Hajdú-Bihari Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-01 / 1. szám

Losonczi Pál fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetői hétfőn, az újév alkal­mából jókívánságaikat fejez­ték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az­ Országházban Losonczi Pál fogadásán­­ részt vettek Gáspár Sándor, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnökei és Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívélyes lég­körben zajlott le. (MTI) . Losonczi Pál és Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete a fogadáson (MTI-fotó: Soós Lajos felvétele — Telefotó — KS) Brunei független Bandar Seri Begawan, 1984. január 1. (Ap, Reuter, TASZSZ,R AFP) — Vasárnap kikiáltották Brunei függet­lenségét, ezzel hivatalosan, is véget ért a csaknem évszá­zados brit uralom. Hasszá­néin Bolkiah, brunei szultán­ja kinevezte országa első, családi alapokon nyugvó kormányát. Brunei Ázsia leggazdagabb országa. Lakóinak száma mindössze 200 ezer, területe kevesebb mint 6 ezer négy­zetkilométer, Borneo észak­nyugati partjainál fekszik. Gazdaságát elsősorban a kőolajnak és földgáznak kö­szönheti. A függetlenség kikiáltása alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége táviratban üdvözölte Brunei szultánját, aki egyben az ország miniszterelnöke, pénzügy-, valamint belügy­minisztere is. A táviratban a szovjet vezetés készségét fejezi ki Bruneivel a diplo­máciai kapcsolatok felvételé­re. Lengyelország ma már előrehalad JARUZELSKI NYILATKOZATA Varsó, 1984. január 2. (MTI—PAP). — Fontos bél­és külpolitikai kérdésekről nyilatkozott Wojciech Jaru­zelski hadseregtábornok az elmúlt év utolsó napján. A Lengyel Egyesült Munkás­párt KB első titkára, a Len­gyel Népköztársaság minisz­tertanácsának elnöke a len­gyel televízió munkatársait fogadta. Beszélgetésük szö­vegét vasárnap este hozták nyilvánosságra. Jaruzelski a szükségállapot bevezetése előtt kialakult helyzetről szólva megállapí­totta: Meg kellett állítani az események veszélyes, lavina­gyorsaságú rohanását. A szükségállapot elrendelése el­kerülhetetlenül szükségessé vált a belső zűrzavar tovább­terjedésének megakadályozá­sa, az európai destabilizáló­dás elhárítása érdekében. Az azóta eltelt időszak igazolta a döntés helyességét. Lengyel­­ország ma már előre halad, igaz, lassan és óvatosan, de következetesen, összhangban a LEMP IX. kongresszusának elveivel, a szocialista építés érdekeivel. A KB első titkára, a mi­nisztertanács elnöke leszö­gezte: „Mindent megteszünk, hogy kevesebb legyen a hiá­nyosság, következetesen küz­dünk a negatív jelenségek kiküszöböléséért. Ennek a célnak az érdekében már ed­dig is számos határozatot hoztunk. Feladataink megol­dása közben nyílt, őszinte, bíráló és önbíráló hangvételt alkalmazunk. Nincs olyan társadalmi erő, amely oly kritikusan tárta volna fel a hibákat és gyengeségeket, mint tette és teszi azt mind a mai napig a LEMP, a népi hatalom. Külpolitikai kérdésekről szólva Wojciech Jaruzelski aggodalmát fejezte ki a nem­zetközi helyzet súlyosbodása miatt, de hozzáfűzte: vannak olyan nagy és megbízható erők, amelyek képesek eltor­laszolni a háborúhoz vezető utat. Lengyelország ezeknek az erőknek a kötelékébe tar­tozik. Jaruzelski visszautasí­totta az arra irányuló nyu­gati próbálkozásokat, hogy Lengyelországot politikai já­tékok eszközeként használják fel és az országra elfogadha­tatlan belpolitikai döntéseket kényszerítsenek. Japán felderítő műhold Tokió, 1984. január 2. (MTI) — Katonai hírszerző képes­ségének javítása céljából Ja­pán felderítő műholdat kíván kifejleszteni. Magas rangú, tokiói hadügyminisztériumi források hétfőn ennek kap­csán azt hangoztatták, hogy az ország számára —­ úgy­mond — létfontosságú meg­felelő katonai információk gyűjtése, s ez megköveteli az állítólagos távol-keleti szov­jet fegyverkezés „szoros fi­gyelését” az űrből. Értesülések szerint a had­ügyminisztériumban az el­múlt hónapokban fokozato­san erősödtek a saját felde­rítő műhold kifejlesztését kö­vetelő hangok, s a hatalmon levő Liberális Demokrata Párt, illetve a kormány is foglalkozik a tervvel. A „szovjet veszély” hangoztatá­sa ehhez szolgáltat ürügyet. A műhold gyártásának szó­szólói azt állítják továbbá, hogy Japán — noha mind el­kötelezettebb szövetséges — nem jut hozzá az amerikai műholdak által gyűjtött in­formációkhoz, amelyeket az Egyesült Államok „szigorú katonai titokként” kezel. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy 1969 óta érvényben van egy parlamenti határo­zat, amely Japán számára a világűr használatát csakis békés célokra engedélyezi. j£g HAJDÚ-BIHARI NAPLO - 1994. JANUÁR 3. Aláírták az 1984. évi magyar-csehszlovák árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet Vas János külkereskedel­mi miniszterhelyettes és csehszlovák partnere, Ludo­­vit Priecel Budapesten aláír­ta a két ország közötti 1984. évi árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. Az árucsere-forgalom eb­ben az évben várhatóan meg­haladja a 2­0 milliárd rube­les nagyságrendet. A jegyző­könyv 4 százalékos forga­lomnövekedést irányoz elő, ez nemcsak volumenében jelentős, hanem áruösszetéte­lében is, hozzájárul mindkét fél népgazdasága szükségle­teinek kielégítéséhez. A csehszlovák kivitelben jelentős helyet foglalnak el a szerszámgépek, tehergép­kocsik, traktorok, az erős- és gyengeáramú elektrotechni­kai termékek. A budapesti közlekedést több mint száz új, csehszlovák gyártmányú villamos fogja javítani. A magyar fél a többi között építő-útépítő gépeket, eme­lő-szállító berendezéseket, mérő- és szabályozástechni­kát, mezőgazdasági gépeket, 450 darab autóbuszt szállít és kukoricatermesztési rend­szert ad át.­­ A magyar ipar igényeinek kielégítéséhez a csehszlovák fél elsősorban kokszolható kőszén, koksz, tűzálló termé­kek, kohászati termékek, ve­gyianyagok szállításával já­rul hozzá, a Csehszlovákiába irányuló magyar kivitelben fontos helyet foglal el a tim­föld, a bauxit, az étolaj, a hús és a gabona. A fogyasztási cikkek pia­cának gazdagítása érdekében elektromos és elektronikus fogyasztási cikkeket, fémtö­megcikkeket, sportszereket, konfekcióipari termékeket, kötöttárut, gyógyszereket, friss és konzervált zöldsé­get és gyümölcsöt, továbbá 140 ezer hektoliter bort szál­lítunk a szomszédos baráti országnak. A magyar lakosság ellátását olyan csehszlovák termékek segítik, mint példá­ul a textíliák, sportcipők, já­tékok, hangszerek, ötvenezer darab lemezjátszó, elektro­mos háztartási gépek, 20 ezer Moped, Skoda személy­­gépkocsik, bútorok, gyógy­szerek. A kedvelt sörfajták­ból egymillió hektolitert vá­sárolunk. Az áruforgalmi előirány­zatok stabilitását erősíti, hogy 1984-ben a kölcsönös áruforgalom közel 40 szá­zalékát teszik ki a sokoldalú és kétoldalú szakosítás és kooperáció keretében rea­lizálódó termékek, produk­tív alkatrészek és részegy­ségek. A jegyzőkönyv aláírásánál jelen volt Ondrej Durej Csehszlovákia budapesti nagykövete és Török István külkereskedelmi államtitkár. Fidel Castro beszéde Havanna, 1984. január 2. (PL) — Az Egyesült Államok a több mint két évtizedes blokáddal sem volt képes megakadályozni, hogy a nyu­gati félteke egy országában konszolidálódjék a szocialista forradalom — jelentette ki vasárnap Fidel Castro, a Ku­bai Kommunista Párt KB fő­titkára, az Államtanács el­nöke a forradalom győzel­mének 25. évfordulója alkal­mából Santiago de Cubában megrendezett ünnepségen. Castro Reagan elnököt tet­te felelőssé a világban kiala­kult feszült helyzetért, elítél­te Washingtonnak azt a tö­rekvését, hogy az európai ra­kétatelepítések révén meg­bontsa a katonai erőegyen­súlyt. Fidel Castro részletesen beszélt az elmúlt negyedszá­zadban Kubában végbement fejlődésről is. Megállapította: annak ellenére, hogy­­jelen­tős anyagi eszközöket