Hajdú-Bihari Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-04 / 183. szám

JÖVŐRE AVATJÁK Művelődési központ épül Hajdúböszörményben A megoldáshoz közeledik Hajdúböszörmény régóta va­júdó legfontosabb kulturális gondja: a tervek szerint más­fél év múlva átadják a kö­zönségnek a város új, nagy­szabású művelődési központ­ját Az 1981 tavaszán elkez­dődött építési munkálatok lassan befejeződnek, ezután következhetnek a bonyolul­tabb belső szerelések. Ha minden jól megy, 1984. no­vember 7-én a köz rendelke­zésére áll majd a főtéren emelkedő, a környező épüle­tek jellegéhez illeszkedő kul­túrpalota. Szinte megbénult Hajdú­­böszörmény kulturális élete, amióta a régi művelődési ház emeleti szintje leszakadással fenyeget. Ezért is, de mére­tei, funkcionális elrendezése miatt is hoz megváltást az új művelődési központ, amely praktikus használhatóságát tekintve felülmúlja majd a debreceni megyei intézmény lehetőségeit. A tervezők — Gara Zsigmond a Hajdúterv­től és Mohácsi Péter belső­­építész a Kelettervtől — kez­dettől fogva figyelembe vet­ték a népművelők szakmai kívánságait, és széles körű tapasztalatszerzés után lát­tak hozzá az épület végső formáinak kialakításához. Anyagiak híján nem min­den valósul meg abból, amit elgondoltak, de így is 105 millió forintot emészt fel a beruházás, amelynek kivite­lezője a Hajdú-Bihar megyei Tanács Építőipari Vállalata. Érdemes felsorolni, hogy mit kínál majd az új műve­lődési központ a böszörmé­nyieknek. A földszinten nagy előtér fogadja a látogatókat, itt presszót működtetnek majd, és programokat is szer­veznek. Az épület ékessége a 420 személyes színházterem amely kettős színpadával, nagy mozivásznával alkalmas színházi előadások fogadásá­ra és széles vásznú filmek ve­títésére. Egyúttal helyet ad a város egyéb nagy rendezvé­nyeinek is. Úgyszintén a föld­szinten kapott helyet egy ha­talmas próbaterem, ahol nép­tánccsoportok gyakorolhat­nak, balettoktatásra és kondi­cionáló tornára várják a je­lentkezőket, valamint pódi­umműsorokat is tartanak idővel. A klubövezethez há­rom helyiség, kétszáz szemé­lyes előadóterem és hírlap­olvasó tartozik, az ifjúság igényeit szolgálva. Az emeleten méltó irodák jutnak a munkatársaknak és megfelelő öltözők a színpadi fellépőknek. A szakköri öve­zet hat teremből áll, ezenkí­vül nyelvi labor és természet­­tudományi bemutatóterem gyarapítja ezt a részleget. A karzaton állandó kiállítóte­rem és szükség szerint hasz­nosítható galéria oldja meg egy csapásra az efféle gon­dokat, megfelelve a város képzőművészeti hagyomá­nyainak, összesen kétszáz kép elhelyezésére nyílik itt lehetőség. Nem marad ki­használatlanul a padlástér sem, ahol újabb szakkörök, illetve 150 személyes gyer­mekszínház várják majd az érdeklődőket. A hajdúböszörményi mű­velődési központot a jelenlegi tíz munkatárs helyett a ter­vek szerint harminckettő fog­ja majd irányítani. Egyszerre 2200 embert képes fogadni az épület, s ezzel nemcsak a praktikum és az esztétikum hanem a közművelődés köve­telményeinek is eleget tud tenni. Ifjúsági est az eszperantó világkongresszuson Szerdán Magyarország ne­vezetességeivel ismerkedtek a 68. eszperantó világkong­resszus küldöttei. Timmer József, a Szak­­szervezetek Országos Taná­csának titkára hivatalában fogadta az Eszperantó Világ­­szövetség elnökségét. A szakszervezeti és eszperantó mozgalom együttműködésé­nek