Hajdú-Bihari Napló, 1983. július (40. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-03 / 156. szám
Kitüntetések - Értékelés Az úttörő-olimpia után FELOSZLOTT A SZERVEZŐ BIZOTTSÁG A XIX. nyári úttörő-olimpia országos döntőjének ünnepélyes zárása után Debrecenben, a városi napközis tábor nagytermében a rendezőszervek zárófogadásán az olimpia szervezésében-lebonyolításában kiemelkedő munkát végzőknek kitüntetéseket adtak át. Magyar József, az MSZMP megyei bizottságának titkára, az olimpiai bizottság elnöke Úttörővezetői Érdemérem kitüntetésben részesült, s ugyanezt a magas kitüntetést kapta Ungvári János, a megyei tanács művelődési osztályvezető-helyettese, az olimpiai szervező bizottságának elnökhelyettese, Kiváló Üttörővezető kitüntetésben részesült Dobszai Jenő, a Debrecen városi Tanács művelődési osztálya testnevelési és sportfőelőadója, a központi versenyiroda vezetője és Pintye Ferenc, a megyei tanács művelődési osztályának főmunkatársa, a kulturális és szabadidős munkabizottság vezetője. A Magyar Úttörők Szövetsége dicsérő oklevelét kapta Fodor Imre, a 127-es Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese, az ajándék-előkészítő munkabizottság tagja, Piroska István, a VOLÁN Sportklub ügyvezető elnöke, a szállítási munkabizottság vezetője, Póser Pál, a Tóth Árpád Gimnázium tanára, a megyei röplabdaszövetség elnöke és dr. Szolnoki Győző, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, a dekorációs munkabizottság vezetője A művelődési miniszter a Kiváló Munkáért kitüntetést adományozta Kiss Erzsébetnek, a megyei tanács művelődési osztálya főelőadójának, a szervező bizottság titkárának, Tóth Lajosnak, a megyei sporthivatal csoportvezetőjének, a szervező bizottság titkárának, Koósné Török Erzsébetnek, a KISZ megyei bizottsága titkárának, a sajtó-propaganda munkabizottság vezetőjének, Csengeri Miklósné debreceni városi úttörőelnöknek, a fogadóbizottság vezetőjének; miniszteri dicséretben részesült Barbinek Istvánné megyei úttörőtitkár, a szervező bizottság titkára és Jávorszky József, a megyei munkás-paraszt kollégium élelmezésvezetője. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke a Kiváló Munkáért kitüntetést adta Laczkó József debreceni járási testnevelési és sportfelügyelőnek, Harangi György debreceni városi testnevelési és sportfelügyelőnek. Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetésben részesítette Szombati Bélát, a KISZ megyei bizottsága titkárát, Bérczi Ferencnét, a megyei tanács művelődési osztálya csoportvezetőjét, a gazdasági munkabizottság vezetőjét, Kálmán Antalnét, a megyei tanács művelődési osztálya csoportvezetőjét, az ajándékelőkészítő bizottság vezetőjét és elnöki dicséretben részesítette az OTSH elnöke Somogyi Istvánnét, a megyei testnevelési és sporthivatal adminisztrátorát, valamint Borbély Sándort, a megyei tollaslabda-szövetség elnökét. A szervező bizottság értékelése Szombaton, június 3-án délelőtt a megyei munkásparaszt kollégiumban az úttörő-olimpia szervező bizottságának vezetői tartottak értékelést az eltelt hét eseményeiről. Dr. Szekeres Antal, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, a szervező bizottság elnöke, Kovács András megyei úttörőelnök és Nemes László, a megyei testnevelési és sporthivatal elnöke, a szervező bizottság titkárai az alábbiakban foglalták