Hajdú-Bihari Napló, 1984. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
Szovjet felszólalás Stockholmban Az amerikai rakéták nyugat-európai telepítésével bekövetkezett növekvő atomfenyegetés láttán a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama a fontos kezdeményezéseket állítja a konferencia figyelmének középpontjába; az értekezlet atomfegyverrel rendelkező minden részt vevő állama vállaljon kötelezettséget, hogy elsőnek nem vet be atomfegyvert, egyezményben rögzítse, hogy nem alkalmaz katonai erőt, s fenntartja a békés kapcsolatokat. E javaslatok megvalósítása meghatározó jelentőségű lenne a bizalom európai méretű megszilárdításában - hangoztatta Oleg Grinyevszkij nagykövet, a szovjet delegáció vezetője a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszereléssel foglalkozó stockholmi értekezleten. Keddi felszólalásában rámutatott: A NATO-tagállamok e fontos fórumot nem azoknak a sürgető problémáknak a megoldására használják fel, amelyeknek a rendezése hozzájárulna az európai bizalom és biztonság megszilárdításához, hanem végeláthatatlan vitákat erőltetnek lényegtelen technikai kérdésekről. Ezek sorában is az első helyen áll az úgynevezett átlátszóság kérdése: az Egyesült Államok és néhány NATO-szövetségese felderítési céllal bepillantást akar nyerni más európai országok védelmi intézkedéseibe. Ha a konferenciát ilyen útra terelik, akkor Európában nagyobb lesz a bizalmatlanság és a gyanakvás — mondotta. Szovjet-román tárgyalások Bukarest, 1984. január 31. (MTI) — A bukaresti látogatáson tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese, külügyminiszter vezetésével kedden folytatta tárgyalásait a Nicolae Ceausescu, az RKP KB főtitkára, államfő vezette román delegációval. Mindkét fél hasznosnak nevezte a megbeszéléseket, amelyeken kifejezésre jutott a szovjet—román kapcsolatok továbbfejlesztésére irányuló kölcsönös törekvés. A szovjet delegáció kedd délelőtt látogatást tett a bukaresti Augusztus 23. gyárban. Az egyes üzemrészek megtekintése után nagygyűlést tartottak, amelyen Andrej Gromiko, valamint Gheorghe Oprea, az RKP KB PVB tagja, első miniszterelnök-helyettes mondott beszédet. Honecker és Trudeau megbeszélései A nemzetközi feszültség csökkentése, a fegyverkezési hajsza megállítása, a nukleáris háború veszélyének elhárítása volt a központi témája Erich Honecker és Pierre Elliot Trudeau keddi hivatalos tárgyalásainak. A kanadai kormányfő hétfőn este érkezett háromnapos hivatalos látogatásra Berlinbe Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének a meghívására. Trudeau több gyakorlati kezdeményezést javasol a kelet-nyugati dialógus felújítására. Kedden délelőtt Honecker és Trudeau először négyszemközti megbeszélést tartott, majd megkezdődtek a hivatalos tárgyalások, amelyek a délutáni órákban fejeződtek be. az európai béke és biztonság kérdései Interjú Louis van Geyttel, a Belga Kommunista Párt elnökével Brüsszel, 1984. január 31. KÉRDÉS: Hogyan látja ön a NATO rakétatelepítésének megkezdése után kialakult új helyzetet? Milyen tennivalót lát ebben az új helyzetben a belgiumi békemozgalom, azon belül a Belga Kommunista Párt számára? VAN GEYT: Kétségtelenül új és veszélyes szakaszba jutottunk azzal, hogy Nyugat-Európában megkezdődött a rakéták hadrendbe állítása és a tárgyalások megszakadtak. A helyzet jóval nyugtalanítóbb, mint korábban volt: új atomfegyverek jelentek meg Nyugaton a Varsói Szerződés katonai válaszintézkedéseket foganatosít, a tárgyalások megszakadtak vagy szünetelnek. A helyzet rossz, de mi— pártunk, a haladó erők Belgiumban, a békemozgalom általában — úgy látjuk, azért nem jóvátehetetlenül és visszafordíthatatlanul. Egyrészt változatlanul hat és cselekvésre kész az a hatalmas tömegmozgalom, amely Nyugat-Európában ellenzi az atomfegyverkezést, a rakéták értelmetlen halmozását, és igyekszik gátat vetni ennek a folyamatnak. Másrészt sok ország kormányköreiben — NATO-országok, semlegesek, szocialista országok egyaránt — keresik a módot a nemzetközi légkör enyhítésére, a fegyverkezési és hidegháborús irányzat megfordítására. Ez nem könnyű, hiszen a Reagankormányzat és az őt támogató erők itt Európában jelenleg nem ezen az úton járnak. Hadd utaljak azért rá: több NATO-ország (Görögország, Dánia) elutasította a rakétatelepítést, mások (például