lehetőségeiről, kapcsola­tainak bővítéséről folytattak eszmecserét. Romes Csandra, a Béke­világtanács főtitkára levél­ben köszöntötte a kongresz­szus résztvevőit. Az üzenet hangsúlyozza: a BVT nagyra becsüli az eszperantó világ­­béke-mozgalom munkáját, és kifejezi szándékát, hogy együttműködését az eddigi­nél is szorosabbra fűzze ve­le. A Budapest Sportcsarnok­ban ifjúsági estet rendeztek fiatal amatőr művészek rész­vételével, a Pataky István Művelődési Központban pe­dig Shakespeare Vízkereszt című darabját mutatta be a bolgár eszperantó színház. (MTI) Húsz évvel ezelőtt, 1963. augusztus 5-én a moszkvai Kremlben három külügy­miniszter aláírta azt a nem­zetközi egyezményt, amely atomcsendszerződés néven vonult be a köznyelvbe. Az Andrej Gromiko szovjet, Dean Rusk amerikai és Lord Home brit külügyminiszter aláírását viselő szerződés­ben a három nukleáris nagyhatalom kötelezettsé­get vállalt: a jövőben nem hajt végre kísérleti nukleá­ris robbantást sem a lég­körben (beleértve a világ­űrt is), sem a víz alatt, ha az ilyen robbantás az állam joghatósága, ellenőrzése alatt álló területeken ra­dioaktív lecsapódást, szeny­­nyeződést okozhat. A nukleáris fegyver meg­jelenése óta ez volt az első olyan megállapodás, amely — ha egyetlen területen is, de korlátozta azt a veszélyt, amelyet az atomfegyverek békés körülmények között jelentenek, s amely mind nagyobb aggodalmat és fé­lelmet keltett az egész vi­lágon. A nukleáris fegyverkísér­letek korábban minden kor­látozás nélkül folytak, a szárazföldön, a légkörben, a tengerek alatt. Ennek kö­vetkeztében rohamosan nőtt a nukleáris szennyeződés a világban — a kísérletek színhelyétől sok ezer kilo­méterre is. Tudósok mutat­tak rá, milyen következmé­nyekkel járhat mindez az egész emberiségre nézve: a radioaktív anyagok felhal­mozódnak például a lég­körben, a növényekben, az élő szervezetekben, súlyos károsodást okozhatnak az embereknek, veszélyesztetik az egész bioszférát, az élő környezetet. Statisztikák jelentek meg arról, milyen következményei lehetnek a stroncium—90 felhalmozó­dásának az emberi szerve­zetben, hogyan vezethet az eljövendő nemzedékek sú­lyos egészségi károsodásá­hoz. A Szovjetunió javasolta elsőnek a nukleáris fegy­verkísérletek teljes vagy legalább részleges eltiltá­sát. Hosszú évek kemény diplomáciai­­ csatározásai után született meg a meg­állapodás, de már akkor ki­derült, hogy nincs lehetőség a teljes megegyezésre. Két atomhatalom: Franciaor­szág és Kína sem akkor, sem azóta nem volt hajlan­dó hasonló kötelezettséget vállalni. A nukleáris kísér­letek sem szűntek meg tel­jesen , hiszen változatla­nul engedélyezte a szerző­dés a föld felszíne alatt végrehajtott kísérleti rob­bantásokat, akkor még kor­látozás nélkül. Csak ké­sőbb — 1974-ben — állapo­dott meg a Szovjetunió és az Egyesült Államok abban, hogy a felszín alatt végre­hajtott kísérleteknél a nuk­leáris töltet kapacitásának felső határa 150 kilotonna. Hiányosságai ellenére is az atomcsendszerződés meg­kötése történelmi jelentősé­gű esemény volt. Hosszú éveken át úgy látszott, hogy a fegyverkezés e leg­veszélyesebb területén sem­miféle remény sincs bármi­fajta önkéntesen vállalt megállapodásra. A moszk­vai aláírással viszont kide­rült, hogy — ha csak igen korlátozott mértékben is — van ilyen lehetőség. A moszkvai aláírás megnyi­totta az utat más, a nukleá­ris fegyverkezés