kell fordítani az ország védelmé­re, évről évre egyre többet szánnak az oktatás, az egész­ségügy, a sport, a kultúra és a technika fejlesztésére. Washingtonnak bele kell törődnie, hogy más társa­dalmi-gazdasági rendszerű országokkal is együtt kell él­nie a nyugati féltekén. Kuba soha nem fog elzárkózni at­tól, hogy a békéért munkál­kodjék, és hogy a nézetelté­réseket tárgyalások útján rendezzék — hangsúlyozta a kubai vezető. Indítható állapotban London, 1984. január 1. — A január 1-ére virradó éjjel indítható állapotba hozták a Nagy-Britanniába telepített 16 amerikai manőverező ro­botrepülőgépet. Hivatalos megfogalmazás szerint ez annyit jelent, hogy „nukleáris támadás esetén” az amerikai légierő a London melletti Greenham Common­­ból útnak indíthatja ezeket a nukleáris eszközöket. A tizenhat robotrepülőgép az első, brit földre telepített hányada annak a 160, hason­ a robotrepülőgépek jó típusú fegyvernek, amelyet a tervezett 572-ből ebben az ors­zág­ban fognak elhelyezni — feltéve, hogy nem születik időközben idevágó fegyver­zetkorlátozási megállapodás. A Greenham Common-i ra­kétabázisnál szilveszter esté­jétől kezdve gyülekeztek a tüntető asszonyok és lányok, hogy éjszaka­­virrasztással, újév napjának délelőttjén pedig nagygyűléssel fejezzék ki tiltakozásukat az amerikai fegyverek telepítésével szem­ben. Nigéria: Új esztendő­­ katonákkal Aligha készültek jókedvűen az új esztendő köszönté­sére a nigériaiak, az ország súlyos gazdasági válsága eleve kedvüket szegte. A kérdésre, hogy a szilveszteri katonai hatalomátvétel hírére jobb kedvre derültek-e, csak talányos válasz adható: igen is meg nem is. Hi­szen tudjuk, attól, hogy a katonák átvették a kormány­­rudat Alhaji Shehu Shagari polgári elnöktől, egy csa­pásra nem lesz jobb a gazdasági helyzet. Másrészt még jól emlékeznek az 1966 és 1979 közötti időszakra, ami­kor öt katonai hatalomátvétel zajlott le a nyugat-afri­kai államban, s a tisztek 13 évi országlása — a gazda­sági felvirágzás ellenére — gondokat is okozott. S még valami felmerülhet a mintegy 100 milliós Nigéria lakói­nak többségében, legalábbis azokban, akik a nyáron Shagarinak és pártjának, Nigéria Nemzeti Pártjának (NPN) szavaztak bizalmat: mi lesz a polgári demokra­tizálódási folyamat sorsa? . A katonák 1983 utolsó napján azzal vették át a hatal­mat, hogy Shagari kormányzata a gazdasági összeomlás szélére sodorta az országot, hozzá nem értéssel intézte az ügyeket és elburjánzott a korrupció. Mindjárt hatályon kívül helyezték az­­alkotmányt, feloszlattak minden pártot, s éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. A Ni­géria élén álló legfelsőbb katonai tanács vezetője, Mo­hamed Buhari dandártábornok Nagy-Britanniában sze­rezte katonai képesítését, s a kőolajipar­­ szakértőjének számít. Az első megnyilatkozások arra utalnak, hogy az ország társadalmi-gazdasági rendszerében, nemzet­közi kapcsolataiban nem várható alapvető változás. Paradox módon annak idején, 1979-ben a katonák éppen a most eltávolított Shagarinak adták át a hatal­mat, mert érettnek ítélték a helyzetet a polgári kor­mányzáshoz való visszatéréshez. Shagari akkor is és most nyáron is az egységes Nigéria jelszavával nyerte meg a választásokat, s ennek a több mint 250 etnikai csoportból felépülő országban aligha lebecsülhető a jelentősége. Igaz persze, hogy az 1960. október 16-tól független Nigéria történetében eddig a polgári politiku­sok nem szerepeltek valami fényesen, önös érdekeiket részesítették előnyben, s 1966-ra a polgárháború szélére sodorták az országot. Ekkor lépett színre a hadsereg, amely maga sem volt egységes a Nigéria jövőjét for­máló elképzelésekben. Ennek tudható be, hogy a ka­tonák már nem voltak képesek megakadályozni a vé­res polgárháború kitörését, a biafrai­ tragédiát, amely kétmillió ember életét oltotta ki. Hogy mennyire kísért ez a fájdalmas múlt Nigériában, azt