össze a XIX. nyári úttörő-olimpia országos döntőjének eredményeit, tanulságait. A mértékegységgel mérhető sporteredmények a korábbi úttörő-olimpiákénál is jóval magasabbak voltak, a tavalyi nyertesek pontszámai az idén arra sem lettek volna a legtöbb versenyszámban elegendők, hogy bekerüljenek vele a döntőbe a versenyzők. Ez azt is mutatja, és ez a versenyek általános tapasztalata, hogy a gyerekek fizikailag fejlettebbek, erősebbek lettek. Emögött pedig ott áll országszerte a sportlétesítmények hálózatának fejlődése, valamint az egyre jobb felkészültségű szakembergárda. Hajdú-Bihar megye az úszásban, tornában, atlétikában szerzett többek között aranyat , s ez ugyanakkor azt mutatja, hogy nemcsak az intézmények léte fontos (köztudottan nem rendelkezünk például annyi és olyan úszáslehetőséggel, hogy ezeket az eredményeket előre jelezték volna), hanem a légkör, a versenyszellem, az akarat, a sport szeretete. A nyári úttörő-olimpia nyugodt légkörben, a játékra, a versenyekre koncentrálva folyt , s ez lehetővé tette, hogy a szervezőrendezők elérjék a kitűzött nevelési célokat; az edzettség állóképesség, kitartás, a sportban, a hazaszeretet, a béke és barátság gondolata — mindezek együttesen érezhetők voltak végig a játékok alatt. A román és csehszlovák sportolók jelenléte az internacionalizmust is szépen példázta. A szervezők legmerészebb álmait is felülmúlta, hogy Hajdú-Bihar megye 11 aranyat, s emellett több rangos helyezést ért el , minthogy az eddigi 18 nyári úttörőolimpián összesen 33 aranyat tudtak csak ifjú sportolóink szerezni. Ez a tény ugyanakkor kötelez is, de az olimpia egész hangulata is bizonyára továbblendíti a megye diáksportját. Arra is példa volt ez a rendezvénysorozat, hogy a közoktatás, a közművelődés és az úttörőmozgalom együtt nagyszerű eredménnyel tud dolgozni. Az eredmények ezen a téren és a sport terén is elsősorban annak voltak köszönhetők, hogy minden eddiginél rendszeresebben készültek hosszú ideje a résztvevők és a szervezők egyaránt erre az eseményre. Szakítva az eddigi hagyományokkal, a diáksportolók erkölcsi megbecsülésére helyezték most a hangsúlyt, az éremre, az élsportolók által aláírt oklevelekre, a dobogóra lépés megható pillanatait megörökítő fényképek átadására —, hogy a gyermeksportolókat az eredmények izgassák s nem az ajándékok, díjak összege. Az olimpia megrendezése nagy feladatot rótt a megyei sportszakszövetségekre is, hónapokkal ezelőtt kezdődött az a tudatos munka, mely után minden sportágban zökkenőmentesen folyhattak a versenyek. A három fő szervező, a megyei tanács, a Magyar Úttörők Szövetségének megyei elnöksége és a megyei testnevelési és sporthivatal mellett egy szervező bizottság és tizedöt munkabizottság működött, irányította a lebonyolítást; mintegy négyszáz fő állandó aktivista és több ezer alkalmanként segítő társadalmi munkás végezte az olimpia szervezését, lebonyolítását. A nyugodt légkörhöz, a magabiztos szervezéshez járultak hozzá ezek a személyi és tárgyi feltételek, s az a tény, hogy az olimpiai bizottságban vállalatok, intézmények, fegyveres testületek első számú vezetői voltak, akik rendszeresen és folyamatosan segítették az országos rendezvényt. Azok a sportoló úttörők, akik hazamentek Debrecenből, a XIX. nyári úttörőolimpiáról nemcsak az emlékképeket vitték haza magukkal, hanem