Hajdú-Bihari Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-24 / 199. szám
JIUANO-PIUARI NAPIO - 1903. AUGUSZTUS 21. Németh Károly látogatása budapesti beruházásokon Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kedden fővárosi beruházásokat, új létesítményeket keresett fel. Útjára elkísérte Maróthy László, az MSZMP Politkai Bizottságának tagja, budapesti bizottságának első titkára, és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Az egész napos program reggel Óbudán kezdődött: a Hídépítő Vállalat építésvezetőségén a Flórián tér és az Árpád-híd építési, illetve felújítási munkáiról tájékoztatták a vendégeket. A várhatóan jövő őszre teljes szélességében járható hídon az 1-es gyorsvillamos szállítja majd az utasokat, s mellette kétszer 3 sávos útpályán közlekedhetnek a járművek. Németh Károly és kísérete ezt követően megtekintette a Flórián téren nemrégiben feltárt római kori fürdő maradványait, majd rövid munkahely-látogatás következett. A vendégek felkeresték az észak-déli metróvonal épülő csomópontját, a Váci út—Róbert Károly körút kereszteződésében. Itt lesz Budapest legforgalmasabb pontja. A látogatók elismeréssel szóltak a Metró és a Hídépítő Vállalat 1200 dolgozójának munkájáról, a gyalogos aluljáró, a metróalagút és a közúti felüljáró építéséről. A látogatás következő állomása a Vizafogó lakótelep volt, ahol a hatodik ötéves terv végéig több mint 2600 új otthonba költöznek be a családok. Befejezés előtt állnak a kommunális létesítmények is : a 3 óvoda, 2 bölcsőde és 2 iskola mellett négyezer négyzetméternyi kereskedelmi létesítménnyel gazdagodik a lakótelep. Németh Károly programja a VII. kerületben folytatódott. Itt a Kazinczy utca— Dob utca—Klauzál tér— Nagydiófa utca által határolt terület tömbrehabbitációs munkákról tájékozódott. Ezután a vendégek a Hotel Átriumot, a főváros egyik legújabb látványosságát, majd a Duna-korzón áthaladva a nemrég átadott Aranypók—Konsumex áruházát tekintették meg. A látogatás során a belvárosi távbeszélő üzem következett, ahol a házigazdák a crossbar gépterembe, valamint a távbeszélő tudakozó és névsorszerkesztő hivatalba kalauzolták a Politikai Bizottság tagját és kíséretét. Délután az MSZMP budapesti Bizottságának székházában a pártbizottság és a Fővárosi Tanács vezetői arról tájékoztatták Németh Károlyt, miként fejlődik a főváros a VI. ötéves tervidőszakban és milyenek a további fejlesztésre vonatkozó elképzelések. (MTI) II lakosság többsége ellenzi a telepítést BONN, 1983. augusztus 23. (MTI) — A nyugatnémet lakosság 75 százaléka ellenzi az amerikai rakéták NSZK-ba történő telepítését — állapította meg legújabb, kedden nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásában a mannheimi kutatócsoport. A felmérés eredményét értékelve, a zöld baloldali tömegmozgalom, parlamenti csoportja leszögezte: a keresztényliberális koalíció március 6-i választási győzelme „nem ad menlevelet a tervezett fegyverkezés számára”. A zöldek határozottan bírálták a Kohl-kormányt, mivel a telepítés elfogadtatása érdekében nagyszabású reklámkampányt kíván indítani, összekapcsolva a tömegtájékoztatási eszközökre gyakorolt nyomással. A kampány keretében „a béke fegyvereiként” akarják feltüntetni az amerikai rakétákat. A zöldek újólag jelezték, hogy a nyugatnémet parlament őszi ülésszakán törvénytervezetet terjesztenek elő, s javasolják: „konzultatív népszavazás” keretében kérjék ki az NSZK lakosságának véleményét a telepítésről. A mannheimi felméréssel