Hajdú-Bihari Napló, 1983. június (40. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-21 / 145. szám

Nyolcszázezer tonna olaj megtakarítható A gázellátás fejlesztéséről Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt 1985-ig fo­kozatosan növeli a földgáz­­kitermelést. Főleg a lakások fűtésére és a kommunális in­tézmények ellátására, továb­bá a mezőgazdaságban és az iparban a fűtő-, illetve tüze­lőolaj helyett használják a gazdaságosabb földgázt. A lehetőségekről Kusztos Ferenc, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt gázszol­gáltatási igazgatója tájékoz­tatta az MTI munkatársát. A növekvő termelés feltéte­leinek biztosítására a VI. öt­éves terv időszakában a ter­vezettnél mintegy 1,2 milli­árd forinttal többet, összesen 15,5 milliárdot fordítanak célcsoportos beruházásokra — mondotta. — Így az 1980. évi, hatmilliárd köbméterrel szemben — az előzetes szá­mítások szerint — a termelés 1985-re eléri a 7,2 milliárd köbmétert. A cél az, hogy el­sősorban ott helyettesítsék az olajat, ahol a gázellátás gaz­daságosan megoldható, és jelentősnek ígérkezik a kő­­olajmegtakarítás. 1981—82- ben már évente 100—110 ezer tonna olajat helyettesítettek földgázzal. A földgáztermelés és -fel­­használás 2000-ig terjedő komplex fejlesztési feladatait összefoglaló tanulmány sze­rint — amelyet az OMFB ké­szített — új fogyasztók be­kapcsolásának jelenlegi üte­me mellett Magyarországon 15 év alatt 360 ezer lakásban építhető ki a vezetékes gáz­szolgáltatás, s ezzel a lakások 28—30 százalékában lesz gáz­ellátás. A palackos gáz hasz­nálóinak száma az országban meghaladja a 2,2 milliót, s a tervek ötévenként 300—350 ezres növekedéssel számol­nak. A műanyag földgázvezeté­kek és az olcsó nyomásszabá­lyozó állomások lehetővé te­szik a mezőgazdaságban a földgázfelhasználás gazdasá­gos növelését. Az iparban két évtized alatt a fogyasztás mintegy 30 százalékos bővü­lésével számolnak, amivel részben a növekvő termelés energiaszükségletét fedezik, s egyúttal bizonyos mennyi­ségű kőolaj helyettesítését is lehetővé teszik. A távlati elképzelés sze­rint 1995-ig a földgázfelhasz­nálás növelésével mintegy 350—400 ezer tonna fűtőolaj és 450 ezer tonna tüzelőolaj takarítható meg. Mindez le­hetővé teszi, hogy a kőolajat egyre kisebb arányban hasz­nálják tüzelésre, s mind na­gyobb hányadban feldolgo­zott termékeket — benzint, gázolajat, vegyipari cikkeket stb. — készítsenek belőle. (MTI) Új nevek a kínai vezetők közt PEKING, (MTI)­­ Pe­­kingben hétfőn délután a 6. országos népi gyűlés ülés­szakán lezárult a fontos ál­lami tisztségviselők megvá­lasztásának, illetve a jelöl­tekre vonatkozó döntések meghozatalának szakasza. A központi (állami) katonai bizottság elnökének, Teng Hsziao-pingnek ajánlása alapján döntöttek a bizottság tagjairól, a miniszterelnök, Csao Ce-jang jelölése alap­ján pedig a kormány ösz­­szetételéről. Megválasztot­ták a legfelsőbb népi bíró­ság elnökét és Kína fő­ügyészét. A KKP KB katonai bi­zottságának tagjai bekerül­tek a központi (állami) kato­nai bizottságba is, mégpedig mindnyájan alelnöki minő­ségben. őket egészíti ki a politikai főcsoportfőnökség vezetője, a vezérkari főnök, a honvédelmi miniszter és a hadtáp-főcsoportfőnökség ve­zetője. Mindkét bizottság élén Teng Hsziao-ping áll. Az új összetételű kínai kormánynak 45 minisztere van. Egy évvel a leépítések és összevonások után a mi­niszterelnök-helyettesek szá­mát