Hajdú-Bihari Napló, 1983. július (40. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

Elutazott megyénkből a bolgár pártküldöttség A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának ötta­gú küldöttsége, amely az MSZMP Központi Bizottságá­nak vendégeként V. Palin vezérezredesnek, a KB tagjá­nak, a KB adminisztratív osz­tálya vezetőjének vezetésével szerdán két napra megyénk­be érkezett, csütörtökön to­vább folytatta a megye életé­nek tanulmányozását. A vendégek dr. Lévai Im­rének, az MSZMP Hajdú-Bi­­har megyei Bizottsága köz­­igazgatási és­ adminisztratív osztálya vezetőjének kíséreté­ben reggel látogatást tettek Debrecenben, a megyei rend­őr-főkapitányságon. Itt Kollár János rendőr ezredes, megyei rendőr-főkapitány fo­gadta és tájékoztatta a ven­dégeket a főkapitányság munkájáról Gargya Imrének, a megyei főkapitányság párt­­bizottsága titkárának társasá­gában. A küldöttség ezek után Hajdúszoboszlóra utazott. A hajdúszoboszlói városi párt­bizottságon Szűcs Gábor, a pártbizottság első titkára üd­vözölte a bolgár pártküldött­séget és a kíséretében levő­ket, majd bemutatta a haj­dúvárost. A program során a továbbiakban a vendégek fel­keresték a Búzakalász Ter­melőszövetkezetet, s a gazda­ság vezetőinek kíséretében megtekintették a HAGE-ser­­téstelepet. A nap programjá­ban szerepelt még a megyei polgári védelmi parancsnok­ság oktatási központjának megtekintése, ahol dr. Hege­dűs Gábor ezredes, megyei polgári védelmi parancsnok tartott tájékoztatót. Hajdú-Bihar megyei prog­ramja végeztével a bolgár pártküldöttség délután eluta­zott megyénkből. Az eluta­záskor a vendégeket Sikula György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke és dr. Lévai Imre, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője bú­csúztatta. Kollár János ezredes tájékoztatja a bolgár pártküldöttsé­­get a megyei rendőr-főkapitányság munkájáról (Nagy Gá­bor felvétele) Véget ért a KGST Végrehajtó Bizottságának ülése Június 28—30- a között Moszkvában megtartotta 106. ülését a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamok állandó KGST-képviselői, miniszterelnök-helyette­sek vettek részt: bolgár rész­ről Andrej Lukanov, csehszlovák részről Rudolf Rohlicek, kubai részről Joel Domenech, lengyel részről Zbigniew Madej, magyar részről Marjai József, mon­gol részről Mjatavin Peldzse, az NDK részéről Gerhard Weiss, román részről Ioan Totu, szovjet részről Nyiko­­laj Talizin, vietnami részről pedig Tran Guynh. A KGST és a jugoszláv kormány között létrejött megállapodással összhang­ban a végrehajtó bizottság munkájábaan részt vett Mito Pejovszki, a szövetségi vég­rehajtó tanács (kormány) tagja, Jugoszlávia KGST melletti állandó képviselője. Az ülésen részt vett Nyi­­kolaj Faggyejev, a KGST tit­kára. A végrehajtó bizottság ülésén Gerhard Weiss, az NDK állandó KGST-képvise­­lője elnökölt. A végrehajtó bizottság át­tekintette, hogyan szélese­dik a KGST-tagországok együttműködése a fűtő-, energetikai és nyersanyagok ésszerű­­ hasznosításában, valamint a lakosság élelmi­szerellátásának javításá­ban. Határozatot hozott ar­ról, hogy az együttműködés­nek ezekről a területeiről készült írásos anyagokat a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának ülésszaka elé terjesztik. A KGST-nek a tanács XXXVI. ülésszaka óta eltelt időszakban végzett munká­járól szóló beszámoló előké­szítésével kapcsolatban a végrehajtó bizottság ülése megállapította, hogy a tag­államok a kommunista és munkáspártok által megsza­bott jelenlegi ötéves terv­feladatok teljesítése során tovább növelték nemzeti jö­vedelmüket, ipari és mező­­gazdasági termelésüket. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta azoknak az együtt­működési témáknak a jegy­zékét, amelyek sokoldalú alapon történő kidolgozásá­ra a következő ötéves nép­­gazdasági tervek koordiná­ciója idején kerül sor. A tagállamok és a KGST szer­vei arra összpontosítják fi­gyelmüket, hogy együttmű­ködjenek a legfontosabb gaz­dasági és tudományos-mű­szaki kérdések megoldásában többek között a fűtő- és nyersanyagtermelő ágazatok az elektroenergetika, a vas- és színesfémkohászat, a gép­gyártás, az elektronikai és vegyipar, a szállítás fejlesz­tésében. Az ülésen megvizsgálták, hogyan halad az 1982-ben aláírt, az ipari robotok kifej­lesztésében, valamint szako­sított és kooperációs gyártá­suk megszervezésében foly­tatott sokoldalú együttműkö­désről szóló általános egyez­mény végrehajtása. Megálla­pították, hogy a KGST­ tagországaiban folyik a ro­botok népgazdasági alkal­mazására vonatkozó progra­mok végrehajtása. A KGST keretein belül meghatároz­ták a robottechnika fejlesz­tésének egyeztetett koncep­cióját, és folyik az ipari ro­botok szerkezetének egysége­sítése. A végrehajtó bizott­ság meghatározta azokat a feladatokat, amelyek teljesí­­tésével továbbra is biztosít­ható az általános egyezmény végrehajtása. A végrehajtó bizottság ülé­sén áttekintette az együtt­működés más kérdéseit is, s ezekről megfelelő határoza­tokat hozott. A végrehajtó bizottság ülését a barátság és a köl­csönös elvtársi megértés szellemében tartotta meg. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-kép­­viselője csütörtökön haza­érkezett Moszkvából. Szovjet—francia kapcsolatok Pierre Mauroy francia ki­sabb nemzetközi kérdésekkel niszterelnök csütörtökön fo­gadta Mihail Zimjanyint, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Nemzetiségi Tanácsa külügyi bizottságának elnök­­helyettesét, aki parlamenti küldöttség élén tartózkodik Párizsban. Mauroy elsősor­ban a szovjet—francia kap­csolatok továbbfejlesztésének kérdéseit vitatta meg vendé­gével. A szovjet küldöttség egyébként csütörtökön befe­jezte a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának képvi­selőivel folytatott megbe­széléseit. Az utolsó tanácsko­záson összegezték a legfonto­foglalkozó vitáik eredmé­nyeit. Szovjet részről hangsúlyoz­ták, hogy a jelenlegi — az amerikai kormány agresszív fegyverkezési politikája által előidézett — feszült nemzet­közi helyzetben a Szovjetunió következetesen védelmezi a békés egymás mellett élés és az enyhülés elveit. A küldöttségek kiemelték az őszinte véleménycsere jelentőségét és rámutattak: szükség van arra, hogy a két ország parlamenti képviselői közötti kapcsolatok folyta­tódjanak. Há,iTnV-BIHARI NAPLÓ - 1993. J0feWB 1. Kádár János találkozott Gilberto Vieirával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön a KB szék­házában találkozott a hiva­talos látogatáson hazánkban tartózkodó Gilberto Vieirá­val, a Kolumbiai Kommunis­ta Párt főtitkárával. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen tájékoz­tatták egymást pártjaik fel­adatairól. Véleményt cserél­tek a kommunista mozga­lom, valamint a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, kü­lönös figyelmet fordítva Kö­zép- és Latin-Amerika hely­zetére. A két párt vezetői aggo­dalommal szóltak a reakciós erők fokozódó beavatkozási kísérleteiről a Karib-térség­­ben, amelyek veszélyezte­tik a világbékét. Támogatá­sukról biztosították a népel­nyomó diktatúrák és támo­gatóik ellen, a szabadságért, a társadalmi igazságért küz­dő salvadori, chilei és más latin-amerikai hazafias erő­ket. Kifejezték szolidaritá­sukat a kubai és nicaraguai néppel, amelyek országaik függetlenségét és építő mun­kájuk eredményeit védelme­zik. Állást foglaltak amellett, hogy a latin-amerikai vál­sággócokat tárgyalásos úton számolják fel, mert ez jól szolgálná az amerikai föld­rész, a nemzetközi béke és biztonság ügyét. Megerősítették készségü­ket a pártközi együttműkö­dés elmélyítésére és hangsú­lyozták, hogy a jövőben is elősegítik a mindkét nép ja­vát szolgáló sokoldalú kap­csolatok fejlesztését a Ma­gyar Népköztársaság és a Kolumbiai Köztársaság kö­zött. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. (MTI) PAPERGATE Új szó született a héten Amerikában: „papergate". Mintha kicsit ismerős lenne, s a Watergate-re emlékez­tetne? Valóban, bár ma már nem mindenki emlékszik rá. Pillantsunk hát vissza tizenegy évet. 1972 derekán, az amerikai elnökválasztási hadjárat kellős közepén betörőket fogtak a Demokratikus Párt agytrösztjének székházában, a Watergate nevű épület­monstrumban. A betörők nem pénzt kerestek, hanem papírokat. Jóval később kitűnt, hogy a Republikánus Párt jelöltjének, az akkor már négy éve elnökösködő Nixonnak dolgoztak. Az ügy felvert némi port, de Nixon novemberben simán és fölényesen nyert. A bomba csak ezután robbant. Akkor, amikor kide­rült, hogy a betörőktől a szálak egészen a Fehér Házig, az elnöki irodájáig vezettek. Az ügyből — két újságíró szorgos nyomozása nyomán — nem mindennapos poli­tikai botrány lett. Nixon igyekezett eltussolni az ügyet, de mind mélyebben merült a hínárba. Lassan Ameri­ka­ és világszerte kirajzolódott, hogy a Watergate-be­­törés hátterében a kormányhatalom nagyarányú jogtip­­rássorozata rejtőzik. Két évig dagadt a botrány, amely végül Nixon elnököt lemondásra késztette. Azóta a Watergate szó fogalom, és különösen az USA-ban. Most tehát végtelenül kínos, amikor az új szót, azt, hogy papergate hallja Reagan és tábora. E szó arra utal ugyanis, hogy — munkatársai révén — talán ő is hasonló módszerrel élt három éve a választási kampányban. . Mi történt hát? Kipattant egy titok: napvilágra ke­rült, hogy 1980 őszén, a sorsdöntő elnökválasztási tévé­vitában Reagan előre tudta, hogy mivel érvel, mit mond majd ellenfele, Carter elnök. Hogyan? Úgy, hogy Reaganéknak — állítólag — kémjük volt a Fehér Ház­ban, aki a kezükre játszotta Carter elnök vitavázlatát. Annyi tény, hogy az emlékezetes vitában Reagan meg­lepően magabiztosan, meglepően jobban szerepelt, mint a hivatalban levő Carter elnök, aki pedig — ter­mészetszerűen — sokkal jobb pozícióban, jobb infor­mációk, érvek birtokában lehetett. . . Most az a nagy kérdés, hogy igaz-e a hír, s ha igen, vajon Reagan maga tudott-e a megszerzett papírokról? Az elnök emberei eleinte egyszerűen tagadták a vádat. Aztán már emlékeztek arra, hogy „jelentéktelen” de­mokrata irományok valóban átkerültek a republikánus főhadiszállásra. Szerdán már ott tartott a dolog, hogy Reagan kínos sajtóértekezleten volt kénytelen cáfolni mindent és megígérni, hogy alapos vizsgálatot rendel el az ügyben. Azt határozottan kijelentette, hogy az a bi­zonyos vitavázlat nem volt a megszerzett iratok kö­zött. A Watergate-papergate párhuzam tehát bizony ké­zenfekvő. Reagan elnök számára rengeteg foroghat kockán. Nem kevesebb, mint tagadhatatlan, sokszor politikájától független, személyes népszerűsége — mégpedig a jövő évi választás küszöbén. Néhány papír akadállyá tornyosulhat útjában. Avar Károly Erőegyensúlyt­­ a legalacsonyabb szinten! Hét európai ország párt- és állami vezetőinek e héten Moszkvában megtartott ta­lálkozójáról ír csütörtöki vezércikkében a Pravda, megállapítva: a találkozó részvevői felszólították a NATO tagállamait és a vi­lág minden országát, hogy józanul és objektívan érté­keljék a nemzetközi helyzet alakulásának jelenlegi fe­nyegető tendenciáit, és von­janak le belőlük ésszerű következtetést. Ez a felhívás olyan pil­lanatban hangzott el, amikor az Egyesült Államok vezette reakciós erők egyre agresz­­szívabbá válnak. A fegyver­kezési hajsza korábban so­ha nem tapasztalt méreteket ölt, Washington és szövetsé­gesei pedig nem titkolják, hogy céljuk a katonai fö­lény megszerzése. Ebben a helyzetben a leg­­fontosabb kérdés, hogyan le­het elhárítani a világot fe­nyegető katasztrófát. A moszkvai találkozó részve­vői világos, részletes választ adtak erre a kérdésre, to­vábbfejlesztve a Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó testületének prágai politikai nyilatkozatában szereplő kez­deményezéseket — mutat rá a Pravda. A szocialista országok, amelyeknek szavai össz­hangban állnak tetteikkel, a béke és a biztonság álta­lános érdekeit szem előtt tartva közelítik meg a nem­zetközi élet fontos kérdé­seit. A moszkvai találkozó részvevői teljes támogatá­sukról biztosították a megle­vő közép-hatótávolságú nuk­leáris fegyverzetek igazságos