ellentétben Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter a Fuldner Zeitung keddi számának adott nyilatkozatában azt állította, hogy az NSZK közvéleményének többsége támogatja a kormány politikáját. A külügyminiszter azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy egyesegyedül ő akadályozza a megegyezést a genfi tárgyalásokon. Genscher ezúttal is azt követelte, hogy a Szovjetunió álljon el a francia és a brit rakéták számításba vételére irányuló követelésétől. Egon Bahr Berlinben Berlin, 1983. augusztus 23. fogatása után kedden Berlin(ADN) — Egon Bahr, az SPD beérkezett. Az NSZK-beli elnökségének tagja, apárt politikus az NDK vezető képleszerelési szakértője az viselőivel tárgyal majd ide- NDK több városában tett tá-szerű politikai kérdésekről. A lengyel—magyar barátságnak közismerten mélyek, régiek a hagyományai. Túléltek minden történelmi vihart és most új kifejezést kaptak: a Lengyel Népköztársaságban olyan szervezeti formák keletkeztek, amelyek közvetítésével állandóan fenntartható, erősíthető a kapcsolatok fejlődése, egymás megismerése. A múltba tekintve egyébként a Varsói Egyetem bölcsésztudományi karán a magyar szak mellett már a harmincas években megalakult a varsói tudományos körökben működő Petőfi Sándor Lengyel—Magyar Baráti Társaság. A háború félbeszakította a társaság rövid, bár eredményes munkáját, de a felszabadulás után újrakezdte működését. Sok száz új tagja lett, főleg olyan volt lengyel emigránsok, akik 1939. és 1945. között Magyarországon személyesen tapasztalták, mit jelent a magyar—lengyel barátság, a támogatás, az oltalom. Ezért, amikor hazatértek, szükségesnek érezték, hogy a barátság javára dolgozzanak. Sajnos 1948- ban, amikor a népek tavasza századik évfordulójának megünneplésére készültek, akkor a Lengyel—Magyar Baráti Társaság nem foglalhatott el ennek megfelelő helyet. E nemes baráti mozgalom tulajdonképpen csak 1957 után kezdett újjászületni. Az első, igaz csak helyi hatáskörű lengyel—magyar baráti társaság Poznanban alakult meg vajdasági vezetőséggel, kerületi körökkel és csoportokkal. A helyi önigazgatási szervek támogatásával üzemekben és iskolákban jelenleg is működnek csoportjai és körei. Ez a poznani szervezet nemrég ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját, az idén júniusban. A poznanihoz hasonlóan évek óta működik és szintén nagy eredményekkel: a tarnówi Magyarbarátok Társasága. Mint köztudott: Tarnów Bem József tábornok szülővárosa. Szépen tevékenykedik a toruni Magyar Klub, továbbá a lengyel— magyar baráti társaság Varsóban, Piotrków Trybunalskiban, Wloclawekben, Slupskban, Bialystokban és más városokban, vajdaságiakban éppúgy, mint kisebb helyeken. Ezeket a társaságokat sokoldalúan támogatja a varsói Magyar Kulturális Intézet, amelytől filmeket, tájékoztató és kiállítási anyagokat kapnak. Segítséget nyújt nekik abban is, hogy kapcsolatokat teremtsenek magyar művészekkel és közreműködésükkel ünnepségeket szervezhessenek. A lengyel és magyar testvérvárosok korábban kialakult kapcsolatainak, az újságírók, tudományos dolgozók, üzemek cserelátogatásainak hatására újabb lengyel— magyar baráti klubok alakulnak. Mindezekkel tovább erősödik a barátság népeink között. Az egyik legfiatalabb szervezet a lódzi Lengyel— Magyar Baráti Társaság, amely magyar testvérvárosa, Szeged egyetemével együttműködő lódzi egyetem tudományos köreiben alakult. Részt vesznek benne a lódzi lapok újságírói is, akik már több mint 23 éve tartanak fenn kapcsolatot magyar újságírói