kettőről négyre emel­ték. A tíz miniszterelnök­helyettesi rangú államtaná­csos között három új van: Vu Hszüe-csien külügymi­niszter, Vang Ping-csien, a pénzügyi tárca felelőse és Szung Ping, az állami terv­bizottság minisztere. A mi­nisztériumok vagy az azzal egyenrangú kormánybizott­ságok, főhatóságok számát kettővel bővítették. Létre­hozták az állambiztonsági minisztériumot és a legfőbb állami számvevőszéket. A bővítésekkel és személy­­cserékkel együtt összesen nyolc új minisztere van a kínai kormánynak. Új a közbiztonsági miniszter, az igazságügyminiszter, a mező­gazdasági, állattenyésztési és halászati miniszter, az atom­ipari és az elektronikai tárca felelőse. Változatlanul Csao Ce-jang miniszterelnö­k a gazdasági rendszer átszerve­zésével foglalkozó állami bizottság miniszteri rangú vezetője. Az Új Kína szerint az új kormány összetételét az jel­lemzi, hogy személyi állo­mányába „fiatalabb, szak­képzett, hivatásos és politi­kailag kimagasló” emberek kerültek. Új emberek vannak a legfelsőbb népi bíróság el­nöki székében, illetve a fő­ügyészi poszton is. Li Hszien-nien PEKING, (MTI) — A 78 éves Li Hszien-nien személyében realista gazdasági szakember, a „kulturális forradalmat" lényegében sértetlenül átvészelő politikus került a legran­gosabb kínai állami posztra. Asztalosinas, amikor bekapcsolódik a munkásmozgalom­ba. A hosszú menetelés, a Japán elleni harcok és a kínai polgárháború veteránja. A Kínai Népköztársaság kikiáltása után Hupej tartományban töltött be magas szintű párt-, ka­tonai és közigazgatási funkciókat, majd 1954-ben Teng Hsziao-pingtől átvette a pénzügyminis­zteri teendőket, és egyben miniszterelnök-helyettessé is kinevezték. A pénz­ügyminiszteri posztot 1975-ig, a miniszterelnök-helyettesit 1980-ig töltötte be. A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező Li Hszien-nien fokozatosan Kína egyik vezető gazdasági szakemberévé vált. A „kulturális forradalom” idején is megmaradt Csou En-laj helyettesének, s a „kulturális forradalom” legna­gyobb hullámának levonulása után irányítója volt a szét­rombolt gazdasági élet újjáélesztésének. Bírálta a „nagy ug­rás” gazdaságpolitikáját, a káderek vidékre küldését a hatvanas évek elején, s azt mondta, hogy a Mao-idézetek biflázása nem pótolja a szakismereteket. A fanatizált „vörös­­gárdisták” őt is megfenyegették, s egy hónapra el is moz­dították pénzügyminiszeri állásából. A viszonylag rövid ide­ig tartó meghurcoltatásnak Csou En-laj vetett véget. A „kulturális forradalmat” mindenek ellenére hatalmon belül csinálta végig. Pártkarrierje is töretlen: 1956 óta meg­szakítás nélkül tagja a politikai bizottságnak. 1977-ben, a KKP 11. kongresszusán a szűkkörű állandó bizottságba is beválasztják. A kínai vezetők világot látott csoportjához tartozik: járt Afrikában, a kelet-európai szocialista orszá­gokban, részt vett Ho Si Minh temetésén. Józan gazdaságpolitikus hírében áll. Jelenlegi nézeteit az 1982-ben, a holdújév alkalmából elmondott beszéde tar­talmazza. Li Hszien-nien kiállt a jól megszervezett gazda­ság mellett amelyben a piaci tényezők fontosak ugyan, de másodlagosak. Az életszínvonalat emelni kell, de a mező­gazdaság és az ipar fejlesztése érdekében a felhalmozást sem szabad elhanyagolni. Kína gazdasági és pénzügyi hely­zetét konszolidálni kell, az állami kiadásokat és bevétele­ket szilárd alapra kell helyezni, a gazdaságot hatékonyabbá kell tenni. A kiigazítási politikát folytatni kell. A kommunák megszervezését követő gazdasági kudarcok idején sürgette, hogy a parasztoknak egyéni művelésre adja­nak földet. 