az olimpiai címert, melyben Debrecen megújulását jelképező főnixmadara is szerepel — s ez jelképezheti a közel háromezer sportoló fiatal ragyogó eredménye után a diáksport megújulását is, mely a magyar sport felemelkedésének ígéretét is hordozza., Magyar Józsefnek, az olimpiai bizottság és dr. Szekeres Antalnak, az olimpiai szervező bizottság elnökének zárszavaival július 3-án, szombaton délelőtt ünnepélyes keretek között feloszlott a szervező bizottság. A debreceni Vénkerti Általános Iskola nem tagozatos fiú tornászcsapata, amely a budapestiekkel megosztva aranyérmet szerzett az olimpián középen. Lakatos István testnevelő (Fotó: Lovass) A KIESÉS OKAI Sérülések, erőnléti és morális gondok AHOGY AZ ÜGYVEZETŐ ELNÖK LÁTJA Tegnapi számunkban már foglalkoztunk a DMVSC labdarúgócsapatának elmúlt évi teljesítményével. Cikkünkben elsősorban arra tértünk ki, hogy milyen alabdarúgócsapat jelene, illetve milyen lehetőségei lesznek a jövőben. Ezúttal pedig azzal foglalkozunk, hogy miként jutott el a csapat oda, hogy végül is az 1982 83-as bajnokság végén utolsó előttiként végzett az NB I-ben, és így búcsút mondott az I. osztálynak. Kérdéseinkke Milbik Kálmánt, a DMVSC ügyvezető elnökét kerestük fel. — A kiesés okait boncolgatva a szurkolók és a szakemberek egyaránt azzal szokták kezdeni, hogy a DMVSC az elmúlt két átigazolási szezonban nem tudott igazán erősíteni. Mivel magyarázható az, hogy az elmúlt bajnokság előtt szinte minden átigazolási „akción*" kudarcot vallott? — Nagy neveket akartunk igazolni, és az volt az elképzelésünk, hogy majd a későbbiekben már saját utánpótlásunkra építünk. Közismert, hogy a jelenleg érvényben levő szabályok mellett nem könnyű a klubcsere. Mi három játékost szemeltünk ki: a tatabányai Lakatost, a nyíregyházi Moldvát és a szegedi Kunt Sajnos a Feledi—Fűkő—Lakatos hármas csere nem jött be. (Lakatos az idén jött volna Debrecenbe, de nem az NB II-be ...) A Moldvánügy is a korábbi megegyezés ellenére számunkra eredménytelenül zárult. Kunt pedig „kettős aláírás miatt” kizárták a kedvezményes átigazolásból. Azt azért nem mondhatnám, hogy teljes kudarccal végződött volna számunkra az átigazolási időszak, hiszen hozzánk került a nagyon tehetséges ifjúsági válogatott szolnoki Selyem Nándor valamint a tatabányai Deákvári Antal. A debreceni társegyesületekből igazoltuk Mezőt, majd közvetlenül a bajnokság megkezdése előtt Mohácsit és Farkast. Ezek közül a játékosok közül jó néhányan beépültek a csapatba, és őszszel kifejezetten jól is játszottak. Az őszi sikerekre — hiszen a 7. helyen állt a csapat — építve dolgoztuk ki a középtávú fejlesztési tervünket. — Már akkor, a bajnokság megkezdése előtt a sérüléshullám miatt kellett hirtelen átigazolni Mohácsit és Farkast. A vezetőedző a bajnokság végeztével is a sérüléshullámra hivatkozott. Szerinte ezért volt a csapat ilyen rossz erőállapotban, ezért nem tudott válogatni a játékosok között, ezért nem tudta a rossz formában levőket kihagyni az együttesből. Valóban, ebben mindenképpen igaza van Kovács Ferencnek. A bajnokság megkezdése előtt például annyira kevés játékos állt rendelkezésére, hogy szinte gondot jelentett az, kit ültessen a cserepadra. Gátolta a csapat felkészítését, hogy sorozatban sérültek meg a játékosok, a legtöbben nem tudtak intenzív edzésmunkát végezni. Az őszi idény