jelezték a nyári választások idején lezajlott zavargások, a pártok közötti torzsalkodások, az újból felerősödött bizalmatlanság. Shagari elnöki működése kezdetén — ez is az igaz­sághoz tartozik — az olajboom már a végét járta, s ő egy kőolajra alapozott gazdaságot örökölt. A tovatűnt esztendő, 1983 már igencsak a megpróbáltatások éve volt: a tőkés világgazdasági válság, az olajpiaci pan­gás valóban alapjaiban rendítette meg az ország gaz­daságát. Az emberek ezt saját bőrükön tapasztalták: a magas munkanélküliséget, a csillagászati élelmiszer­­árakat, az importmegszorító intézkedések következté­ben beszűkült áruválasztékot, az akadozó alapvető szolgáltatásokat. Ebben a közegben újból virágzásnak indult a feketepiac, új erőre kapott a korrupció. A gaz­dasági gondok fő oka, hogy Nigériában, akárcsak sok más olajtermelő országban, a fejlesztési terveket az 1974-től bőven áramló petrodollárokra alapozták. Az olaj nemzetközi kereslete azonban időközben vissza­esett: Nigéria ilyen jövedelme a felére csökkent, s már nem tudja tartani a 30 dolláros hordónkénti árat sem. Mindeközben nem figyeltek oda a mezőgazdaságra: Ni­géria egykor a földrész legnagyobb élelmiszerexportőre volt, ma ugyancsak éllovas, de a behozatalban. A katonák tehát igen nehéz társadalmi-gazdasági időszakban tértek vissza a hatalom porondjára Nigériá­ban. Vállalkozásuk sikeréhez aligha lesz elég pusztán a­­ rendcsinálás. Kocsi Margit A legfelsőbb katonai tanács vezetője Buhari dandár­­tábornok lett II Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Hivatalos devizaárfolyamok Valuta- (bankjegy- és csekk-)árfolyamok Az államközi megállapodások Érvényben: 1984. január 3-tól „.. „ .. . kon alapuló hivatalos ár­veteli foladási folyamok hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. lez. 100-as szeptember 21-i közlésnek megfelelően van­ b) Vásárolható legmagasabb bankjegy-cím- Szovjet rubel 10. 1700,00 Vételi Közép Eladási Arf. 100 egys. g ° Devizanem árf. 100 egységre Ft-ban Pénznem: Ft-ban A *2 Sí Angol font 6495,06 6501,56 6508,06 Angol font 6306,51 6696,61 « S i “ Ausztrál dollár 4042,82 4046,87 4050,92 Ausztrál dollár 3925,46 4168,28 «« u# §« Belga frank 80,60 80,68 80,76 Belga frank 78,26 83,10 Pénznem £ ifit*. 0.&0 Dán korona 454,48 454,93 455,38 Dán korona 441,28 468,58 tS S í •= a ® 2 Finn márka 772,62^773,39 774,16 Finn márka a) 750,19 796,59 *1»8| tga Francia frank 538,12 538,66 539,20 Francia frank 522,50 554,82 - — — & u ~ ^ Hollandi forint 1464,14 1465,61 1467,08 Görög drachma b) 39,42 41,86 .... , . ,s„ nn Japán yen (1000) 193,71 193,90 , 194,09 Hollandi forint 1421,64 1509,58 AtD*n leK ~ 4 3,1 Kanadai dollár 3611,11 3614,72 1­3618,33 Japán yen (1000) 188,08 199,72 R . 2n lszfi ,. Kuvaiti dinár 15393,18 15408,59 15424,00 Jugoszláv dinár a) 31,67 33,63­­ Norvég korona 580,62 581,20 581,78 Kanadai dollár 3506,28 3723,16 Csehszlovák korona 500 170 00 NSZK márka 1645,71 1647,36 1649,01 Kuvaiti dinár 14946,33 15870,85 Csehszlovák korona 500 170,60 Olasz líra (1000) 27,07 27,10 27,13 Norvég korona 563,76 598,64 KvnK Osztrák schilling 233,47 233,70 233,93 NSZK márka 1597,94 1696,78 KM­K von­­Portugál escudo 33,53 33,56 33,59 Olasz líra (1000) 26,29 27,91 2 . Spanyol peseta 27,63 28,66 28,69 Osztrák schilling 226,69 240,71 Kubai Pest 20 1328,80 Svájci frank 2055,35 2057,41 2059,47 Portugál escudo 32,55 34,97 , , , infta ... ., Svéd korona 560,66 561,22 561,78 Spanyol peseta 27,80 29,52 Lengyel zloty 1000 34,14 Tr és el rubel 2597,40 2600,00 2602,60 Svájci frank 1995,69 2119,13 ■ .. ... ... ... USA dollár 4491,98 4496,48 4500,98 Svéd korona a) 544,38 578,06 Mongol tugrik 100 406,70 USA dollár 4361,59 4631,37 _ _ USA vonal NDK márka 100 575,00 Az államközi megállapodásokon alapuló a) Vásárolható legmagasabb bankjegy-cím- Román ,ej 100 170,00 nak érvényben. let: 500-as Vietnami dong - 154,45

Next