1983-ban a kínai mezőgazdaság sikereit éppen annak tulajdonítják, hogy növénytermesztéssel foglalkozó parasztoknak egyéni művelésre földet utalnak ki, és a ter­més egy részével, a felvásárlási norma teljesítése után, szabadon rendelkezhetnek. Az új államfő nevében a „Hszien-nien” annyit jelent: előrelátói L. Kovács Ferenc Halálos baleset Heves megyében, Dormánd külterületén Fást Zoltán 31 éves gépkocsivezető, debre­ceni lakos személygépkocsi­jával áttért az úttest bal ol­dalára, és ott összeütközött egy vele szemben haladó sze­mélygépkocsival. A baleset következtében a személygép­kocsik utasai közül Fási Ma­rianna 5 éves debreceni gyer­mek olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy kórházba szállítása után meghalt. Ha­tan — köztük a két gépkocsi vezetője — súlyos, hárman pedig könnyű sérülést szen­vedtek. A vizsgálat eddigi adatai szerint Fási Zoltán szabály­talanul előzött, ezért a rend­őrség bevonta vezetői enge­délyét, és tovább folytatja a baleset vizsgálatát. HAJPP«BMARI MAPLO - »83. JÜNfüS »1. Megkezdődött a XIII. veszprémi tv-találkozó Veszprémben, a Dimitrov Művelődési Központban hét­főn megkezdődött a XIII. tv­találkozó. Ünnepélyes meg­nyitóján Maróti Dezső, a vá­rosi tanács elnöke és Nagy Richard, a Magyar Televízió elnöke mondott beszédet. A közélet hírei Június 20-án, hétfőn a Nemzeti Front helyi bizott­ságának meghívására kétta­gú népfrontküldöttség uta­zott Potsdamba. Hajdú-Bi­­har népfrontmozgalmát dr. Kolozsvári Lajos, a megyei népfrontbizottság elnöke és Szabó János elnökségi tag, a TIVIZIG elnökhelyettese képviseli a Német Demok­ratikus Köztársaságban. A delegáció június 25-ig tartóz­kodik Hajdú-Bihar testvér­­megyéjében. *** Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­­helyettese hétfőn Zala me­gyébe látogatott. Zalaeger­szeget, majd Lentit kereste fel. Járási aktívaértekezletet tartottak a párt- és társadal­mi szervezetek képviselői, tanácsi és gazdasági vezetők részvételével. Az aktívaülé­­sen Sarlós István időszerű politikai kérdésekről tájé­koztatta a résztvevőket. **♦ A magyar—szovjet gazda­sági és műszaki tudományos együttműködési kormány­közi bizottság XXX. üléssza­kára Marjai József minisz­terelnök-helyettesnek, a bi­zottság társelnökének veze­tésével kormányküldöttség utazott vasárnap Moszkvá­ba. Marjai Józsefet érkezé­sekor a Seremetyevói repü­lőtéren Nyikolaj Talszin, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnökhelyettese, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormánykö­zi bizottság társelnöke fogad­ta. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagyköve­te. *** Az Elnöki Tanács Rudolf Rossmeislnek, a Német De­mokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövetének a magyar—német kapcsolatok fejlesztésében kifejtett tevé­kenysége elismeréseként a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét adományozta. A kitüntetést hétfőn Lo­­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. *** Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának­ tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára hétfőn a csaknem 90 ezer lakosú IX. kerület éle­tével ismerkedett. A Ferencvárosban, a Gát utca 3. számú épületnél, Jó­zsef Attila szülőházánál a vendéget Gál Lászlóné, a