előtt a nyugat-európai túrán például Kiss János kirobbanó formában játszott. Az orvosi vélemény alapján rá feltétlenül számítottunk a bajnokságban. Aztán megint megsérült. Szűcs János esetében más a helyzet. Második műtéte után világosan láttuk, hogy rá az egész bajnokság során nem számíthatunk. Sajnos a két állandó hiányzónk mellett tavasszal sorra sérültek meg a játékosaink. Deákvári lába 8 hétig volt gipszben, Ludánszki pedig sárgaság miatt hiányzott jó ideig. Meg kellett műteni Tóth Ernőt. Kerekes térdsérülése miatt szinte alig látogatta az edzéseket, Szűcs István is a maródiak listájára került, és még akkor nem is beszéltünk Farkasról, aki sérülten játszotta végig a tavaszi idény második felét. — Ilyen helyzetben nem foglalkoztak idény közben az erősítés gondolatával? — Egy évvel ezelőtt valóban Nagy II. János átigazolása megoldotta gondjainkat. Most nem találtunk ilyen képességű játékost, a vezetőedző pedig nem tartotta indokoltnak azt hogy alacsonyabb osztályból hozzunk valakit, ő azt mondta, nem kell tartani a kieséstől, meg tudja oldani a feladatokat ezzel a játékosállománnyal. — Aztán végül is nem oldotta meg .. . — Ludánszki és Deákvári betegségéből, illetve sérüléséből felépülve közel sem tudta nyújtani azt a teljesítményt, mint ősszel. Így aztán, noha sokan azt mondják, hogy a tavaszi szezon végére már majdnem a komplett őszi csapat játszott, az a helyzet: valóban az őszi játékosok játszottak de közel sem tudtak annyit produkálni. Fokozódva jelentkeztek az erőnléti problémák azoknál, akik éppen sérülésből felépültek. Azt is látni kell azonban, hogy azok a játékosok, akik nem voltak a maródiak listáján, végig bírták erővel. Kivéve talán a fiatal Selyem Nándort, akitől viszont az ifjúsági válogatottban való elfoglaltsága miatt illetve azért, mert ez volt az első NB I-es éve, nem várhattunk túl sokat. A tavaszi idényben néhány alkalommal nagyon gyengén játszott a csapat. Az MTK-VM elleni hazai vereség és a Nyíregyháza elleni hazai pontvesztés már előre jelzett. Mi volt az az időpont, melytől fogva a vezetés már foglalkozott a kiesés veszélyének gondolatával? — Igen, az MTK-meccsen kezdődött, majd a DVTK ellen folytatódott és a Nyíregyháza meccs volt a mélypont. De már azt megelőzően szakosztályi elnökségi ülésen foglalkoztunk a csapat helyzetével. Azt követően pedig, a május 12-i ülésen a Nyíregyháza meccs hatására fel akartuk függeszteni Menyhárt és Czikora játékjogát. A vezetőedző azonban azt mondta, ha sor kerül erre akkor szerdán ki se tud állni az együttes a Békéscsaba ellen. A csapat morális egysége megbomlott. — Semmilyen bizonyítétékunk nem volt arra, hogy esetleg szándékosan játszanának rosszul. Az viszont egyértelmű volt: elfogadhatatlan teljesítményt nyújtottak. A szakosztályvezetés lépéseket tett: elbeszélgetett a játékosokkal, igyekezett ráhangolni a csapatot a soron következő feladatokra. Úgy tűnt, ennek megvolt a hatása, hiszen a Békéscsaba elleni találkozó után a vezetőedző optimistán nyilatkozott A csapat kezdett helyrerázódni, a sérültek, úgy tűnt, rendbejönnek. Ekkor következett a Vasas mérkőzés. A csapat kifejezetten jól játszott, győzött, heten voltak benne a Népsport forduló válogatottjában. Ez után a találkozó után már kezdtünk megnyugodni, és az az igazság a Rába elleni idegenbeli vereségért pedig a csapatot