körökkel. A lódzi Lengyel— Magyar Baráti Társaság 1981 áprilisában alakult. Azért is akkor, mert Lengyelországban az április hagyományosan a lengyel— magyar barátság hónapja. Már 1981 októberében Lódzban magyar napokat szerveztek Ez nagyon mozgalmas ünnepségsorozatként zajlott le. A társaság székházát magyar és lengyel nemzeti zászlókkal, a várost színes plakátokkal díszítették. Magyar grafikai kiállítást is szerveztek. A lódzi egyetemi könyvtár nagytermében Bartók Bélakiállítás kapott helyet. Egy filmszínházban magyar filmhetet rendeztek és két új filmet mutattak be. A magyar napok alatt előadássorozat is kezdődött „A lengyel—magyar kapcsolatok története” címmel. A kéthavonta folyamatosan megtartott hat előadást sokan látogatták. Lódzban, azóta magyar hímzőtanfolyam indult két csoport számára. Ezt többnyire olyan magyar asszonyok vezetik, akik lengyelekhez mentek férjhez, ezért élnek Lódzban. Magyar nyelvtanfolyamot is szerveztek két 30 személyes csoportnak. Az idén áprilisban, Magyarország felszabadulásának évfordulóján a lódzi múzeumban ünnepi találkozóra jöttek sokan össze, és ott színvonalas hangversenyen magyar zeneműveket adtak elő. A Lengyel—Magyar Baráti Társaság működése a szükségállapot idején sem szünetelt. Sőt a szocialista Lengyelország iránti rokonszenv, rugalmas kezdeményezőkészsége folytán Lódzban a társaság tagsága meghaladta az ezres létszámot, az iskolai és az üzemi köröket nem is számítva. Megalakult nemrégiben a Lengyel—Magyar Baráti Társaságos Országos Tanácsa is. Ezáltal lehetővé vált a szervezetttapasztalatcsere, ami szintén kedvezően befolyásolja a baráti társaságok fejlődését, tagjainak gyarapítását. Bár — ahogy ezt mindenki tudja — a magyarok barátainak száma Lengyelországban milliókra tehető.. . Cezary Juszynski A barátság nyomában Lengyelországban Véget ért a PFSZ VB ülése Tunisz, 1983. augusztus 23. (Reuter) — Tuniszban kedden befejeződött a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának kétnapos ülése. A tanácskozáson Jasszer Arafat elnökletével megvitatták az El- Fatah szervezetén belüli vitát és véleményt cseréltek a PFSZ és a Szíria közötti kapcsolatok megjavításáról. Az ülésen úgy döntöttek, hogy bizottságot hoznak létre az arab területeken élő palesztin polgári lakosság helyzetének tanulmányozására. A bizottság legfontosabb feladata lesz, hogy a Bejrútban és Dél-Libanonban, valamint a Jordán folyó Izrael által megszállt jobb partján levő palesztin menekülttáborok lakosságának életkörülményeit megvizsgál-ja. I kínai gépipari miniszter megkezdte tárgyalásait Csou Csien-nan, a kínai együttműködésének lehető Népköztársaság gépipari miségeiről, és ismerkedik anisztere, aki Méhes Lajos magyar gépipari vállalatok ipari miniszter meghívási tevékenységével. Csou Csienna tartózkodik hazánkban, nan-t fogadta Veress Péter megkezdte tárgyalásait a kis külkereskedelmi miniszter nai és a magyar gépipar (MTI) Földet ért a Kozmosz-1443 Moszkva, 1983. augusztus 23. (MTI) — A Kozmosz— 1443 jelzésű űrhajó szputnyik leszállóegysége kedden délután simán földet ért a kazahsztáni Arkang városától száz kilométerrel délkeletre. A Kozmosz—1443-at március 2-án jutatták Föld körüli pályára, majd március 10-én kapcsolták össze az akkor legénység nélkül keringő Szaljut—7 űrállomással. Az új típusú, a Koszmoszsorozathoz tartozó többi mesterséges holdaknál lényegesen nagyobb Kozmosz— 1443 felbocsátásának fő célja az volt, hogy kísérletezzenek a továbbiakban kiépítendő űrkomplexumok új