ke­rületi pártbizottság első tit­kára és Szabados László ta­nácselnök fogadta. Délelőtt a politikai bizott­ság tagja látogatást­ tett a nagy múltú, mintegy három­ezer dolgozót foglalkoztató Budapesti Húsipari Vállalat­nál. Ezt követően Aczél György a kerületi pártbi­zottságon aktívaértekezleten találkozott a kerületi párt­­szervezetek titkáraival, vál­lalatok, intézmények akti­vistáival, propagandistákkal, az egyetemi és főiskolai mar­xizmus—leninizmus tanszé­kek oktatóival. Előadásában tájékoztatást adott időszerű politikai, ideológiai felada­tokról. A KB titkárának prog­ramja a IX. kerület politikai, állami, társadalmi vezetőivel folytatott tapasztalatcserével zárult. „Jó tanácsok Felipének” Egyszerre ironikus és aggodalmas a Tiempo című spanyol hetilap cikkének címe (Jó tanácsok Felipének) és persze tartalma is. Felipe González, a földkerekség alighanem legifjabb kormányfője hétfőn délután ka­tonai különgépen Washingtonba repült, hogy találkoz­zék Ronald Reagannel, az Egyesült Államok elnökével. Nyílt titok, hogy a két államférfit nemcsak életko­ruk különbözteti meg élesen egymástól, hanem az is, hogy alig van politikai és világnézeti téma, amiben úgy igazán egyetértenének. E találkozó pikantériáját éppen az adja — és ezért figyel rá megkülönböztetett érdeklődéssel a világ —, hogy a közismert és szinte mindenoldalú nézetkülönbségeket mennyire sikerül majd tompítani a valóságos és állítólagos érdekközös­ségek hatására. A Tiempo ezt a gondolatot brutálisabban fogalmaz­za meg, amikor így ír: „González most közelről meg­ismerheti a washingtoni politikát, ott aztán semmit sem kérhet ellenszolgáltatás nélkül”. Igaz. A két fél kölcsönösen sokat akar a másiktól, és tanácskozásuk kimenetelét nyilván az dönti el, me­lyik fél kényszerül kívánságaiért magasabb ár megfi­zetésére. Mit akar González Reagantól? Mindenekelőtt: pénzt. A spanyol—amerikai forga­lom hárommilliárd dolláros deficitet jelent Madrid számára. Az elnök segíthet ezen, ha akar. És ez nyil­ván Reagan egyik aduja. Hogyan segíthet? Úgy, hogy a spanyol áruk Amerikába jutását számos protekcio­nista törvény akadályozza, de az elnök — megint csak akkor, ha akar — sokat tehet az akadályok enyhíté­seiért. González valószínűleg megcsillantja partnerének ■azt a lehetőséget, hogy Washington támogathatná Madrid felvételét a Közös Piacba — a spanyolok szá­mára lehetőleg előnyös feltételekkel Jogilag persze Reagannek nincs módja az EGK befolyásolására (hi­szen az USA nem tagja a Piacnak) —, gyakorlatilag annál inkább... A vendég alighanem megpendíti majd Gibraltár „örökzöld” témáját, azzal a felhanggal, hogy adott esetben elkelne némi amerikai támogatás Ang­liával szemben. González egyik reménye sem alaptalan , ha haj­landó megfelelő árat fizetni érte Reagannek. Mi ez az ár? Nagyon röviden úgy fogalmazhatnánk, hogy lojali­tás, sőt helyenként engedelmesség a NATO és a Pen­tagon számára döntő katonapolitikai kérdésekben González így és ezért érkezett el pályafutása aligha­nem legnagyobb politikai (belpolitikai) dilemmájához. Választóinak ugyanis éppenhogy nem ígérte, hogy lo­jális lesz az amerikai és atlanti követelésekkel szem­ben. A követelések egyik részét a spanyol kormányfő már teljesítette, és ezt nyilván érvként viszi magával útibőröndjében. Arról van szó, hogy Madrid szinte problémamentesen ratifikálta a spanyol—amerikai ka­tonai szerződésnek a Pentagon számára megnyugtató