csökkentésére vonatkozó szovjet javaslatokat. Meg­győződésük az is, hogy a né­pek békéje és biztonsága érdekében haladéktalanul be kell fagyasztani valamennyi nukleáris hatalom, elsősor­ban a Szovjetunió és az Egyesült Államok nukleá­ris fegyverzetét. A szocializmus és az im­perializmus közötti katonai­hadászati egyensúly objektí­ve hozzájárul a békés egy­más mellett éléshez, és a szocialista országok nem en­gedik ennek az egyensúly­nak a megbontását. A béke és saját biztonságuk érde­keiből kiindulva a moszkvai találkozó részvevői kijelen­tették, hogy semmiképpen sem engedik meg katonai fölény elérését magukkal szemben, s határozottan fel­lépnek a legalacsonyabb szinten megvalósuló erő­­egyensúly biztosításáén — hangsúlyozza a Pravda ve­zércikke. Béke­­­biztonság - élelmezés A Világélelmezési Tanács miniszteri tanácsülésének ál­talános vitájában szerdán felszólalt Somogyi Ferenc, hazánk állandó ENSZ-kép­­viselőjének helyettese. Megállapítva, hogy az élelmezés kérdése változat­lanul egyike az emberiség előtt álló nagy megoldatlan feladatoknak, kiemelte: a vi­lág élelmezési helyzete szo­ros összefüggésben van a nemzetközi politikai hely­zettel, a béke és a bizton­ság kérdéseivel. Rámuta­tott, hogy az elhúzódó nem­zetközi gazdasági válság az agrártermékek csökkenő exportbevételei és a protek­cionista eszközök széles kö­rű alkalmazása egyaránt las­sítják az élelmezési problé­mák megoldását, az éhezés felszámolását. Somogyi Ferenc a továb­biakban hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság fejleszté­sét minden országban össz­hangba kell hozni a gazda­ság többi szektorával, a sa­játos társadalmi-gazdasági viszonyokkal. Kifejtette, hogy a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztése mellett szükség van az élelmezésbiz­tonsági koncepció termelés­centrikus továbbfejlesztésé­re. Hírek Latin-A Amerikából A chilei katonai rezsim a diktatúra ellen fellépő erők egységének megosztására tö­rekszik , miközben tárgya­lásokba kezd egyes csopor­tokkal, továbbra is perekkel fenyegeti a munkásvezető­ket. A chilei belügyminiszter, Enrique Montero tábornok szerdán megbeszélést folyta­tott a teherautó-tulajdonosok szövetségének elnökével, Adolfo Quinterosszal és a szervezet más vezetőivel. A belügyminisztérium ezzel egyidejűleg bejelentette, hogy nem vonja vissza a Quinteros ellen a belbizton­sági törvény megsértése mi­att emelt vádat. Szerdán a belügyminisztérium újabb 11 személy ellen kezdemé­nyezett eljárást a fenti tör­vény megsértésének vádjá­val. A chilei állami rézbányá­szati vállalat elnöke Patricio Torres vezérőrnagy a sajtó­nak elmondta: a rézbányá­szok szakszervezeti szövetsé­gétől levelet kapott, s ebben a sztrájk miatt elbocsátott munkások visszavételét ké­rik. Az elbocsátásoknál a junta által kiadott „munka­jogi” intézkedéseket alkal­mazta — mondta. * * * Megérkezett Hondurasba az a hatvan salvadori kato­na, akiket az egyik amerikai kiképző táborban ,,gerillael­lenes” harcra készítenek fel. A Karib-tenger partvidé­kén felállított táborba két héttel ezelőtt százhúsz ame­rikai katonai tanácsadó ér­kezett. Az úgynevezett kör­zeti katonai kiképző köz­pontban összesen 2400 salva­dori katona kap majd kikép­zést. Kínai program A csütörtöki pekingi lapok beszámolói szerint Hu Jao­­pang, a KKP KB főtitkára a román pártfőiskola küldött­ségét fogadva három nagy feladat megoldását jelölte meg előfeltételként­­ ahhoz, hogy Kína 2090-re megnégy­szerezze az ipari és mezőgaz­dasági termelés értékét. Hu Jao-pang kijelentette, hogy a gazdaságirányítás teljes át­alakítása mellett — először is: a pénzt és az anyagot a szilárd gazdasági infrastruk­túra kiépítésére kell össz­pontosítani, — másodszor: végre kell hajtani a meglevő ipari üze­mek műszaki korszerűsítését, javítani kell a vállalati irá­nyításon és a vállalati gaz­dálkodáson, s harmadszor: végre kell hajtani a kínai gazdasági rendszer átfogó reformját. A jelenlegi állapot gátolja a termelőerők kibontakozását, szögezte le Hu Jao-pang.

Next