veszélyeit korlátozó lépések előtt is. Az atomcsendszerződést kö­vette az atomsorompó, amely gátat állított a nuk­leáris fegyverek elterjedése elé, majd következett a két SALT-megállapodás, ame­lyek korlátozták a fegyve­rek bizonyos fajtáinak ki­­fejlesztését, illetve a hor­dozóeszközök számának nö­velését. Úgy tűnt, bekövet­kezik végre az az időszak is, amely a nukleáris fegy­verek korlátozását, csök­kentését, végső soron teljes eltiltását hozza majd meg. Ezek a remények nem igazolódtak — egyértelmű­en az Egyesült Államok magatartásának következté­ben. Korábban még biztató kezdeményezések születtek a nukleáris fenyegetés kor­látozására, de Washington döntésére ezek megszűntek. Az amerikai kormányzat egyoldalúan megszakította például a tárgyalásokat a nukleáris kísérletek min­den fajtájának eltiltásáról — holott a tárgyalások ko­rábban igen reménykeltően haladtak. Ugyancsak Wa­shington akadályozza meg, hogy eredményesen folyta­tódjanak a hadászati fegy­verek korlátozásáról és csökkentéséről megindult szovjet—amerikai tárgyalá­sok. Az amerikai kormány döntött úgy — NATO-szö­­vetségeseit is bevonva —, hogy új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai te­lepítésével próbálja meg­bontani a nukleáris egyen­súlyt, s a Fehér Ház politi­kája az akadálya annak, hogy az úgynevezett euro­­hadászati fegyverekről meg­állapodás jöhessen létre. Az a folyamat, amelyet két év­tizeddel ezelőtt éppen az atomcsendszerződés nyitott meg, mára szinte teljesen megállt. Mégsem reménytelen ma abban bízni, hogy a meg­torpanás csak ideiglenes. Ahogy két évtizede, úgy most is új és új kezdemé­nyezések születnek a Szov­jetunió részéről a nukleáris fenyegetés csökkentésére és megszüntetésére, s ezeket mind többen és többen tá­mogatják a világ minden részén. Ahogy húsz évvel ezelőtt, most is megvan a lehetőség értelmes, minden­ki jogos érdekeit tisztelet­ben tartó megállapodások­ra. Ehhez csak az kell, hogy az akkor megnyitott utat ma se zárják el mestersé­ges akadályokkal. Kis Csaba Húsz év viszonylagos atomcsendben Hajdú Bihari napló — m3, augusztus 1 A KÖZÉLET HÍREI Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Sarlós István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai szer­dán Köpeczi Béla művelődési miniszter társaságában láto­gatást tettek az Állami Ope­raháziban. Megtekintették az épület folyamatban levő re­konstrukcióját, majd pedig tájékoztatót hallgattak meg a tervszerűen haladó munkála­tokról. Az Eszperantó Világszövet­ség és a Magyar Posta elnö­kének meghívására július 30. és augusztus 3. között Ma­gyarországon tartózkodott Richard E. Butler, a Nemzet­közi Távközlési Unió főtitká­ra, aki díszvendégként részt vett az eszperantó világkong­resszus megnyitásán, ezt kö­vetően megbeszélést folyta­tott a posta vezetőivel a hír­közlési világévvel kapcsola­tos, valamint az egyesületet és a magyar postaigazgatást érintő kérdésekről. A főtit­kárt fogadta Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Nagy János külügy­­minisztériumi államtitkár. WASHINGTON (UPI).