meghosszabbítását, sőt hajlandónak mutatkozott het­venkét amerikai vadászbombázó megvásárlására is. Az igazi nagy ár azonban az eurorakéták és a NATO-tagság témájával kapcsolatos. Gonzáleznek mindkét témával kapcsolatban közismert álláspontja volt a „nem" (illetve NATO-ügyben az ezzel egyenér­tékű népszavazás) —, és nem utolsósorban ez válasz­tási sikereinek titka. Az ellentmondás feloldhatatlannak tűnik. Harmat Endre Á pápa Czestochowában VARSÓ (MTI). Czestocho­wában vasárnap a pálos rend Jasna Gora-i kolostorában a szentély fennállásának 600. évfordulója alkalmából 11. János Pál pápa részvéte­lével ünnepi istentiszteletet tartottak. A két és fél órás szertar­tást, amelyet egyenes adás­ban közvetített a lengyel köz­ponti televízió, 14 bíboros, a lengyel püspöki kar vala­mennyi tagja, valamint szá­mos külföldi egyházi vezető koncelebrálta. Köztük volt Lékai László bíboros, eszter­gomi érsek, Magyarország prímása. A katolikus egyházfő szent­beszédében a lengyel hívők védőszentje, Mária és az őt ábrázoló 600 éves ikon val­lási jelentőségéről beszélt. Nagy hangsúllyal szólt az egyes emberek és a nemze­tek szabadságáról, az emberi jogok tiszteletben tartásának jelentőségéről. „A szabadság­nak — mondotta a pápa — az építést és nem a rombo­lást kell szolgálnia.” A kora reggeltől késő estig tartó rendezvény II. János Pál pápa lengyelországi láto­gatásának központi vallási eseménye volt. A katolikus egyházfő ezt megelőzően Varsóban talál­kozott a lengyel vezetőkkel és tárgyalást folytatott Woj­­ciech Jaruzelski kormányfő­vel és Henryk Jablonski ál­lamfővel. Hétfőn Poznanba, majd Katowicébe utazott. a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1983. június 21-től Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően van­nak érvényben. Vételi Közép Eladási Devizanem árt. 100 egységre Ft-ban Angol font 6530,62 6537,16 6513,70 Ausztrál dollár 3745,63 3749,38 3753,13 Belga frank 83,96 84,04 84,12 Dán korona 171,32 471,79 472,26 Finn márka 769,81 770,58 771,35 Francia frank 557,28 557,84 558,40 Hollandi forint 1502,23 1503,73 1505,23 Japán jen (1000) 176,53 176,11 176,89 Kanadai dollár 3456,34 3459,80 3463,26 Kuvaiti dinár 14539,31 14553,86 14568,41 Norvég korona 1­584,80 585,39 585,98 NSZK márka 1678,42 1680,10 1681,78 Olasz líra (1000) 28,19 28,22 28,25 Osztrák schilling 238,17 238,41 238,65 Portugál escudo 40,80 40,84 40,88 Spanyol peseta 29,70 29,73 29,76 Svájci frank 2014,36 2016,38 2018,40 Svéd korona 557,06 557,62 558,18 Tr. esel. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 4263,19 4267,46 4271,73 Valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamok Vételi Eladási Árf. 100 egy 8­ Pénznem: Ft-ban Angol font 6341,05 6733,27 Ausztrál dollár 3636,90 3861,86 Belga frank 81,52 86,56 Dán korona 457,64 485,94 Finn márka a) 747,46 793,70 Francia frank 541,10 574,58 Görög drachma b) 48,40 51,40 Hollandi forint 1458,62 1548,84 Japán yen (1000) 171,41 182,01 Jugoszláv dinár a) 48,72 51,74 Kanadai dollár 3356,01 3563,59 Kuvaiti dinár 14117,24 14990,48 Norvég korona 567,83 602,95 NSZK márka 1629,70 1730,50 Olasz líra (1000) 27,37 29,07 Osztrák schilling 231,26 245,56 Portugál escudo 39,61 42,07 Spanyol peseta 28,84 30,62 Svájci frank 1955,89 2076,87 Svéd korona a) 540,89 574,35 USA dollár 4139,44 4395,48 a) Vásárolható legmagasabb bankjegy-cím­let: 100-as b) Vásárolható legmagasabb bankjegy-cím­let : 500-as

Next