elemeivel, s az űrállomáshoz való hozzákapcsolását az tette lehetővé, hogy a Szaljut—7 elődjéhez, a Szaljut—6-hoz képest erre a célra módosított dokkoló rendszerrel rendelkezett. A Kozmosz—1443-at augusztus 14-én választot le az űrkomplexumról, miután az űrhajósok a visszatérő egységet megrakták azokkal a berendezésekkel, filmekkel, kísérleti anyagokkal, amelyeket már várnak a földi tudósok, — abban a részében pedig, amely nem tér vissza a Földre, elhelyezték az elhasználódott berendezéseket és a felesleges hulladékot. A Kozmosz—1443 leválasztása előtt és közvetlen , utána részben az űrhajószputnyik hajtóműveinek segítségével számos bonyolult kísérletet végeztek, amelyek részben a komplexum manőverezhetőségéről, részben a hajtóművek munkájáról, részben pedig a munkáját folytató űrkomplexum felületének állapotáról szolgálnak majd felvilágosítással a tudósoknak. AZONOS NYELVEN Észak- és Dél-Európa két kiemelkedő politikus egyénisége: Olof Palme svéd és Andreasz Papandreu görög kormányfő athéni tárgyalásait méltán övezi világszerte érdeklődés. A két államférfi nevéhez nagyszabású kezdeményezések fűződnek. Olyanok, amelyek nemcsak regionális értelemben — vagyis a földrész északi és déli pólusán —, hanem világviszonylatban befolyásolhatják a nemzetközi politika alakulását. Palme az észak-európai atomfegyvermentes övezet létesítésének gondolatával irányította magára a figyelmet. Amikor napjainkban Európában is megatonnákban mérik a tömegpusztító fegyverek hatásfokát, egy atomfegyvermentes övezet kialakítása mindenképpen az enyhülés, a leszerelés irányában ható tényező. Így fogadták a javaslatot Helsinkiben, Koppenhágában, s egyes norvég politikai körök is örömmel üdvözölték. Érthető módon kedvező visszhangra talált Palme indítványa a szocialista országokban, amelyek már évek óta a nukleáris katasztrófa elhárítását és a kiegyensúlyozott nukleáris leszerelést tekintik diplomáciai tevékenységük legfőbb céljának. Athén egy friss ötlettel lepte meg közös piaci partnereit, úgy is, mint az EGK soros elnöki tisztségét betöltő állam. A görög kormány az elmúlt napokban javasolta: a NATO hat hónappal halassza el az eurorakéták telepítését. Az athéni elképzelés szerint ily módon több idő állna a Szovjetunió és az Egyesült Államok rendelkezésére, hogy a genfi tárgyalásokon valamilyen kompromisszumot találjanak a közép-hatótávolságú nukleáris hordozóeszközök tekintetében. Aligha keltett meglepetést, hogy a semleges Svédorország Athénban tárgyaló államfője a maga részéről támogatásáról biztosította a görög indítványt. Hasonló értelemben nyilatkozott erről Willy Brandt, a nyugatnémet szociáldemokraták elnöke. Ezzel szemben az NSZK kormánya nevében Genscher külügyminiszter azon nyomban visszautasította Athén javaslatát, mint ahogy elutasította azt a brit, a holland és az olasz kormány is, valamint a NATO szervezete. Az utóbbin aligha lehet csodálkozni Az Atlanti Paktum végtére is körömszakadtáig ragaszkodik 1979. decemberi döntéséhez, az 572 rakéta Nyugat-Európába telepítéséhez. Sőt, amint az egyre inkább kiderül, a NATO úgynevezett kettős határozatából tulajdonképpen csak az első elemet — vagyis a telepítést — kíséri a szervezet részéről kettőzött figyelem. A másik elem: a nukleáris leszerelés ügyében folytatandó tárgyalás mintha egyre kisebb érdeklődést váltana ki. Mindez aggodalomra ad okot. Az év vége, a telepítések kezdete rohamosan közeledik. S amint fogynak a lapok az 1983-as naptárból, úgy nő a tiltakozás ereje a robotrepülőgépek