­­ Az amerikai képviselőház kedden törvénytervezetet szavazott meg arról, hogy Martin Luther King, a meg­gyilkolt néger polgárjogi harcos tiszteletére minden év januárjának harmadik hétfőjét nyilvánítsák nemze­ti ünneppé. A józanság iskolája A Pentagon bejelentésével egy időben — amely sze­rint újabb monstre hadgyakorlat kezdődik Honduras térségében amerikai alakulatok részvételével — Fidel Castro amerikai újságírók kérdéseire válaszolt. Már a kubai államfő nyilatkozatának hangneme is hozzájá­rulhat a térségben uralkodó feszültség csökkentéséhez. Gondoljunk csak az amerikai flottamanőverre vagy a Nicaragua elleni támadásokra, nem szólva a salvadori polgárháborúban játszott amerikai szerepről. Ebben a veszélyesen forró légkörben szólalt meg ko­moly megfontoltsággal az az államférfi, akit Washing­ton oly szívesen tesz felelőssé minden gondjáért, amely a Rio Grandétól délre gyötri őt. A nyilatkozat lénye­gét így foglalhatjuk össze: a salvadori polgárháború politikai rendezése és a nicaraguai nép önrendelkezési jogának tiszteletben tartása a közép-amerikai krízis megoldásának két kulcskérdése. És itt érdemes megállni. Ha ugyanis valaki ebben jelöli meg a kiutat, az semmiképpen sem az agressziót, hanem ellenkezőleg: az agresszióval szembeni védeke­zést képviseli. Castro alapállása feltétlenül új muníciót szolgáltat azoknak a józan amerikai köröknek — és ilyenek a kongresszusban is vannak —, amelyek két­ségbe vonják a Reagan-kormány közép-amerikai poli­tikáját, sőt abban „új Vietnam” veszélyétől tarta­nak. Castro nyilatkozatában semmi félreérthető sincs. Nemcsak a célt fogalmazta meg világosan. Ajánlata kristálytiszta: hazája minden, a népek elemi jogait tiszteletben tartó megállapodást kész elfogadni; min­den olyan megegyezésre hajlandó, amelynek lényege nem az egyoldalú — és jellegénél fogva kényszerű kötelezettségvállalás, hanem az egyenrangú kölcsönös­ség. „Ha mindenki visszavonja a tanácsadóit a tér­ségből, a kubai katonai tanácsadókat is visszahívják Nicaraguából. Ha abban történik megegyezés, hogy senki se szállítson fegyvereket a térségbe, Kuba nem fog fegyvereket szállítani” — mondotta Castro. Vála­szának még egy részét érdemes idézni. Az egyik ame­rikai újságíró — nyilván szenzációsnak szánt — kérdé­se az volt: mit tenne Kuba egy Nicaragua elleni ame­rikai támadás esetén. — Kuba — hangzott a válasz — nem nagyhatalom. Az esetleges amerikai invázióra egész Latin-Amerika és az egész világ adna választ. « Harmat Endre Feszült légkör, letartóztatások Srí Lankában ÚJDELHI (Prensa Latina) — Indiai megítélés szerint Srí Lankában feszültségtől terhes a légkör, és bármikor várható az erőszak újabb hulláma a szigetország indiai eredetű állampolgárai ellen — állapítja meg az indiai fő­városból keltezett jelentésé­ben a Prensa Latina kubai hírügynökség.­­ Az indiai hatóságok attól is tartanak, hogy megkezdődhet a terro­rizált tamil lakosok menekü­lése Indiába. Junius Richard Dzsajavar­­dene kormányának jelenlegi intézkedései a baloldali el­lenzéket és a Tamil Egyesült Felszabadítási Front pártját sújtják. A The Statesman cí­mű indiai lap ezeket az in­tézkedéseket közvetett felhí­vásnak tekinti arra, hogy a szingaléz többség folytassa a tamil kisebbség elleni erősza­kos akciókat. Közben az indiai kormány diplomáciai érintkezésben áll más országokkal, arról bizto­sítva őket, hogy Újdelhi nem kíván beavatkozni Srí Lanka belügyeibe. Indiai hatóságok azonban azt is jelezték: hely­telenítenek minden arra irá­nyuló colombói lépést, hogy Srí Lanka más államoktól ka­tonai segítséget kapjon. Na­­raszimha Rao külügyminisz­ter kedden figyelmeztetett minden országot, hogy tart­sák magukat távol a Srí Lan­­ka-i