nem lehet elmarasztalni. — És akkor jött a Haladás elleni mérkőzés Három forduló volt még hátra, az előny három pont volt a Nyíregyházával szemben. Mindenki jól tudta, három pontra volt szüksége a csapatnak ahhoz, hogy az NB I-ben maradjon. Ezt a három pontot a Haladás és a Csepel elleni két hazai mérkőzésen a papírforma szerint mindenképpen meg lehetett volna szerezni. A Haladás meccs előtt mindenki, a vezető edzővel az élen meg volt arról győződve, hogy nyerünk. Sőt, azt terveztük, hogy a három fordulóban 28-ra szaporítjuk pontjaink számát. Sajnos, nem így történt. A szombathelyiek elleni gyenge játék után már pánikhelyzet állt elő, és ezt tetőzte a Csepel elleni újabb vereség. És ezzel sorsunk végleg megpecsételődött. — A szurkolók, szakemberek sűrűn feszegetik mostanában a felelősség kérdését. — Felelős mindezért a vezető edző, felelősek a játékosok és a szakvezetés. — Ki miben? — A vezető edző azért, mert elsősorban pedagógiailag, pszichológiailag nem mindig tudta ráhangolni a csapatot a feladatokra. Felelős azért is, mert abból indult ki hogy egy profi futballistának felelni kell tudni önmagáért. Úgy kell élnie, hogy az edzéseken, mérkőzéseken 100 százalékot tudjon produkálni. Úgy tűnik, ebben túlértékelte a fiúkat. Nem vette észre Kovács Ferenc azt sem, hogy a csapat tavasszal már nem volt mellette. A vezetés jelzéseit nem kis önbizalommal figyelmen kívül hagyta. Egyénileg pedig jóval kevesebbet foglalkozott már a játékosokkal mint az első két évben. — A játékosok felelőssége? — Nem tudtak élni a vezető edző adta lehetőséggel. Lebecsülték az egyéni felkészülés súlyát. Különböző olyan magántevékenységeket folytattak, melyek elvonták a figyelmüket. Hogy még egyszer ez elő ne forduljon, erre majd az új szerződéseknél ügyelni fogunk. Aztán: alábbhagyott a korábbi ambíció. Mihelyst Kerekes nem vállalta azt a munkát, mellyel Kovács Ferenc belőle válogatott középcsatárt faragott, már fele akkora teljesítményt sem tudott nyújtani. És amiről már beszéltem: voltak morális problémáink Menyhárt, Czikora és Sallai például fellépett a vezető edzővel szemben. — A szakvezetés? — Nem egységesen ítéltük meg a csapat szereplését Volt aki már korábban tartott a kieséstől, mások feltétlenül bíztak a vezető edzőben. És utólag úgy tűnik, túlontúl nagy önállóságot adtunk Kovács Ferencnek. Határozottabb lépéseket kellett volna tennünk a morális problémák megszüntetésére. És be kell vallanunk: olyan jövőbeli terveket, fogalmaztunk meg, melyekben nem vettük igazán figyelembe az akkori helyzetet. Ezeken most mind változtatni szeretnénk. Olyan alapokat, olyan jelent kell kiépítenünk, hogy az új vezetőedző reális célként fogalmazhassa meg az NB I-be való visszakerülés tervét. Dombrovszky Ádám Temesváriék egy mérkőzésre a döntőtől A wimbledoni nemzetközi teniszbajnokságon az utolsó reményt Temesvári Andrea számára az amerikai Charlie Strode-dal vívott vegyespárosbeli erőpróbák jelentik. A tengerentúli fiatalemberrel való játék eddig jól megy, legutóbb a negyeddöntőben a Mitton, Teeguarden (dél-afrikai, amerikai) kettőst győzték le 6:4 6:4 arányban. Ez a siker azt jelenti, hogy a Bp. Spartacus teniszezője elődöntőbe került, és ha ott is jól koncentrálnak, akkor sikerül a nagy álom. Temesvári döntőt játszhat a sportág Mekkájában. - HAJDÚ-BIHARI NAPI.OLUWI. JÚLIUS 3.