és Pershing—2 rakéták befogadására, kijelölt NATO-tagállamokban. Érthető okokból: a szovjet állásfoglalásokból, moszkvai megnyilatkozásokból világosan kiolvasható, hogy a Szovjetuniót és a szocialista országokat fenyegető nukleáris csapásmérő eszközök elhelyezését vállaló országok fenyegetettsége óhatatlanul megnő. Nem is szólva arról, hogy az újabb tömegpusztító fegyverek megjelenése Európában egyszersmind a nukleáris konfliktus lehetőségét is növelik. Ilyen körülmények között a kontinens északi és déli országának közös törekvése mindenképpen roppant tiszteletreméltó. Stockholm és Athén azonos nyelvet használ korunk kihívásával szemben, s ez reménnyel tölti el kontinensünk valamennyi békeszerető lakóját. Gyapay Dénes Összecsapások BEJRÚT, RIJAD, 1983. augusztus 23. (MTI—Reuter, AP, AFP) — Kedden újabb összecsapások robbantak ki Bejrút környékén és a Sufhegység térségében keresztény milicisták és drúz fegyveresek között. A Bejrúttól északra levő Dzsune és Majruba városokat a közeli hegyekből aknavetőkkel lőtték. A tüzérségi párbaj hétfőn hajnalban kezdődött. Délelőtt tűzszünet jött létre, de a harcok hétfő este ismét kiújultak. A hétfői harcokban Libanonban hat ember meghalt, 58-an megsebesültek. Fegyveres incidens történt kedden a Tripoli mellett levő bidavi palesztin menekülttáborban a Népi Front Palesztina Felszabadításáért Főparancsnokság elnevezésű szervezet két szárnya között. A szervezet a múlt héten szakadt ketté, azután, hogy a tagok többsége szembehelyezkedett az Arafat-ellenes lázadókat támogató vezetőséggel. A harcok idején Tripoli fölött izraeli vadászbombázók jelentek meg. Rágalmak a Tildeit ellen Koppenhága, 1983. augusztus 23. (TASZSZ) — Az Iráni Tudeh Párt képviselője Koppenhágában sajtókonferencián cáfolta azt a durva hazugságot, amely az Iráni Néppártot (Tudeh) a Szovjetunió javára végzett „kémkedéssel” vádolja. A sajtóértekezleten bemutatták azt a filmet, amelyet az iráni titkosrendőrség készített a párt néhány letartóztatott vezetőjének állítólagos „beismerő vallomásáról”. Mint K. Manukjan, a párt képviselője a sajtóértekezleten megállapította: a filmből is kitűnik, hogy az állítólagos „beismeréseket”, a savak, a sah volt titkosrendőrsége által alkalmazott kínvallatásokkal csikarták ki a letartóztatottakból. A film felvétele előtt a foglyokat fizikai és lelki kínzásoknak vetették alá, beleértve a kábítószerek alkalmazását is — jelentette ki K. Manukjan. A letartóztatottak beismerő nyilatkozatairól készített filmhamisítványnak nyilvánvalóan az a célja — mutatott rá a Tudeh Párt képviselője —, hogy befeketítse az Iráni Néppártot. Műholdromboló fegyver NEW YORK, 1983. augusztus 23. (TASZSZ) — A Pentagon augusztus végén kísérletet tervez olyan műholdromboló fegyverrel, amely képes megsemmisíteni minden Föld körüli pályára állított űrlétesítményt — adta hírül a The New York Times. A műholdromboló fegyver rendkívül nagy érzékenységű robbanófejjel felszerelt kétlépcsős rakéta, amely a szputnyik infrasugárzását észleli — írja a TASZSZ hírügynökség. A rakétát külön erre a célra felszerelt F-15- ös vadászbombázóról indítják el, a Föld felszínétől 18 mérföld magasságból. A vadászbombázó különleges berendezéseinek felszerelése és a rakétának a vadászbombázóhoz való erősítése mindöszsze hat órát vesz igénybe. A feltételezések szerint a jövőben két rajt hoznak létre F—15-ös vadászbombázókból, fedélzetükön műholdromboló fegyverrel. Ezek teljes harckészültségben állandóan őrjáratoznak majd az űrben.