eseményektől. Kedd este Srí Lanka ta­gadta, hogy külföldi segítsé­get kért annak elhárítására, amit a szigetország hivatalos sajtója „lehetséges indiai in­váziónak” nevezett. Nyomban utána kiutasították Srí Lan­kából az UPI amerikai hír­­ügynökség tudósítóját, mert hírt adott arról, hogy Colom­bo az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és más álla­mok segítségét kérte. A hiva­talos Srí Lanka-i cáfolat el­lenére Rao indiai külügymi­niszter a parlament elé ter­jesztett jelentésében nem zár­ta ki annak lehetőségét, hogy az UPI híradása valós ténye­ket tartalmazott. Az újdelhi rádió szerint Sir Geoffrey Howe brit kül­ügyminiszter megerősítette: Sri Lanka segítségért fordult a londoni kormányhoz. COLOMBO (MTI) — A Sri Lanka-i hatóságoknak a bal­oldali erők ellen indított ak­ciója keretében szerdán le­tartóztatták Lionel Bopage-t, a betiltott Népi Felszabadítá­si Front vezetőjét. A kor­mányzat utasítására eddig 19 vezető baloldali politikust vettek őrizetbe. PÁRIZS (AFP) — A Sri Lanka-i véres események nyomán a Párizsban élő szin­­galézek és tamilok között ki­robbant ellenségeskedésnek immár három halottja van: a rendőrség szerdán hajnalban a főváros egyik parkjában megtalálta egy 23 éves szin­galéz férfi holttestét. A hét végi összecsapásoknak két — egy-egy tamil és szingaléz — halálos áldozata volt. A rend­őrség 15 személyt letartózta­tott. Röviden a nagyvilágból TOKIO.­­ A japán nem­zetvédelmi hivatal (hadügy­minisztérium) bejelentette, hogy a japán és az amerikai hadiflotta soron következő közös gyakorlatát augusztus 11. és 14. között tartják az Ogaszavara-szigetek térségé­ben. A hadgyakorlaton, amelynek célja a két flotta együttműködésének fejlesz­tése, japán részről három hadihajó és öt harci repülő­gép, amerikai részről négy hadihajó és egy tengeralatt­járó vesz részt. VIHAR A BALATON KÖ­RÜL. A szerdára virradó éj­jel heves zivatar volt a Ba­laton környékén. Az órán­ként 80-90 kilométeres erős­ségű szélvihart helyenként erős zápor, felhőszakadás kí­sérte. A rövid idő alatt lezú­dult csapadékot a szikkadt föld percek alatt felszívta, a kempingek lakóinak nem kellett helyet változtatniuk. Az időjárás változása egy csapásra megváltoztatta a Balaton-parti nyaralótelepek képét. Negyedére csökkent a korábban túlzsúfolt strandok forgalma, bár az enyhén le­hűlt víz valójában most vált igazán frissítővé. VARSÓ (PAP): — Augusz­tus 1-én — huszonnégy óra alatt — 464 tűzesetet jelen­tettek be a lengyel tűzoltó­ságnál, háromszázat közülük vidéki településeken. A rendkívüli szárazságban a tüzek főként gabonatáblákat és jelentős erdőterületeket pusztítottak el. Egy nap le­forgása alatt ennyi tűzeset­re a világháború óta nem volt példa Lengyelország­ban. VARSÓ (PAP): — A szczecini folyami hajózási vállalat egyik szárnyashajó­ját Svédországba próbálta kényszeríteni K. Slawomir 21 éves lengyel fiatalember. A hajó kormányosfülkéjébe behatolva vadászkésével megsebesítette a hajógépészt, majd felszólította a kapi­tányt, hogy vigye Svédor­szágba. A legénység végül is lefegyverezte és ártalmatlan­ná tette a fiatalembert. A rendőrségi kihallgatáson be­vallotta, hogy már több íz­ben tett kísérletet az ország illegális elhagyására. TOULON. — Tízezer kem­pingezőt kellett kedden éjjel elköltöztetni Franciaország déli partvidékéről a heves szélviharok miatt egyre ter­jedő erdőtüzek elől.

Next