzetről és a közvélemény tájékozta­tásának kérdéseiről tárgyalt pénteken a lengyel kor­mány. A minisztertanács jóvá­hagyólag tudomásul vette azt a beszámolót, amelyet Adam Lopatka miniszter, az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője terjesztett elő II. János Pál pápa június 16-án kezdődő lengyelországi láto­gatásának előkészítéséről. Gazdasági kérdésekről szólva a kormány megálla­pította, hogy az év első öt hónapjában — előzetes becs­lések szerint — a népgazda­ság idei tervében foglalt mutatók több mint 45 száza­lékát sikerült teljesíteni. A tavalyi év hasonló időszaká­hoz képest növekedett a barna- és a feketeszén ki­termelése, az elektromos energia, a hengerelt áru és cement termelése. Az idén májusban az 1979. évinél is több műtrágyát, villanyára­mot, rezet­és ként állítottak elő, illetve bányásztak. A tavalyinál, sőt a sokévi át­lagnál jobb termés ígérkezik a növénytermesztés több te­rületén. A gazdaság egészét tekintve még mindig jelen­tős a lakosság kezén levő, árufedezet nélküli pénz­­mennyiség. A fő feladat így továbbra is az egyensúly helyreállítása a belső pia­con. A minisztertanács ülésén külön témaként szerepelt a lakosság széles körű és hi­teles tájékoztatásának több kérdése. A kormány áttekin­tette és elfogadta a Lengyel Népköztársaság történetének első átfogó sajtótörvényét, amely az alkotmány kere­tein belül biztosítja a bírá­lathoz való jogot. Kötelezi az állami intézmények és a szövetkezeti vállalatok ille­tékeseit, hogy tényszerű in­formációkat adjanak az új­ságíróknak, akiknek viszont kötelességük a kapott tájé­koztatást lelkiismeretesen, a valóságnak megfelelően fel­használni. Hollai Imre nyilatkozata a dél-afrikai terrorról NEW YORK, (MTI) — Az ENSZ székhelyén közzétették Hollai Imrének, a közgyűlés elnökének a három dél-afri­kai hazafi kivégzése alkal­mából kiadott nyilatkozatát. Hollai Imre megdöbbenésé­nek és felháborodásának ad hangot Thelle Simon Morgoerone, Jerry Semano Mosololi és Marcus Thabo Motoung, a Dél-afrikai Nem­zeti Kongresszus tagjai ki­végzése miatt. A közgyűlés elnöke nyilatkozatában elítéli a dél-afrikai elnyomó politi­ka újabb bizonyítékául szol­gáló becstelen tettet, ame­lyet a nemzetközi közösség erőfeszítései ellenére, az ENSZ határozatainak durva figyelmen kívül hagyásával hajtottak végre. Népszavazás Nyugat-Szaharában? ADDISZ ABEBA, (API) — Az Afrikai Egységszervezet Addisz Abeba-i csúcsértekez­lete szombaton hajnalban határozatot fogadott el a 8 éve tartó nyugat-szaharai konfliktus rendezéséről. A határozat közvetlen tűzszü­­neti tárgyalásokra szólítja fel Marokkót és a Polisario Frontot, és hat hónapon be­lül népszavazás megtartását javasolja az északnyugat­afrikai ország jövőjéről, az ENSZ és az AESZ közös bé­kefenntartó erőinek ellenőr­zésével. Mohammed Abdelaziz, a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság elnöke, a Polisario Front főtitkára nagy győzelemnek nevezte a határozatot. Kijelentette: őszintén akarják, hogy tárgyalhassa­nak Marokkóval a sivatagi háború befejezéséről. Mohammed Buszetta ma­rokkói külügyi államminisz­ter szombaton úgy nyilat­kozott, hogy országa kész a népszavazás elfogadására. A közélet hírei Szombaton elutazott a csehszlovák belügyi küldött­ség, amely hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. A Jaromír Obzina belügymi­niszter vezette csehszlovák delegáció tárgyalásokat foly­tatott a magyar Belügymi­nisztérium vezetőivel. Itt­­tartózkodása során Jaromír Obzmna belügyminisztert fo­gadta Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A megbeszé­lésen részt vett Borbándi János miniszterelnök-he­lyettes és Horváth István belügyminiszter. *** Dr. Borics Gyula igazság­ügyi államtitkár vezetésével szombaton magyar igazság­ügyi küldöttség érkezett ha­za Szófiából. A delegáció a bűnmegelőzéssel és a bűnel­követőkkel foglalkozó VII. ENSZ-kongresszust előkészí­tő európai regionális konfe­rencián vett részt. «*» Szombaton hazaérkezett Görögországból a magyar if­júsági küldöttség, amely az elmúlt napokban a KISZ és a görög ifjúsági szervezetek, valamint a két ország kor­mánya mellett működő álla­mi ifjúsági szervek közötti együttműködés fejlesztéséről tárgyalt. A delegációt Nagy Sándor, a KISZ KB intéző bizottságának tagja, az Ál­lami Ifjúsági Bizottság tit­kára vezette. Hogyan halt meg Elbert János? A Somogy megyei Rend­őr-főkapitányság vizsgálatot folytatott dr. Elbert János irodalomtörténésznek, a Ma­gyar Színházi Intézet igazga­tójának halálesete ügyében. A vizsgálat megállapításai szerint dr. Elbert János 1983. március 9-én menettérti je­gyet váltva vonattal és — vágányfelújítás miatt — Székesfehérvárról taxival Siófokra utazott. A beszerzett adatok szerint a mólón nagy valószínűséggel szervi meg­betegedései következtében rosszul lett, a vízbe­ esett és megfulladt. Holttestét más­nap reggel találták meg a siófoki keleti móló mellett a Balaton vizében. A vizsgálat során bűncse­lekményre utaló adatok, kö­rülmények nem merültek fel. A rendőrség a vizsgála­tot lezárta. Apja elvesztése miatti bá­natában dr. Elbert János 17 éves fia 1983. május 11-én önkezével vetett véget életé­nek. (MTI)

Next