Spanyolország) cseppet sem rokonszenveznek vele, ismét mások (Hollandia, Belgium) még mindig halogatják, az események kedvezőbb fordulatában bízva, befogadó döntésüket. Nálunk Belgiumban ez egyértelműen a békemozgalom hatása és eredménye. Végül jelentős politikai erők, mint a nyugatnémet SPD egyértelműen a rakéták ellen foglalnak ma állást, holott korábban támogatták a NATO-határozatot. A másik oldalon, a Varsói Szerződés országai részéről egyértelmű és világos az állásfoglalás, hogy a telepítési folyamat megállítását és visszafordítását akarják, s keresik a diplomáciai lépések lehetőségét ehhez. Gondolok itt az önök országára, Magyarországra is, amely számos magas szintű megbeszélést folytat nyugat-európai vezetőkkel. Szerintünk jó alkalom lehet jelentős békekezdeményezésekre a stockholmi értekezlet, amely jelenleg az egyetlen tárgyalási fórum Kelet és Nyugat között. Nem helyettesítheti persze, hivatalosan elfogadott napirendjénél fogva, a megszakadt egyéb tárgyalásokat, de lehetővé teszi az érintkezést és a légkör javítását, ami segíthet abban, hogy a szovjet—amerikai párbeszéd folytatódhasson. Végül is a kis országok és a semleges országok kezdeményezése segített kimozdítani a holtpontról ugyancsak nehéz helyzetben a madridi tanácskozást is. Ez a példa is azt szemlélteti, hogy a kis országok tehetnek valamit a párbeszéd folytathatósága érdekében, a kölcsönös bizalom növelésére. A stockholmi tanácskozás napirendjén hivatalosan szereplő bizalomerősítő intézkedéseket lehet továbbá szélesen is értelmezni, és közéjük iktatni olyan kezdeményezéseket is, mint újabb kötelezettségvállalások (a meglevők mellett) az erőszakról, vagy az atomfegyverek elsőként használatáról való lemondásra, vagy atomfegyvermentes övezetek létesítése. Ez mind hozzájárulhat ahhoz, hogy idővel leszerelési intézkedésekre is sor kerüljön. Összegezve: ki kell törnünk a jelenlegi zsákutcából, el kell érnünk az atomfegyverek szintjének csökkentését mindkét oldalon. Mi — a BKP — más pártokkal és szervezetekkel, így például a flamand katolikus munkásszervezettel karöltve azon igyekszünk, hogy kormányunk és más NATO-országok halasszák el a további telepítéseket. Tehát mintegy fagyasszuk be a jelenlegi helyzetet, a Varsói Szerződés válaszintézkedéseit is beleértve. Iktassunk be egyfajta „gondolkodási szünetet”, amely végén esetleg új alapokon — mondjuk a hadászati és eurohadászati tárgyalások összevonásával, netán Trudeau javaslatának megfelelően a brit és francia atomerő bekapcsolásával is — folytathatók a tárgyalások. Megnyerhetőnek tartom e gondolatnak a belga és holland kormányt, de több semleges és el nem kötelezett ország kormányát, sőt a Varsói Szerződés egyes országai is szerepet játszhatnak ebben diplomáciai tapogatózásokkal és előkészítő munkával. Az enyhülésben érdekelt országoknak és politikai erőknek segíteniük kell tehát, és ilyen értelemben lépünk fel mi is, a magunk lehetőségei, keretei között. Belgiumban azon kell igyekeznünk, hogy a kormány formailag ne döntsön ezután sem a rakéták befogadásáról, nemzetközi síkon pedig lépjen fel a fent említett javaslatok értelmében, próbáljon egyengetni a párbeszédet. Azt hiszem, az előttünk álló fél év alatt kell eredményt elérnünk összehangolt erőfeszítésekkel, mert utána a telepítések már túlságosan előrehaladhatnak. Hozzátenném, hogy a kormányok kezdeményezései mellett nagy szerepet játszhatnak véleményem szerint a parlamentek közötti kapcsolatok, találkozók is, hiszen a parlamentekben mindenütt jelen vannak jelentős fegyverkezés-ellenes erők. Így akár a belga és magyar parlament közötti érintkezésre, kapcsolatokra is gondolok. Nemkülönben az egyes társadalmi szervezetek, békemozgalmi szervezetek közötti kapcsolatokra, érintkezésekre. Magyar Péter NH UAJDÜ-BIHARI NAPLÓ - 19B4, FKUKUAK 1.________ -** _ . _________LL __________________________________ i Jelentős eredményeket ért el a népgazdaság A Magyar Nemzeti Bank elnökének sajtótájékoztatója Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden sajtótájékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondta, hogy a cserearányok romlása és az aszálykár ellenére tavaly jelentős eredményeket ért el a magyar népgazdaság, s ennek köszönhető, hogy nemzetközi fizetési pozícióink javultak. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban az előző évinél lényegesen nagyobb kiviteli többletet sikerült elérni, s jóllehet ez az aktívum a tervezettet nem érte el, a nettó adósság mérséklődött. Az ország nemzetközi hitelkapcsolatait is a javulás jellemezte. Gazdaságpolitikai erőfeszítéseink sikerei alapot teremtettek arra, hogy az ENSZ két nemzetközi pénzügyi intézményétől, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF- től) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (Világbanktól) hiteleket kérjünk és kapjunk. Az 1982 decemberi hitelmegállapodás alapján 1983-ban a Nemzetközi Valutaalaptól lehívtunk mintegy 360 millió dollárt. 1983 első felében 200 millió dollár középlejáratú hitelt vettünk fel egy bankkonzorciumtól. Világbanki tagságunk révén a második félévben úgynevezett társfinanszírozás formájában 270 millió dollár hosszú lejáratú hitelt tudtunk felvenni két nemzetközi bankkonzorciumtól. Különös jelentősége van annak, hogy ebben az ügyletben — hitelnyújtóként — maga a Világbank is részt vett, így 1983-ban — fizetési kötelezettségeink teljesítése mellett — likviditási helyzetünket is javítani tudtuk, hitelképességünk nemzetközi megítélése javult. A népgazdasági terv fő célja az idén is a belső és a külső egyensúlyi helyzet javítása, nemzetközi fizetőképességünk további szilárdítása érdekében csökkenteni kívánjuk az adósságállományt. Ez konvertibilis elszámolású viszonylatban 700—800 millió dollár áruforgalmi aktívum elérését teszi szükségessé. Mégpedig olyan körülmények között, amikor a múlt évi aszály áthúzódó hatása még érezhető, s értékesítési lehetőségeink érdemleges javulására sem számíthatunk. Rubeles-számolású viszonylatban az alapvető cél a kiegyenlített fizetési mérleg létrehozása. Tervezzük, hogy az idén is felveszünk kölcsönt a Világbanktól, ezúttal ez a kölcsön a konvertibilis ,exportárualapokat bővítő célokhoz és a szénhidrogén-programhoz kapcsolódna. Szintén a Világbankban való részvételünkhöz kapcsolódik, hogy Bankinform néven a Magyar Nemzeti Bank új számítógépes szolgáltatást vezet be, amelynek keretében a vállalatok — szerény térítés mellett — megkapják a Világbank által finanszírozott létesítményekről beérkező mindazokat az információkat, amelyek a kölcsönnyújtás egyes fázisaihoz kapcsolódnak, és hasznosak lehetnek a rendszerben részt vevő magyar vállalatok számára a versenytárgyalásokra való sikeres felkészüléshez. Ezután arról szólt, hogy a kormány hitelpolitikájában az idén lényeges változások nem lesznek, a hitelszerzést változatlanul szigorú feltételekhez kell kötni. A vállalati beruházások céljára rendelkezésre álló hitelkeret a múlt évihez hasonlóan —22 milliárd forint A forgóeszköz-hitelezések elvei sem módosulnak 1984- ben. A készletgazdálkodás javításának fokozott ösztönzésére azonban azok a termelőeszköz-, illetve külkereskedelmi vállalatok, amelyek felesleges készleteket hasznosítás, értékesítés céljára más vállalatoktólátvesznek, középlejáratú, a fejlesztési alap felhasználása nélkül (vagyis az árbevételből) törleszthető hitelt kaphatnak. A hitel szabályozó szerepének növelése érdekében a bank az év folyamán kidolgozza a kereskedelmi hitelnyújtás rendszerét, és javaslatot tesz annak bevezetésére. Ezután arról szólt, hogy a gazdaságirányítás intézményrendszerének átalakításával összefüggésben felvetődött a pénzügyi intézményrendszer továbbfejlesztése is. Az elgondolások a központi beavatkozás csökkentését, a vállalati önállóságot, a piac, illetve a verseny szerepének növelését célozzák. Ehhez az szükséges, hogy erősödjék a jegybanki funkció és javuljon az üzleti banki tevékenység. Az utóbbi években létrejöttek pénzintézeti tevékenységet végző különféle kisebb szervezetek. Ezeket az MNB támogatja. Szükséges ugyanakkor, hogy a jegybanki irányítás és ellenőrzés az új intézményekre is kiterjedjen. (MTI) Újabb hat sérültet hazaengedtek A Debrecen és Vámospércs közötti úton történt autóbusz-szerencsétlenség sérültjei gondos orvosi ellátásban részesülnek a debreceni klinikákon. A hétfő délután még bent maradt huszonkét beteg közül január 31-én, kedden ismét haza tudtak engedni hat beteget. Dr. Balázs György, az I. számú Sebészeti Klinika igazgató professzora kedden arról tájékoztathatta lapunkat, hogy a négy életveszélyes sérült állapota javult, bár a teljes életveszély nem múlt még el. KITÜNTETÉS: A polgári védelemben végzett tízéves munkájáért Honvédelmi Érdemérem kitüntetésben részesült Bényei Béla, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának osztályvezetője. A kitüntetést kedden délelőtt adták át. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT. Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Kang Szong Szant a Koreai Nép, Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsának elnökévé történt kinevezése alkalmából. (MTI) Halálbüntetés helyett életfogytig tartó szabadságvesztés Jogerős ítélet Gombos Tibor ügyében 1984. január 31. — Kedden hirdetett jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság Gombos Tibor, debreceni lakos ügyében: életfogytig tartó, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre változtatta azt a halálbüntetést, amelyet az első fokon eljárt Debreceni Megyei Bíróság szabott ki főbüntetésként azért, mert megölte a feleségét, hogy az Állami Biztosítótól fölvegyen több mint 2 millió forint életbiztosítási összeget. A Legfelsőbb Bíróság büntető tanácsa bűnösnek mondta ki Gombost, előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében, valamint — e cselekményhez kapcsolódóan — az Állami Biztosító sérelmére folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének kísérletében. A főbüntetés mellett a bíróság Gombost 10 évre eltiltotta a közügyektől és részleges vagyonelkobzást rendelt el. 1981 júliusában történt a bűncselekmény Lengyelországban, ahová a Gombos házaspár két gyermekével utazott turistaútra. Kis erdei faluban sátoroztak egy patak közelében, amelynek mintegy 2 méter széles medrében 10—15 centiméteres volt a víz. Éjfél volt, amikor Gombos egy jókora terméskővel két alkalommal fejbe sújtotta a neki háttal álló feleségét úgy, hogy az megszédült, és arccal a patakba merült. Ekkor a víz alá nyomta az asszony arcát, hogy megfulladjon. A gyilkosságot követően azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy a nő ismeretlen okból elhagyta a sátrat, és ő már csak holtan találta meg a patakban. Magyarországra hazaérkezése után mindenről hallgatott, életközösségre lépett egy fiatal nővel, a biztosítótól pedig — a feleségével közösen kötött életbiztosítási kötvény alapján — kérte a több mint 2 millió forint kifizetését. A Legfelsőbb Bíróság büntető tanácsa szakértői vélemények alapján és egyéb adatokat is figyelembe véve, tényként állapította meg: Gombosné halálát vízbefulladás okozta, s egyértelműen kizárt, hogy baleset történt volna, amint azt többféleképpen előadott vallomásában Gombos állítani igyekezett. Ugyancsak beigazolódott, hogy öngyilkosságról vagy esetleg szexuális motívumú bűncselekményről sem lehetett szó. A bíróság előtt Gombos többször változtatta meg vallomását, részben tagadott, de 8 alkalommal — igaz, az indokolását tekintve nyolcféleképpen — beismerte, hogy ő ölte meg a feleségét. A különféle adatok — a bírósági értékelés szerint — az előre kiterveltséget bizonyították, a biztosítótól követelt pénz pedig egyértelműen utal a nyereségvágyra. (MTI) Totóper a Legfelsőbb Bíróságon Kedden a Legfelsőbb Bíróságon megkezdődött a másodfokú — tehát már jogerős ítélettel záruló — tárgyalás abban a fővárosi bűnügyben, amelyet (a Szekszárdon elbírált, ugyanilyen ügyhöz hasonlóan) totóperként ismer a közvélemény. Mint ismeretes, az eset lényege az volt, hogy a népes bűnszövetség tagjai különösen nagy kárt okozó csalás bűntettét követték el, sok vádlott folytatólagosan, részben társtettesként, részben bűnsegédként. A totózó társaság tagjai játékosokat, edzőket, játékvezetőket bírtak rá kisebb-nagyobb összegekkel, hogy az előre megbeszélt tippeknek megfelelően alakítsák egy-egy mérkőzés eredményét. Saját szerencséjük „irányításával” ilyenformán több mint 26 millió forint nyereményt vettek fel. A vádlottak padján most harmincan ülnek. A Fővárosi Bíróságon rájuk kiszabott ítéletek ellen — hat évig terjedő szabadságvesztés, vagyonelkobzás, összesen 26 millió forint kártérítés és más kapcsolódó büntetések miatt — az ügyész valamennyi vádlott esetében súlyosbításért, a vádlottak és védőik mindegyike pedig enyhítésért fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság büntető tanácsa, várhatóan február közepéig tárgyalja az ügyet, s utána hirdeti ki a jogerős ítéletet. (MTI)